Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-27 / 123. szám
U65. május 2*7. \ 3 Csütörtök Megmentett fácántojások A mezőmegyeri Béke Tsz-ben a takarmánykeverék kaszálása kézben 101 fácántojást talált Kocsis György és Olcsák Pál. A tojást darabonként 5(1 fillérért vette át tőlük a helyi vadásztársaság. Garázs és gépszín épül a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet gépparkja, megyénk más mezőgazdasági nagyüzemeihez hasonlóan, évről évre gyarapodik. Jelenleg ebben a termelőszövetkezetben 70 gép van, többek között 6 tehergépkocsi, 7 lánctalpas, valamint más típusú jármű és erőgép. A termelőszövetkezet vezetősége a gépek megóvására egy 30 férőhelyes garázst építtetett a gumikerekű erőgépek részére, s ezt központi fűtéssel is ellátja. Ezenkívül egy vasvázas szín is elkészül az idén, amely nyáron gabonatároló, valamint tisztító lesz, télen pedig a kombájnok, cséplőgépek és egyéb felszerelések részére nyújt védelmet. — Ki a gyereked apja? — Nem mondhatom meg... — Segíteni akarok. Tera váratlanul heves lesz, valósággal az orvosnak esik, nem is kéri, hanem követeli a biztatást. — Ugye, nem szégyen az ilyesmi? Nyugtasson meg, aranyos Sándor bácsi. Szégyen, ha szeretjük egymást? Zsupán csendesen mosolyog, ezzel fejezi ki, hogy nincsen sem. mi baj. — Kérdezd meg a gyerekedtől, kishúgom. Az bölcsebb, mint én. Rendes hozzád az udvarlód? — Boldog. Mindig a sarkamban ólálkodik, hogy láthasson. Már beszélt volna anyámmal, de megtiltottam néki. Szégyellem. — Hagyd, hadd beszéljen. Egy cseppet se hajtsd le a fejed. Ha együtt akartátok, ha semmit se bántatok meg, akkor így jó, ahogy van. A lány lassan földerül, mosolyog a könnyein át. — Nincs mit megbánni — csak a nyarat siratom, hogy elmúlt. Olyan szép volt. — Akkor a gyerek is szép lesz — simogatja meg gyengéden, biztatóan az orvos a lány arcát. Amikor visszatér a szülői házba, kedve borongósabb, mint amikor megérkezett. Mohón fölhajt egy pohár bort. Tűnődve, töprengésbe feledkezve nézi édesanyját, aki alig tudja leplezni ünnepélyessége mögött gyü- 1 emlő nyugtalanságát. — Engem mikor gyógyítasz meg, fiam? — kérdezi az anya. — Nem tudok hazaköltözni — bizonygatja az orvos önmagával is viaskodva. — Most semmit sem tudok. De valamit mégis: jöjjön hozzánk, édesanyám. Gitta szereti magát, a gyerekek imádják, én meg száz évig vigyáznék az egészségére. Jöjjön. Az öregasszony csaknem meg. botránkozva hőköl hátra. — Hát a ház? Az egész itthoni életem? — Talál vevőt a házra. Eladja. — Soha. Kínos pillanatok, zavartan hallgatnak mindketten. Érzik, valami űr van kettőjük között, valami nincsen rendjén. A fiú tudja, helyzete sokkal bonyolultabb, minthogy néhány világos szóval képes lenne megmagyarázni. — Pedig akár így, akár úgy, de velem kell maradnia. Nem azért, mert így illik, hanem azért, mert így akarom. — Nincs orvosa a falunknak, fiam. Gyere haza. — Sok faluban nincsen orvos. És mindenütt emberek /ar nak. (Folytatjuk) Egyesek gondja - mindenki gondja Megjegyzések a mezőkovácsházi járásról A múlt évi alacsony termésátlagok miatt többször kapott már szemrehányást a jó talajadottságokkal rendelkező mezőkovácsházi járás. Tegyük hozzá, hogy joggal, hiszen, ha Békés megye az ország egyik legfontosabb élelmiszer-és iparinövény-termelő vidéke, akkor megyénkén belül — adottságainál fogva — a mezőkovácsházinak kellene ezt s címet viselni a járások között, mert határa nemcsak a legnagyobb, hanem földjeinek minősége is a legjobb. Az elhangzott bírálatok nem mindig voltak az arra alaposan rászolgált mezőkovácsházi járási tsz-eknek címezve. Ezért azok a szövetkezetek — több is volt ilyen —, amelyek tavaly holdanként 13 mázsán felüli bűzét, 21 mázsa feletti kukoricát, 200 mázsa feletti cukorrépát, 8 mázsa feletti cirokszakállt és 12 mázsa feletti cirokmagot termeltek, jogosan kérdezhetik: miért általában a mezőkovácsházi járás kapja a szemrehányást, s miért nem azok a tsz-ek, amelyek 7,5—8,5 mázsa búzát, 16—18 mázsa kukoricát, 94—140 mázsa cukorrépát termeltek. Meg azután — teszik hozzá — mit segít a tavalyi gyenge eredmények örökös felhány torgatása ? Sokat segít. Azért, mert a bírálat a -tanulságok levonására ösztönzi a járási vezetőket és a szövetkezeteket is. Mik a legfontosabb tanulságok? Az, hogy a megyei átlag alatti vagy azt csak valamivel fölöző járási termésátlagoknak néhány olyan szövetkezet az oka, amelyek nem al cal- mazták megfelelően az alapvető agrotechnikát sem, amelyekben rossz volt a munkaszervezés és emiatt sok mindent késlekedve vagy pedig felében, harmadában végeztek el. Ezekben a szövetKe- zetekben nem változik meg minden egy csapásra egyik évről a másikra. Ezért, ha a járás vezetői azt akarják, hogy az idén holdanként 13,9 mázsa búzát. 20,3 mázsa kukoricát, 181 mázsa cukorrépát, vagyis az adottságokhoz és a joggal elvárthoz mérten mindent a megyei átlagok telett termeljenek a járás szövetkezetei, akkor segíteniük is kell azokat. A rendszeres biztatás és tanácsadás nagyon sokat ér. Természetesen csak akkor, ha a szövetkezeti vezetők és gazdák ezeket meg is fogadják és ki-ki egy kicsit nagyobb erőfeszítéssel igyekszik helytállni abban a munkakörben, amelybe a közösség állította őket. i Senki sem állítja, hogy a csaknem egyenlő jó minőségű föl-' dekkel rendelkező mezőkovácsházi járás szövetkezetei mindössze néhány kilogramm eltéréssel termelhetnek, értékesíthetnek vagy csak néhány fillér különbséggel oszthatnak jövedelmet a jövőben mindig. A legnagyobb igyekezet ellenére is lesz különb.ség ezután is. Azonban olyan égbekiáltó nagy különbséget, amilyen tavaly volt a gazdálkodás milyensége, a terméseredmények és a jövedelem között, nem 1 tűrhetnek meg a szövetkezetek I sem. A terméskülönbségekről már szóltunk, ezért most nézzük az egy tagra jutó tavalyi jövedelmet: öt tsz-ben 20 ezer forintom felüli, kettőben 17 ezren felüli, kilencben 15 ezren felüli, nyolcban 12 ezren felüli, ötben pedig 9 és 11 ezren felüli. Csak a járási szervek segítsége, a megyei szervekkel együtt, kevés e különbségek mielőbbi megszüntetéséhez. Az igaz, hogy a járásban viszonylag gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben több gép, több szállítóeszköz és több épület kellene az eredmények növeléséhez, mint amennyi van. Majd megkapják ezeket olyan ütemben, ahogyan a népgazdaság anyagi ereje ezt megengedi. Ez azonban időbe telik, ezért elsősorban a szövetkezeteknek kell segíteni magukon az- eddiginél célratörőbb, jobb munkával. De sokat jelentene az is, ha a legjobb szövetkezetek — a kitüntetett mezőkovácsiházi Űj Alkotmány és nagybánhegyesi Zalka, továbbá a nagybánhegyesi Aranykalász és Kossuth, a végegyházi Szabadság, s a kaszaperi Lenin — az eddigieknél többet segítenének a gyengébben gazdálkodóknak a munkaszervezésben, a gazdálkodás hogyanjában s gépeket, esetleg embereket is adnának azokhoz a növényápolási munkákhoz, amelyeknek a késlekedése mázsákkal csökkentheti a szövetkezeti és a járási termésátlagokat. A mezőkovácsiházi járásból is elvándorolnak az emberek, főleg azokból a szövetkezetekből, amelyek csak felét vagy kétharmadát tudják annak a jövedelemnek biztosítani, mint a többi jó néhány. Az elvándorlás évek óta tartó folyamat, meg azután az emberi erő és életkor is véges (a járás szövetkezeti gazdáinak átlagos életkora 51,6 év), e két ténynyel magyarázható az, hogy az 1962. évi 14 077-rőí az elmúlt évben 12 533-ra csökkent a rendszeresen dolgozók száma. Ezt még súlyosbítja ’ az, hogy a közös munkában tavaly részt vevő 2327 családtaggal szemben az idén csak 1783-ra számíthatnak a járás szövetkezetei. A növényápolási munkák dandárjában, májusban legalább 1360 dolgos kéz hiányzik. Ez még csak hagyján, hiszen a kukoricából vegyszerrel is ki lehet irtani a gyomot. Azonban az őszi betakarításkor hatványo- zódik a munkaerőhiány. A munkaerőhiány is úgy váltakozik szövetkezetenként a mezőkovácsházi járásban, mint a terméseredmény és a jövedelem. Az időszerű munkákat azonban feltétlenül el kell végezni mindenütt, mert másképen még ki- áltóbb lesz a különbség a járás szövetkezetei között. Hogyan végezzék el? Ügy, hogy kérjenek és adjanak egymásnak segítséget. Különösen a takarmánygond | megoldásához kellene hozzálátni j együttes erővel a járásban, mert tarthatatlan állapot, hogy évről évre kölcsöntakarmányt etetnek az árpa- és a kukoricabetakarítás előtt, s mikor ezt visszafizetik, akkorra több száz vagonra növekszik az abrakhiány. A takarménytermelés alapja a tál aj eröu tánpótlás. Mi tagadás, ez sem a legjobban megy a mezőkovácsházi járásban. Az 1962. évi 15.2 százalék helyett tavaly a földnek csak 11,2 százalékát tud1- ták szerves trágyával megtéríteni. Amit kiterítettek — sok helyütt az is kevés érték volt, mert nem fordítanak elég gondot a trágya szakszerű kezelésére. El kellene már érni a mezőkovácsházi járés- i ban is, hogy két-három tsz közö- i sen alakítson nagy teljesítményre képes komplex, gépesített trágyakihordó brigádokat. Ezek mellett természetesen mozgatni lehet és kell is a fogatokat és más ráérő járműveket, hogy végre akkor kerüljön ki a földekre a szerves anyag, amikor a legjobb: vagyis a nyári mélyszántás előtt. Abban az időben emberi erőt is jobban lehet mozgósítani, hiszen a felmérés szerint júliusban 1265. augusztusban pedig 569 munkaerőfelesleg mutatkozik a mezőkovácsházi járás szövetkezeteiben. Főleg a járásról s nem egyes szövetkezetekről beszéltünk. A járás gondja ugyanis elsősorban, hogy a tavalyinál 500 vagonnal több gabonát, csaknem 3 ezer mázsával több hízott sértési, 2 ezer mázsával több baromfit adjon a népgazdaságnak az ez évre tervezettnek megfelelően. K. I. Az előző éveknél nagyobb arányú talajjavítás Méhkeréken A méhkeréki Nicolae Baicescu ; gyengén termő talaj. A szövetke- Termelőszövetkezet 7 ezer holdas j zet vezetősége éppen ezért nagy gondot fordít a talajjavításra. Az gazdaságának mintegy 50 százaléka szikes, terméketlen, illetve Most vásároljon! 30—50 %-OS ÁRLESZÁLLÍTÁS A Bizományi Áruházban Keresse fel áruházunkat, győződjék meg előnyös árainkról! BIZ. MANYI ÁRUHÁZ. BÉKÉSCSAB* Tanácsköztársaság útja 6. VÉTEL! Telefon: 22—37 ELADÁS! 48177 i idén 300 holdat kémiai javítással hoznak rendbe s ezzel együtt ösz- szesen ezer hold kémiai javítását végzik el. Ennél lényegesen hatásosabb a digózás, az eddigi tapasztalatok ugyanis ezt bizonyították Korábban 6—7 mázsás átlagtermést adott az árpa, a digó- zás után 13 mázsás átlagtermést takarítottak be. 1963- ban kezdték meg ezzel a módszerrel a talajjavítást 200 holdon. 1964-ben szintén 200. az idén viszont 420 hold digózását végzik el, ami lényegesen nagyobb termés- eredményt biztosíthat a további években.
