Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-26 / 122. szám
1965. mij is 26. 5 Szerdi Színházi képek A II. Miskolci Filmfesztiválról Ezekben a napokban játssza a Békés megyei Jókai Színház Abody Béla: Családi kör című há- romíélvonásos drámáját. A darabot Máté Lajos rendezte, szerep- tói közül kiemelkedő alakítást nyújt Körösztös István, Szobosz- lai Sándor, F. Nagy Imre es Cse- rényi Béla. Két felvételünk a darab két érdekes, drámai telítettségű jelenetét mutatja be. (Kiküldött tudósítónk összefoglalója) A II. Miskolci Filmfesztiválra körülbelül beneveztek százhúsz filmet. Ebből előzetes zsűrizéssel hatvan filmet választottak ki, amely a fesztiválon indulhatott. Hatvan jó filmet láthattunk tehát, amely a kisfilmgyártásuivk színe- javát képviseli. Tekintve, hogy a játékfilmekhez viszonyítva az eddig másodrangúnak tekintett műfaj mindig magasabb színvonalú volrt, így szinte azt is mondhatjuk, hogy Miskolcon a művészi filmjeink legjobbjait volt alkalmunk látni. A fesztivál tehát országos jelentőségű kulturális esemény lett. A rendező bizottság jó munkáját dicsérni lehet, mert a jó szervezéssel, a forma elenganoiájavai méltó is volt a fesztiválhoz. Á modern bemutatóterem (SZMT Művelődési Ház), az ankétek színvonala, a világhírű művészek részvétele (például: J. P. Gopo román rendező), az ízléses és modern dekoráció mind hozzájárultak a sikerhez. A szakmai és nézőközönség pedig sok esetben jó filmeket „is” látott, (Az „is” azt jelenti, hogy a hatvan kiválasztott film között gyengébb is akad.) Nézzük élőbb a jókat! Négy Békés megyei festőművész képeiből tárlat nyílik Békéscsabán A Képcsarnok Vállalat békéscsabai boltjában június 11-én ünnepélyes keretek között két hétiig tartó tárlat nyílik, melyen négy Békés megyei festőművész: Koszta Rozália, Lipták Pál, Ezüst György és HajcUk Antal képei kerülnek a közönség elé. A napokban várják Budapestről a Képzőművészeti Alap zsűrijét, mely a négy festőművész munkái közül kiválogatja a kiállításra küldendő teljes anyagot. —hr— néry Mária, Mikes Ferenc — Edit és Bálint szerepében. A háttérben Körösztös István (Miltényi egyetemi tanár) és Szo- boszlai Sándor (Tarczal nyomozótiszt). Az egyetemi rektor és az egyetemi tanár vitája. (Körösztös István és F. Nagy Imre.) jelentkeznék, nyilván bizonyos fokú magyarázatul szolgál a passzivitásra. A fokozottabb családi lekötöttség ugyanis feltehetően mérsékli a szakmai és társadalmi tevékenység iránti érdeklődést. Ugyancsak figyelmet érdemlő helyzetet tükröz a munkakör, illetve az iskolai végzettség szerinti kép. Ebből azt láthatjuk, hogy a megkérdezettek 12,7 százaléka vezető állású, 25,5 százaléka önálló munkakört betöltő és a „derékhad” — 61,8 százalék — beosztott munkakörben foglalkoztatott. Ezzel szemben az iskolai végzettség szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a választ adóknak mintegy 85,6 százaléka rendelkezik felső-, illetve középfokú végzettséggel. S ha mindehhez figyelembe vesszük még a 26 éves átlag- életkort, akikor a következtetés kézenfekvő: általában nem elég bátor az a, törekvés, hogy a fiatal szakembereket önálló munkakörökben foglalkoztassák. Pedig e vonatkozásban számot kell vetni azon ténnyel, hogy egy 26 éves, érettségivel rendelkező fiatal már egyszersmind 8 éves szakmai gyakorlattal is rendelkezik. Nem kétséges, hogy a fentiekből adódó helyzet egyben egyik indítéka lehet az e munkakörökben megnyilvánuló munkaerővándorlásnak vágj- munkaerőcsábításnak. Viszont vitatható a fiatalok bizottságának az előbbi helyzetiből fakadó ama következtetése, miszerint nem tartják célravezetőnek a 15,4 százalékot képviselő, műszaki végzettségűeknek gazdasági munkakörökben való foglalkoztatását, minthogy a műszaki végzettségúekben egyébként , is hiány tapasztalható. E szemléletben a következtetés nyilvánvalóan logikus. Aim nem szabad elfelejteni, hogy második ötéves népgazdasági tervünk utolsó esztendejében vagyunk, amikor is a gazdaságosságra, a termelékenység fokozására, a helyes vállalati gazdálkodás megszervezésére Irányuló törekvések egyenlő rangot nyertek a termelés műszaki színvonala fejlesztését célzó intézkedésekkel. Sőt, e kétirányú igény a gazdálkodás, munkájában tulajdonképpen összefonódik. E szemléletben viszont nem lehet kétséges, hogy a Színvonalas gazdálkodási tevékenység műszaki képesítésű munkaerők közreműködését is igényli. Az előbbiekben már érintett, önálló munkakörökbe történő bátrabb „'kiemelések” jogosultságát csak aláhúzza az < idegennyelv-is- meret megoszlására vonatkozó statisztika. Bár ezt erősen befolyásolja a kötelező iskolai nyelv- oktatás, mégis figyelemre méltó, hogy a választ adók 66 százalékának nyelvismerete hat idegen nyelv között oszlik meg. Feltétlenül pozitív képet mutat az erkölcsi elismerés statisztikája, ami arra enged következtetni, hogy a vállalatok komoly mértékben használják fel az erkölcsi elismerés ösztönző erejét. S ha figyelembe vesszük, hogy a kitüntetésekben részesül leket kifejező 39,2 százalékos részarányban átfedés is lehetséges — ti., hogy jeivónyes Kiváló Dolgozó csak az lehet, aki megelőzően már oklevelet nyert —, akkor is fenn kell tartani az előbbi megállapítást. A fiatal közgazdászokból álló munkacsoport felméréseket végzett, vizsgálatokat folytatott a keresetek és jövedelmek megoszlása, az alapbéren felüli dotációkban részesülők részaránya, a munkahelyhez való kötöttség vizsgálata, a szakmai továbbképzés alakulása tekintetében, elemezte a megkérdezettek kulturális helyzetét és igényeit, és más szociológiai kérdéseket. Szinte valamennyi vizsgált témakör egy-egy önálló tanulmány alapjául is szolgálhatna. Az a néhány kérdéscsoport, amelyet e cikk keretében felvetettünk, már önmagában is igazolja, hogy a TMTE ifjú közgazdászainak munkacsoportja derekas munkát végzett, amelynek eredményeit a felelős vezetők értékesen használhatják fel munkájukban az iparvezetés valamennyi szintjén. Kazár Mátyás A díjnyertes filmek méltán kapták az . elismerést. Vitatkozni lehet, hogy Magyar József Hol vagytok, fiatalok? c. alkotása miért nincs a díjazottak között. Ugyanis ez a film volt az, amely útmutatást; adott: hogyan kell ték, esküdtek Munkácsyra s pokolba küldték a modern festésze tét. Mások nagyon kellemesen érezték magukat, élvezték a változó színeket, a formákban sokszor észrevették a humort s a jc ritmus lekötötte őket. Jelenet egy Gusztáv-filmbői. gördülékenyen, pergő ritmussal lekötni a közönséget, mert a „viszonylag gyengébb” produkcióknak ez volt a hibája. Vitathatatlan a „Nyitány” első helye. Persze ez nem a fesztiválon dőlt el, mert igazán meglepetés lett volna, ha a cannes-i fesztiválra benevezett filmünknél időközben még jobb is akad. Lenyűgöző a film. Beethoven zenéje (Egmont-nyitány), Vadász János képei magas művészi értékké kovácsolódtak. A csirkeémbrió fejlődése és a gondolatébresztő klasszikus muzsika csodálattal tölti el a nézőt. Látjuk az élet keletkezését egy tojás belsejében, és a lüktető szívképződmény, az erekben áramló vér a szerves világ nagyszerűségét hirdeti. Csodálatosak a színek, s összhangban állnak a zenével. Komor, mély tónusú akkordoknál vörös színek, a fuvolák hangjánál kék színek dominálnak. A finálé magas hőfokú dallamvezetésénél a mélykék háttérben (amely mintha a világűr sötétségét jelképezné) ott áll a tojás, aztán szétfeszíti a kifejlődött csirke s diadalmasan körülnéz. Felemelő, mert az élet győzelmét szimbolizálja. Üj és modern volt Kovásznál Györgynek az Átváltozások és a Tükörképek c. alkotása. Óriási megdöbbenést vagy lelkesedést váltott ki aszerint, hogy milyen ■mentalitású vagy beállítottságú néző látta. A rendező hiába írta ki, hogy csupán a színek és formák kísérletéről van szó, sokan voltak, akik valósággal dühöngHatalmas közönségsikere volt Gusztáv-sorozatnak. Mindegyikn jellemző a gördülékenység, a kacagtató ötletek sorozata, aktuáli- mondanivaló és a jó jellemk, mikum. Az utolsó napon a nézőiméi- előre tapsoltak, ha megláttál Gusztávot, akiről már elmondhat - juk, hogy egyik legnépszerűb sztárunk leszr Rajzfilmjeink. (Gusztáv-sorozat, Autókor), bábfilmünk (Jóka ördöge) Gopo szerint is nagyon jók voltak. Az véleményének pedig súlya van Általános tanulság volt a fesztiválon, hogy a filmek ritmusává van a legtöbb baj. Az előbb említetteknél ez ugyan nem ütközőt! ki, viszont ezzel bukott meg s Templom — amely témaválasztásában és operatőri munkájában kitűnő volt — s bántó volt a Bee thoven Magyarországon c. filrr nél, amelyben még más hibák i adódtak, keveset mondott, arány tálán ul hosszú volt. Nagyon jó illik ide a lengyel rendező mondata, aki az egyik ankéton span tán tapsot kapott a következe mondatáért: „ ... nálunk, ha valaki tíz percnél • hosszabb filme' akar készíteni, nagyon sokat kel! magát exkuzálnia...” A rendezők valószínűleg jövőn már elkerülik ezeket a buktató kát. Kíváncsian várjuk a jövő év1 kisfilm-termést és figyeljük azt is, hogyan vizsgázik a „Nyitány” ] Cannes-ban. Ha sikert ér el, ez f miskolci fesztivál rangját utólac is emelni fogja. Péter László A vagyonbiztosítással RENDELKEZŐ TERM ELŐSZÓ VETKEZETEK A TERMELÉSI TERVÜK SZERINT BIZTOSÍTÁSRA FELADOTT HOZAMOKAT kedvező terméskilátás ESETÉN FELEMELHETIK, S ÍGY JÉGVERÉS ALKALMÁVAL MAGASABB KÁRTÉRÍTÉSBEN RÉSZESÜLNEK. A HOZAMFELEMELÉS BEJELENTÉSÉT — amíg a termést < jégverés nem érte — AZ , Állami biztosító FIÓKJAI BARMIKOR ELFOGADJÁK. 235
