Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-20 / 117. szám
1965. május 20. 3 Csütörtök Ezernél többen neveztek be a mezőgazdasági ifjúsági versenybe a gyomai járásban A napokban értékelték a gyomai járásban a mezőgazdasági ifjúsági munkaversenyt. Az évek során egyre szélesebb körben terjedt él a tsz-íiata'lok egészséges vetélkedése s a résztvevők száma nagyobb lett. Sok olyan termelőszövetkezet van, aihol kiváló eredményeket érnek él nemcsak a termésátlagok, a hozamok növelésében, hanem a minőségben is. A fiaitalok munkaversen yenek, kiváló eredményeinek következményeképpen az 1964. évi termelési versenyben a gyomai járás a megyében harmadik helyezést ért el. Maga mögött hagyva olyan jó adottsággal rendelkező járásokat is, mint az orosházi, a szarvasi és a békési, A mezőgazdaságii verseny győzteseinek már átadták a jutalma-, kát. A megyei harmadik helyezés mellett ugyanis a járás termelőszövetkezeteinek munkáját is értékelték* valamint a fiatalok egyéni és -brigádversenyét. A tsz- ek közül első helyezést ért el a gyomai Dózsa Termelőszövetkezet, jutalma: a járási tanács végrehajtó bizottságának vándorzászlaja és 5 ezer forint. A második és harmadik helyezésért oklevelet kapott a dévaványai Lenin, valamint az ecsegfalvi Egyetértés Termelő szőve tkeze t. A fiatalok köziül sokan kiváló eredményeket élteik el az egyéni és brigádversenyben. Munkájuk elismeréséül pénzjutalmat kaptak. A tehenészek közül Babarik Elek, az endrődi Béke, és Adamik Imre, a gyomai Alkotmány Tsz tagja ért el helyezést. Sertéshízla- lásban Bereczki Imre hattagú brigádja a dévaványai Lenin Termelőszövetkezetből. Baromfitenyésztésben az endrődi Béke, a gyomai Győzelem és a hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet brigádja kapott jutalmat. A fcukoricátenmesztésben első a gyomai Dózsa Tsz tizenkét tagú brigádja: jutalma 1006 forint. Második Dávid Magdolna brigádja a dévaványai Aranykalász Tsz-ben, harmadik pedig Varga Irma brigádja az endrődi Búzakalász Tsz- ben. Az öntözéses kukoricatermesztésben a pálmát az ecsegfalvi Egyetértés Tsz Endrédi József brigádja vitte él- A cukorrépatermesztésben a dévaványai Lenin Tsz Bere Gábor brigádja, a hunyai Hunyadi Tsz Tomasovszki Róza brigádja és a gyomai Győzelem Tsz Kardos Erzsébet brigádja ért el jó eredményeket. A traktorosok versenyében Nagy Lajos, a dévaványai Aranykalász Tsz tagja lett az első, Raduska Lajos, a hunyai Hunyadi Tsz tagja a második, Salamon Péter, a dévaványai Lenin Tsz tagja pedig a harmadik. A háztáji gazdaságokban a felnőttek hagyományos baromfite- nyésztésd versenyében is kiváló eredményeket értek el a járásban. Czeglédi Sándomé már évek óta foglalkozik baromfitenyésztéssel s az elmúlt évben Í353 kg baromfit, valamint tízezer darab tojást adott át a földművesszövetkezeti felvásárlóknak. Ezzel első helyezésit ért el a járásban. Jutalmul részt vehetett egy 7 napos moszkvai társasutazáson. Az idén a KISZ, a nőtanács és a különböző szervek tovább szélesítik a jól bevált versenymoz- galimakat. A szervezésibe még több aktíva kapcsolódott be az elmúlt évinél. S hogy az értékelést még jobbá tegyék, felújították a versenybizottságokat is. A termelőszövetkezetek fiataljai közül az idén már több mint ezren neveztek be az 1965. évi munka- versenybe. K. J. jainál. A közvetlen termelő, telje, sítménybéres dolgozóknál a szüntelen fejlődő norma az intenzitás bizonyos fokú szabályozója. Ám ahhoz, hogy a norma valóban betölthesse a szabályozó szerepét, feltételezi a termelőmunkát élő- készítő és kiszolgáló szervek, a TMK és szerszámüzem, a munkaadagolók és a diszpécserek, az anyagbeszerzők és a technológusok, a szerkesztők és az üzemszervezők kiegyensúlyozott, ritmikus munkáját. Az egyoldalúság, például, ha csak a közvetlenül termelő dolgozókkal szemben támasztunk növekvő követelményeket, szélsőségeket szül a munka intenzitásában és nem hozhat tartós eredményeket a termelékenység emelésében sem. A munka hatékonysága emelésének időszerű elve, a többet észszel. mint erővel, nem jelenti az intenzitás társadalmi szerepének általános érvényű csökkenését. Gazdasági és műszaki előrehaladásunknak megfelelően kétségkívül mind kisebb mértékben támaszkodunk a nyers erőkifejtésre, a dolgozók fizikai igénybevételére. A munka szellemi intenzitása viszont egyre fokozódik. Ez bizonyos arányeltolódásokban is tükröződik: növekszik a szellemi dolgo. zók és viszonylag csökken a fizikai munkásök száma. Az irányító műszaki és adminisztratív dolgozók részarányának növekedése ön. magában még nem bürokratikus jelenség, ha e változás hatása hatványozottan tükröződik a termelő- munka hatékonyságának, a termelékenységnek az emelésében. Ez pedig nem utolsósorban a szellemi munka elmélyültségétől, hatásfokától, intenzitásától függ. A szellemi munka, a vezetők alkotó gondolkodása, a műhelyek és üzemek kollektíváinak mindenna. pos tevékenységét termékenyíti meg, éppen ezért jogos a legmagasabb követelmények támasztása. Az elért színvonallal, eddigi eredményeinkkel e területen nem lehetünk elégedettek, hiszen a tér. melékenység legnagyobb tartalékai jelenleg a szellemi munka intenzitásának, elmélyültségének növelésében rejlenek. A szellemi munka intenzitásá- ** nak növelése általános érvényű követelmény napjainkban. Nemcsak a tudomány és a technika térhódítása igényli ezt a termelésben, hanem szocialista közéletünk is. A munkások mind tevőlegesebben részt vállalnak a vezetés, az irányítás feladataiból, kezdeményeznek, újítanak, ésszerűsí. fenek a munkában, ami elképzelhetetlen a nagy összefüggések megértése, intenzív szellemi mun. ka, a gyár, az ország igazi gazdáihoz méltó alkotó gondolkodás nélkül. A gondolkodás nem kieső idő a munkában, hanem a fejlődést hordozó emberi tevékenység szerves része társadalmi és gazdasági életünk minden szintjén. Kovács József A csabai kombájnszérü bemutatóról jelentjük A megyed pártbizottság kérésére láttak hozzá a mezőberényi, a békéscsabai, a dévaványai és az orosházi gépjavító állomások szakemberei olyan, kombájnszérűk kialakításához, amelyekkel az idén meggyorsulhat a gabona tisztítása. A fő cél az volt, hogy lehetőleg minél kevesebb kézi munkaerőit vegyen igénybe ez a munka. A Mezőberényi Gépjavító Állomás az első képünkön látható módszerrel szívó-fúvóberendezés- sei javasol ja megoldani a gabonatisztítást. Ennek a konstrukciónak az üzemeltetéséhez elegendő öt ember, a korábbi módszerhez képest, amikor vödrözték a gabonát a cséplőszekrónybe s az egy-egy szérűn 14—16 embert vett igénybe Nagy előnye, hogy az esetleg nedves gabonát fuvatás köziben meg is szárítja. nát. Amennyiben a cséplőszekrény nagydob szélességű, úgy két kombájn által aratott gabona tisztítását győzi el naponta. Üzemeltetése megoldható villany- vagy bármilyen robbanómotorral. * Egy villanymotor vagy egy erőgép két cséplőszekrényt üzemeltethet a dévaványaiak által konstruált szérűn. Ez a módszer is kiiktatja a zsákolást, a vödrözést, s kézi erővel történő lapátolásra sincs szükség. A garatból nagy teljesítményű kanálrendszer továbbítja a gabonát a cséplőszekrénybe, s onnan a vontatóra. A Békéscsabán megtartott kombajnszérű-be- mutatón részt vevők véleménye megoszlott. Valamennyien az adottságuknak megfelelő típusi akarják felépítem az aratás megA Békéscsabai Gépjavító Állomás szakemberei által kialakított kombájnszérűt csővázas színben lehet elhelyezni, egy tisztítatlan és egy tiszta tároló betongödörrel. A tárológödröket tetszés szerint lehet kialakítani, esetleg úgy, hogy a gépek mellett is tárolnak a sima földön. Az így tárolt gabonát csörlő segítségével húzathat- ják a felvonó kanálrendszerhez. A szérű kezeléséhez elegendő három ember. A tiszta gabona automata mérlegre kerül s ömlesztett állapotban szállítható a magtárba vagy a gabonafeivásárló vállalathoz. * Az orosházi szakemberek egész egyszerű konstrukciót készítettek: négyezer forint költséggel elkészíthető a garat- és a felvonórendszer. A billenős pótkocsi egyenesen a garatba borítja a - gabokezdéséig. Fotó: Kocziszky
