Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-26 / 122. szám
1865, május 26. 3 Szerda A vadásztársaságok jó gazdálkodása nyomán szép számú a vadállomány megyénkben Megüti a mértéket Érdemes primőr paprikát termelni, ez a tapasztalata azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek ezzel foglalkoznak. A tót- komlósi Viharsarok Tsz hajtató- házőból is minden évben jelentős mennyiségű primőr paprikát szállítanak. Ennek nagy része a belföldi ^piacra jut, azonban exportra is küldenek. Az idén különösen kifizetődő a primőrök termelése, Az asszony mondogatta becéző szavait, ő pedig hallgatásra intette. — Csitt. Most ne beszéljünk. Hadd gondoljak rád. Ahányszor látlak, mindig először látlak. Mohón összeölelkeztek, úgy megéheztek egymásra, mintha csakugyan először találkoztak volna. * * * Évtizedek óta változatlan, mégis minden alkalommal más, minden alkalommal kissé idegenebb a szülői ház. Zsupán rös- tellkedve veszi ezt tudomásul, ahogy körülnéz *a múzeumba való szobában. Anyja a tanult gyermeknek kijáró szeretettel — zavarral fogadja, sebtében tiszta kötényt köt, abrosszal, étellel, borral ünnepély esi Ü az asztalt. Váltig a fia őszülő haját figyeli, meg is könnyezi. Zsupán észreveszi ezt a titkos vizsgálódást. — Ne aggassza ez a semmiség, édesanyám. Most kezdek fiatal lenni. Milyen lett az új bor?* A parasztok legősibb mozdula. távál, az elégedetlenséget kifejező legyintéssel válaszol az öregasszony — Kevés. Meg rossz. Amilyent a rövid nyár ad. Még senkit nem kínáltam belőle, csak a Szedlá- kot, aki fejtette. Tölt magának is, a fiának is. — Köszönöm. Egészségére, anyám — emeli arca elé a poharat az orvos. ugyanis a MÉK garantált áron veszi át a termékeket. A tótkom- lósiak a cecei paprikáért 2—2,60 forintot kapnak darabonként. Természetesen kiváló minőségűnek kell jennd, különösen az export- szállítmánynak. Így külön erre a célra specializált mérőléccel állapítják meg az első és másodosztályú minőséget, mint ahogyan az képünkön is látható. — Inkább a tiédre, fiam. Neked keld a jó egészség, hogy a másokéra is tudjál vigyázni. Koccintanak. — Apám emlékére — mondja az orvos. — Jaj, hova is lett szegény — sóhajtozik az anya. — Ma is élne, ha előbb születsz. Kevély volt rád. Ha valaki nyavalyáról panaszkodott neki, odamondta vigasztalóan: majd a fiam meggyógyítja. Aztán meg el-elbúsult miattad. — Miattam? — Mivelhogy férfi nélkül marad -a ház. — Szinte könyörgőre fogja a hangját. — Gyertek haza, fiam. Itt is lehetsz orvos, nincs orvosa a falunak. Árvább vagyok a koldusnál. Zsupán félénken, titkolt idegenkedéssel néz körbe újra a szobában. — örülni jöttem haza, anyám — mondja halkan és úgy tesz, mintha le akarná hyelnd a szomorúságát. Zaj támad a konyhában. Ahogy az már faluhelyen lenni szokott, jönnek a'kíváncsi szomszédasz- szonyok. Nyájas tolakodásuknak nem lehet ellenállni. Négyen settenkednek be. — Szervusz, Sanyi gyerek — köszönti csaknem szívrepesve az egyik asszony. — Hadd látom, hogyan áli neked a harminc év. (Folytatjuk) „A vadászok évről évre jelentős értékhez, valutához juttatják a népgazdaságot, de ezért nem kapják meg a megfelelő társadalmi megbecsülést. Példa erre, hogy több napilapnak van már horgászrovata, a vadászokról azon ban csak elvétve írnak. Pedig halat telepítő és azokat takarmányozó horgászt soha, de zsákot és szénát cipelő, fácántojást gyűjtő vadászt sokat látni és sokszor a megye minden községében." A megye negyven vadásztársaságának a napokban Békéscsabán megtartott küldöttközgyűlésén hangzott el mindez, felszólalás és szünet közben. Mi most nemcsak azért írunk eredményeikről, gondjaikról, hogy mulasztást pótoljunk, hanem azért, mert a közvélemény elé kívánkozik mindaz, amit eddig tettek, samit ezután tenni akarnak. Szenvedély és népgazdasági érdek A hivatásos vadászat elsősorban szenvedély. Annyira szenvedély, hogy igen sok hatvan éven felüli vadász — csökkent látása és fizikai ereje ellenére — is rendszeresen kijár még vadászatra s ta- podja a sarat, a havat. Különösen azokban lobog mély szenvedély, akik a felszabadulás előtt csak áhítottak azt, hogy hivatásos vadászok lehessenek. Amióta ezt elérték, azóta nem számít a napi 30—40 kilométeres gyaloglás sem. Kezdetben azért gyalogoltak sokat, mert nem volt jármű, amivel kimenjenek a távoli határrészekre, másrészt azért, mert kevés volt a vadállomány. Most már a vadászat is köny- nyebb. Azért, mert a megye több mint ezeregyszáz vadásza vagy saját motorkerékpárján, autóján jár ki, vagy a társaság által bérelt gépjármüveken.' Vad is van bőven. A nemrég megtartott tavaszi vad-becslés alkalmával megyénkben 7265 őzet, 70 715 nyu- lat, 87 305 fácánt, 22 311 foglyot és Í337 túzokot számláltak meg. S mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt ősz és tél folyamán több mint 30 ezer nyulat, s több mint 40 ezer fácánt lőttek ki. ezenkívül összefogtak elszállították 6800 élő nyula-t és 14 584 élő fácánt leül- és belföldi vérfrissítésre. Nesze semmi, fogd meg jól A sok kilövés és élővad-befogás s a bőséges állomány egyetlen magyarázata az, hogy a többségükben munkásokból, parasztokból lett vadászok nem a mindent kiirtani elv alapján űzték eddig sem szenvedélyesen szeretett sportjukat, hanem valóban cipelték telente a sok takarmányt azokra a helyekre, ahol a vadak meghúzódtak a zord időikben. Kezdetben összeadták a takarmányra való pénzt, vagy földet béreltek s í-kaszáitak, kapáltak. Most már rendelkezés van arra, hogy a vadásztársaságoknak adjanak a tanácsok annyi földet, amennyin a vadak áttelel tetőséhez szükséges takarmány megterem. Az ilyen irányú hathatós segítségnek vannak jó és rossz példái is.' Többek között Békéscsabán egy barázdát sem kapott a vadásztársaság. Dévaványán kapott ugyan tíz holdat, de olyan terméketlen szikes, hogy az elvetett mag még ki sem kelt belőle. Mezőberényben a termelőszövetkezetek minden évben vetésforgóba állítják a vadásztársaság ta- karmánytermő területét, s azt megszántja, beveti az adó és a költségek megtérítése ellenében. Öt forint egy árva nyuszi A tákarmánytermő területre, az eddiginél bőségesebb takarmányra nagy szükség van, nemcsak a vadak átteleltetésének jobbá tételéhez, hanem azért, mert a vadásztársaságok mesterségesen is igyekeznek növelni a vadállományt. Egyrészt úgy, hogy évente 60—90 ezer olyan tojást szednek össze, amelyről a gépi és kézi kaszások elriasztották a fogoly- és fácántyúkokat. A kikeltetett fácáncsibék nevelésével tanfolyamol végzett, vagyis szakképzett ember foglalkozik már minden vadász- társaságban. Van már olyan követésre méltó, jó példa is, miint a Az évek során sok gondot okozott a békéscsabai termelőszövetkezetek vezetőinek is a munkaerőhiány. Minden évben a cukorrépa növényápolásának idejében való elvégzésén volt a fő hangsúly. Ha ezzel késtek, eltolódott más munka is. s ezt természetesen megsínylette a növény, kisebb lett a termésállag, s így — közvetve — a tagok jövedelme is. Az idén már befejezték a cukorrépa egyelését, annak ellenére, hogy az időjárás m<»t is sokszor közbeszólt. Hogyan tudták ezt elérni? Elsősorban azzal, hogy már a vetés idejép — az előző években szervizesfási társaság: öt forintot fizetnek azoknak, akik összefogják és átadják a kaszálás közben veszélynek kitett nyúliiókákat. Az már nem újság, hogy a fácántojás darabjáért három cigarettát vagy ötven fillért fizetnek a társaságok. Az orvvadászok Az sem újság immár, hogy a gondosan növelt vadállománnyal szinte párhuzamosan elszaporodott az orvvadászok száma is a megyében. Egy részük a rendelkezésükre álló autók reflektorának segítségével lövik a fácánokat az éjszaka leple alatt, mások pedig nappal, légpuskával. Fogtak el ugyanis már autós, légpuskás, de vadásztársa ságbel í vadászpusk á vad rendelkező orvvadászokat is. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság néhány dolgozóját éjjel érték tetts". amikorra már három fácánkakast és nyolc tyúkot lőttek le. A szeghalmi járásbíróság érdem szerin 1 1000 forint pénzbírságtól 6 hónapi börtönig terjedő büntetéssel sújtotta őkel. A küldöttközgyűlésen — ahol három évre megválasztották a megyei választmányt és annak intéző bizottságát — még szigorúbb fellépést követeltek a vadászok, hiszen az orvlövészek már az őzeket sem kímélik. Pedig köztudott, hogy egy-egy őzbak kapitális trófeájáért nagy összegeket hajlandók fizetni valutában a megyénkbe előszeretettel és gyakran ellátogató külföldi vadászok. Innen ugyanis nem térnék vissza üres kézzel, mert a társaságok tagjaiban éppen úgy kifejlődött a vadgazdálkodási szenvedői}', mint a vadászat iránti rajongás. K. I zett tapasztálatokból kiindulva — gondoltak az esetleges torlódásra. A Szabadság és a Lenin Termelőszövetkezetben szemenként! vetőgépet alkalmaztak, s ezzel vetették el a cukorrépát. A másik két tsz-ben pedig koptatott vetőmagot használtak. így lényegesen megkönnyítették az egyelóst. Ezenkívül a tagok szorgalma, munkalendülete is nagyobb az előző évekénél. Különösen a Május 1 és a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben mutatkozott ez meg. Hogy ne legyen lemaradás, a brigádok elhatározták, hogy amelyik termelőszövetkezeti tag a vállalt területen befejezte a munkát, segít a szomszédjának. Ezt meg is valósítottak, s mindkét tsz-ben befejezték a cukorrépa egyelését. A másik fő növény, a kukorica növényápolásával is lényegesebben kevesebb lesz a munka az idén. Mind a négy szövetkezetben vegyszeres gyomirtást, alkalmaznak. Az őszi kalászosok vegyszerezését ugyanis (94 százalékban) csak a Lenin Termelőszövetkezet végezte el, a többi az időjárás okozta nehézségek, valamint szervezési problémák miatt csak 20— 40 százalékra tudta elvégezni ezt a munkát. így aztán jelentős mennyiségű gyomirtószer maradt meg, amit a kukoricánál hasznosítanak. A 6 ezer 190 holdnyi — háztáji és közös — kukorica növényápolását természetesen ez lényegesen megkönnyíti, s nem okoz majd gondot a munkaerőhiány, idejében végezhetik el a soron következő tennivalókat. K. J. Inkurrencia ajánlat! ÁLLAMI VÁLLALATOK! ÁLLAMI GAZDASAGOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM ! A KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, GYULA értékesíteni kívánja az alant felsorolt felesleges anyagkészletét: D I K O N I R 1984 kg N I K E P O N 450 kg Tiltó felhúzó szerkezettel 60 0 47 db. Tiltó felhúzó szerkezettel 80 0 16 db. / és egyéb anyagok. Érdeklődni: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula. Városház u. 26, telefon: 240. Anyaggazdálkodási Csoport. 219 n növényápolást megkönnyítik a vegyszerek
