Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-13 / 87. szám

2 Kedd április 13. •• Ünnepi megemlékezés a koncentrációs táborok felszabadulásának 20. évfordulójáról Búcsú Blága József elvtárstól A Magyar Partizán Szövetséges a Nácizmus Üldözöttéinek Bizott­sága vasárnap délután, a Vasas Szakszervezet székhazának dísz­termében emlékünnepélyt rende­zett a volt náci koncentrációs tá­borok. felszabadulásának 20. évfor­dulója alkalmából. Dezséry László, az Országos Bé­ketanács főtitkára ünnepi beszé­dében hangsúlyozta, hogy a bu- chenwaldi példa most is arra ta­nít, hogy azt a szolidaritást, amely a halátíábor foglyai felkelésének alapja volt, ébren kell tartam, meg kell őrizni, mert ez a biztosí­téka annak, hogy a fasizmus soha fel ne éledjen, soha vissza ne tér­Szufanuvong a három laoszi irányzat képyiselőinek újabb értekezletét sürgeti Vientiane Szufanuvong herceg, a nemzeti egységkormány miniszterelnökhe- lyettese, a Laoszi Hazafias Front pártjának elnöke üzenetet intézett Souvanna Phouma miniszterel­nökhöz — jelenti a Laosz Hangja rádió. Szuíanuvong üzenetében aat indítványozta, hogy a laoszi helyzet rendezése céljából ismét üljön össze a három politikai irányzat vezetőinek értekezlete, s hozzon határozatokat a zürichi egyezmények szellemében. Az amerikai imperializmus által elő­idézett válság megoldására irá­nyuló tárgyalások színhelyéül Szilfámuvonig Párizst javasolja, il­letve, ha ez nem felel meg. akkor azt, hogy a három irányzat képvi­selői Vienfianéban találkozzanak a tanácskozás színhelyének kijelö­lésére. (MTI) Ben Bella rádióbeszéde Algír Ben Bella algériai államfő rá­dió- és televízióbeszédet mondott a Bajram-ünnep alkalmából. Be­szédében hangsúlyozta, Algéria a szocializmus útját választotta, mert ez a rendszer fejezi ki erő­teljesen az algériaiak hitét a tár­sadalmi egyenlőségben és ad igazi jelentőséget a testvériségnek, a békének és az emberszeretetnek. * Az UPI jelentése szerint a nagy összeesküvési per halálra ítélt fő- vádlottainalk ügyvédei vasárnap este több mint félórás tanácsko­zást folytattak az államfővel. A védőügyvédek Ait Ahmed és Mo­hammed Ben Ahmed halálos ítéle­tének élefogytiglani börtönné vál­toztatását s a többi — öt évtől húsz évig terjedő börtönre ítélt — személyek büntetésének csökken­tését kérik. Az ügyvédek a tár­gyalások után nem nyilatkoztak azok eredményéről. (MTI) Tüntetés Bandiméban az amerikai elnök különmegbízottia ellen Bandung A bandungi egyetem diákjai hétfőn tüntetésen tiltakoztak Bun­kernak, az amerikai elnök indo­néziai különmegbízottjának je­lenléte ellen. Bunker a djakartad amerikai nagykövet társaságában éppen kilépett az Ideiglenes Népi Tanácskozó Gyűlés épületének ka­puján, amikor az egyetemisták köréje sereglettek és Amerika-él lenes jelszavakat hangoztattak. Az amerikai diplomaták sietve távoz­tak a biztonsági szolgálat embe­reinek gyűrűjében, s a szomszé­dos szállodában keresték mene­déket. A diákok körülvették a szállodát s folytatták tüntetésüket az Egyesült Államok délkeiat- ázsiai politikája ellen. Bunker kéthetes indonéziai lá­togatása során igyekszik rendezni az utóbbi időben nagymértékben megromlott amerikai—indonéz vi­szonyt, azon fáradozik, hogy hely­reállítsa Washington megtépázott tekintélyét Indonéziában. A dja- kartai sajtó az amerikai diplomá­cia teljes kudarcának minősíti Bunker misszióját. (MTI) jen, a népeket, az embert soha ■többé ne fenyegethesse. Az embe­riségnek ma is szüksége van anti­fasiszta egyetértésre, egyértelmű, közös állásfoglalásra a - fasizmus feléledése ellen, hiszen olyan tör­ténelmi korszakot élünk, amely­ben a második világháborúnál is puszii több nukleáris háború fe­nyeget. Szükségünk van ezért mindenütt a világon azokra az emberekre, akik okulni tudnak a múltból, és elég érettek ahhoz, hogy felfogják ennek a veszede­lemnek a nagyságát és realitását. Szükségünk van olyan emberekre, akik bátran szembenéznek a ve­széllyel, és le tudják fogni a gyil­kosok kezét — hangsúlyozta egye­bek közt az ünnepi szónok. A náci koncentrációs táborok felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Partizán Szövetség és a Nácizmus Üldözöt­tel Bizottságának képviselői va­sárnap délelőtt megkoszorúzták Budán, a Gyorskocsi utca 25 szá­mú épület — a volt Gesitapó-fog- ház — falán elhelyezett emléktáb­lát. Elhelyezték a kegyelet virá­gait a Dohány utcai templom fa­lán levő márványtáblánál, amely a bergen-belseni koncentrációs tá­borba hurcolt és ott mártírhalált halt magyarországi deportáltak emlékét őrzi. (MTI) Cedenbal Moszkvában Moszkva Hétfőn mongol párt- és kor­mányküldöttség érkezett Moszk­vába — jelenti a TASZSZ. A de­legációt, amely az SZKP Közpon­ti Bizottsága és a szovjet kormány meghívásainak tesz eleget, Ceden­bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke vezeti. A küldött­séget Leonyiid Brezsnyev fogadta. (MTI) Mindig fájó végső búcsút ven­ni embertársainktól. Különösen fájó érzés egy olyan elvtársat, munkatársat, barátot búcsúztat­ni, mint Te voltál Zsadány köz­ség kedves Józsi bácsija, akit mindenki ismert, szeretett, be­csült, mert példakép voltál, a szerénység és a kötelességtelje­sítés példaképe. Mint annyian sokan mások, gyermekkorodban Te is hamar megismerted a cselédgyerekek sanyarú sorsát. Alighogy em­berré kezdtél válni, 1928-ban felvetted a kubikostalicskát és ezzel jártad egészen a felsza­badulásig vándorkubiko6ként az országot. Már ekkor nagyon megszeretted az embereket. Ku­bikostársaidat, akiknek mindig vigasztalója, bátorítója voltál, a jobb életért folytatandó harcra lelkesítetted őket. A napokban, felszabadulásunk 28. évfordulójának nagy ünne­pén még együtt emlékeztünk veled a felszabadulásra, amely a kubikosok életében, a Te életed­ben is gyökeres változást hozott. Mint teljesen nincstelen, nagy családos ember 10 hold földet kaptál és azon gazdálkodtál egészen 1949-ig, a zsadányi első termelőszövetkezet megalakulá­sáig. Attól kezdve a termelő­szövetkezeti közösség lelkes irá­nyítója, majd 1952-től egészen halálodig a községi tanács köz­tiszteletben álló elnökhelyettese voltál. Most kaptad meg a kommu­nista párt zsadányi alapító tag­jaival együtt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának elismerő oklevelét. Már 1944 őszén jelent­keztél a pártba, tudatos, az esz­méhez hű kommunista voltál halálodig. Ahol csak tehetted szót ejtettél a haladásért, har­cos szószólója voltál a szocializ­mus ügyének. A munkában nem ismertél le­hetetlent, fáradhatatlan voltál. Mindig igyekeztél tudásod, ké­pességed legjavát adni. Munka­társaid, embertársaid ezért sze­rettek, s a dolgozó nép hűséges szolgálatának szentelted egész életed. Ötvennégy éves korodban, tra­gikus hirtelenséggel, kötelesség­teljesítés közben ragadott el tő­lünk a halál. Életed példakép volt, emléked sohasem fogjuk felejteni! Dr, Bertalan Ferenc Indiai szakoktatási delegáció hazánkban Indiai szakoktatási delegáció tanulmányozza öt héten át ha­zánkban a közép, és felsőfokú szakképzést. A küldöttség tagjai megismerkednek szakoktatási is. koiahálózatunk munkájával, ellá­togatnak szakmunkástanuló-inté­zetekbe, szakközépiskolákba, gim­náziumokba, közép- és felsőfokú technikumokba, valamint műszaki egyetemeinkre. (MTI) Jó eredmények a fertőző betegségek leküzdésében Az egészségügyi statisztikák szerint számottevő eredményeket hozott a fertőző betegségek elleni küzdelem. 1938-ban pl. a difté- ria öt és fél ezer megbetegedést okozott, 1963-ban 69-et. A hastí­fusz-esetek száma a háború előt­tinek egy tizede alá csökkent, s jelenleg százezer ember közül évente átlag öt-hat betegszik meg hastífuszban. Átlagosan mindösz- sze egy tetanuszos megbetegedés jut ugyancsak százezer lakosra. A több évben súlyos járványokat okozott fertőző gyermekbénulásra ma már csak az évenként ismét­lődő védőoltások emlékeztetnek, amelyeknek eredményeként öt év óta évente 1—4 eset fordult elő. Megjelent a Pártélet és a Társadalmi Szemle áprilisi száma Gazdag tartalommal, ünnepi külsővel jelent meg aiz MSZMP két folyóiratának, a Pártéletnek és a- Társadalmi Szemlének áprilisi, jubileumi száma. A Pártélet ve­zető helyen közli Biszku Béla elv- iát® A vezető és szervező erő cí­mű cikkét a kommunista párt két évtizedes áldozatos harcáról. Szerkesztőségi cikkében Leninre emlékezik a folyóirat. Húsz éve... címmel összeállítást közöl a fel- szabadulás történetéről, a dolgo­zó tömegék harcáról, munkálko­dásáról, az új élet indulásáról, majd a felszabadulási évforduló tiszteletére országszerte kibonta­kozott szocialista munka versenyt méltatják írásai. A folyóiratban olvashatjuk Araczki János elv- társnak, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa munkatársának Több segítséget a szocialista bri­gádmozgalomnak! cimű elemző cikkét. A Társadalmi Szemle ünne­pi száma talges terjedelemben közli a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának irányelveit néhány időszerű ide­ológiai feladattal kapcsolatban és a Központi Bizottság március 11-i ülésén Szirmai István elvtárs ál­tal tartott előadói beszédet. A fo­lyóiratban olvashatjuk Komócsin Zoltán: A tömegek — két évtized szereplői, Dobi István: A magyar parasztság a szocializmus útján, Párdi Imre: A termelőerők fejlő­désének két évtizede és dr. Szá­lai Béla: A magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatokról című írá­sát. Az afrikai egység; 6 ifjai Amikor Fedorenko szovjet ENSZ-küldött március végén le­velet írt a világszervezet főtitká­rának, sürgetve, hogy újítsák fel az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében az agresszió fogalmának pontos meghatározására irányuló vitát — indokolásában a vietna­mi események után nyomban a kongói válságot említette. Ugyan­azon a napon száz Nobel-díjas (Bertrand Russeltől Francois Mauriac-ig és Lev Landautól John Steinbeckig) fordult a dél­afrikai kományhoz, követelve a fajvédő politika felülvizsgálását. Szinte nincs olyan nap, hogy az ébredő, vajúdó, útját kereső Af­rika problémái fel ne bukkanná­nak az újságok első oldalain. A események a maguk részleteiben persze mérhetetlenül bonyolultak, hiszen egy sokszínű világrész gondjairól van szó. A mélyben húzódó igazi nagy kérdés azon­ban egyszerű. A dolog lényegét tekintve arról van szó, hogy sike- rül-e kialakítani Afrika függet­len országainak imperialistaelle­nes egységét. Ha a történelem’ viszonylag ha­mar igennel válaszol erre a kér­désié, ez meggyorsíthatja az im­perializmus elkerülhetetlen vere­ségét a fekete kontinensen. A harc nem könnyű. Mégpedig azért nem, mert Afrikában a po­litikailag függetlenné vált orszá­gok nagy része gazdasági függet­lenségét még nem vívhatta ki és rendkívül erős a volt gyarmato­sító hatalmak (mindenekelőtt Nagy-Britammáa, Belgium és Fran­ciaország), valamint a neokolonia- lista módszereket alkalmazó Egyesült Államok befolyása. Már az 1960-as évek elején fel­ismerték a politikailag leghala­dóbb afrikai országok, hogy tö- möríteniük kell erőiket az impe­rialista befolyás ellen vívott harcban. Ekkor jött létre az úgy­nevezett „Casablanca! csoport”, amelyhez eredetileg az Egyesült Arab Köztársaság, Algéria, Ghana és Marokkó tartozott. (Marokkó később, politikájának jobbra to­lódása miatt „leszakadt”.) Azok az afrikai országok, amelyeknek kormányai elsősorban arra töre­kedtek, hogy konzerválják a gyarmatosítók befolyását, kettős utat választottak. A volt francia gyarmatok a nem kapitalista utat választó és politikailag a Casab­lancái csoporthoz közelálló Gui­nea kivételével az „Afrikai Mál- gas Undó-ban” tömörültek. A má­sik utat elsősorban az együttmű­ködési politikát folytató volt an­gol gyarmatok követték, mint például Nigéria. Ezek formai szö­vetség nélkül, kétoldalúan mű­ködtek együtt az angol politiká­val. Az afrikai egység gondolata mi­nőségileg új szervezeti formát ka­pott, amikor mintegy két eszten­dővel ezelőtt az etiópiai Addisz Abebában megalakult az Afrikai Egységszervezet. A leghaladóbb, a nem kapitalista fejlődés útját választó afrikai országok termé­szetesen tudták, hogy egy ilyen szervezet nem lehet politikailag „egyszínű” alakulat, hiszen egy vajúdó kontinens országait kell összefognia. Úgy látták azonban, hogy alkalmas a korábbi körzeti, regionális tömörülések feloldásá­ra, s így közelebb hozhatja egy­máshoz a kontinens országait. Ennék megfelelően az Afrikai Egységszervezet megalakulásával egyidőben a casablancai csoport önként feloszlott. Látszatra fel-

Next

/
Thumbnails
Contents