Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-21 / 118. szám
1965. május 21. 2 Péntek Amerikai repülőgépek újabb légitámadása r Észak-Vietnam ellen Hanoi Csütörtökön amerikai felderítö- gépek hatoltak nyugat felől Hanoi körzetének légiterébe, mögöttük pedig 12 lökhajtásos vadászbombázó haladt. Az amerikai gépeik 20 kilométerre közelítették meg az észak-vietnami fővárost — jelenti a .TASZSZ. Ha Van Lau ezredes, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága összekötő bizottságának vezetője sürgős üzenetben tiltakozott a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnál a VDK ellen intézett szerdai amerikai bombatámadások miatt. Az észak-vietnami fővárosiban ezenkívül közzétették a VNA hírügynökség nyilatkozatát a dél-kínai tengeren folyó Sea Horse elnevezésű SEATO-hadgyakorlatról. A nyilatkozat megállapítja, hogy a hadgyakorlatnak, amelyben az Egye. sült Államok, Anglia, Ausztrália, Űj-Zéland, a Fülöp-szigetek és Thaiföldnek összesen 30 hadihajó, ja vesz részt, az a célja, hogy bevonja az amerikaiak csatlósait a dél-vietnami háborúba. Saigon Amerikai gépek csütörtökön három hullámban támadást intéztek észak-vietnami célpontok ellen. Harminchárom vadászbombázó megfelelő arányú biztosítással — az ebben részt vevő vadászgépek számát nem közölték — röpcédulákat és bombákat szórt Ninh Binh tartományban, Hanoitól mintegy 80 kilométernyire délre. (MTI) Koszigin fogadta Cyrus Eatont Moszkva Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Cyrus Eaton amerikai nagyiparost, közéleti személyiséget és feleségét. A látogatás során őszinte, baráti légkörben beszélgetést íoly. tattak. (MTI) Szovjet pártkiildöttség utazott Indonéziába • Moszkva Csütörtökön szovjet pártküldöttség utazott Djakartába. Az S2KP küldöttsége Sarai Rasidov- nak, az SZKP elnökségi tagjának, az Uzbég KP Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével részt vesz az Indonéz KP megalapítása 45. évfordulójának az ünnepségein. (MTI) Dominikai krónika Em bér • a hajókazánban Rafael Leonidas TrujiTo Molina, Dominika Washington aKara- tából lett diktátora nemcsak hazug demagóg volt, hanem tömeggyilkos is. A rezsim egyik hivatalos kiadványa szerint az ő uralma alatt sikerült rendezni Haitd- val a határkérdést és ezzel örök békét teremteni Hispaniola szigetén. Nos, Trujillo 1937-ben zso’- dosaival átlépte a korridort és tízezer haiti négert öletett halomra. Ennyiben igaz, hogy „örök békét” teremtett. , Különben is., szeretett minden problémát „radikálisan” megoldani . Ha valaki nem tetszett neki, „örök békére” kárhoztatta és punktum. Amikor például a kubai nép elsöpörte az ottani diktátort, Pulgencio Batistát, erre is a maga módján reagált: a merényleteik egész sorát szervezte a kubai forradalom vezére: Fidel Castro éllen. Bosszújának, vadállati dühének általában nem állták útját a határok. Erre az egyik legborzalmasabb példa dr. Jesus Galindez profesz- szor esete. Egy ismeretlen telefonál Galindez nemzetközi hírű tudós volt. Santo Domingo egyetemén ■történelmet tanított. Az igazmondás és az emberség erősebb volt benne, mint a megtorlástól .való félelem — és ez volt a tragédiája. Előadásaiban nem rejtette véka alá, mi a véleménye Trujilló- ról. Barátai egy éjjel értesítették: azonnal meneküljön, el akarják hurcolni. Életveszélyes körülmények között, nagy nehezen sikerült egy halászbárkán elhagynia az országot. New Yorkban telepedett le. Egy napon ottani lakásán csengett a telefon. Izgatott férfihang jelentkezett: — Professzor úr! Az ön személyes segítségére van szükség. Könyörgöm, azonnal jöjjön! Az ismeretlen telefonáló megmondta a címet, aztán — mielőtt Galindez részletesebb magyarázatot kérhetett volna — letette a kagylót. A telefonálók jól ismerték a professzort: szerette hazáját és ha honfitársainak segítségre volt szükségük, képtelen volt nemet mondani. Amikor belépett a megadott címre, köszönés helyet leütötték. Kocsiba gyömöszölték és a kikötőbe hurcolták, ahól egy régi teherhajón dominikai zászlót lengetett a szél. | Nyomozás közben a tanár barátai azt hitték, Galindezt Trujillo börtönébe vitték, később a teherhajtó egy megszökött matrózának vallomásából kiderült: Jesus Galindezt útközben elevenen elégették a hajó kazánjában. Rafael Leonidas Trujillo Molina „ge- .neralisszimusz” nem szerette a nyomokat... A pénzt viszont nagyon. Ahogy a tekintélyes londoni Times megfogalmazta, „egész Dominika Trujillo magánbirtoka volt”. Ha valahol jó üzletet szimatolt, megvette a céget. Ki merte megtagadni, hogy eladja neki? Esetleg társnak ajánlkozott. Ki bátorkodott volna visszautasítani ekkora megtiszteltetést? Ha egy-egy vállalkozása mégis veszteségesnek bizonyult, Trujillo eladta a csődtömeget — az államnak. Trujillo, a magánember simán elintézte Trujilló- ná'l, az államfőnél, hogy a kormány megvegye a bukott vállalkozást és jó árat fizessen érte... Washington jótevője A diktátor vagyona így aztán egyszerűen fantasztikus méreteket öltött. Famíliája kezébe került a megművelt földterület egy- harmada, 18 cukorgyárból 12, az ország légiforgalmi társasága, állattenyésztő farmok, rádió- és tv- állomások, tej- és húsfeldolgozó üzemek, cement-, hajó- és textilgyárak, malmok, gyapotültetvények ps bányák egész hálózata. Az üzletember és az „államférfi” azonosulására jellemző a következő eset. Amikor a zsarnok „megvette” az ország legnagyobb cipőgyárát, rendeletet adott ki, amelyben megtiltotta a parasztoknak a mezítláb járást. Vagyonát nyolcszázmillió dollárra becsülték. Nyereségvágyát beteges hiúsága felülmúlta. El Benefactornak, Jótevőnek neveztette magát, sőt mi több: maga is így írta alá a hivatalos okmányokat. A kórházak termeiben ez a felirat díszelgett: „Csak Trujillo gyógyíthat meg!” A vízművek homlokzatára ezt vésette: „Trujillo adja az ivóvizet!” A rezsim egyetlen napilapja, az El Caribe ilyen címekkel illette: „El Libertador, vagyis a Felszabadító, Az Ország Első Írója, Az Amerikai Földrész Első Antikommunistája, Amerika Megváltója”. A kis ország területén 187U Trujillo-szobor volt. ,A diktátor magáról nevezte el Santo Domin- gót Ciudad Trujillónak. Volt Tru- jillo-tartomány, Benefactor-tar- ' tomány és így tovább. Egy biztos: 1 Washington méltán nevezhette Jótevőnek a diktátort, aki biztosította Dominikában az Egyesült Államok gazdasági-politikai befolyását. A rugalmasabb Kennedy- politika idején azonban a hangoskodó, még taktikai változásra is képtelen zsarnok kezdett kellemetlenné válni a megbízóinak. A Fehér Ház szívesen látott volna szalonképesebb helytartót Santo Doming'óban. A zsarnok ezzel elvesztette egyetlen támaszát és végzete nem is késett soká: 1961 májusában a San Cristobal felé vezető országúton fekete limuzin keresztezte kocsija útját és a támadók rövid tűzharcban végeztek a diktátorral. Az ujjongó nép a hír hallatára elözönlötte az utcákat. A tömeg elsöprő erővel haladó kormány megalakításáért tüntetett. Ekkor azonban amerikai hadihajók tűntek fel Dominika partjain... Harmat Endre Következik: ...És újra a tengerészgyalogosok. Gerencsér Miklós: Tanúk 9. Zsuptón megállt, lemaradt, majdnem félszegen hajolt előre továbbsétáló felesége után. — Ne siessük el. Arra is gondoltam, hogy az intézeti munka mellett éjszakai ügyeletet vállalok. Az is gyakorlat. Nem hagyhatom abba a kutatást. Szinte kétségbeesetten, bocsánatkérőn mondta ezt, mint aki tudta, hogy érvei semmit nem változtatnak a kényszerítő valóságon. Az asszony nem is válaszolt. Bizonyos volt benne, hogy a vita eldőlt az ő javára. »* Dr. Jász Tibor felesége nem ákar belefáradni a fontoskodásba. Egyáltalán nem izgatja, hogy Zsupán oda se figyel. — ...nagyon guszta ház. Némi túlzással azt is ráfoghatnám, hogy villa. Már az idén költöznénk, de nem szabad elsietni. Tibornak valami «-megfelelő szakorvosi állást ksll szerezni * az SZTK-nál. És tudja milyen olcsó volt az a ház? Potom kétszázhúszezer. Jaj, Istenem, csak el ebből a Taagany lkából! Az Országos Béketanács elnökségének felhívása A népek mélységes felháborodással ítélik el a háború és az agresszió erőinek mesterkedéseit. Egyre erőteljesebben követelik a békét veszélyeztető imperialista támadások megszüntetését, s követeléseiknek közös erőfeszítésekkel, határozott megmozdulásokkal, bátor és önfeláldozó tettekkel szereznek érvényt. Ebben a szellemben hívta össze a Béke-világtanács ez év júliusára Helsinkibe a Béke- világkongresszust, amelynek jelszava: „Harc a békéért, a nemzeti függetlenségért és a leszerelésért”, s e harc jegyében rendezi meg a magyar békemozgalom is hagyományos tavaszi akcióját a leszerelés és a nemzetközi együttműködés előmozdítására. Az amerikai agresszió ellen felemelik tiltakozó szavukat mindazok, akiknek drága a béke és a népek szabadságának ügye. Ezt fejezi ki a Béke-világtanács elnökségének az a javaslata, hogy május 23—30 között világszerte kezdeményezzenek nagyszabású akcióhetet a vietnami nép támogatására. Az Országos Béketanács elnöksége felhívja a béke minden őszinte hívét, hogy a vietnami akcióhéten még az eddiginél is határozottabban, még nagyobb egységben lépjenek fel az amerikai imperializmussal szemben. Követeljék, hogy az Egyesült Államok kormánya azonnal vonja ki katonai egységeit és tanácsadóit Dél-Vietnamból, haladéktalanul vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni katopai agressziónak, minden területen tartsa be az 1954., évi genfi megállapodásokat, ismerje el a dél-vietnami nép jogát saját sorsának intézésére, ne akadályozza Vietnam békés egyesítését. A béke és a haladás erőinek határozott fellépése Indokína népeinek védelmében meggyorsítja az Egyesült Államok vakmerő agressziójának kudarcát és győzelemre segíti a nemzeti függetlenség és az egyetemes béke eszméjét Délkelet-Ázsiában, s szerte a világon. (MTI) Tovább tart az ónbányászok sztrájkja Bolíviában La Paz Bolívia nagy bányavidékein harmadik napja sztrájkol mintegy 30 ezer óntoányász. Általános sztrájkjukhoz szerdán csatlakoztak az olajipari munkások és a banktisztviselők is. A bolíviai fővárostól délkeletre fekvő hegyes vidéken fegyveres bányászok továbbra is ellenőrzésük alatt tartanak több bányát. Adrian Arcé szakszervezeti vezetőt szerdán reggel holtan találták meg La Pazban, a munkások rádióadójának épülete közelében. A szakszervezeti központ a kormány katonáit vádolja Adrian Arcé meggyilkolásával. A hadsereg megszállta a rádióállomás épü. letét. A kormányzó junta szóvivője az általános sztrájkot illegálisnak minősítette és kijelentette, a kormány szilárd elhatározása, hogy megszigorítja a kedden elrendelt ostromállapotot .(MTI) nélkül A vendég hátrál előle, az ajtóban gyorsan rászánja magát a menekülésre. — Bocsánat, nekem menni kell. Azt üzenem Tibornak, hogy nagyon köszönöm az akkumulátort. * Jásznénak hosszúra nyúlik az arca, mintha görbe tükörbe nézne. — Vérig sértené Tibort?! Ugorjon be hozzá a rendelőbe. Zsupán engedelmeskedik. Tulajdonképpen látni akarja a kollegát, csak azt nem tudja, hogy miért. Gyűlöli és látni akarja. Ennyi az egész. Dr. Jász temperamentumos lendülettel dolgozik az elsötétített rendelőben. Röntgenezi a beteget. — Tartsa vissza a levegőt. Ügy. Egy kicsit jobbra. Most egy kicsit balra. Ne mozogjon. Öltözhet. Holnapután kész a lelet. Drbjon be egy százast a postaládába. Küldje a következőt. Zsupán szótlanul üldögél a homályban. — Tönkretesz a robot — panaszkodik neki a kollega. Fel- kattintja a Villanyt. Az imént vizsgált beteg ekkor dobja bele a pénzt a „postaládába”, amely egy lábakon álló, fehérre festett, urnaszerű deszkadoboz. Belép a következő páciens, egy öregasz- szony. — Mi a panasz? — A térdem fáj, doktor úr. — Megröntgenezzük. — De azt mondják, hogy attól rákot lehet kapni, doktor úr. — Néném, rákot csak a velencei vendéglőkben kapni. Evett már? — Még nem. — Akkor tolja le a harisnyáját. — Leoltja a villanyt. — Tessék csak feljebb húzni a térdét. Ügy. Fiatal csontok ezek még nagymama. Jeruzsálemig is elgyalogolhatna rajtuk. Csak a szelet meg a nyirkosságot nem szeretik. — írok magának finom kám- foros kenőcsöt. Azzal bedörzsöli minden este. — Villanyt gyűjt, receptet állít ki. — Mennyivel tartozom, doktor úr? Doktor Jász végignézi a szegényes öregasszonvt. — Magának csak ötver.. Dobja be a postaládába. Zsupán elszomomdva figyeli a nagyüzemi pénzcsinalást. Szinte szórakoztatja az a megle>.ó tény, hogy ilyen egyszerűen, ilyen zavartalanul szemiél'.eti az intellektuális bűncselekmény egyik fajtáját, amelyet valami feledé-
