Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
1965. május 19. Szerda mm Normagondozás és „társai” NAPJAINKBAN A NÉPGAZDASÁG MINDEN TERÜLETÉN, a termelésirányítás valamennyi szántjén — a főhatóságoktól a műhelyekig — sok szó esik munkaügyi kérdésekről. Műhelybeszámolókon, termelési tanácskozásokon, konzultatív megbeszéléseken, taggyűléseken és egyéb fórumokon vitatják meg az érdekeltek azokat a munkaügyi és bérgazdálkodási teendőket, amelyek a termelés bonyolult szerkezetében, mondhatni, döntő szerepet játszanak. Az idén különösen az érdeklődés középpontjába került ez a témakör. Érthető ez, hiszen második ötéves témáink utolsó esztendejében, a „takarékosság évében” vagyunk, amikor súlyozottan kerülnek előtérbe a munkaügyi kérdésekkel nagyon is szoros összefüggésben álló fogalmak, mint például a termelékenység, a gazdaságosság vagy a jövedelmezőség. A következőkben a különféle termelési fórumokon elhangzott munkaügyi vitákról adunk közre egy csokorra való tapasztalatot. Ma már kétségbevonhatatlan tény, hogy a termelés megszervezésében és irányításában, a termelékenység növekedésének elősegítésében rendkívül nagy szerepük van a kellő megalapozottsággal elkészített műszaki intézkedési terveknek. A vállalati műsziint- tervek — az iparági struktúrák különbözősége és az üzemi sajátosságok miatt — formájukban és tartalmukban természetesen nagyon is eltérőek. Egy közös negatív vonás mégis sok műszintterv- ben feltalálható: az eddigi tapasztalatok szerint igen kevés volt azoknak a termelékenységet növelő műszaki és szervezési intézkedéseknek a szánna, amelyek biztosítékot adnának arra, hogy az eddiginél hatékonyabban érvényesüljön a termelésfelfutás termelékenységgel fedezett részarányának alakulása. NOS. AZ ELŐBBI MEGÁLLAPÍTÁS önként von maga után egy logikus következtetést. Nevezetesen azt,. hogy a termelékenység kedvezőbb alakulásiinak megvalósítása nem csupán munkaügyi re- szortfeladat. Ellenkezőleg: e feladat végrehajtásában a vállalat teljes vezetésének, műszaki és gazdasági apparátusának is részt kell vennie. Az elmondottakon túlmenően fontos követelmény az is, hogy a jól és részletesen elkészített. műszintterveket sohasem szabad véglegesnek tekinteni, hanem azokat állandó permanens jelleggel ki kell egészíteni a szükségszerűen jelentkező új intézkedésekkel. Egyes iparágakban a teljesítménybérben dolgozók részaránya igen jelentős, a könnyűiparban például az 50 százalékot is eléri. Ez a munkaerőhelyzet önként veti fel a kérdést: miként lehetne ezt az arányt az eltúlzások veszélye nélkül növelni? Persze, ezzel párhuzamban előtérbe kerülhet az alkalmazott bérrendszerek skálájának szélesítése a növekvő, mind sokoldalúbbá váló feladatok követelményeinek figyelembevételével. A TELJESÍTMÉNY-SZÁZALÉKOK alakulása az utóbbi néhány év számadatai szerint bizonyos la- zulási tendeciát mutat. Éppen ezért szükséges a teljesítményszázalékok alakulását, szóródását mélyebben elemezni. Téves és káros lehet az a szemlélet, amely a teljesítmények tekintetében a 100 százalékos szintet célnak tekinti és nem csupán jelzőszámnak, hiszen a 100 százalékos átlag még nagy lazaságokat takarhat. , Növelni kell a munkanap-felvételek és veszteségidő-tanulmányok számát, sűrűségét, valamint a feltárt veszteségidők kiküszöbölésére irányuló intézkedések hatásfokát. Ez a tevékenység sem tekinthető kizárólagosan munkaügyi feladatnak, hiszen annak ellátásában jelentős szerep jut a műszáki és a szervezéssel foglalkozó dolgozóknak is. A LEGTÖBB HELYEN „KÉNYESNEK” TARTOTT munkaügyi feladat a normagondozás. A behatóbb elemzés kiderítette, hogy a kényes mibenlét eredője inkább az operatív jellegű normakarbantartás elhanyagolása lehet. A normarend alapvető feltétele, hogy a normák megváltoztatása a befolyásoló körülmények bekövetkezését követő«! azonnal, esetleg azzal párhuzamban történjék. Minden esetben meg kell azonban vizsgálni — méghozzá kellő alapossággal — a felszökő teljesit- mény-százalékok eredőit, mert ezek gyakorta a technológiai fegyelem lazulásában keresendők. Ily esetekben viszont a technológiai fegyelem megtartására, megszilárdítására irányuló intézkedéseket kell a vállalatok munkájának előterébe állítani. SOK vállalat átlagbérGAZDÁLKODASÁBAN most is fellelhető az a helytelen gyakorlat, amely szerint az év közben megtakarított, felhalmozott bér- tartalékot szinte kizárólag az év utolsó hónapjaiban, nemegyszer rögtönzött prémiumfeladatokat kreálva osztják szét. A mondvacsinált célkitűzés „megvalósításáért” ily módon kifizetett juttatás az önludatosabb dolgozok körében nem minden alap nélkül vívta ki magának a „pofapénz” lealacsonyító elnevezést. Különösképen azért is, mert az ilyen kényszerű pénzfelosztás gyakran táptalaja lehet a szubjektív behatások érvényesülésének is. Mindezek mellett az előbbiekben említett helytelen gyakorlat tervszerűtlen bérgazdálkodást takar, és ésszerűtlen is, mert a bér- fejlesztés összege nem az év közben felmerülő feladatok megoldását szolgálja. De apolitikus is ez a gyakorlat, mert az év utolsó negyedében eltúlzott szintre emeli a bérszínvonalat, ami feltétlenül visszahúzó erőként hat majd a következő év bérfejlesztési törekvéseiben. S ha már bérfejlesztésről esett szó, szükségszerűen merül fel a premizálások kérdése is. E téren korántsem ritka jelenség, hogy a vállalat jócskán megkésve adja ki a prémiumfeladatokat és feltételeket, noha e késedelmet semmi sem indokolja. Ilyen esetben az érdekelt dolgozó legfeljebb sejti, hogy majdan prémiumban, céljutalomban részesülhet, de jó ideig azt sem tudja, hogy milyen több- letfeladatot kell mindezért ellátnia. Az ilyen bizonytalanság pedig nem ösztönöz, csakúgy, mint az a prémiumfeltétel sem, amely gazdaságossági ( • számításokkal nincs alátámasztva. Ez utóbbi két ellentétes végletű veszéllyel járhat: a dolgozó minden különösebb erőfeszítés nélkül, szinte „lépésben” teljesíti feladatát vagy éppen ellenkezőleg, a megszabott feltételeket egyszerűen képtelenség teljesíteni. A követendő gyakorlat kézenfekvő: időben és megalapozottan kell a prémiumfeltételeket megszabni. AZ ELMONDOTTAKBAN A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL szóltunk néhány igen fontos munkaügyi kérdésről. Olyanokról, amelyekkel összefüggésben kivétel nélkül mindén vállalatnál van s a jövőben is bőségesen lesz még tennivaló. Kazár Mátyás Kik felelősek a balesetekért? Egy évvel ezelőtt jelent nie* a rendelet, amely a dolgozók egészségének és testi épségének védelmére az óvórendszabályok fokozottabb betartását és a műszaki feltételek biztosítását írja elő. A balesetek nemegyszer emberéletet követelnek vagy csonkulást, legjobb esetben is munkakiesést okoznak. A rendelet után azt vártuk, hogy a Sarkadí Cukorgyárban is csökken a balesetek száma, sajnos, azonban nem ez történt. 1963-ban 58, 1964-ben 60 baleset fordult elő. Még rosszabb a helyzet, ha az 1964 és 1965 első negyedévét hasonlítjuk össze. Tavaly a megjelölt időszakban 19 baleset a termelésből 363 munkanapkiesést okozott, az idén ugyancsak 19 baleset következtében 313 munkanap volt a veszteség. Halállal ugyan egyik sem végződött, de a kórházi ápolásra szorult betegek közül egyesek egész életükben magukon viselik a baleset nyomait. Az üzemben felvett jegyzőkönyvekből és nyilvántartásokból megtudhatjuk, hogy 1964- ben a 60 balesetért az alábbiak szerint állapították meg a felelősséget: maguk a sérültek 40, a sérültek és a velük együtt dolgozók 13, más személyek 3 esetben okozták. Három esetben nem állapítható meg a felelőssé*, egy ízben pedig a MÁV tulajdonát képező egyik vagonnál rejtett hibából eredt a baleset. Az bizonyos, hogy szép számmal akadnak olyanok, akik elmulasztják a munkavédelmi előírások betartását. Nem használnak védőövet a magasban vagy szemüveget a köszörülésnél stb. A hanyagság, nemtörődömség, figyelmetlenég is okoz baleseteket, de azon lehetne vitatkozni, hogy a 60 balesetből 56 a dolgozókra hárítható-e vagy sem. Igaz, hogy a kivizsgálásban részt vett a szakszervezet, amelynek feladata a dolgozok érdekeinek védelme. Sajnos azonban a szakszervezeti bizottságok nem mindig állnak a hivatásuk magaslatán és a gyakorlat azt mutatja, hogy a dolgozók sem harcolnak kellően jogaikért és belenyugszanak a döntésbe. Nem helyes az, ha egy-cgy baleset megtörténte után a gazdasági vezetők tevékenysége csupán abban merül ki, hogy utasítást adnak a dolgozók újbóli oktatására. Elsősorban műszakilag kell biztosítani a balesetmentes munkát. A megelőzésben sokat tehetnek a társadalmi szervezetek is. Kesztyűs Sándor Sarkad! Cukorgyár Jogi előadás hangzott el a békéscsabai TIT-klubban A veszélyeztetési bűntett címmel A Magyar Jogász Szövetség békéscsabai csoportja és a TIT Békés megyei szervezetének jogi szakosztálya jogászok, gépkocsi- előadók és a rendőrség tagjai részére közérdekű, hasznos előadást Hamisítás a csekken és a munkakönyvben — Előleggel külföldi „séta” — Végül: két év és négy hónap szabadságvesztés INKURRENCIA AJANLAT! A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR eladásra felkínálja raktárán elfekvő nagyobb mennyiségű villamossági, vas- és egyéb anyagkészletét Érdeklődőknek a kívánt anyagokról részletes jegyzéket küld a gyár, központi irodája. 207 A gyomai járásbíróság két év és négyhónapi szabadságvesztésre ítélte Fabó György 33 éves bé- késszentandrási lakost. A büntetett előéletű vádlott már négyszer kapott börtönbüntetést különböző, vagyon elLeni bűntettek miatt. 1962 szeptemberében félté-, teles szabadságra bocsájtották, azonban ő ezalatt is újabb bűncselekményekkel tetézte bűnös életmódját. 1963 májusától 1964 januárjáig a békésszentandrási törpevízimű 'társulatnál technikusként dolgozott. Beosztásánál fogva bevásárlásokkal is megbíztak. Egy alkalommal három darab főcsapot vett Szarvason az egyik boltban, darabonként 44,40 forintért. Fabó György a három blokk keltezését meghamisította, az egységárakat pedig 444 forintra változtatta meg, így lett a 133,20 forintból 1332 forint. Másik esetben, ugyancsak vásárlás alkalmával 205,30 forintból 505,20 forintot, 130,60 forintból 930,80 forintot „alkotott”. Egyéb, bűncselekményekért is felelnie kellett a tárgyaláson a vádlottnak. Különböző családoktól vízbekötési díjként mintegy 3000 forintot vett fel és azt saját céljaira használta. Anniikor a társulat elnöke kötelezte a 3000 forint befizetésére és levonattá fizetését, akkor Fabó 3 darab csekken egy-egy forintot fizetett be a békéscsabai postahivatalnál a társulat számlájára, s azt utána 1000—1000 forintra hamisította meg és azzal igazolta kötelezettségének teljesítését. A múlt év januárjában az anyagiak mellett más bűncselekmény is „számlájára” került. Jelentkezett a Békés megyei Ven- déglátóipari Vállalatnál elhelyezkedés miatt. Hihetetlen „ötletet” agyait ki: építészmérnöki képesítést állítva ajánlotta be -magát. Ezenkívül közölte az igazgatóval, hogy energetikust diplomája van, valamint III. fokú Kossuth-díjat is „prezentál". Állításának bizonyításául munkakönyvét oly módon hamisította, meg, hogy az „építész” szó mellé beírt „mérn.” szót, iskolai végzettségének pedig „építészmérnöki végzettséget” hamisított be „oklevél alapján”. A meghamisított munkakönyv alapján a vendéglátóipari vállalat Fabót műszaki vezetőként alkalmazta. Itt követte el egy másik bűncselekményét, amikor is 2000 forint előleggel — vásárlás miatt — Budapestre utazott, de ott nem jelent meg, hanem egyhónapos kiutazási engedélyt, kért és kapott Csehszlovákiába. Egy hónap leteltével a vádlott nem tért vissza, hanem öt hónap múlva Bratisla- vában leleplezték és kiutasították. Mindezekért a cselekményekért a főbüntetésen túl a bíróság 3 évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte a vádlottat a kár megtérítésére. Az elítélt enyhítésért , fellebbezett. szervezett május 17-én délután Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában, A veszélyeztetési bűntett címmel. A szorosan vett téma a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettének fogalmi kifejtése, elsősorban balesti vonatkozásban. Az előadót, dr. Dobra Andrást, a megyei főügyészség vezetőjének helyettesét nagyszámú közönség hallgatta végig, bizonyságául annak, hogy a közlekedésjogi problémákban eligazodást nyújtó közlekedésrendészeti szabályzatok, rendeletek, határozatok általános ismertetése iránt egyre nagyobb az érdeklődés. —hr— Ipari tanulók és kitüntetett szakmunkások találkozója A május 20—23-ig tartó, Erkel Diákünnepeken Békés, Szolnok, Hajdú, Csongrád és Bács-Kiskun megye ipari tanulói is részt vesznek. A kecskeméti fiatalok május 22-én délután 4 órai kezdettel Békéscsabán, a Balassi Művelődési Házban is bemutatják műsorukat. A diákünnepek alkalmával a békéscsabai ipari tanulók találkoznak kitüntetett szakmunkásokkal, akik beszélnek majd életükről, pályafutásukról, az elért eredményeikről. Szovjet exportra 176 ezer inget készítenek a békéscsabai ruhagyárban Tavaly a Férfifehémeműgyár Békéscsabai Gyárában exportra nem gyártottak fehérneműt, az idén azonban már jelentős meny- nyiséget leszállítottak a MODEX Külkereskedelmi Vállalatnak. Az első negyedévben 150 ezer inget és ingkabátot készítettek, az év második negyedében 176 ezret állítanak elő, amit a Szovjetunióba exíiortálaak.
