Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-28 / 124. szám
•\ IM5. május 88, 4 Péntek Mindig újat újat Labdajáték, 19S5 Á 2047889 cikkszámú gáztűzhely és negyvenkilenc társának kálváriája Termékeink korszerűségének jellemzésére ma már egyre általánosabb, hogy nem a korábbi hazai színvonal, hanem a legfejlettebb külföldi gyártmány a mérce. Mind több üzemben ismerik fel, hogy a világszínvonal elérése, sőt félűimül ása alapvetően fontos ahhoz, hogy rendszeres kereskedelmet folyta Ihassunk és exportterveink évről évié rnegva lóéul janak. Erről a kérdésről beszélgetünk a Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Szövetkezet vezetőivel, akikre — mivel az üzem termékeinek jelentős százaléka exportra készül — ilyen szempontból is igen nagy felelősség hárul. A termeléssel kapcsolatos mindennapi gondjaik mellett azzal is törődin ifik keil, hogy olyan cikkeket állítsanak elő, an vei vek felkeltik a külföldi, vásárlók érdeklődését, megnyerik tetsaéeüket. A piacot nemcsak megtartani, hanem szélesíteni is kell. Ez a törekvés különösen az utóbbi időkben igen jó eredményre vezetett. Nemiég Jamtyik Pál, a perzsaszőnyeg termelési irányítója két újfajta szőnyeget tervezett, amely nagyrészt hazai alapanyágiból készült. Bozsó Tamásné gyártásvezető a láma elnevezésű torontáli szőnyeggel aratott sikert es hamarosan bemutatnak a külkereskedelmi vállalatnak még két fajtát, a Donegált és ä Csárdást. A takácsáru is változtatást követelt, mert az egyszerű szövésű anyagokat a gyáripar ma már jóval olcsóbban tudja előállítani. Mi legyen a megoldás? — vetődött fel még tavaly a kérdés. A háziipari szövetkezeteik feladata többek között a táj jellegnek megfelelő népművészeti hagyományok megőrzése. Ezt kellett felkutatni először Békés megyében. Egy kis kollektíva magára vállalta a feladatot, Bozsó Tamásné erzsébethélyi ismerőseinél látóét házilag készített szép, mintás szőtteseket. Tulajdonosaik 60—»0 éves asszonyok, akik ma is féltett kincsként őrzik ezeket és csak nagy ünnepékem veszik használatba. Ki nem adják a kezükből. Gyuriké Jánosmé. Ve- raj Györgyné és még mások is tanulmányozás céljából szívesen a kinőtte már jelenlegi telephelyét. 1954-ben megvásároltak a tanácstól egy jókora területet s azt tíz év alat,t annyira beépítették, hogy már tűzrendészeti szempontból is kifogást emeltek ellene az illetékesek. Több millió forintot fordítottak annak idején a fel töltésére (ugyanis erősen belvizes volt a talaj) s fordítanának most is jelentős összegeket a továbbfejlesztésre, mert a beépítettség ellenére ma sincs a dolgozóknak öltözőjük, fürdőjük s más szociális létesítményük. De nem fordíthatnak, ezt nem engedélyezi a tanács. A telephelyüket és környékét ugyanis már 1955-ben lakóteleppé nyilvánították s társasházak építését tervezték oda. Közben pedig hagyták, hogy a szövetkezet fejlessze üzemeit, több millió forintot fordítson olyan épületek emelésére, amelyeket majd le kell bontani. A szövetkezet szomszédságászövetkeaet rendelkezésére bocsáj- tották a szlovák jellegű kézitnun- kákart, amikor megtudták, hogy miiről van szó. Tábori György, a békéscsabai múzeum igazgatója a kutatóknak átadta a múzeum gyűjteményét, melyek között feltűnt szépségével az a két abrosz, amit Achim L. András kapott nászajándékba. Segített a munkában dr. Oláh András dobozi orvos és a felesége. Körösladányban pedig Szatmári János tanácselnök, akiknek az önzetlen fáradozásaira ma is hálával gondol a szövetkezet vezetősége. A régi motívumok felhasználáséval Hollósi János szövőmester nagy gondossággal készítette a mintadarabokat, amelyeket aztán Budapestre küldtek elbírálásra. Mindenki izgatottan várta, hogy mi lesz a szakértők véleménye. Köztudomású, hogy a Népi Ipar- művészeti Tanács magasra állítja a mércét. Végül 21 mintadarabból húszat elfogadtak és a szövetkezet 50 dolgozója rátért ezeknek a készítésére. Különösen a mezőbe- rényi asszonyok tettek ki magukért, akik közül Oczot Jánosné. Juhász Ádámné. Szendrői Imréné es Hoffmann Mihályné a második negyedévi tervét jóval a határidő előtt telj esitette. Körösladányban és Gyulán tanfolyam létesült, hogy minél többen elsajátítsák ezt a szép munkát. Mert a szövetkezet bel Soldi megrendelésre már az idén 1 millió 200 ezer forint értékű népművészeti szőttes előállítását tervezi, de jelentős exportlehetőség is kínálkozik. Hollósi János most készíti azokat a mintadarabokat. amelyek utón a külföldi megrendelőik érdeklődnek: sezlontakarókart, falvédőket, díszpárnákat. A különféle termékek utáni kutatás ezzel természetesen nem zárult le. A szövetkezet vezetőségének az a véleménye, hogy mindig újat és újat kell a vásárlóknak nyújtani. Olyat, ami megfelel a ntai kor igényeinek, Ízléses és amilyet; még senki sem tett a pultra. Ez a szemlélet vált uralkodóvá a békéscsabai szőnyegszövőben, ami az eredmények további növelésének a legreálisabb alapja. Pásztor Béla ban már meg is kezdték az OTP házak építését s kilátásban van, hogy egyelőre másfél méteres sávot elvesznek az amúgy is túlzsúfolt telepből. Szükség van a lakóházakra, de hová menjen a szövetkezet? Erre is van határozata a tanácsnak: a szövetkezetét, néhány más üzemmel együtt, a légi vásártérre akarják telepíteni. A ktsz a két malom között kapna helyet. Ügy fest, nem nagyobbat, mint a mai helye, de azt is mikor, és ki fedezi majd az áttelepítés költségeit? Ez a kérdés máig is nyitott, a tanács egyikre sem tud pontot tenni, a szövetkezet vezetői pedig a bizonytalanság miatt őrlődnek a két malom között. Javaslatunk: üljenek össze az érdekelt felek és döntsék el végre, hogy az éppen egy évvel ezelőtti, határozatot hogyan kell értelmezni — van-e helye a faipari szövetkezetnek Mezőbe- rényben ? ... v. d. 2 «47 88«. c. számú háromlángú gáztűzhely zománcozása leülve háromszor egy centiméteres darabon, két helyen egyszer egy centiméteres darabon, 15 centiméter hosszan karcolt, oldalt feltámasztható része sérült. (Készlet az átvételt jegyzőkönyvből.) A sérült gáztűzhelyek Az elmúlt év végén a Körös Állami Áruház a Vastömegcikk Értékesítő Vállalattól hatvan darab gáztűzhelyet , kapott. A vagon megérkezése után a MÁV — mint az áru érkezésekor szokás — értesítette a címzettet, hogy sürgősen vegye át az árut. A Körös Állami Áruház megjelent az áru átvételére és a vagon felnyitása után azonnal észlelték, hogy a gáztűzhelyek közül 50 sérülten érkezett meg. A tény jegyzőkönyvbe került. Tételesen felsorolták a cím alatt jelzett módon, hogy a gáztűzhelyek hogyan sérültek meg. Megállapították, hogy a szállítmányt hullámpapírba csomagolták és a kiállított jegyzőkönyv szerint kára keletkezett a Körös Állami Áruháznak, mert a keresett árucikket csak leértékelve hozhatta volna forgalomba. Ilyen esetben az eljárás az, hogy az óruátvevő kéri a feladót a kár helyreállítására vagy a leértékelés megtételére. A vállalat azonban visszaírt és a MÁV-ot hibáztatta. Arra hivatkozott: bizonyára szállítás közben történt a sérülés, tolatás, összeütközés következményéként. A MÁV viszont jegyzőkönyvében megállapította, hogy „a tűzhelyek a kocsi végében két sor magasságában feküdtek, eredeti helyükön álltak, Gerencsér Miklós: Tanúk 15. — A városban is. Oda akarsz menni, ezen töröd a fejed. — Talán. Minden csak talán. Mostanában örökké vitatkozom magammal. — Búcsúzóul megöleli, megcsókolja az anyját. — Szaladnom kell. — Hova sietsz? — Nem tudom. Zsupán már az udvaron van, anyja nehezen engedi el. — Holnap is gyere. Mindennap. Hozd magaddal a gyerekeket. Az orvos szomorkás mosollyal bólint. Anyja még utána kiált: — Békülj ki Katóval. Minek gyűlölködtök? — Egyszer majd elmondom. Zsupán nézelődve, mintegy a gyermekkori emlékeket keresve ballag le a hegyről. Tűnődéséből egy legény rezzent! fel, aki eléje vág a fák közül. — Szervusz, Sándor. Teri, tényleg? — Csak nem rossz a lelkiismereted? — Gazembernek nézel? — Hát akkor? mozgást nem konstatáltak. A kirakó raktár csak két bakelit- gomb törését észlelte és a hul- lámpapírburkolat szakadozott és nyomódott állapotát észrevételez- le.” Rossz csomagolás? Rossz szállítás? A tény, tény maradt, ötven gáztűzhely várta a vásárlókat s foglalta a Körös Állami Áruháznak amúgy is szűkre szabott raktárát, A vevők pedig ebben az időszakban hiába keresték a gáztűzhelyet. az hiánycikk volt, mint ahogy hiánycikk legtöbb esetben ma is. Az áruház nem tehetett mást, panaszával döntőbizottsághoz fordult. Azzal érvelt — jogosan —, hogy akár csomagolás, akár szállítás okozta a gáztűzhelyek sérülését, a vásárlókat, minden esetben kár érné, ha ézeket így venné meg. A döntőbizottságtól tehát azt kérte, állapítsa meg a felelősséget és jelölje meg azt is, ki térítse meg a kárt. Összegként 47 219,48 forintot jelölt meg. A döntőbizottsági tárgyaláson mindenki felsorakoztatta érvét. A másodrendű alperes, azaz a Vastömegcikk Értékesítő Vállalat arra hivatkozott, hogy ő a Csomagolástechnikai Intézet előírása szerint csomagolt. Később azonban elismerte, hogy az árut hiányos csomagolással adta fel. A darabáruként feladott gáztűzhelyeknek azonban nemcsak a csomagolása volt hiányos, hanem azok berakása is szabálytalanul történt. Törékenységük miatt léckeretbe kellett volna berakni, amit szintén elmulasztott a másodrendű alperes. A döntőbizottság első tárgyaiénélkül — Semmi. Csak olyan... furcsa egy kicsit. Nehéz elhinni. — Pedig apa vagy. Menj, beszólj a lány anyjával. — Félek. — Milyen jámbor lettél egyszerre. Na, lódulj neki pajtás, nem olyan meredek ez a hegyoldal. — Ugye, nem kell röstellnem? — Én röstellem, hogy ilyen buta vagy.'Na, menj csak, vessetek számot magatokkal! Maradjatok mindig jókedvűek. ha már egyszer ilyen komoly a játék! — Komoly bizony, öregem. Megyek is. Gyorsan fogj velem kezet, amíg legény vagyok! Legközelebb egy családapának ütsz a markába. — Szavadon foglak, te betyár! — Soha se legyen nehezebb dolgod az életben! — kiáltja tá- voztában jókedvűen a legény majd búcsút intve, nekivág a kapta tónak. Zsupán helyeslést bólogat, de nem szól, csak gondolja: — Bizony, Volt mór nehezebb dolgom is, jópajtás. Azóta tobsán nem született végzés. Közben telt az idő, a vásárlók hiába keresték az árut. A második döntő- bizottsági tárgyaláson végül már újabb ténnyel kellett számolni, mert közben kijavították a gáztűzhelyeket s azok forgalomba kerültek. Így csupán a másodrendű alperesnek 236 forint eljárási illetéket kellett befizetnie, perköltségként. Tanulság Bizonyára az olvasó is csóválja a fejét, mint ahogy tettem én is. Több mint harminc oldal jegyzőkönyvet olvastam el és Izgatottan lestem, hogy az utolsó oldalakon vajon a végzésben kit marasztalnak el. Rövidesen rájöttem: senkit! Azaz, a másodrendű alperest, tehát a VASÉRT-et kötelezték 236 forint eljárási illeték megfizetésére. Mell ugye, mint az előbb írtam, ő közben a kereset benyújtása után a gyártó vállalattal garanciális kötelezettségként kijavíttatta az ötven darab gáztűzhelyet! És a perben arról sem esett szó, hogy a népgazdaság vajon erre az ötven darab gáztűzhelyre mennyit fizetett rá? Arról sem beszéltek vagy legalábbis én a jegyzőkönyvben nem olvastam, hogy a népgazdaságnak mibe került a gondatlan szállítás, a gondatlan csomagolás. Arról sem írtunk, hogy a vásárlók mennyit dühöngtek és mennyit bosszankodtak a Körös Állami Áruház eladói, ha éppen ezt kértek tőlük. Mert ez volt, de még sem adhatták el, csak négyhónapos késéssel. bet tudok, de kevesebbet örülök. Téged akarlak a szavadon fogni, holott magamat kellene. Neked esélyed van a szerencsére, én meg a veszteségeim elől menekülök. Na, ha nem is egészen mindegy, de azért menjünk tovább... A távolodó alak egyre kiseb- bedik, a hegy teteje táján nem egyéb, mint parányi, közömbös látvány. Zsupán kocsija úgyszintén, amely lent a völgyben robog már ellenkező irányban. *** A szokásos kihaltság ólálkod- ta körül Szabados Valiók házát. Senki sem volt otthon, csak a lány. Zsupán éppen most fejez- - te be a vizitet. Nem mondott semmit. A minden vizsgálat alkalmával kijáró kedvessége is hiányzott. Izgatottság vibrált benne, kissé furcsán viselkedett. Halkan szólt a lányhoz: — Öltözz fel! — s indult ki a házból. — Rendes ruhába?! — kérdezte csodálkozva a lány. — Rendes ruhába! Zsupán az udvarra lépett. Valósággal rárobbant a nyári napfény. Ismerkedőén nézett körül, mintha most járt volna itt először. Enyhe szédülettel támoly- gott a gémeskúthoz, vizet húzott magának, mohón ivott. Pacallá ázott mellén az Ing, cipője csatakos lett, de mit törődött most ezKét malom között... A Mezőberényi Faipari Ktsz Dócpl Imre
