Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-09 / 84. szám

M6S. április 9.

2

Péntek

Megkezdődtek Péter János és dr. Bruno Kreisky tárgyalásai

Csütörtökön délelőtt az osztrák kancellári hivatalban megkezdődtek a tárgyalások Péter János magyar és Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter között. A megbeszéléseken magyar részről többek között részt vesz Szilágyi Béla külügymdniszterhelyettes, Beck István rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és

Sebes István, hazánk bécsi nagykövete, osztrák részről Carl Bob- leter külügyminisztertielyettes, Brich Bielka, a külügyminisztérium főtitkára, dr. Simon Koller, Ausztria budapesti nagykövete és más személyiségek. Péter János és a kíséretében levő személyiségek csütörtökön délben látogatást tettek dr. Bruno Pittermann al- kancellámál. (MTI)

Johnson baltimore-i beszéde

A megyei T!T szervezetek vezetőinek országos tanácskozása

Az 1965—1966-gs oktatási év ismeretterjesztési programjának összeállítását tűzte napirendre a TIT országos titkárságának csütörtökön a Kossuth-klubban megkezdődött kétnapos értekezlete.

Dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke üdvözölte a megjelenteket — közöttük a párt-, az állami és a társadalmi szervek képviselőit — majd Honfi József, a TIT országos titkára vázolta az őszi hónapokban induló új ismeret terjesztési évad fő irányelveit, teendőit.

Az értekezlet ma folytatja munkáját. (MTI)

A vietnami báború presztízskérdés is

Kiss Csaba, az MTI tudósítója lés Amerika itt „a régi ellenség jelenti: | új arcával” áll szemben.

Tyereskova a riporterek pergőtüzében.

(MTI-fotó — Vigovszkd Ferenc felvétele.)

Johnson elnök szerdán este (magyar idő szerint csütörtökön hajnalban) beszédet mondott a balti- more-i John Hopkins egyetemen.

Beszédében Johnson azzal vádolta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, hogy „megtámadta a független dél-vietnami államot” és Dél-Vietnam teljes bekebelezését tűzte ki céljául. Az Észak-Vi- etnam ellen intézett bombatámadások arra irányulnak, hogy „feltartóztassák az agressziót és megszilárdítsák a nemzetközi rendet”. A légitámadások Johnson szavai szerint „a béke felé vezető leghelyesebb út szükséges részei”.

Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „hajlandó feltételek nélküli tárgyalásokra” a vietnami probléma rendezésére. Ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy Amerika „nem fog vereséget szenvedni Vietnamban és nem vonul ki az országból”.

Johnson nem hagyott kétséget az iránt, hogy az Egyesült Államok kész folytatni a háborút. Kijelentette, hogy országa „korlátozva használja ugyan erejét, de feltétlenül latba fogja vetni azt” az állítólagos agresszió ellen Dél- Vietnamban. Megismételte, hogy a dél-vietnami partizánokat északról irányítják és látják el,

Arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok még 1954-ben ígérte meg segítségét Dél-Vietnamnak. Megismételte korábbi kijelentéseit arról, hogy az amerikai fegyverek csupán Dél-Vietnam „szabadságát és függetlenségét” védelmezik, de egyre arra is utalt, hogy a vietnami háború presztízs- kérdés is: az amerikai haderők kivonása „megingatná más népeknek az Egyesült Államokba vetett bizalmát”.

Johnson kijelentette, hogy a VDK területének bombázása „szükségszerű volt” és egyik legfontosabb célja: meggyőzni az ellenséget arról, hogy Amerika nem fog vereséget szenvedni Vietnamban.'

A tizenhét el nem kötelezett állam belgrádi felhívására válaszolva. Johnson azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész előzetes feltételek nélkül tárgyalni a vietnami probléma rendezéséről és hajlandó különböző utakon megközelíteni ezt a célt. Így megemlítette az érintett kormányokkal folytatandó megbeszéléseket és tárgyalásokat, az államok nagyobb vagy kisebb csoportjával való tárgyalásokat, régebbi egyezmények megerősítését és újabb megállapodások megkötését. Az egyetlen ésszerű út a békés rendezés — mondotta — és Amerika csupán azt kívánja, hogy a rendezés eredményeként biztosítsák Dél-Vietnam „függetlenségét”, „a külső befolyás megszüntetését”. Mindjárt e szavai után azonban ismét kijelentette, hogy az ilyen rendezésig az Egyesült Államok fel fogja használni erejét.

Beszéde második részében Johnson a délkelet-ázsiai népek támogatásának megnyerésére nagyszabású amerikai gazdasági segítséget helyezett kilátásba arra az esetre, ha ezek az országok hajlandók megfelelő szervezetet létrehozni. Johnson a Vietnami Demokratikus Köztársaság számára is kilátásba helyezte ezt a segítséget, ha csatlakozik a szervezethez, vagyis hajlandó engedményeket tenni a dél-vietnami problémában. Az elnök egymilliárd dollá- ros összegről beszélt és közölte, hogy az amerikai mezőgazdasági készletfeleslegből élelmiszerse- gélyt is biztosít erre az esetre a délkelet-ázsiai országoknak. Javasolta, hogy U Thant ENSZ-főtit- kár is foglalkozzék e kérdéssel.

L[ ásodik ötéves tervünkben * 1 évenként növekvő összegeket fordítunk mezőgazdasági beruházásokra. Végeredményben az egész ötéves terv időszaka alatt az eredetileg tervezett 34,4 milliárd forinttal szemben 43,5 milliard forintot használunk fel a mezőgazdaság fejlesztésére. Ha megvizsgáljuk, mire költjük ezt a jelentős összeget, akikor a következő képet kapjuk: 40 000 új traktor, 6500 kombájn és sok tízezer munkagép kerül ez idő alatt a mezőgazdasági termelésbe. Nagyüzemi építkezésre mintegy 15 milliárd forintot fordítunk. Mindenekelőtt létesíteni kell 400 000 új nagyüzemi szarvasmarha-férőhelyet, 1,5 millió sertésférőhelyet, 710 000 juhférőhelyet, 38 000 va- gomos magtárt, 65 000 vagonnyi kukorioatárolóhelyet és mintegy 220 000 négyzetméter alapterületű nagyüzemi baromfinevelésre alkalmas épületet. Persze a termelésben közvetlenül szerepet játszó beruházásokon kívül még egyéb, a mezőgazdasági termelést szolgáló létesítményekre is tetemes összeget fordítanak. Gondoljunk továbbá a mezőgazdasági szakoktatás kiterjesztésére, a kutatási

Feledhetetlen az a nap. V. V. Tyereskova szovjet űrhajón a magasba röppent. Egy karcsú, szép szovjet nő óriási akaraterőt és magas fokú képzettséget igénylő modem hőstette elkápráztatta a világot. A nők képességeit lebecsülő évezredes babonákat söpört el végképpen Tyereskova bravúrja. Nemének és hazájának dicsőségét egyaránt öregbítette. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió olyan ország, amelyben a teremtő géniusz alkotókedve előtt szabad az út. Valóban, a szovjet technika és tudomány nagy művei az egész szovjet nép munkájából fakadnak. Tyereskova dicsősége tehát valamennyi szovjet nő, az egész szovjet nép dicsősége.

Most, amikor férjével, And- rijan Nyikolajev űrhajóssal, a szovjet hadsereg ezredesével nálunk időzik, népünk forró szeretete övezi őt. Mindkettőjüket. Az emberiség műszaki, technikai és kulturális fejlődéés kísérleti intézmények fejlesztésére, bekötőutak, öntözőcsa- tomák építésére.

A beruházásokkal kapcsol a" tóé nézetek közül különösen kettőt érdemes említeni. Vannak, akik úgy teszik fel a kérdést: szükséges-e a mezőgazdaságban ilyen arányú beruházásokat megvalósítani? Mások azt erősítge- tik: ha már ilyen nagy összegekkel támogatjuk a mezőgazdasági termelést, akkor meg kell nézni, hogy ezek a befektetések teljes egészükben megtérülnek-e?

Köztudomású, a mezőgazdaság átszervezése előtt kispa reell ás,

szétaprózott termelés folyt hazánkban. Amikor a dolgozó parasztcsaládok százezrei termelőszövetkezetekbe tömörültek, még csak a lehetőség teremtődött meg arra, hogy a mezőgazdasági termelés a nagyüzemi termelés útjára lépjen. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy a kispar- cellás növénytermesztés gépei, eszközei, illetve az egyéni állattartás épületei nem képezhették a nagyüzemek kialakulásának alapjait. Ezek a felszerelések úgyszólván egyik évről a másikra ártalmatlanokká váltak a további gazdálkodásra.

sének új lapjára írtak fényes sorokat. Közvetlenek, szerények és kedvesek mind a ketten. A legszebb jelző, amivel megtisztelhetjük őket: szovjet emberek.

Tyereskova és Nyikolajev a nagy magasságból már láthatta hazánkat is. Most a földön járva ismerhetik meg a magyarok vendégszeretetét és szívbéli barátságát, amellyel sohasem fukarkodtunk, amikor arra érdemesek jöttek közénk. Ök pedig sokszorosan érdemesek. Bennünket éppúgy szolgáltak, mint a saját hazájukat, hiszen közösek a vágyaink, törekvéseink, eszméink. A szocializmus nagy ügye, a világ békéje, a népek testvérisége és barátsága a mi közös vezérlő csillagunk.

Tyereskova és Nyikolajeva jól érzik magukat nálunk. Mi pedig — bármerre járnak hazánkban — a legkedvesebb vendégnek kijáró tisztelettel és szeretettel zárjuk a szívünkbe őket.

Ezt a helyzetet felismerve hirdette meg annak idején a párt és a kormány a kettős feladat végrehajtásának programját, miszerint az átalakulást úgy kell végrehajtani, hogy közben a mező- gazdasági termelés ne essen vissza. Erre csak egyetlen mód kínálkozott: nagyüzemi követelményeknek megfelelő gépekkel, eszközökkel és épületekkel biztosítani legalábbis az átszervezés előtti teljesítmények elérésének feltételeit. A második ötéves terv mezőgazdasági beruházásai döntően ezt a célt szolgálták.

Ezért lemre téves úgy véle*■ kedni, hogy a második ötéves terv során beruházott összegekkel a régihez viszonyítva jelentősen növeltük a mezőgazdaság termelőerőit. Hiszen nagyrészt a régebbi kisüzemi termelési eszközöket pótoltuk. De az szintén igaz, hogy a minőségi változás is számottevő, mert a nagyüzemi formában működő termelőerők lényegesen hatékonyabbak, mint a kisüzemiek. Főként ennek köszönhető, hogy hazánk mezőgazdasága — sokféle nehézség ellenére — az átszervezés óta jelentősen növelni tudta termelését. Ezt a növekedést jói bízó- nyitják a számok.

A búza holdanként! termésátlaga az 1951—60-as évek 8—9 mázsájáról a legutóbbi négy évben 10 mázsa fölé emelkedett. A kukorica termésátlaga a régebbi

Johnson hét arca.

^Louisville Courier—Journal karika túrája)

Beruházás és termelés a mezőgazdaságban