Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-29 / 125. szám
1965. május 29. 3 Szombat Talaj művelés a gyümölcsösben A nők javára billent a mérleg Nagybánhegyesen Szedik a káposztát a gyulai Vörös Csillag Tsz-ben A kertészetéről híres gyulai Vörös Csillag Tsz-ben — a megyében elsőnek — csütörtökön megkezdték a korai szabadföldi káposzta szedését. A kertészek rendkívüli szorgalmát, magas szakmai tudását dicsén, hogy a szokásosnál korábban kerülhet piacra ez a szabadföldi zöldség. Öt holdon díszük a tápkockában előnevelt, gondosan ápolt káposzta. Az első napokban még csak kilókat szednek, de a jövő héten már exportra szállítanak. ElőreláthaA villaszerű épület alig látszik ki a lombosodó fák közül. A keskeny járda mentén jobbra és balra szépen gondozott virágágyai?, rózsatövekkel. Az üvegezett verandán ablakot tisztít egy asz- szony. Bent minden friss fes- tékiilatot áraszt. Nemrég hozták rendbe az épületet, festették a szobákat, ajtókat, ablakokat, a nagybánthegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet központjában, mondván: így illik egy kitüntetett tsz-hez. Ez egy kicsit ünnepi hangulatot is áraszt, s erre minden ok megvan, mert készülnek a ván- dorzásziló átvételére. Békétlenkedő asszonyok — Az eredmények, melyekért a kitüntetést megkaptuk, nem ön- maguktóT születtek — mondja a főkönyvelő, amikor a tsz elmúlt évi munkájáról beszélgetünk. — Teljes meggyőződéssel és nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy a nők nélkül aligha jutottunk volna ilyen rohamosan előre és a vándorzászló elnyerésében is sokat jelentett a lányok és asszonyok munkája. Pedig az átszervezés idején ők tólag holdankint húszezer fo- békérlenked,<* a legjobban, a nők rintnál többet hoz a korai ká- voltak ellene leginkább a terme- poszta a Vörös Csillag Tsz-ben. 1 lőszövetkezetnek. Az első években (Fotó: Kocziszky László) Megnyílt a „mezei étterem F üzesgy ar maton ii A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz tízezer holdas határában igen látványos kép fogadja a. járókelőt. A gyümölcsösben, a kertészetben és a kapás növények nyolc-tíz macskájuk és néhány kutyájuk társaságában, — Persze, régebben volt ez már — segít kialakítani a portrét Csurai Bálint, a tanács hivatalsegédje, s hangos bemondója, aki évtizedek óta ismeri hősünket. — Ha zsákkal a vállán, „Tulipánnal” sétál az utcákon Sző- tősi bácsi, mikor míveli a 6 hold földjét? •— szólok közbe értetlenül. — Ó, ő azt ki szokta adni haszonbérbe. Előfordult olyan is, hogy ugyanazt a földdarabot egy nap leforgása alatt két bérlőnek is kiadta némi fejében. Még jó, hogy egyszerre kezdtek hozzá a ja- korgassa a szél, s a korhadt lajmuveleshez mert esetleg kávájú kutal körülnője a fü, egymáson próbálták volna k, mert nincs iószága> amit meg a két kezbe gyártott mezogaz- lehetne itatni dasági szerszámokat. Mihály bácsi 74 éves, egészÉrtelmes kis piros képű em- séges, piros képű ember. Ha bér Szőlősi Mihály bácsi, s na- nekidurálja magát, kilométere- gyon nagy diplomata. „Agrár- két gyalogol, de tekintélyét bohém” — fogalmazódik ben- csak a Tuüpán illatával akarja nünk a definíciója, de azért erősíteni. Pedig,.. Pedig, nem mégis téma. Azért, mert kötött lenne rossz neki, ha nyugdíjas annak idején, nem is olyan ré- tsz-parasztkénl eldolgozgatna gén, sertéshizalási szerződést is egyholdas háztáji földjén, s az jesített, amik nem a jámbor négylábúban keresendők. — Mihály bácsi, lépjen be a tsz-be! — hányszor elmondtam én ezt neki — hajol előre a tanácstitkár. — Nézze, megcsináljuk a nyugdíjazását, kap 260 forintot meg egy hold háztájit, abból kényelmesen eléldegélhet, még folyóiratra is t ellik belőle __ I gen, itt a téma. Egy ember, aki leélte szinte már az egész életét, hagyta, hogy az élet hét- mérföldes csizmáival elrobogjon mellette. Hagyta, hogy a modern idő szele megtépázza a bevakolás sorsára sosem ju- eloleg házikóját; hagyta, hogy nem az üres ól rozzant ajtaját nyia .a- irrvrcfn c ta a evő! g a az állatforgalmival, de aztán a süldőkön — mielőtt még azok meghíztak volna — túladott, meg aztán volt valami borjúhiz- lalási szerződése is, amit szintén olyan okok miatt nem teludvart benépesítené csipogó csirkékkel, röfögő hízókkal, hogy az a búskomor öreg kutyája se érezze annyira magát egyedül. Ternyik Ferenc földjén mintegy ezer termelőszövetkezeti és családtag szorgoskodik. 530 hold cukorrépájukat már rég kiegyelték, gyommentesek a hagymatáblák és a zöldségfélék is. A tavaszi nagy munkák idején minden épkézláb ember siet a mezőre, hogy az időszerű munkákkal ne késlekedjenek. Most értékelik igazán a tagok, hogy milyen nagy jelentőségű az üzemi konyha. Hazánk legkorszerűbb termelőszövetkezeti üzemi konyháján naponta több száz személy részére főznek ízletes, bőséges ételeket. Megnyílt a „mezei étterem” is: akik kinn dolgoznak, délben nem jönnek a faluba. Számukra dupla falú kannákban viszik ki az ebédet. Fehér köpenyes szakácsok osztják a gőzölgő meleg ételeket. Így a háziasszonyok is nyugodtan kijárhatnak a mezőre, nem kell nap, mint nap főzéssel eltölteni odahaza a szorgos munkaidőt. — A — Gépesítették nem is akarlak dolgozni. A szép szó és a könyörgés sem használt. Most mégis őket éri a dicséret. Pólfordulós Sok gondott okozott a nők korábbi állásfoglalása a tsz vezetőinek. míg egyszer aztán megtörtént a pálfordulás. Sikerült rábeszélni az egyik asszonyt, vegyen részt baromfitenyésztési tanfolyamon és vállalja el a csirkék gondozását. V. Zsilák fálné azóta is egyike a legjobbaknak a baromfi- gondozók közül. Két évvel ezelőtt, 1963 szeptemberében írtunk is róla és társairól, akik megszerették ezt a munkát, s teljesen kiszorították innen a férfiakat. A jó kedélyű — akkor ezt írtuk róluk — kollektíva tavaly is kiváló eredményeket ért el. Az 1964. évi tervben a baromfi- tenyésztésre 220 ezer forint bevétel szerepelt. Ezzel szemben 445 ezer forintot jövedelmezett. Ez a számadat is bizonyítja: megállták a helyüket az asszonyok, érdemes bízni bennük. S hogy ök sem jártak rosszul, azt ismét számok bizonyítják. Átlagosan 500—550 munkaegységet teljesítettek az elmúlt évben, ami a 63,30 forintos munkaegység-értéket számítva, nem megvetendő jövedelem. Büszkék is teljesítményükre s joggal. Térhódítás — Más munkában is helytállnak az asszonyok — folytatta a főkönyvelő a beszélgetésünk során —, látogassanak el a borjúneveidébe is. Fitos orrú. fiatal lány Dús Katalin. Alig 16 éves. Az ember el sem hinné, hogy nehezebb munkára is képes, de a tarka sző- kisborjakat nagyon kedveli s ezért vállalja a gondozásukkal já. ro nehézségeket. — Amikor betegek voltak — mondja — 32 napig itt voltunk velük éjjel-nappal. Most én vagyok a napos, az asszonyok: Tóth Györgyné és Mile Ferencné csak öt órakor jönnék vissza. Hajnalban1 ők is itt vannak mindennap. Felváltva vállaltuk a naposságot. Ennek valami baja van — mutat az egyik bánatos szemű jószágra, s az mintha megérezné, panaszosan felbőg. A kinyújtott kéz fölé gyűlik at többi is. Odahajtják a fejüket, simogatásra várnak. Egyik-másik megböködi karjat vagy végighűzza recés nyelvét a A kondorost Dolgozók Termelőszövetkezetben — ahol az űj telepítéssel együtt csaknem 600 holdon diszlik a lucerna — gépesítették e fontos takarmány betakarítását. A kiválóan gazdálkodó termelőszövetkezetben egyébként három hideglevegös szénaszárító áll rendelkezésre. A vezetőség legnagyobb sajnálatára azonban csak kettőt tudnak ebben az évben hasznosítani, mert a harmadikhoz nem kapnak trafót. A harmadik szárító legalább 15 vagon lu- cemaszéna táperöben gazdag tárolását biztosítaná. lány ujjain. Filmre kívánkozó jelenet. Az asszonyok és lányok térhódítása itt is eredményeket hozott. Amióta nők nevelik a borjakat, gyökeres változás történt. Elhullás nincs, csökkent az önköltség', s a lelkiismeretes munka gyümölcsözött. Két évvel ezelőtt, 1963-ban egy kilogramm borjúhús előállítása 19.76 forintba került. Tavaly már csak 16,14 forint volt. Az ötödik x-en felül ,.A növénytermesztésben 90 százalékban nők dolgoznak” — mondotta a főkönyvelő. Amerre megyünk a földeken, tarka szoknyák, színes kendők jelzik: szorgosak a nagybánhegye- sj asszonyok és lányok. Gregor Andrásné mái' az ötödik X-en túl van. mégis a legszorgalmasabbak egyike. Antal Pálné, Bo- tyánszki Jánosné, Hnyilicza Má- tyásné, Bogár Erzsébet, Csizmadia Istvánné, Tresnyák Istvánná és még jó néhány asszony és lány munkaegységé tavaly nem volt kevesebb 200-nál. De az idősebbek sem vallanak szégyent. Vidáman tereferélő, pihenőt tartó asszonycsapat vonja magára a figyelmet. — Mi vagyunk a virágosok — válaszolja készségesen Balázs Andrásné, jelezve, hogy a gyógynövény ápolását bízták rájuk. — Azt írja meg lelkem, hogy a munkával nincsen baj, csak a korunkkal. Már nyugdíjasok vagyunk s bizony sokszor megfájdul a derék. Azért szívesen dolgozunk, bár ha több lenne a nyugdíj, annak nagyon örülnénk. Arra a kérdésre, hogy ki a legidősebb. azonban senki sem siet a válasszal.— özvegyek vagyunk itt mindannyian — jegyzi meg nevetve az egyik asszony — minek emlegetni a korunkat, hátha még akadna férjnek való. — Erre aztán kitör a nevetés. Élcelődnek egymással s biztatják — mindegyik a másikat — a mielőbbi férjhez menésre. Aztán vidámabban, nagyobb lendülettel merül a kapa a puha földbe. s az asszonyok szaporábban folytatják a munkát, mintha sajnálnák azt a pár percnyi kiesést. Hát ilyenek a nagybánhegyesi asszonyok, s hogy javukra billent a mérleg, nem csoda. Kasnyik Judit Felesleges készletfelajánlás! A BÉKÉS MEGYEI ALLATFORGALMI VALLALAT TMK-mühelyében 125-ös Csepel motorkerékpár-alkatrészek eladók Az anyagkészlet megtekinthető a vállalat békéscsaba, öntözött réti műhelyében, naponta 8 órától 15 óráig. 240
