Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-28 / 124. szám
5 Pén tét 1863. május 28, Elsfi a megyében Félautomata rendszerű oktatásra alkalmas tanterem létesült a mezőberényi gimnáziumban Egy évvel ezelőtt mutatta be Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában Furák György nyelv- \ta.nár, az audio-vizuális oktatás módszerét a nyilvánosságnak. A lélautomata tanításnak is nevezhető új eljárás jóformán teljesen megszabadítja a hallgatókat a jegyzetelés és leckekészítés fárasztó, időrabló munkájától. A tananyagot az agy látás és hallás út ján egy időben rögzítheti. A bemutató idején, de azóta sem hallottunk arról, hogy ez a félautomata oktatási módszer megyénkben követésre találna, holott a fővárosból s az ország más tájairól — legutóbb Sátoraljaújhelyről — érkezett a híre annak, hogy elterjedőben van. Annál kellemesebb meglepetésként ért bennünket a közlés, hogy a me- zőberényi gimnáziumban egy egész tantermet félautomata oktatásra alkalmas berendezéssel szereltek fel, a csabai TIT-klub- ban látottaknál is fejlettebb. Gazdag program a bucsai gyermeknapon A május 30-i gyermeknapra gazdag programot állított össze Bucsán az iskola csapatvezetősége, valamint a KISZ-szervezet. Az egész napra tervezett eseménysorozatot kisdobos- és úttö- rőavatás nyitja meg. majd ezt követi azoknak a nyolcadikos úttörőknek az eskütétele, akik ettől a naptól kezdve a KISZ-szervezet tagjai lesznek. Az ünnepélyes fogadalmak után, a délutáni órákban a központi iskolában filmvetítés lesz, az óvodában bábműsor szórakoztatja az érdeklődőket, akit pedig a labdarúgás érdekel, az ezen a napon ingyen szurkolhatja végig a felnőttek mérkőzését. Este a tábortűz fényénél találkoznak majd ismét a gyermekek, ahol tréfás ügyességi vetélkedőn vehetnek részt, valamint megtekinthetik azt a tűzijátékot, melyet a helyi MHS-fiatalok mutatnak be. Sz. A, zel. Diadalmas pillanatokat élt át. Amikor a tanácstalan, rosszat gyanító Vali megjelent az udvaron, hosszan és hitetlenkedve nézte. Boldog megrendültséggel, nagyon egyszerűen mondta: —■ Meggyógyultál! Vali majdnem összeesett az örómtöl. Tétován meg is ingott, de aztán határozottan repült az orvos nyakába. Valósággal főj to. gáttá Zsupánt és nagy ragaszkodásában csókolta az arcát, ahol érte. — Sándor bácsi... Drága, egyetlen Sándor bácsi — mondogatta, miközben hangosan sírt. Zsupán egyre zavartabban védekezett a roham ellen, míg végire megértette, hogy Vali sze- retetnyilvánítása több a hálánál. Gyengéden bár, de határozottan józanságra intette a lányt. — Na... Vailika... Nézz rám! De a lány ezt nem merte megtenni közelről. Örömmámora hirtelen elcsitult, komoly és zavart lett. Elhúzódott az orvostól, távolabbról nézett véle szembe. — Menjünk el... vigyen el valahova! — könyörgött. Az orvos csodálkozva meresztette a szemét. — Itt mindenki isméi-. Félreért iik. Vali mintha nem is hallotta votaa4 úgynevezett audio-vizuális-orális rendszerben. A tanulók nemcsak láthatják, hallhatják, hanem visz- sza is kérdezhetik az anyagot. Mindezt anélkül tehetik, hogy az előadó tanárt vagy egymást zavarnák. Minden tanuló előtt mikrofon és jeladókészülék, a fejen fejhallgató van. Hasonló szerelék áll az előadó rendelkezésére is. Ezenkívül magnetofonok a fektetők rögzítésére és az ábráik, szemléltető képek, magyarázó szövegek vetítésére ‘ pedig diagép egészíti ki a berendezést. A tanári asztal valóságos vezérlőpult. Műanyag gombok és billentyűk seregében apró villanykörték sora húzódik. Ahány tanuló, annyi lám- pácska. Mikor a tanár fel akarja szólítani valamelyik diákot vagy ő kérdez a tanártól, a katedrán és a megfelelő iskolapadon kigyullad a villanylámpácska. Ily módon a kérdezés és fellelés teljes csendben, másók zavarása nélkül lebonyolítható. A mezőberényi gimnázium audio vizuális-orális tanterem első ilyen helyiség a megyében, de még ott is csupán kísérlet, afféle prototípus. Rendszeres igénybevételére majd csak a már épülő új gimnáziumban kerül sor. A kezdeményezés azonban mindenképpen közérdeklődésre tarthat számot megyénk határain túl is, hiszen a vidéki iskolák sorában, a sátoraljaújhelyi és hódmezővásárhelyi után harmadik a félautomata- oktatás bevezetésében. Butsi Róbert tanár, aki az ötletet a gimnáziumban nemcsak felvetette, de hazai és külföldi szakirodalom, valamint személyes tapasztalatok alapján meg is valósította, elmondotta, hogy a bonyolult műszaki feladatok megoldásában és a szerelés nehéz munkájában nemcsak az iskolának elektronika és villanyszerelés iránt fogékony tanulói — lányok és fiúk —. hanem a Mezőberényi Műszaki Villamossági Ktsz dolgozói, szakemberei is részt vettek társadalmi segítségként. -Üj— — Meséire vigyen. Egy idegen városba, ahol soha se jártam. Menni akarok. Élni... élni... — és küzdött a sírással, de már nem annyira az örömtől, mint inkább a keserű dactól. Sürgetve, türelmetlenül, majdnem pa- rancsolóan nézett az orvosra. Zsupánt szíven ütötte a bizonyosság, hogy a lány szerelmes belé. Gondterhelten tétovázott, alig titkolt ijedelemmel fürkészte a lányt. Mégis eltökélten egyezett bele: — Hát menjünk! Sokáig utaztak, aztán eléjük tárult az élénk, frissen tatarozott barokk városka, szokatlan színekkel és nyugodt emberekkel. Az orvos meg a lány önmaguknak is idegenül, kamaszos feszólyezettséggel, de vidáman nézelődtek a városkában. Egymásra csak kapkodva, némi zavarral mertek pillantani, noha a zavarnak mindkettőjüknél más-más volt az oka. őszintén őrültek, de a viselkedésükbe belevegyült valami elkerülhetetlen mesterkéltség. Vali naiv, lelkendező érdeklődését megragadta az egyik gazdagon díszített, zárt sarokerkély. — Jé, ott lehet jó! Mint a páholy! — Az is — bólintott az orvos. (Folytatjuk) Színvonalas irodalmi, képzőművészeti és helytörténeti munkákat jutalmaztak az EDÜ pályázatain A vasárnap zárult gyulai Erkel Diákünnepek pályázataira az idén is sok mű érkezett. A zsűrik körültekintő munkával döntötték el az odaítélhető arany-, ezüst- és bronzérmek sorsait. Különösen nag.v* sikert hozott a helytörténeti pályázat, melynek nyolc aranyérme közül hatot Békés megyei pályázó, illetve szakkör nyert el. AZ egyéni pályázók közül Harmati Irma, Kis-s Katalin, és Körmendi •János orosházi, Tóth Ilona jászapáti, Hubina László, valamint Nadabán János és Tollas Imre gyulai gimnazisták közös tanulmánya kapott aranyérmet. A szakkörök által benyújtott tanulmányok közül aranyéremmel jutalmazták a békéscsabai gimnázium történelem-szakkörének „Az egészségvédelem fejlődése Békéscsabán” című, valamint az újszá- szi gimnázium szákkörének „Adatok az újszászi Szabadság Tsz életéből” című munkáját. Az ezüst-, érmesek között szerepel Németh Mária, Valaczkai Klára és Györgyi János orosházi gimnazisták, a gyulai gimnázium Úja osztálya KISZ-csoportjának és Váradi Katalin — Nagy Katalin — Nagy Jolán — Barna Agnes gyulai gimnazisták közös dolgozata. A néprajzi tanulmányok közül Nagy Eleonóra, a gyulai gimnázium tanulója kaipott aranyérmet, ezüstöt Szamos Erzsébet batto- nyai gimnazista. Az irodalmi pályázat aranyérmesei között Iványi Gergely szarvasi, Kónyái Sándor szarvasi, Vedres Zsuzsanna szegedi diákok szerepelnek; ezüstérmet megyénkből Barabás Judit gyulai gimnazista, bronzérmet Adorján Katalin (Békéscsaba, közgazdasági technikum), Kristóf István és Mocsári Katalin gyulai, Tóth László békési gimnazisták nyertek. Az irodalmi tanulmányok kategóriáiban a legtöbb érmet a szegedi és a hódmezővásárhelyi diákok kapták. Az ifjúság problémáinak tükröződése az áj magyar filmekben A diáik írja: Megszokott, hogy pedagógusaink nevelési, oktatási problémákról rendszeresen kifejtik véleményüket lapunk hasábjain. ,,A pedagógus írja’ rovatunk sok visszhangot váltott már ki, többen levelekben is kifejtették véleményüket egy-egy ilyen cikk után. Megyénk középiskoláinak színvonalas diáklapjait forgatva vetődött fel a gondolat: több közlésre érdemes cikkel lapunk olvasóit is megismertethetnénk, ezúttal „A diák írja” rovatcím alatt. Első ilyen cikkünk szerzője Serbán Valéria, a békéscsabai gimnázium tanulója. „Fiatalság — bolondság” — mondják, és legyintenek az idősebb nemzedék tagjai, pedig mennyire nincs igazuk. A „ bolondságot” még eltűrjük valahogy, magunk is belátjuk — egy kicsit bolondozunk még a nagybetűs Élettel. Ebben nincs semmi kivetni való, ez így volt és így lesz évszázadokon keresztül; ez már hagyomány. De a legyintéssel sohasem békülünk ki. A felnőttek, akik így kezelnek bennünket, tehet, hogy sokkal több „bakit” követnek el, mint mi, csak ők komoly arcot vágnak hozzá, rájuk nem szól senki és már*,.megenged, hetik maguknak ennyi élettapasztalat után” — csupán azért, mert 20—25 évvel korábban születtek, mint mi. ' Az utóbbi időben különösen szé. les körök tárgyalnak, vitatkoznak a mai fiatalokról. Rólunk írják a tanulmányokat, riportot készítenek, hosszú eszmefuttatások születnek. Minket ócsárolnak vagy magasztalnak, a problémát, amelyet magatartásunk, vagy élet- szemléletünk jelent eltúlozzák, vagy leegyszerűsítik — , de mindenképpen témát jelentünk, állásfoglalást követelő témát. Egy-egy ilyen beszélgetés alkalmával előkerülnek a mi problémáink, a velünk kapcsolatos kérdések is. Sok felnőtt így mondja: „Semmi gondjuk, csak a tanülás”. Ezt azonnal meg lehet cáfolni. Vegyük csak sorra! Itt van például a szerelem. Hány éjszakát átvirrasztunk, pedig csak egy kérdés lebeg előttünk: helyes-e amit csinálunk vagy sem? Ha felnőtthöz fordulunk segítségért, ő az egy dossziéval ezelőtti szokások szerint ad választ. Ha barátnőhöz, ő túl merész erkölcsi normához igazodik. , Melyik a helyes? A másik a pályaválasztás problémája. A nagynéni azzal biztat: „Csak sok pénzt keressél!” — a férje a hivatástudat fontosságát fejtegeti. Melyik legyen az irányadó? Hiába van meg a hivatástudatom, ha nem ihatok meg egy duplát, mert nem telik, viszont hiába van házam, ha mindennapi munkám kellemetlenül, unottan végzem, nincs is minek örülnöm. Legyek zárkózott? Hisz akkor saját problémáimba, kérdéseimbe fogok belefulladni. Legyek bizalmas? De akkor holnap engem nevetnek, a naívságomat, hiszékeny, ségemet. Sok-sok kérdés van, nem is lehet egyszerre mind felsorolni. Már említettem, hogy témát jelentünk, többek között a filmekben is. Az Esős vasárnap , című film is fiatalokkal foglalkozik. Nem véletlen, hogy a filmbeli IÍI/b osztály jelszava: „Őszinteség, őszinteség, őszinteség”. Azt hiszem, ez az alapja annak, hogy kialakulhasson egy olyan osztály- közösség, ahal nemcsak összetartoznak, hanem segíteni is képesek a bajba jutotton. A filmen a legtöbb válságos pillanat a jelszó megszegéséből ered. Olga azért vesziti el az osztály bizalmát, Erzsinek azért kell szégyenkeznie idegenek, sőt a szülei előtt, azért nem sikerült a magyar dolgozata sem. A két főhős — Ági és Pali — problémája a legégetőbb. Bennünk marad a kérdés: Maradi-e Ági azért, mert szerelmét csak lelkileg táplálja és teljes-e így szerelme? Erkölcstelen-e Olga, mert hirtelen fellángolt szerelmét, kívánalmait kielégíti? A film csak i fejtegeti a kérdést, az esemény e- | két bonyolítja (például azzal, hogy Ági és Olga egy fiút szeret), de választ a kérdésre nem kapunk. Az Utak című tv-filmiből a sok közül csak egy problémát szeretnék kiemelni — a pénz kérdéséi. Vali, mint szegény, elhanyagolt lány, a fiúk segítségével jut munkához és megy férjhez. Lelkiismeretesen dolgozik, jól keres, szeret „jól élni”. Nála a jól élés az öltözködést, szórakozást jelenti. Fér. je csendet, szeretetet kíván, ő táskarádiót, kocsit. Irigyen nézi új barátnője lakását, bundáit. Neki nem lehetne? De igen. Csak ő nem tesz semmit annak érdekében, hogy élete megváltozzék. Az nem jut eszébe, hogy nem magától teremtődnek a dolgok, azért „spórolni” is kell. Nem a végtelenségig, mert annak megint nincs értelme, csak a felesleges kiadásokat kell mellőzni, s egy kis mértéktartással kell költekezni! A Nagy fény című tv-film mondanivalója a bizalmatlanság. Az új munkás bizalmatlan az öreghez, a fiú a lányhoz, a lány a szü. leihez stb. Az egyik fél bizalmatlansága tönkre tudja tenni a legtisztább, legerősebb érzéseket is. A fiú azt szeretné, ha a másik előtte nem is élt volna. Féltékeny a gyermekkorára, a szüleire, minden emlékére. Nagy hiba ez, mert bizalmatlansággá válik. Egy pilla, natra meginog munkahelyén is, de barátja segítségére siet. Sok kérdés van azért itt is. A fiú miért csak a munkahelyén tudott egyenesbe jutni? Baj. hogy a lány az első találkozás után bizalmas tudott lenni? A bizalmasság mindig valami rossz hátsó gondolattal jár? Itt is fennállnak tehát a kérdések és a filmnek már vége van. Ezek a filmek nem adnak választ a felvetődött kérdésekre, s ezzel késztetik a nézőket, hogy folytassák a megkezdett „sorokat" ankétokon, összejöveteleken keressék a választ! Ha minden ilyen film után csak egy órát beszélgetünk, a film elérte célját, s talán a kézlegyintés is lassan elmarad. Sorbán Valéria III/c tan.
