Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-13 / 87. szám
Világ proletárjai, egyesüljetpk! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA i9«5. Április 13., kedd Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Több tanulót a mezőgazdasági szakmákba | Kereskedelmi kapcsolat 128 országgal j Vasárnapi sporteredmények Kedvezően exportálható mezőgazdasági termékeink Húszezer biztosítási es onsejjelyezesi csoport-ta«? üdült, utazott Véget ért a falusi dolgozók üdülési idénye tek. A gyógyításra szoruló tsz- gazdák Hévízen, Harkány fürdőn, Miskolc-Tapolcán, Hajdúszoboszlón és a debreceni termelőszövet- ikezeti üdülőben töltötték szabadü békéscsabai városi operatív bizottság értékelte a tsz-ek tavaszi munkáját traktorosok részére tájékoztatást ad a vegyszeres gyomirtással kapcsolatban. Az ülésen több kérdés elhangzott a munkák továbbvitelére és szó volt a soron következő feladatokról is, különös tekintettel a vegyszeres gyomirtásra, valamint a növényápolás jó megszervezésére. ságukat. A tsz-tagok bejárták az ország legszebb tájait, megismerkedtek műemlékeivel, múzeumaival. Legtöbben Budapesten jártak, s a főváros nevezetességein kívül színházi és operai előadásokat is megnéztek. Ehhez hasonlóan szervezték meg tagjaik kirándulásait, utazásait az üzemi dolgozók és az alkalmazottak önsegélyező és biztosítási csoportjai is. Az országban működő ötszáz csoport egy év alatt összesen mintegy 20 000 üzemi, hivatali, falusi dolgozót vitt üdülésre, társasutazásra. Három- százharmincan jártak külföldön. Az Állami Biztosító a biztosítási és önsegélyező csoportok tagdíjainak egy részét szociális alapra visszaadja. Ebből a csoportok intéző bizottságai 28 000 rászoruló igénylőnek mintegy 8 millió forint rendkívüli segélyt folyósítottak. (MTI) Több min! tízezer hold új szőlőt, 6400 hold gyümölcsöst telepítenek a tavasz folyamán Hazánk gazdasági életében nagy szerepet játszik a külkereskedelmi forgalom. Népgazdaságunk export- és importérzékeny, ami azt jelenti: belső fejlődésünk, életszínvonalunk növekedése is nagyrészt függ attól, hogy külkereskedelmi forgalmunk milyen kedvezően alakul. Kivitelünkben jelentős tételként szerepelnek a mezőgazda- sági termékek, illetve a mező- gazdaságból származó árucikkek. Ezért alapvető törekvés, hogy évről évre növeljük a mezőgazdasági termékek exportját. Örvendetes eredmény, hogy pl. 1964-ben — változatlan áron számítva — mintegy 30 százalékkal volt nagyobb mezőgazdasági termékeink kivitele, mint 1938-ban. Hazánk teljes exportjában a mezőgazdasági termékek részaránya 1961-ben 19 százalák és tavaly 21 százalék volt, értékben számítva pedig meghaladta a há- rommilliárd deviza forintot. Az idei népgazdasági terv még fokozottabb jelentőséget tulajdonít a mezőgazdasági termékek exportjának. Ezért a mezőgazdasági termelésben előirányzott 1,5—2 százalékos idei növekedés elsősorban exportcélokat szolgál. Különösen növelnünk kell azoknak a mező- gazdasági terményeknek és termékeknek a termelését, amelyek a külföldi piacokon a legkeresettebbek, s legkedvezőbb áron értékesíthetők. Ilyen pl. a marhahús, a zöldség, gyümölcs, az aprómag és néhány szántóföldi termelvény, A marhahús világpiaci ára az utóbbi négy évben egyenletesen emelkedett. Ezt az emelkedést követi a hazai felvásárlási ár is, hiszen 1957-ben a vágómarha felvásárlási átlagára kilónként 9, és 1963-ban már 13,31 Ft volt. Természetes, hogy a legjobb minőségű marhahús mindig a legértékesebb. Tehát elsőrendű exportérdek, hogy a mennyiség növelése mellett jobb minőségű termékek előállítására is törekedjék minden gazdaság, mert ez biztosítja a legkedvezőbb árakat a termelők és a népgazdaság számára egyaránt. A zöldségfélék közül a nemzetközi piacokon a legutóbbi négy évben kisebb-nagyobb mértékben emelkedett a zöldborsó, a zöldbab, egyes étkezési paprikafélék és a káposzta ára is. A gyümölcsfélék közül különösen a bogyósok ára emelkedett, s ezeket a gyümölcsféléket úgyszólván korlátlan mennyiségben értékesíteni tudjuk a nemzetközi piacokon. A nemzetközi piaci helyzethez igazodott pl. a szamóca ára, amelyet az 1957-es kilónkénti 7,74 forintos átlagárhoz viszonyítva a legutóbbi két-három évben 13,— forintos átlagáron vásároltak fel a kereskedelmi szervek. A vetőmagvak közül különösen jól értékesíthetők a világpiacon az évelő pillangós takarmányfélék magjai. Elsőrendű érdekünk tehát, hogy minél több jó minőségű vetőmagvat termeljünk és ne csak hazai igényeket elégítsünk ki, hanem exportáljunk is. A szántóföldi termények, illetve termékek közül jó kiviteli cikkünk pl. a dohány. A fermentált dohány világpiaci ára négy év alatt kereken 40 százalékkal növekedett. Ezt az áremelkedést követte bizonyos mértékig a belföldi felvásárlási ár is. Csak 6 mázsás holdan- kénti dohánytermést számítva is mintegy 10 ezer forintos bevételre számíthat holdanként minden dohánytermelő gazdaság. Megéri tehát, hogy elsősorban a mindenütt keresett és legelőnyösebben értékesíthető hevesi-fajta dohányokat termesszék a gazdaságok. Jó kiviteli cikkünk a cukor. A holdanként! 150 mázsás répatermés esetén is az exportálható cukor értéke 120 dollár körül alakul. Állandóan keresett és mindig jó piaci elhelyezésre számítható cikk a napraforgóolaj. Ennek megfelelően emelték a napraforgó mázsánként! felvásárlási átlagárát az 1957-es 280 forintról 1963-ban 405 forintra. De jól kifizetődő cikk pl. az étkezési borsó is. Kívánatos tehát, hogy az idén ezekből a termékekből is növelni tudjuk exportunkat. Több mezőgazdasági terményféleségnél külkereskedelmi sikerünket nagyrészt az dönti el, hogy mikor és milyen minőséget viszünk piacra. Döntő jelentőségűek a korai zöldségfélék. De nem kevésbé fontos, hogy nyár végén, ősz elején ismét jelentkezzünk a piacokon olyan terményfélékkel, amelyek a főszezon lezajlása után ismét keresettek. Hasonlóan fontos exportérdek, hogy a konzervgyári feldolgozásra minden gazdaság a követelményeknek megfelelő minőségű terményfélét adjon át, mert exportképes készítményeket a gyárak csak ilyen terményekből állíthatnak elő. Végeredményben: a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok ugyanúgy érdekeltek a mezőgazdasági export növelésében, mint az egész népgazdaság. Az idei termelési tervek megvalósítása során érdemes a lehető legnagyobb figyelmet fordítani ezekre az érdekekre. H. L. Április elején véget ért a falusi dolgozók üdülési idénye. A vidéki biztosítási és önsegélyező csoportok október óta több mint 12 000 termelőszövetkezeti tagot üdültetA békéscsabai városi operatív bizottság április 10-én tartotta ülését, melyen értékelte a tavaszi munkákat. Palyik György, a tanács vb-elnokhelyettese üdvözölte a részvevőket, majd Varsányi Mihály adott tájékoztatót az eddigi eredményekről. Az operatív bizottság úgy értékelte a tavaszi feladatok végrehajtását, hogy a termelőszövetkezetekben az idén lényegesen jobb volt a felkészülés az előző éviinél és így — mivel az időjárás is kedvező volt — optimális időben vetették el a tavasziakat. Tavaly ilyenkor vetni még csak imitt- amott tudtak, most pedig már a növényápolási munkák megszervezése került előtérbe. A termelő- szövetkezetek az elkészített tervek szerint, a megfelelő beütemezés alapján dolgoznak és időben el tudják végezni a soron következő tennivalókat. Csupán a fejlrágyá- zásban van némi lemaradás a Május 1 Termelőszövetkezetben, mivel még vannak olyan gabonatáblák, ahova géppel nem lehet rámenni. A gabonák fejlettsége többségében jó, s a termelőszövetkezetek most már a vegyszeres gyomirtást készítik elő. Az előkészületekhez tartozik az is, hogy a városi tanács mezőgazdasági osztálya a tavalyihoz hasonlóan a Országszerte meggyorsultak a kora tavaszi munkák a szőlőkben, gyümölcsösökben és a zöldségeskertekben, a termelőüzemek jól kihasználják a korai tavaszodás adta lehetőségeket. A Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályán adott tájékoztatás szerint ez év tavaszán kereken 12 000 holdon telepítenek új szőlőt, 6400 holdon pedig gyümölcsfacsemetéket. A szőlőtelepítések előkészítése országszerte befejeződött, sőt a. homokos talajú vidékeken április közepére végeznek a telepítéssel. A gyümölcstelepítésekre kijelölt területeken a telepítés teljes ütemben halad, s eddig kereken 4000 holdon ültették ki a gyümölcsfacsemetéket nagyüzemi művelésre alkalmas rendszerben. Valószínűnek látszik, hogy a gyümölcsfacsemetékből minden igényt ki tudnak elégíteni a lerakatok. Az előirányzatok szerint az idén 205 000 holdon termesztenek zöldségféléket, ebből a szerződéses termelési terv 185 600 hold. A szerződéskötésekkel jól haladnak, az előirányzott területnek több mint 90 százalékát máris lekötötték. (MTI) Dokumentációs kiállítás nyílt az orosházi városi tanács nagytermében.
