Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

1*65. május 27. 4 Csütörtök Ne maradjanak felesleges készletek Több mint 300-an vettek részt a M.AGÉV Szegeden megtartott ankétjén A vállalatoknál levő felesleges készletek indokolatlanul kötik le & népgazdaság erőforrásainak jelentős részét, improduktív rá­fordításokat okoznak, károsan befolyásolják népgazdaságunk arányos fejlődését, végső soron akadályozzák az életszínvonal növelését. Feltárásuk és értékesí­tésük ezért fontos feladattá vált, amelynek elősegítésére központi intézkedés történt. A Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat, amely a használaton kívüli állóeszközök és felesleges készletek értékesíté­sére országosan hivatott, május 25-én ankétot tartott Szegeden. Ezen három (Csongréd. Békés, Bács-Kiskun) megye vállalatai­nak és irányító szerveinek több mint 300 megbízottja vett részt. Földiák János, a MAG ÉV főosz­tályvezetője bevezetőben ismer­tette a 15/1963. számú OT—PM, valamint a 114/1965. számú PM— j OT együttes utasítást, amely vo- i natkozik az állami iparra, a köz­lekedési. a bel- és külkereskedel- : mi, a mezőgazdasági vállalatok- I ra, az egyéb állami gazdálkodó | szervekre, a SZŐ VOSZ és az OKISZ felügyelete alá tartozó szövetkezetekre és a szövetkezeti szervekre, valamint az állami költségvetésből gazdálkodó szer­vekre, vagyis — a fegyveres tes­tületek kivételével — mindenre.; Felesleges készletek alatt kell ér­teni azokat, amelyeket a terme­lőegységek 1964. december 1 előtt szereztek be, illetve állítottak elő és amelyet az 1965. évi tervük, illetve az 1965-ben beérkező ren­deléseik folyamatos teljesítéséhez nem szükségesek. Földiák Janos tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a val- j lalat milyen segítséget tud nyúj­tani az ilyen irányú feladatok végrehajtásához. Bármelyik vál­lalat kérésére a MAGÉV a szak­embereit a helyszínre is kiren­deli, s ezért semmiféle költséget nem számít fel. Elmondta, hogy a tapasztalat szerint egyes vállala­tok, üzemek, szövetkezetek nem fordítanak kellő gondot arra, hogy mielőbb megszabaduljanak a felesleges anyagoktól és így az év utolsó hónapjaiban torlódásra lehet számítani. Pedig a mulasz­tás pénzügyi szankciókat von maga után, és azt is tudni kél, hogy a 114 1965 számú PM—OT utasítás csak az idén nyújt ked­vezményeket, jövőre már új ren­delkezések lépnek életbe. A tájékoztató után néhány hozzászólás, kérdés hangzott el, majd hetvennyolc vállalat meg­bízottja jelentette be a MAGÉV- vel való üzletkötési szándékát. Az egyik állami gazdaság 800 ezer forint értékű felesleges készletét csaknem teljes egészé­ben megvásárolta a MAG ÉV. (P) Észrevételünk helyesnek bizonyult Még egyszer a csomagolástechnikáról Magyaros vendéglátás belföldi hibákkal Messze földön híres a magyar konyha. Készítményei ízleteseik, változékonyak, főleg kalóriadúsak. Szeretünk jól táplálkozni. A ma embere, háziasszonya szívesen megy étterembe vacsorázni, ebé­delni. Ez érthető. A főzéssel járó munka nagy kötöttség, időveszte­ség. Hasznosabb dologgal is el- töltihetjük az időt. Éttermeinkre mindinkább nagyobb felelősség, feladat hárul. Kielégíteni a szám­szerű és minőségi igényeket. A vendéglátás legfontosabb ..kellé, ke” azonban az udvariasság, gyor­saság és szolgálatikészség. Ezen a téren van mit tenni. A külföldi vendégek elragadtatással beszél­nek a magyaros vendéglátásról. Lehet. Velük mindenki udvarias. De a belföldiekre is gondolni kel­lene. Távol áll tőlem, hogy a hi­bákat általánosítsam, töíbb az eredmény, a jó, mint az elmarasz­talható hiba. Egyik sétám alkal­mával meglátogattam néhány éttermet, elbeszélgettem a veze­tőkkel, dolgozókkal, láttam és hal­lottam. Várjon a vendég úr... A gyulai Komló igen kedves hely, kár, hogy a felszolgáló sze­mélyzet nem ilyen. Ahogyan le­mértem az időt, minden félórában jut eszükbe, hogy illő lenne a ven­déget megkérdezni miért jött. Ehelyett hárman-négyen összeáll­nak vidám dolgokról tárgyalni. Aki nem hajlandó hozzájuk iga­zodni, az el is jnehet. Gondolom, nem ártana, ha ta­pasztalatcsere formájában meglá­SZÖVETKEZETÜNK KŐMŰVESEKET, kőművesek melié férfi segédmun­kásokat alkalmaz. Vidékieknek szállást biztosítunk. Munkahely: állandó budapesti munka teljesít­ménybérben. Ugyanitt általános iskolát végzett vagy végző 16 éven aluli fiatalo­kat Budapesten lakással, Budapest környékéről bejárással szerződte­tünk kőműves, át», asztalos, bá­dogos, vízvezetékszerelő, villanyszerelő szakmákban. Iskolai jelentkezési lap, tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés Bu­dapest. vm., Auróra u. 23. Április 4. Kts-z. 1573 fogatnák a csabai MÁV Utasellátó éttermet. Tanulhatnának Simon- dák Tibor, Lengyel József felszol­gálóktól. Igaz, szocialista címmel kitüntetett brigád tagjai. Udvari­asaik; gyorsak. A MÁV-konyha is híres. Az ételek ízén, szervirozá- sán szinte érezni lehet, hogy akik készítették, ismerik, szeretik a munkájukat. Egy üveg sör mellet» is lehet... Az Ezerjó is közkedvelt étte­rem. Kitűnő ételei vannak, de a legjobb étel is keserű, ha nem úgy teszik elénk, mint ahogy elvál­nánk. Egyre több vendég panasz­kodik a fiatal 19 éves pincérre. Fehér Józsefre. Az üzlet vezető- helyettese, Jantyik Mihály elvtárs is csak igazolni tudja, hogy Fehér József nem úgy végzi a munká­ját, ahogyan kellene. Sokszor go­romba, flegma. A közelmúltban megszólított egy vendéget, amiért egész este csupán egy üveg sört fogyasztott. Gorombán, nyersen beszélt. Nos, a vendég nem kö­teles lerészegedni. jogá van egy üveg sör mellett szórakozni, hall­gatni a zenét. Még ha málnát ren­del. akkor is köteles kiszolgálni. Fehér József magatartása bizony nagyon rossz nyomot hagy a ven­dég emlékezetében. Az étterem kitűnő zenekara csábítja a közön­séget, szívesen járnak ide szóra­kozni, ezt meg kellene szívlelni. „Hanzli" a pohárban Sokan nem tudják, hogy a hí­res csabai Halászcsárda nem a vendéglátó, hanem a gyomai Vi­harsarok Termelőszövetkezet ét­terme. Saját halgazdasággal és halászattal rendelkezik a Tiszától a román határig. Én magam is csak most ismertem meg köze­lebbről a Nagy János üzletvezetővel folytatott beszélgetés során. A ki­tűnő halételeket csaknem vala­mennyien ismerjük, szeretjük. Sokszor hallottam már, hogy még Szegeden sem főznek olyan jó ha­lászlevet, mint itt. Ez nem kis do­log. Egy hiba mégis van itt is. Az köztudomású, hogy a „hanzlit”, a sört a tálcából nem szabad kivin­ni a vendégnek. Olykor-olykor bi­zony megkísérlik. A Halászcsárda fejlődik. Hama­rosan sörkertet, illetve kerthelyi­séget nyit. A szórakozni vágyó közönség bizonyára örömmel fo­gadja az új létesítményt. Lesz zóna is... Az ..Ipar ', ahogyan a csabaiak ismerik, most van újjászületóben. Nemrégiben tisztúj ításon ment keresztül. Kicserélték a vezetősé­get, konyhaszemélyzetet. Ez az étterem mintegy 800 előfizetőt számol és közel 600 ezer forintot forgalmaz. Nem mindegy az, hogy mit nyújt a közönségnek. Az étterem arra törekszik, hogy minél olcsóbb és változatosabb ételeket produkáljon. Tervbe van véve a zónaételek bevezetése is. Ettől is jelentős bevételt remél-* nek. Rengeteg példát lehetne felso­rolni még. de talán ez is elegen­dő. A hibák mellett igen szép eredmények vannak a vendéglátás profiljában. A vendéglátóipar igyekszik a tőle telhető legjobban kielégíteni az igényeket. A kirívó eseteket, amelyek igazi magyaros vendéglátásunk hírét kompromit­tálják, fokozatosan felszámolják. Ezt várjuk, reméljük. P. A. (Tudósítónktól) LAPUNK JANUÁR 30-i és feb­ruár 21-i számában Jogviták, pe­rek, kötbérek címmel foglalkoz­tunk a konfekcióipar azon nehéz­ségeivel, amelyek a korszerű cso­magolástechnikai irányelvek al­kalmazásának kötelezővé tételé­ből fakadtak. A probléma abból adódott, hogy a Csomagolás- technikai Intézet által kidolgozott irányelvek alkalmazását a Köny- nyűipari Minisztérium tavaly, az év elejétől — visszamenőleges ha- | tállyal — kötelezővé tette, noha | az intézkedés gyakorlati végre- j hajtásának tárgyi előfeltételei nem voltak biztosítva. Konkrét példákkal illusztráltuk, hogy hiá­ba a kötelező előírás, ha nincs I elegendő mennyiségű csomagoló- I anyag. A belikeresikedelem termé­szetesen ólt a hatályos jogszabály adta lehetőséggel, amiből viszont — az előírt csomagolás elmaradá­sa esetén — az értelmetlen jogvi­ták, perek és kötbér-elmarasztalá­sok sokasága származott. NEM KÉTSÉGES, hogy ilyen fonák helyzetben megfelelő, sür­gős intézkedések váltak szüksé­gessé s említett sürgetésünk ép­pen erre irányult. A szakmai sajtó most beszámol arról, hogy a gazdasági bizottság az ekmúlt évben határozatot ho­zott: Anyagmozgatási és Csomago­lástechnikai Intézetet kell létre­hozni. Ez az új intézmény a ko­rábbi Csomagolástechnikai Inté­zet jogutóda ugyan, de feladat- és hatáskörben egyaránt túlszárnyal­ja azt. Nem véletlen, hogy a cso­magolás és az anyagmozgatás or­szágos koordinálása így egyetlen intézmény jogkörében összponto­sul, hiszen a kétféle feladat egy­mást kölcsönösen kiegészítő te­vékenység. Nyilvánvaló, hogy az anyagot, termékét szállítás előtt csomagolni kell. E meggondolások alapján az in­tézet az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság égisze alatt mű­ködik, elkészíti az anyagmozgatás korszerűsítésének átfogó tervét, meghatározza távlati koncepcióit. De egyszersmind feladata az is, hogy elősegítse a csomagolástech­nika fejlesztését, megszervezését. A VEGYESIPARI VÁLLALAT BÉKÉSCSABA FELVESZ AZONNALI BELÉPÉSRE kőműves szakmunkásokat, ács szakmunkásokat ÉS segédmunkásokat JELENTKEZNI LEHET: A VÁLLALAT KÖZPONTI IRODÁJÁBAN, BÉKÉSCSABA, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 5«. SZÁM ALATT. TELEFON: BÉKÉSCSABA 20—57. 237 mérje fel a csomagolóanyagokban várható szükségleteket, hogy a harmadik ötéves tervben már ko­ordináltan, ezen igényekhez iga- zodhassék & csomagolóanyaggyár­tás. Javaslatokat kell kidolgoz­nia a korszerű anyagmozgatási és csomagolástechnikai gépek meg­szerkesztésére, a gyártás és kar­bantartás centralizálására és opti­mális módszereire. AZ ŰJ INTÉZETNEK egyebek között két kölcsön hatású funkciót kell betöltenie. Egyrészt bemutat­ja a felhasználó közönségnek az anyagmozgatás és csomagolás legkorszerűbb irányelveit és gya­korlati megoldásait, másrészt pe­dig tájékoztatja a kormányzatot a felhasználók igényeiről. Ez utóbbi feladat igényes ellátása szabja meg azután a távlati fejlesztés útját és lehetőségeit. Az anyagmozgatási és csomago­lástechnikai gépek egységes terve­zésére, szerkesztésére és gyártá­sára már megtörténtek a kezde­ményező lépések. Ma még ugyan hazánkban mintegy nyolcvan he­lyen gyártanak ilyen gépeket, de megfelelő KGST-egyezmény ered­ményeképpen már megalakult egy bolgár—magyar közös vállalkozás, az INTRANSZMAS, amely a jö­vőben egyedüli profilgazdája lesz e tevékenységnek. Az Anyagmozgatási és Csoma­golástechnikai Kutató Intézet ke­belében működő technológiai, közgazdasági, üzemszervezési, csomagolástechnikai, valamint laboratóriumi osztályok szakem­bereinek feladatát képezi majd, hogy ezt az egész országra kiter­jedő, bonyolult és összetett tevé­kenységet a lehető optimális szin­ten megszervezze, irányítsa és összehangolja. MINDEHHEZ — és a fentebb említett kölcsönös hatású funkciók színvonalas ellátásához — széles körű és egységes társadalmi ösz- szefogásra van szükség. Az inté­zet kiépíti ugyan a maga referen­si és információs hálózatát, szük­séges mégis — legfőképpen addig, amíg az intézet munkája „teljes gőzzel” megindul —, hogy a válla­latok műszaki vezetői, a korszerű anyagmozgatás és csomagolás- technika . kérdéseivel foglalkozó újítók, szervezők és más szakem­berek bizalommal forduljanak az intézet munkatársaihoz kérdéseik­kel, felvetéseikkel, javaslataikkal, így — és csakis így válhat az új intézmény az anyagmozgatás és csomagolástechnika tapasztalat- cseréjének központjává. k. m. A magzat nemének megállapítása Egy új-zélandi orvos, dr. A. William Lyle, aki elsőnek hajtott végre sike­resen vérátömlesztést a még meg sem született kisbaba életének megmenté­sére az anyaméhben, elmondotta, hogy a mazgat nemének születés előt­ti megállapítására létezik alkalmas el­járás. Az anyaméhből vett folyadék vizsgálatával meg' tudják állapítani, nogy lány vagy fiú születik-e. Ha a magzatvíz úgynevezett kromatint tar­talmaz, akkor kislány várható, mert ez az anyag kizárólag a női sejtek­ben található meg. I

Next

/
Thumbnails
Contents