Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

U65. május 2*7. \ 3 Csütörtök Megmentett fácántojások A mezőmegyeri Béke Tsz-ben a takarmánykeverék kaszálása kézben 101 fácántojást talált Kocsis György és Olcsák Pál. A tojást darabonként 5(1 fillérért vette át tőlük a helyi vadász­társaság. Garázs és gépszín épül a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet gépparkja, megyénk más mezőgazdasági nagyüzemeihez hasonlóan, évről évre gyarapodik. Jelenleg ebben a termelőszövetkezetben 70 gép van, többek között 6 tehergépkocsi, 7 lánctalpas, valamint más típusú jármű és erőgép. A termelőszö­vetkezet vezetősége a gépek meg­óvására egy 30 férőhelyes garázst építtetett a gumikerekű erőgépek részére, s ezt központi fűtéssel is ellátja. Ezenkívül egy vasvázas szín is elkészül az idén, amely nyáron gabonatároló, valamint tisztító lesz, télen pedig a kom­bájnok, cséplőgépek és egyéb fel­szerelések részére nyújt védelmet. — Ki a gyereked apja? — Nem mondhatom meg... — Segíteni akarok. Tera váratlanul heves lesz, va­lósággal az orvosnak esik, nem is kéri, hanem követeli a biz­tatást. — Ugye, nem szégyen az ilyesmi? Nyugtasson meg, ara­nyos Sándor bácsi. Szégyen, ha szeretjük egymást? Zsupán csendesen mosolyog, ezzel fejezi ki, hogy nincsen sem. mi baj. — Kérdezd meg a gyereked­től, kishúgom. Az bölcsebb, mint én. Rendes hozzád az ud­varlód? — Boldog. Mindig a sarkam­ban ólálkodik, hogy láthasson. Már beszélt volna anyámmal, de megtiltottam néki. Szégyellem. — Hagyd, hadd beszéljen. Egy cseppet se hajtsd le a fejed. Ha együtt akartátok, ha semmit se bántatok meg, akkor így jó, ahogy van. A lány lassan földerül, moso­lyog a könnyein át. — Nincs mit megbánni — csak a nyarat siratom, hogy el­múlt. Olyan szép volt. — Akkor a gyerek is szép lesz — simogatja meg gyengéden, biztatóan az orvos a lány arcát. Amikor visszatér a szülői házba, kedve borongósabb, mint amikor megérkezett. Mohón fölhajt egy pohár bort. Tűnőd­ve, töprengésbe feledkezve nézi édesanyját, aki alig tudja leplez­ni ünnepélyessége mögött gyü- 1 emlő nyugtalanságát. — Engem mikor gyógyítasz meg, fiam? — kérdezi az anya. — Nem tudok hazaköltözni — bizonygatja az orvos önmagával is viaskodva. — Most semmit sem tudok. De valamit mégis: jöjjön hozzánk, édesanyám. Git­ta szereti magát, a gyerekek imádják, én meg száz évig vi­gyáznék az egészségére. Jöjjön. Az öregasszony csaknem meg. botránkozva hőköl hátra. — Hát a ház? Az egész itthoni életem? — Talál vevőt a házra. Eladja. — Soha. Kínos pillanatok, zavartan hallgatnak mindketten. Érzik, valami űr van kettőjük között, valami nincsen rendjén. A fiú tudja, helyzete sokkal bonyolul­tabb, minthogy néhány világos szóval képes lenne megmagya­rázni. — Pedig akár így, akár úgy, de velem kell maradnia. Nem azért, mert így illik, hanem azért, mert így akarom. — Nincs orvosa a falunknak, fiam. Gyere haza. — Sok faluban nincsen or­vos. És mindenütt emberek /ar nak. (Folytatjuk) Egyesek gondja - mindenki gondja Megjegyzések a mezőkovácsházi járásról A múlt évi alacsony termés­átlagok miatt többször kapott már szemrehányást a jó talaj­adottságokkal rendelkező mező­kovácsházi járás. Tegyük hozzá, hogy joggal, hiszen, ha Békés me­gye az ország egyik legfontosabb élelmiszer-és iparinövény-termelő vidéke, akkor megyénkén belül — adottságainál fogva — a me­zőkovácsházinak kellene ezt s címet viselni a járások között, mert határa nemcsak a legna­gyobb, hanem földjeinek minősé­ge is a legjobb. Az elhangzott bírálatok nem mindig voltak az arra alaposan rászolgált mezőkovácsházi járási tsz-eknek címezve. Ezért azok a szövetkezetek — több is volt ilyen —, amelyek tavaly holdan­ként 13 mázsán felüli bűzét, 21 mázsa feletti kukoricát, 200 má­zsa feletti cukorrépát, 8 mázsa feletti cirokszakállt és 12 mázsa feletti cirokmagot termeltek, jo­gosan kérdezhetik: miért általá­ban a mezőkovácsházi járás kap­ja a szemrehányást, s miért nem azok a tsz-ek, amelyek 7,5—8,5 mázsa búzát, 16—18 mázsa kuko­ricát, 94—140 mázsa cukorrépát termeltek. Meg azután — teszik hozzá — mit segít a tavalyi gyenge eredmények örökös fel­hány torgatása ? Sokat segít. Azért, mert a bírálat a -tanulságok levonására ösztönzi a járási vezetőket és a szövetkezeteket is. Mik a leg­fontosabb tanulságok? Az, hogy a megyei átlag alatti vagy azt csak valamivel fölöző járási termés­átlagoknak néhány olyan szövet­kezet az oka, amelyek nem al cal- mazták megfelelően az alapvető agrotechnikát sem, amelyekben rossz volt a munkaszervezés és emiatt sok mindent késlekedve vagy pedig felében, harmadában végeztek el. Ezekben a szövetKe- zetekben nem változik meg min­den egy csapásra egyik évről a másikra. Ezért, ha a járás vezetői azt akarják, hogy az idén holdan­ként 13,9 mázsa búzát. 20,3 má­zsa kukoricát, 181 mázsa cukor­répát, vagyis az adottságokhoz és a joggal elvárthoz mérten mindent a megyei átlagok telett termeljenek a járás szövetkezetei, akkor segíteniük is kell azokat. A rendszeres biztatás és ta­nácsadás nagyon sokat ér. Ter­mészetesen csak akkor, ha a szö­vetkezeti vezetők és gazdák eze­ket meg is fogadják és ki-ki egy kicsit nagyobb erőfeszítéssel igyekszik helytállni abban a munkakörben, amelybe a közös­ség állította őket. i Senki sem állítja, hogy a csaknem egyenlő jó minőségű föl-' dekkel rendelkező mezőkovács­házi járás szövetkezetei mind­össze néhány kilogramm eltérés­sel termelhetnek, értékesíthetnek vagy csak néhány fillér különb­séggel oszthatnak jövedelmet a jövőben mindig. A legnagyobb igyekezet ellenére is lesz különb­.ség ezután is. Azonban olyan égbekiáltó nagy különbséget, amilyen tavaly volt a gazdálko­dás milyensége, a terméseredmé­nyek és a jövedelem között, nem 1 tűrhetnek meg a szövetkezetek I sem. A terméskülönbségekről már szóltunk, ezért most nézzük az egy tagra jutó tavalyi jövedelmet: öt tsz-ben 20 ezer forintom felüli, kettőben 17 ezren felüli, kilenc­ben 15 ezren felüli, nyolcban 12 ezren felüli, ötben pedig 9 és 11 ezren felüli. Csak a járási szer­vek segítsége, a megyei szervek­kel együtt, kevés e különbségek mielőbbi megszüntetéséhez. Az igaz, hogy a járásban viszonylag gyengébben gazdálkodó szövetke­zetekben több gép, több szállító­eszköz és több épület kellene az eredmények növeléséhez, mint amennyi van. Majd megkapják ezeket olyan ütemben, ahogyan a népgazdaság anyagi ereje ezt megengedi. Ez azonban időbe te­lik, ezért elsősorban a szövetke­zeteknek kell segíteni magukon az- eddiginél célratörőbb, jobb munkával. De sokat jelentene az is, ha a legjobb szövetkezetek — a kitüntetett mezőkovácsiházi Űj Alkotmány és nagybánhegyesi Zalka, továbbá a nagybánhegyesi Aranykalász és Kossuth, a vég­egyházi Szabadság, s a kaszaperi Lenin — az eddigieknél többet segítenének a gyengébben gazdál­kodóknak a munkaszervezésben, a gazdálkodás hogyanjában s gé­peket, esetleg embereket is adná­nak azokhoz a növényápolási munkákhoz, amelyeknek a késle­kedése mázsákkal csökkentheti a szövetkezeti és a járási termés­átlagokat. A mezőkovácsiházi járásból is elvándorolnak az emberek, főleg azokból a szövetkezetekből, ame­lyek csak felét vagy kétharmadát tudják annak a jövedelemnek biztosítani, mint a többi jó né­hány. Az elvándorlás évek óta tartó folyamat, meg azután az emberi erő és életkor is véges (a járás szövetkezeti gazdáinak átla­gos életkora 51,6 év), e két tény­nyel magyarázható az, hogy az 1962. évi 14 077-rőí az elmúlt év­ben 12 533-ra csökkent a rendsze­resen dolgozók száma. Ezt még súlyosbítja ’ az, hogy a közös munkában tavaly részt vevő 2327 családtaggal szemben az idén csak 1783-ra számíthatnak a já­rás szövetkezetei. A növényápo­lási munkák dandárjában, május­ban legalább 1360 dolgos kéz hi­ányzik. Ez még csak hagyján, hi­szen a kukoricából vegyszerrel is ki lehet irtani a gyomot. Azonban az őszi betakarításkor hatványo- zódik a munkaerőhiány. A munkaerőhiány is úgy váltakozik szövetkezetenként a mezőkovácsházi járásban, mint a terméseredmény és a jövedelem. Az időszerű munkákat azonban feltétlenül el kell végezni min­denütt, mert másképen még ki- áltóbb lesz a különbség a járás szövetkezetei között. Hogyan vé­gezzék el? Ügy, hogy kérjenek és adjanak egymásnak segítséget. Különösen a takarmánygond | megoldásához kellene hozzálátni j együttes erővel a járásban, mert tarthatatlan állapot, hogy évről évre kölcsöntakarmányt etetnek az árpa- és a kukoricabetakarítás előtt, s mikor ezt visszafizetik, ak­korra több száz vagonra növek­szik az abrakhiány. A takarménytermelés alapja a tál aj eröu tánpótlás. Mi tagadás, ez sem a legjobban megy a mezőko­vácsházi járásban. Az 1962. évi 15.2 százalék helyett tavaly a földnek csak 11,2 százalékát tud1- ták szerves trágyával megtéríteni. Amit kiterítettek — sok helyütt az is kevés érték volt, mert nem fordítanak elég gondot a trágya szakszerű kezelésére. El kellene már érni a mezőkovácsházi járés- i ban is, hogy két-három tsz közö- i sen alakítson nagy teljesítmény­re képes komplex, gépesített trá­gyakihordó brigádokat. Ezek mel­lett természetesen mozgatni lehet és kell is a fogatokat és más rá­érő járműveket, hogy végre ak­kor kerüljön ki a földekre a szer­ves anyag, amikor a legjobb: vagyis a nyári mélyszántás előtt. Abban az időben emberi erőt is jobban lehet mozgósítani, hiszen a felmérés szerint júliusban 1265. augusztusban pedig 569 munkaerő­felesleg mutatkozik a mezőko­vácsházi járás szövetkezeteiben. Főleg a járásról s nem egyes szövetkezetekről beszéltünk. A járás gondja ugyanis elsősor­ban, hogy a tavalyinál 500 va­gonnal több gabonát, csaknem 3 ezer mázsával több hízott sértési, 2 ezer mázsával több baromfit adjon a népgazdaságnak az ez évre tervezettnek megfelelően. K. I. Az előző éveknél nagyobb arányú talajjavítás Méhkeréken A méhkeréki Nicolae Baicescu ; gyengén termő talaj. A szövetke- Termelőszövetkezet 7 ezer holdas j zet vezetősége éppen ezért nagy gondot fordít a talajjavításra. Az gazdaságának mintegy 50 száza­léka szikes, terméketlen, illetve Most vásároljon! 30—50 %-OS ÁRLESZÁLLÍTÁS A Bizományi Áruházban Keresse fel áruházunkat, győződjék meg előnyös árainkról! BIZ. MANYI ÁRUHÁZ. BÉKÉSCSAB* Tanácsköztársaság útja 6. VÉTEL! Telefon: 22—37 ELADÁS! 48177 i idén 300 holdat kémiai javítással hoznak rendbe s ezzel együtt ösz- szesen ezer hold kémiai javítását végzik el. Ennél lényegesen hatá­sosabb a digózás, az eddigi ta­pasztalatok ugyanis ezt bizonyí­tották Korábban 6—7 mázsás át­lagtermést adott az árpa, a digó- zás után 13 mázsás átlagter­mést takarítottak be. 1963- ban kezdték meg ezzel a módszer­rel a talajjavítást 200 holdon. 1964-ben szintén 200. az idén vi­szont 420 hold digózását végzik el, ami lényegesen nagyobb termés- eredményt biztosíthat a további években.

Next

/
Thumbnails
Contents