Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

1965. május 19. 5 Szerda A megvalósult álom Előadás a TIT csabai klubjában Indonéziáról Felépült Békéscsabán az első úttörőszoba Ű ttörőfogl alkozást tanteremben tartani nemi a legszerencsésebb dolog. Olyan így. mintha a taní­tás közvetlen folytatása lenne. Ügy látszik, erre gondoltak Bé­késcsabán, a 6. számú iskolában js. Egy csapatgyűlésen felvető­dött az az ötlet, hogy úttörőszobát kellene építeni. Ám hogyan és miből? Az első pillanatokban könnyűnek tűnő elképzelés meg­valósítása nem látszott egyszerű­nek. A kezdeményezés híre eljutott az V. kerületi KlSZ-szerve- zetbe is. Szívesen segítenek, mondták. A téglagyári kiszesek titkára, Podmanicziky Pál, felke­reste az iskola Hunyadi János Üttörőcsapatának vezetőjét, Am­csin Pálnét, és közölte, hogy a gyári fiatalok ingyen munkával előteremtik a szükséges tégla- és cserépmennyiséget, sőt társadal­mi munkában segítenek az épít­kezésen is. A városi tanács kül­dött épületfaanyagot, a köztisz­tasági vállalat meg a Szabadság Termelőszövetkezet ingyen fu­varként szállították az építőanya­got.' A munka megszervezését Kés-1 jár János igazgató vállalta, a ki­szesek és a pajtások pedig meg­kezdték az úttörőszoba építését. Még úttörő építőbrigád is ala­kult, nyocadik osztályosokból, i Földesi Lajos pajtás vezetésével. A KISZ-fiatalok közül különösen Cselovszky András és Amcsin Ist­ván, a pajtások részéről pedig Zsilák László és Horváth Irén ke jártak elöl jó példával. A városi tanácstól mind a négyen megkap­ták a társadalmi munkaérem arany fokozatát. Az ünnepélyes szobaavatásra május 13-án, csütörtökön került sor, melyen a kiszesek, az úttö­rők, az építés minden résztvevője és segítője megjelent. Zalai Erzsi megírta dolgozatát, s átadja Radványi György fel­ügyelő tanárnak. Erdei Klára munka közben. Szélesvásznú felvétel: az első sorban Szentkereszty András, Kendra Éva, Kakuk József és Bálint Gizella. I Fotó: Kocziszky A pedagógusok | solyogva üdvözölte: — Ismerjük ' már egymást. Iskoláskoromban nagyon szerettem a rajzóráit... országos | _________________ képzőmű­vészeti kiállításán eddig két alkalommal — legutóbb, idén ja­nuárban — szerepelt, a megye pe­dagógusainak rajz- és festmény­kiállításain pedig minden esz­tendőben részt vesz. A most zá­rult múzeumi tárlat volt első ön­álló szereplése. Olajjal, akvarel- lel és tussal készített képeivel mutatkozott be. Néhány téma a sok közül: Üveggyár, Tótkomlósa táj, Cigánylány, Korzó, Campin- gezők, Tátralomnic, Csabai házak; Fiam portréja. A kiállítás egyik, nagy hatású része A bűnök nem évülnek el című tusrajz-sorozata volt. 1959-ben Lengyelországban járva Auschwitzban is megfor­dult és az embertelenséget idéző „tábarmúzeum” láttán e sorozat­tal tiltakozott. . Alig beszélgettünk, de máris ijesztően kevés az időnk. Így az­tán, ha lehet, még tömörebb a fogalmazás: — Időhiány miatt gyors vázlat- készítés a munkamódszerem, majd éjszakánként képpé dolgo­zom. Sokat segít, hogy kitűnő a szín- és tárgymemóriám. Csak ily módon futhatta erőmből önálló kiállításra. Újabban nagyon iz­gat mint téma, a munka, az em­beri létezés alapja. Ennek szép­ségeit és nehézségeit készülök vászonra vinni, méltón kifejezni. A továbbiakban If2 . ed^lg ________________I tárgyi jelle­t rahálmi kell. Szerencsére fel­találták a színes fényképezést, mely felmentette a festőket a pusz­ta mázolás szolgai feladata alól. Persze művészi magasságokba jut­ni csak fokozatosan lehetséges. Miközben tudatosan haladunk az absztrahálás felé, úgy kell alkot­nunk, hogy azok is megérthessék, akik egyelőre még naturális szem­léletűek. Ha Munkácsy ma élne Békéscsabán, ő is ezt a művészi törekvést szolgálná ... Mizó Mihály órájára pillant; következik a másik értekezlet. Tekintetével mondja: még sok mindenről lehetett volna, de ta­lán máskor... Kár. Ámde, amire kíváncsi volt ______________________az em. b ar, megtudhatta: a kis kondásból jó pedagógus lett, amit (ezt már nem tőle tudom) az Oktatásügy Kiváló Dolgozója miniszteri ki­tüntetés, valamint a Munka Ér­demrend bronz-fokozata Is bizo­nyít. Egykori álmodozásából is valóság lett és egy tartalmas csa­bai képkiállításban testesült meg. Ezt rövidesen egy még kedve­sebb, bensőségesebb esemény kö­veti. Mióta Kondoros létezik, most nyílik ott először képzőmű­vészeti tárlat, május 30-tól június 6-ig tartó. A kiállító a falu szü­lötte lesz, a megnyitó beszédet a tanácselnök, Cs. Tóth Pál elvtárs vállalta. Huszár Rezső Az Indonéz Köztársaság föld­rajzilag három nagy, tizenkét ki­sebb és több ezer apró (korall) szigetből áll. Kilencvenmilliónyi lakosa 130 néptörzshöz tartozik és nem kevesebb, mint 25 főnyelven és a tájszólások megszámlálhatat­lan változatosságában beszél. Ennek megfelelően néprajza, népművészete is igen érdekes és gazdag. Ugyanakkor lényegében egységes is, mivel a Jáva- Flo­res- és Timor-tenger szigetvilágá­nak folklórját tükrözi. Erről a hálás témáról tart saját film- és diafilmfelvételekkel tar­kított, valamint néprajzi tárgyak­kal szemléltetett előadást május 19-én, szerdán 19 órai kezdettel Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubban Néprajzos szemmel Indo­néziában címmel dr. Bodrogi Ti­bor kandidátus, a budapesti Nép­rajzi Múzeum főigazgatója, aki hosszabb tanulmányúton volt eb­ben a másfél évtizede még gyar­mati uralom alatt élő kelet-ázsiai országban. —hr— Magyar könyvek külföldön Fejes Endre: Rozsdatemető c. regé­nye nemrégiben szerb—horvát nyel­ven jelent meg a jugoszláv Svjetlost könyvkiadónál szinte egyidejűleg szlo­vák nyelvű kiadásával, amely a po­zsonyi Politikai Kiadónál látott nap­világot. A Rozsdatemetőre nemrégi­ben a helsinki Ottava könyvkiadó is szerződésit kötött. A Lengyeioirszáigbain mán- a nyolcaduk kiadást kötötték le Molnár Ferenc Pál utcai fiúk c. regényére. A buka­resti ifjúsági könyvkiadó, az Editura Tineretului román nyelven válogatást ad ki Gárdonyi Géza elbeszéléseiből. * Déry Tibor G. A. UR X-BEN című re­génye francia nyelven megjelent a párizsi Du Seuil könyvkiadó gondo­zásában. Az író novelláiból, The giant címmel a londoni John Calder váloga­tást jelentetett meg. Ugyancsak Déry- novella/válogatást állít össze német nyelven a lipcsei Philipp Reclam Verlag Alvilági játékok címmel. * Illyés Gyula „Száz versének’» for­dítására kötött szerződést a firenzei Vallecchi könyvkiadó. Válogatott ver­seiből pedig a varsói Panaswowy Instytut Wydawnl-czy szándékozik len­gyel nyelvű kötetet kiadni. • Cseres Tibornak egyszerre két kény. vét kötötte le szerb—horvát nyelvű ki­adásra a belgrádi Minerva könyvki­adó. „Hideg napok” és „Ember fia és farkasa”. * A zaragozai Editorial Aoribia spa­nyol nyelven adja ki Nemeséri László és Holló Ferenc Állatorvosi parazito- lógia című könyvét. gű fejtegetés mindinkább eszté­tikai, művészetelméleti vonatko­zásokba csap át. Ilyesmiket mond: — A képzőművészek nyilván való célja, hogy műveikben, kifejezésre jutó nézeteiket nézőik, bírálóik megértsék. Azért festek változatos színekben tájakat, hogy akik a valóságban képtelenek észrevenni, ily módon eszméljenek, hogy mi­lyen szép is a szülőföldjük. — Mű­vészi, maradandó alkotáshoz absz­írásbeli az érettségin Amikor a csend birodalma lesz a gimnázium Az írásbeli érettségi napjai mindig emlékezetesek maradnak a diák számára. A drukk, amely megelőzi, mindenkit hatalmába kerít; a jó felkészülés, a biztos tudás azonban megnyugtató, jó ér­zés. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium negyedikesei, azok, akiket e képeken látunk, már befejezték az írásbelit, az idegfe­szültség már feloldódott. Akkor azonban még... nagyon lassan teltek az órák. még a felszaba­dulás előtt, egy kondoros! kanászgyerek arról ál­modozott a mezőn, hogy nem őriz majd disznókat, még pajtásaival sem játszik, hanem rajzol, min­dig csak rajzol. Vajon teljesült-e álma? Miikor azzal kopogok be Békés­csabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházába, hogy Mizó Mihállyal, a Pedagógus Szakszer­vezet megyei titkárával szeretnék beszélni, a válasz ez: — Most ér­tekezleten van, ebéd után mási­kon vesz részt. — A két esemény közé szorult időben mégiscsak találkozunk és ebédelés helyett történetet hallok arról, hogy mi­ként valósult meg a kis kondás álma. Mert megvalósult. Ezt bi­zonyította az a kiállítási anyag, mely Csabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban két hétig tárult a lá­togatók elé. A tárlat egyébként nem is olyan régen, május 9-én zárult. történet szaggatott és mégis tömör. Érthető, hiszen hatvan percbe kell sűríteni. Ta­lán nem is rossz módszer. Keve­sebb szóval többet lehet elmon­dani. A kondoros! Geisz-uradalom- ban munkanélkülivé válik egy három gyermekes csalac^pa. Irány Pest, ahol sikerül elhelyezkedni. Az egyik gyermek, a négy elemit járt Misi, a fővárosban polgáriba kerül, ahol felfigyelnek rajzkész- ségóre. Háború. Bombázások. A család visszamenekül Kondoros­ra. Felszabadulás. Földosztás. Hét holdat kapnak. A továbbtanulás előtt sincs akadály többé. Gyulán tanítóképző és rajzolás, rajzolás. Szegeden főiskola, majd évek múltán boldog hazatérés rajzta­nári oklevéllel. Nevelősködés ta­nyán, falun. Ahol tanít, növendé­kei kedvet kapnak a „képírás­hoz”. Nemrég Füzesgyarmaton járt. Az ottani rajztanárnő mo­A hallani kívánt Valamikor,

Next

/
Thumbnails
Contents