Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

IMS. május 26. 4 Szerda Jogok és kötelességek a pártban SOK SZÓ ESIK MOSTANÁ­BAN jogokról és kötelességekről az élet minden területén. Ügy szokták mondani: ahol jog van, ott kötelességek is hárulnak az emberekre, s ha ez utóbbinak nem tesznek eleget, csak írott malaszt, megfoghatatlan valami marad a jog is. A kettő együtthatása vi­szont óriási társadalmi, politikai erőt jelent egy olyan gazdasági formációban, amelyben a legszé­lesebb néprétegek élvezik a jogo­kat s gyakorolják az. e jogokból fakadó kötelessegaket. A békési járási pártbizottság legutóbbi ülésén azt tette vizsgá­lat tárgyává, hogy miként érvé­nyesülnek a jogok és kötelessé­gek a pártáiépszervezetek gyakor­latában, hogyan teszik a kommu­nisták a pártélet normáivá a Szer­vezeti Szabályzat alapvető törvé­nyeit. Huszonegy helyen vizsgál­ták a pártelet szabályainak ér­vényesülését a jb brigádjai, s számos pozitív tapasztalatra tet­tek szert. Ugyanakkor — megál­lapításaik szerint — akad még tennivaló jócskán abban, hogy a pártmumka területén mindenben érvényesüljenek a Szervezeti Sza­bályzatban foglalt elvek. A DOLGOK TERMÉSZETÉ­BŐL ADÓDIK, hogy általában mindenütt jobban kifejlődött a jogok gyakorlására, mint a köte­lességek teljesítésére való kész­kedési alapszervezet volt párt- titkára azért lépett ki a párt­ból, mert határidőre nem tudtak számára lakást biztosítani. Ilyen­re nincs másik példa, csak jel­lemzésképpen írtuk le: meddig vezethet el egyeseket az önzés, a párttagok jogainak rossz értel­mezése.) GÁTOLJA a jogok érvé­nyesülését. hogy sok helyen még ma is afféle ..megengedhe­tetlen pártszerűtlenségnek” vagy egyenesen „bűnnek” tartják, ha valaki nem ért egyet az előter­jesztett vezetőségi véleménnyel, ezt felszólaláséban kifejezésre juttatja, sőt, még ellene is sza­vaz. Régen valóban meg kelleti gondolni alaposan, hogy mit mondjon egy párttag a taggyűlé­sen. Ma mélyen elítélendő ez a gyakorlat és küzdeni szükséges ellene, ahol felüti a fejét. Más dolog -az, hogy valaki nem az uit- 9«o, hanem a gyűlésen vitatko­zik egy állásponttal és ellene sza­vaz, és megint más dolog, hogy ha ellenvéleménye volt is, végre­hajtja a többség határozatát. A KÉRDÉSKOMPLEXUMNÁL MARADVA: a jogok gyakorlásá­ban itt-ott mutatkozó torzulás vágj' más hiányosság szorosan kapcsolódik a párttaggyülések na­pirendjeinek tartalmához, a viták levezetésének módjaihoz stb. A jogok gyakorlásának ösztönzője ___ a pártszervezetek többségé- 1 tehet például (ahogyan a Békési Vé­ben ennek az ellenkezője a gva- ) gyes*pari Szövetkezetben teszik), korlat A párttagok többsége él, I bevonják a passzív párttago­hasznosan te- ; kát a beszámolók készítésébe, ki- Szabályzal kérik a véleményüket s megtol z- i zák őket azzal, hogy azt szóban | is fejtsék ki a taggyűlésen, ösz- I tönóziheti a párttagokat a nagyobb aktivitásra, ha időszerű napirendi J pontot tűznek tárgyalásra, nem és hozzátehetjük, szí ezt. a Szervezeti biztosított® jogokkal. Részt vesz és kifejti véleményét a párttaggyűlé­seken, rendezvényeken s az ezt követő határozatok a párttagság | többségének állásfoglalását tükrö- , , ., ... ,.... ! pedig a tagságtól idegen, nem ak­zik. A bírálat jogán is egyre több ^ J s f \ ...... , ., , 0,;„ Itualis, tehat érdektelen témát. Es felszólalás hangzik el. Sajnos .. __' ., __,. .... , . ,,___ . , _ i végül ösztönözhet a jo, szeles lato­a zonban sok esetben meg nem | jutnak él a címzetthez — különö­sen, ha az felsőbb szerv — a bí­i körű vitavezetés is. Nyilvánvaló dolog, hogy a Ve­ráid megjegyzések. Am mérlegre | Pártszeiűtlen magatartása téve mindezt a jót, s a jogok gya- ’bátoritja a párttagokat jo- korlásának negatívumait, az utób- gyakorlásában, ellenkezőleg, bd javára billen a mérleg nyelve, j meggátolja azt. A bélmegyeri Üj Milyen negatívumokat lehet ta pasztáira a jogok gyakorlásában? Mindenekelőtt azt, hogy a pártr tagok jelentős része még ma is csupán csak lését vevője, méghoz­zá szemlélődő résztvevője a közös vitáknak. Sem a taggyűléseken, sem más pártrendezvényeken é\ek óta nem lehet haliam egyes elvtársaknak a felszólalásait, vé­leményét, mintha nem is lenne véleményük a körülöttük zajló dolgokról. Pedig van, csak sajnos, sok esetben ezt nem ott mondják el, ahol kellene. Vannak viszont olyan elvtár­sak, akik előszeretettel hangoztat­ják a párttagok jogait, beszélnek a pártdemokráciáról, vitatkoznak a felsőbb szervek által hozott ha­tározatokon, de felszólalásaik alaphangját a saját egyéni érde­kük diktálta egoizmus, ferde látó­szög adja meg. (A békési közle­Barázda Tsz elnökének magatar­tása például — aki, amikor a kommunisták bírálták a vezetés fogyatékosságait, azt válaszolta: „Vigye a munkát, aki jobban tud­ja" — egyáltalán nem járul hozzá a hibák kijavításához. Hasonló­képpen a Békési Kosárfonó Vál­lalat igazgatója sem, aki a „bí­ráló” után nyomoz, ahelyett, hogy a hibákat űzné, vagy a cukorka­üzem igazgatójának viselkedése, aki, mikor párt taggyűlésen figyel­meztették a hibáira, önkritika helyett fenyegetőzött, s ezzel csak azt érte el, hogy akadályozta a párttagokat jogaik gyakorlásá­ban, akik pedig jóindulattal pró­bálták őt segíteni. SAJÁTOS MÓDON a jogok ér­vényesülése pártszervezeteinkben más oldalról a kötelességek gya­korlását is jelenti. Hiszen a kom­munisták egyik legfőbb köteles­Közületek munkaerőigénye Gyakorlattal rendelkező elektrotech­nikust keres azonnali belépéssel a Bé­kés megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat, Békéscsaba, Kórház ut­ca 1. 48254 Az CM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmunka sokat, valamint kubikosokat. Munkái- szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 21? A Békés megyei Gabonafelvásárló sége, hogy munkaterületeiken se­gítsék a gazdasági vezetést a ter­melés megszervezésében, a mun­kát akadályozó fogyatékosságok felszámolásában, vagyis szóvá te­gyék az észlelt hiányosságokat. Nos, ehhez a jogot is kimondja a Szervezeti Szabályzat, amely át­tételesen érvényesül a kötelessé­gek teljesítésében. De ennek út­jában is sok még az akadály. Az előbb említett passzivitás a kötelességek gyakorlására is jó­szerével rányomja még a bélye­gét. Ez a passzivitás azonban in­kább az ideológiai munka front­ján van jelen és nem a termelés­ben, ahol a párttagok becsülettel helytállnak és teljesítik köteles­ségüket. Igaz, hogy a békési já­rásban ez idén kilenc százalékkal emelkedett a pártoktatásban részt vevők száma, mégis aj ideo­lógiai és politikai munkában mu­tatkozó passzivitás elsősorban a párttagok marxista képzettségé­nek fogyatékosságaira vezethető vissza. Ezért tapasztalható néhány helyen szektás, dogmatikus nézet is, főleg az idősebb párttagok kö­rében. Elmondható, hogy e téves szemléleti, s általában a közöm­bös magatartás ellen jól hadakoz­nak a járás pártszervezeteiben. A tagság pártmegbízatása elsősorban a politikai munka területeire szól. Gyengeség viszont, hogy nem tud­nak még mindenkit bevonni a pártmunkába (éppen a fenti okok miatt) és ott is csak nagy ritkán történik a párttagok beszámolta­tása kötelességeik teljesítéséről, ahol rendszeres a pártmegbízatás. A JÄRÄSI PÁRTBIZOTTSÁG a tapasztalatok alapján hozott in- téz-kedéseinek végrehajtása min­den bizonnyal javítja majd a po­litikai munkát s hozzájárul vala­mennyi alapszervezetben a jogok és kötelességek teljesebb érvénye­süléséhez. V. D. Délelőtt, délután, este a lűkösházi Haladás Tsz fiataljai között Amikor idegen érkezik ebbe a határszéli községbe és az útjába akadó első embernek — kíván­csiságból — felteszi a már köz­helynek számító kérdést: hol ta­lálhatók a termelőszövetkezet fi­ataljai, akkor az illető válasz he­lyett visszakérdez. Mikor? Dél­után, délelőtt vagy este? És ez nem túlzás, A lökösházi- ak tudják, hogy a Haladás Terme­lőszövetkezet kiszesei a nap kü­lönböző szakában máshol és más­hol „rejtőznék”. Viszont azt nem sejthetik, hogy a jövevény mikor óhajt beszélgetni az ifikkel. * Valóban „elrejtőznek’’ a fiata­lok. Nehéz őiket megtalálni, külö­nösen délelőtt és délután. Ahá- nyan vannak, annyifelé dolgoz­nak. Ilyenkor csak az érdekli őket, amit csinálnak, kezük alatt „ég a munka”. A központi üzemegységben lévő kertészetben, nem messze a me­legágyaktól. babos kemdős lányok szorgalmasan kapálják a káposz­tát. Amikor a májusi nap suga­rai már nem tűznek olyan erő­sen, Multyán Rózsi és Rózsa Jut­ka segítenek az öntöző mesterek­nek. Mint mondják, szeretnék si­ettetni a káposzta fejlődését, hi­szen, ha hamarabb szállítják pi­acra. többet kapnak érte; meg a zsebükbe is többet tehetnek év végén. A Lácz-dűlöben hatalmas luoer- natáblák között dolgoznak Mézes Pál és társai, a pillangóit kaszál­ják. Most lassabban haladnak, mert kissé dűlt, de azért idejében befejezik. Ha kell, két műszakban is kaszálnak, hiszen tizenöten vannak a gépcsoportban, meg az­tán az ipari tanulók is tudnak se­gíteni. Közülük földszállítással is foglalkoznak, ami az új, csővázas szia feltöltéséhez szükséges. A kertészetben és a lucematáb­lákon túl a növényápolásban is találhatók fiatalok. Az ő munká­juk fárasztó: cukorrépát egyelnek, de helyenként már kapálják. Min­dig akkor teszik le kezükből a szerszámot, amikor a nap eltűnik a nyugati látóhatár felett. Nem csoda, ha az elnök elégedett ve­lük. Viszonzásképpen, és főleg kö­telességből tanácsaival segíti az alapszervezet munkáját. Késő délután a lányok a röplab­da-pályán vannak, ami a napok­ban készült társadalmi munká­ban. Elek Mária, Borsos Katalin és Tóth Julianna sokszor fél nyol­cig is gyakorolják a lecsapást, mert tisztes eredményeket szeret­nének elérni a járási bajnoksá­gon. Néhányan a községi kézilab­da-csapatban játszanak és ott ed­zenek. Tervezik az ökölvívó-szak­osztály megalakítását is. Nemcsak sportolnak a Haladás kiszesei, de ilyenkor végzik a tár­sadalmi munkát is. A közelmúlt­ban ültettek el nyolcezer facse­metét a major környékén és a táblák szélén. Villanygyújtás után szinte mindannyiukkai lehet találkozni. A kultúrházban a színjátszókkal nemrég mutatták be Kevermesen az Elveszem a feleségem c. víg­játékot, az ifjúsági házban pedig a tónciskalásokkal. Ide sokan járnak: megtanulják a legmoder­nebb táncokat és az illemszabá­lyokat. Vasárnap esténként a klubban gyűlnek össze. Szellemi vetélkedőket rendeznek, mókáz­nak, táncolnak. * Ilyen programdus a Haladás Tsz fiataljainak egy napja. Szor­galmasan dolgoznak, élnek a sportnak és a kultúrának is. Oko­san beosztanak minden percet, jut idejük erre is, arra is. Dékány Sándor Szociológiai felmérések a textiliparban V úttá lat késcsaba, István-malom üzeme Bé-1 A Textilipari Műszaki és Tudo­mányos Egyesület ma már igen széles körben komoly megbecsü­lésnek örvendő társadalmi szerv. Köszönheti ezt elsősorban annak, hogy tekintélyes létszámú tagsága aktív közreműködésével, az ipar­ág műszaki és termelési kérdései­vel összefüggő problémák sokasá­gának feltárásával, azok okainak elemzésével rendkívül figyelemre méltó segítséget nyújt az iparve­zetés valamennyi szintjén, a mun­kapadoktól a minisztériumig. Az egyesület aktivistái néhány év óta már nem csupán a szoros értelem­ben vett műszaki és termelési kérdésekkel foglalkoznak. Érdek­lődési körük kiterjed ázokra a po­litikai-társadalmi jelenségekre is, amelyek sokszor tárgyi, máskor meg elvont formában, kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolják a termelést és a műszaki fejlesz­tést. Ilyen meggondolás vezette az | egyesület ipargazdasági szakosz­19*5. június 1-től felvesz ál­tályát, amikor megbízta a Fiatal undo munkára 2 to férfit lezsákold-' Közgazdászok Bizottságát azzal, nak, 2 fő férfit váitazónak, valamint bogy mérje fel a textiliparban 2 fő női munkaerőt szerződéssel rak- foglalkoztatott fiatal közgazdá- tári munkához. 18233 j szók anyagi, kulturális és társa­dalmi helyzetét. Az efféle felmé­rés, vizsgálódás ma még újszerű kezdeményezésnek számít az ipar­ágban, ezért annak eredményeiből még túlzottan messzemenő követ­keztetéseket leivonni meglehető­sen merész állásfoglalás volna. Az azonban, hogy a fiatalokból álló bizottság mégis értéltes és tanul­ságos munkát végzett, egy pilla­natig sem lehet kétséges. Nos, az előbb mondottakat mindjárt elöljáróban egy negatív tanulság is aláhúzza. A bizottság 390 fiatal közgazdásznak küldött ki válaszadásra olyan kérdőíve­ké*, amelyek a szociológiai téma­körből vették érdeklődésre érde­mes kérdéseiket. Az érdeklődés mégis igen szerény maradt: mind­össze 102 kitöltött kérdőív érke­zett vissza (26,2 százalék). Levon­hatjuk tehát a kedvezőtlen követ­keztetést: nemcsak az egyesület értékes tevékenysége ismert ke­véssé a fiatalok előtt, de ez a negatívum még meglehetős pasz- szivitással is párosul. E megálla­pítás kimondásához komoly ala­pot az szolgáltat, hogy a szóban lévő 390 fiatalt a vállalatok igaz­gatói jelölték a kérdőíves tanács­kozásban történő részvételre. S e kijelölés nyilván olyanokra esett, akikre a vállalat vezetősége már egyébként is felfigyelt, erkölcsileg eddig is megbecsülésben részesí­tett! Figyelmet érdemel a választ adók életkor szerinti megoszlása. A 19-től 32 évesig terjedő skálá­ban a szóródás rendkívül egyenlőt­len. ami arra enged következtet­ni, hogy az iparba nem tervsze­rűen jönnek a fiatalok. Ez vi­szont azzal magyarázható, hogy sem a beiskolázás tervezése, sem az elosztás nem tekinthető meg­oldottnak. E téren követendő le­het a Műszaki Egyetem gyakorla­ta, az, hogy előzetesen felmérik az ipar szükségleteit s a felmerü­lő igényeknek megfelelően látják ed a vállalatokat fiatal műszaki szakemberekkel. A nemek szerinti megoszlás két­harmados eltolódást eredménye­zett a nők javára. Ez részint azzal magyarázható, hogy a textilipar sajátosan női iparág, másrészt: a középszintű gazdasági munkaterü­letek nem vonzók a férfiak szá­mára. Hasonló képet ad a családi állapot, valamint a családnagy­ság és a lakásbérleti viszony sze­rinti megoszlás. Utóbbi vonatko­zásban érdekes jelenség, hogy 108 választ adó közül 68 él harmad­vagy többedmagáva] S ha ez szé­lesebb körű felmérés esetén Is így

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents