Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
1W5. április 11. 3 Vasárnap Okányban jövedelmező Méhkeréken ráfizetéses az öntözés A méhkeréki Bailceecu Tsz-ben üzemeitek legtöbbet 1964-ben a sarkad i járásban lévő öntöző felszerelések. Egy TLlVi 25Q0-as berendezéssel 2019, a többi három gép pedig 1 ezer hasznos üzemóráit teljesített. A gépek magasfokú igényibevételével sajnos nem járt együtt a gazdaságosság. Egy hold öntözött cukorrépa tiszta jövedelme mínusz 672 forint volt, vagyis ez a tsz 1964-ben alaposain ráfizetett erre az üzemágra. Egy köbméter víz kiöntöaésére kereken 73 fillért fizettek rá. Amíg Méhkeréken ráfizetéses volt az öntözéses gazdálkodás, ad. dig az okáriyf Petőfi Tsz-ban MA 200-as berendezései 1072 hasznos üzemórát teljesítettek. Az öntözéses '-gazdálkodás holdanként 1472 Sforint többletjövedelmet adott. S egy köbméter öntözővíz. 3,66 forint tiszta bevételhez juttatta a közösséget. Ebben a gazdaságban egy köbméter víz kiemelésére és felhasználására 97 fillért költöttek. Az okányi Petőfi Tsz-ben évekkel ezelőtt készítettek egy 72 holdas öntözőtelepet,1 melynek kivitelezésébe műszaki hibák csúsztak. Többek között a víz az öntö- zőcsatoma egyrészében visszafelé folyt. Ebben az évben Okányban is felülvizsgálták az öntözőtelepet, hogy mit tehetnének a 72 holdért. Végül abban állapodtak meg, — említette Gerencsér Imre, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának öntözési előadója —. hogy a 72 hold jelentős részét — mintegy 43 holdat, ameddig a vizet a csatornába eltudják juttatni — felületi módszerrel öntözik, a terület többi részére pedig esőztető berendezéssel juttatják el az életet adó vizet. Az idén nem vándorolnak a mezőgyáni cigányok A mezőgyáni Magyar’ Bolgár Barátság Tsz évek éta munkaerő hiánnyal küzdött. Ennek egyik oka volt — amint azt Berta Gyula tsz-élnök is említette, — a faluban letelepedett cigánycsaládok időszaki munkára vándorlása. Tavaly még csak néhány, az idén viszont már negyven család 80 tagja maradt odahaza. Ennyien kötöttek szerződést a tsz-el. A szerződött dolgozók önálló brigádban 600 hold szántót munkálnak állami gazdasági bérezéssel. A szövetkezet igazgatósága a cigánycsaládok foglalkoztatását a tsz pénzügyi tervébe állította. Kereken 600 ezer forintot irányoztak elő munkabér címén, többek között 150 hold cukorrépa, 120 hold napraforgó, 65 hold étkezési hagyma, 200 hold kukorica és 30 hold cirok művelésére. A szövetkezet termelési hitelt vett fel, hogy a szerződéses munkavállalókat hetenként rendszeresen fizethesse. Berta Gyula a cigánycsaládok tsz-ben végzett munkájával meg van elégedve. E brigád munkájának minősége vetekszik a szövetkezeti gazdáikéval. Mivel a cigánycsaládok jól dolgoznak, a szövetkezet igazgatósága eleget tesz kérésüknek. Részükre üzemi konyhát nyitnak. Személyenként naponta 6 forintos egységárral ebéddel is ellátják az otthomma- radt, munkát vállalt dolgozókat. Napirenden a KB határozatának régrehajiása Kétegyházán hozzáláttak a gazdaságosabb termelés megszervezéséhez A párt kótegyházi bizottsága nemrég napirendre tűzte a KB decemberi határozatából fakadó helyi feladatok megbeszélését. A kibővített ülésen az alapszervezetek párttitkárai, a tsz,' s más üzemek gazdasági vezetői is részt vettek. A vita — ezúttal csak a Béke Termelőszövetkezet viszonylatában érintjük, az elhangzottakat — termelékeny volt és egy sor fontos, a KB határozat végrehajtását jelentő tennivalóra híyta fel a szövetkezet vezetőinek figyelmét. > Tévedés azt hinni, hogy a hor- marendezésre, a gazdaságosabb termelés kialakításához elengedhetetlenül fontos munkaerő-átcsoportosításokra csupán az ipari üzemekben van szükség és a mezőgazdaság a maga sajátos útján ezekből a problémáktól mentesen fejlődhet tovább. A pártbizottságí ülés egyik jelentős eredménye, hogy elvileg tisztázta Kétegyházán is ezeket a kérdéseket, s a megyei pártbizottság január 22-i határozatának alapján mutatott rá, mely ágazatokban, s miként lenne szüksége csökkenteni a termelőszövetkezetben is a termelés költségeit, növelni a gazdaságosságot, gyorsabb ütemben fejleszteni a közös vagyont. Égető feladat ez Kétegyházán is, ahol hasonlóképpen a többi termelőszövetkezethez az elmúlt évek során nagy beruházások, építkezések és gépesítés javította a munka körülményeit. Száz férőhelyes szarvasmarha-istállót építettek. S a gépesítésre jellemző, hogy míg 1962-ben egy traktor-* egységre több mint 1100 kataszt- rélds hóid megművelése Jutott, 1964-ben már csak 140 hold munkája, ezidén pedig — mivel az év elején kaptak egy nagyteljesítményű erőgépet és két pótkocsit — csupán 135 hold megmunkálása esik. Gépesítették a fejest, a nyári kalászosok betakarítását, a talajművelést. Mindennek ellenére konzerválódtak valamennyi ágaköltöttek. Gomulka elvtárs nem véletlenül mondotta, hogy a ploc- ki kombinát első üzemegységeinek megnyitása a szocialista Lengyelország egyik legnagyobb sikere a méphatalom ■ fennállásának 20. esztendejében. A barnaszén hasznosítása révén aj NDK vegyipara a termelés volumene tekintetében világviszonylatban a hetedik, .az egy főre jutó vegyipari termékek tekintetében pedig a második helyre tört előre. A barnaszén továbbra is a különböző szerves ve- gyületek előállításának fontos nyersanyaga marad. A szovjet kőolaj hathatós segítséget nyújt az NDK-nak, á világ vegyiparában betöltött szerepének és helyének megszilárdításában. Elegendő, ha annyit mondunk, hogy a schwedti kombinátban az egy dolgozóra jutó termelési érték évi 700 ezer márka lesz, ami az NDK iparának átlagánál 20—30-szorta nagyobb. A szocialista országok vegyipari együttműködésének formái és módszerei igen változatosak. Csehszlovákiának például káli műtrágyára van szüksége. Csehszlovákia 115 millió márka értékben szállít az NDK-nak megfelelő gépeket és berendezéseket. Cserébe, az NDK műtrágyát szállít Csehszlovákiának. Lengyel- ország a Szovjetuniótól több évre szóló megrendelést kapott kén- savgyári berendezések szállítására. Ugyanakkor Lengyelország Belorussziából káli műtrágyát kap. ■ Ez a megoldás mindkét fél számára előnyös. Az egy tonna tiszta káli műtrágya előállítására fordított költségek Lengyelországban négyszer akkorák lennének, mint a szomszédos Belorussziában. Magyarország részt- vett egy román szódagyár építésében, s most Romániából kapja a gyár termékeit. Az érdekelt országok együttes erőfeszítéssel oldják meg, hogy biztosítsák maguknak a jelenleg még szűk keresztmetszetet képező vegyipari nyersanyagokat és termékeket. Lengyelország' célhitelt kapott Csehszlovákiától kén- lelőhelyeinek kiaknázására, aminek eredményeként már a következő évben, 1962-ben, 1,6-szoro- sára nőtt Lengyelországban a kéntermelés. Jelenleg Lengyelország mintegy 50—60 ezer tonna ként szállít a célhitelt nyújtó Csehszlovákiának. A nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok történetében aligha van nagyabb horderejű megállapodás, mint az 1964ben kötött NDK—szovjet és csehszlovák—szovjet kőolajipari gépéé berendezés-szállítási egyezmény. Az NDK és a Szovjetunió például teljes üzemi berendezéseket szállít egymásnak, s együttműködik a létesítmények felépítésében is az 1966—1970-es tervidőszakban. A KGST-onszágok vegyipari együttműködésüket a KGST vegyipari állandó bizottságának keretében hangolják össze. A bi- ?Ottság áldozatos munkája révén a tagországok „feloszthatják” a feladatokat: több mint kétezer vegyipari termék előállításának államközi szakosításában állapodtak meg. A KGST-országok hétszáz kutató és tervező intézete pillanatnyilag negyven komplex téma kidolgozásán dolgozik. A témák között szerepelnek: a műanyagok alkalmazása a népgazdaságban, a mezőgazdaság kemizálása stb. Napról napra bővül a testvéri országok vegyipari együttműködése. Már az első lépések is jelentős gazdasági eredményt hoztak és időnyeréshez segítettek bennünket. Űj, széles távlatokat nyitottak. A katalizátor tehát jól működik. V. Tandit zatban a három-négy év előtti normák. A fejésnél például ugyanannyian dolgoznak, mint a gépesítés előtt és noha nagy mértékben magkönny ült, gyorsabbá vált itt a munka, mégis nagyjában azonosak az egységnormák a gépesítés előttivel. Abban, hogy egy liter tej előállítási költsége 4,11 forint, kétségtelenül a fenti körülmény is nagy szehepet játszik. Hasonlóan magas a sertésnevelés önköltsége is, kilónként 25,72 forint. Ez több okból származik, de összefoglalóan úgy lehetne meghatározni, hogy a korszerűtlen, apáink idejéből való gondozás következménye. Korszerűtlenek a íiaztatók, magas az elhullá- si százalék, három helyen nevelik a sertéseket. Ez utóbbi'magában is növeli a takarmányozás költségeit. Nos, a pártbizottság a szövetkezet pártszervezetének" vezetőivel, a kommunistákkal való előzetes tanácskozás után nemcsak megállapította ezeket a tényeket, hanem javaslatot is tett a helyzet megváltoztatására. Bátran hozzá kell nyúlni a meghonosodott, és már elavult munkaszervezés fejlesztéséhez. A tehenészetben dolgozók bizonyára megértik, hogy ahol gépesítés könnyíti a munkájukat, ott nem maradhatnak fenn a régi normák, ott „feleslegessé” válik néhány ember, akikre azonban nagy szükség van a növénytermesztésben vagy a munka más területén. Jellemző erre Matyuc Péter esete, aki szinte megrokkant a nehéz munkában. Harmincegyezer (!) liter tejet fejt ki tavaly kézzel, s az erőmeg- feszítós az egészségére ment. Szivével kezelték több hónapig. Alig várta, hogy gépesítsék a tejést. Ennek a technikáját ismeri, mert azon 'kevesek közé tartozik a Béke Tsz-ben, akik a Szabadkígyósi Tangazdaságban végezték el a szakmai tanfolyamot. Tudja azt is, hogy a gépi fejés után nyilvánvalóan változnak a munkaegységnormák, s ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb ember is ki tudja fejni. Annál érthetetlenebb, hogy Matyuct, aki már felgyógyult, nem akarja újból a tehenészietbe helyezni a vezetőség. Amióta a sertéstenyésztésben bevezették az önétetőrendszert, azóta a kilenchónapos süldőket 135—14U kilogrammos súlyban adják él. Ez jó dolog. Ám, itt is hasonló a helyzet, mint a tehenészetben. A gazdasági vezetők megfeledkeztek arról, hogy a modernebbé vált termelési körülmények között nem maradhatnak ugyanolyan normák, nem lehet a régebbivel azonos anyagköltségekkel .dolgozni tovább. Az állattenyésztők ebben a szövetkezetben" kulcsemberek. Az ő meggyőzésükkel párosulva szükséges olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek gazdaságosabbá teszik itt, is a termelést. Megvan a lehetőség arra, hogy bizonyos átcsoportosításokkal egy helyre vonják a koca- állományt, s az új százas istállóba kerüljenek a szarvasmarhák. Ennek a szervezése folyik most, a hozott határozat alapján. ' Nagyon sokban befolyásolja a’ termelés költségeit a szállítások szervezése. Itt is van kívánnivaló a Béke Tsz gyakorlatában. Nem használják tó jól az erőgépeket. Ezért fordult elő, hogy tavaly ősszel, amikor a betakarítás, s a talajműveiés egybeesett, a szervezetlenség miatt 800 hold maradt szántaiamul. A szállítás diktálja ugyanis a betakarítás ütemét. Ez pedig lassan haladt, mert az erőgépek csupán egy pótkocsit vontattak. Ilyen módon szinte valamennyi erőgépet igénybevettek a szállítások és ezek természetesen nem tudták végezni kellő időben a talaj művelést. Ha egy-egy gép után két pótkocsit kötnek, a fele erőgép fölszabadul és szántani tud. Ilyen megoldást javasolt a pártbizottság, s a tsz- pártszervezet arra törekszik, hogy az idén a gépcsoport maga készítse el a tei*vét a szállítások jobb megszervezésére. A jelentős pártbizottsági ülést követően a szövetkezetben mór dolgoznak a helyes javaslatuk végrehajtásán. A pártcsopor- tok megbeszélték e változásokból fakadó politikai feladataikat és arra törekszenek, hogy mindenkivel megértessék: a gazdaságosabb termelés megszervezésével, a termelési költségek leszorításával a munkaegység értékét, következésképpen az egy szövetkezeti gazdára jutó évi jövedelmet lehet _ növelni. Varga Dezső Műanyagponyvák a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban évről-évre nő az öntözött terület, bővül az ehhez szükséges csatornahálózat. Több helyen azonban a talaj szerkezeténél fogva gondot okozott, Sok pénzt keres ha élő ÉT IC SIG Á T gyűjt. Felvilágosítást adnak a földművesszövetkezetek és a MAVAD Szövetkezeti Vállalat Budapest V., Arany János u. 26. 657 hogy a csatornáikból elszivárgóit a víz, ezért műanyagburkolattal lát. ták el az ilyen helyeket. Ehhez a Szarvasi Papír- és Műanyag Ktsz is adott segítséget, már az elmúlt évben gyártott úgynevezett mű- anyagponyvákat. A nyolc méter széles és harminc méter hosszú njűanyagburkolatból több százat adták át a mezőgazdaságnak. Az idén összesen 11 ezer 500 méter hosszú burkolatot készítettek. A ktsz újítói változtattak a gyártási folyamaton, ugyanis ragasztás helyett hegesztik ezeket. A művelethez megszerkesztették a szükséges berendezést is. Az újítás Kugyela Mihályné üzemvezető és Kasnyik Mihály munkája.
