Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-07 / 82. szám

( ms. április 7. 4 Szerda Módosították a burgonya és egyes zöldségek termelői árát A Magyar Közlöny 19. számában közzé tették a burgonya és egyes zöldségek szerződéses termelői árának módosítását. Az árrende­zés érzékenyen érinti megyénk ter­melőszövetkezeteit, mivel a MÉK, a konzervgyár és a hűtőház csak­nem 20 ezer holdon termeltet kü­lönféle konyhakerti növényeket. Az egyes fajtacsoportba tarto­zó első osztályú étkezési burgo­nyáért mázsánként 210 forintot, a második osztályúért 180. á harma­dik osztályúért 150, a negyedik osztályúért pedig 100 forintot fi­zet az állami felvásárló. Az ipari burgonya mázsájáért 70 forintot számolnak el. Az első osztályú petrezselyemgyökér mázsájáért 260 forintot, a másodosztályúért 200 forintot, az első osztályú zel­lergumóért 280 forintot, a má­sodosztályúért pedig 220 forintot számláznak az 1965-ös termésért. A paradicsom legalacsonyabb átvételi árát kilónként az osztály­nak megfelelően 60, illetve 50 fii­február 21-i számában Elnézést kérek címmel cikk jelent meg. A cikk foglalkozik többek között Békéscsaba város közvilágításá­nak fejlesztésével, illetve e fej­lesztés fonákságaival. A cikkel kapcsolatban az alábbi észrevé­teleket tesszük: A város főterének (Szabadság tér, Set István tér) közvilágítását korszerűen 1958-ban oldottuk meg — az akkori modernnek szá­mító armatúrák felszerelésiével — a városi tanács kívánságának megfelelően. A későbbiek során korszerűsítettük a betorkoló főbb utak közvilágítását (Bartók Béla út, Tanácsköztársaság útja, Lenin út stb.). Mivel ezek I960 óta ke­rültek kivitelezésre, nyilván mo­dernebbek az említettnél. Az el­mondottak alapján csak helyesel­ni lehetett a tanácsnak azt az elképzelését, hogy a most már kissé sötétnek tűnő főteret jobban megvilágítsák. Sor került tehát modernebb közvilágítási kandelá­berek és armatúrák felszerelésére. Az így kikerülő kandelábereket, illetve armatúrákat pedig a vá­rosnak kevésbé forgalma® utcái­ban helyezzük el, ami gazdasá­gosság; szempontból is kívánatos. A Tanácsköztársaság útján 1961-ben létesítettünk korszerű közvilágítást, az akkor még leg­korszerűbbnek tűnő higanygőz- (nem tükrös) armatúrákkal. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy ez az armatúra típus nem elégíti ki az ilyen helyre meg­kívánt igényeket, így a kandeló­A nylon és a napsugár Egyiptomban sok a verőfényes nap. Miért ne lehetne a napsuga­rakat rákényszeríteni, hogy a ké­miának dolgozzanak? Az EAK tudományos kutató központjának szerveskémiai részlegében kísér­leti berendezést szerkesztették, amellyel olajból, napenergia se­gítségével nylont állítanak elő. A berendezést hamarosan felál­lítják Asszuánban. Ez lesz a vilá­gon az első olyan berendezés, amelyben a napsugarakat hasz­nálják fel műanyag előállítására. (Az Ogonyok-ból) térben állapították meg. Az ét­kezésre érett paradicsomért vi­szont, ha ezt a tsz-ben 10 kilo­grammos csomagolásban hollandi rekeszekbe rakják, az első osztá­lyúért kilónként 1,10 forintot, a másodosztályúért pedig ugyan­csak kilónként 70 fillért adnak. A zöldborsó kilónkénti védő­árát 2, illetve 1,50 forintban álla­pították meg. Igen jelentős az uborka felvásárlási árában bekö­vetkezett változás. A 3 —6 centi­méter hosszúságú uborkáért I. osztályú áru esetében mázsánként 500, a II. osztályúért pedig 380 fo­rintot fizetnek. A 6—9 centiméte­res uborkáért 330. illetve 250 fo­rintot, a 9—12 centiméteres nagy­ságúért pedig 200, illetve 150 fo­rintot adnak. A sárga hüvelyű zöldbabért má­zsánként — a Juliska-bab kivéte­lével — az X. osztályúért 250, a II. osztályúért pedig 180 forintot számolnak el. berekről ezen armatúrákat le­szereltük (és kevésbé forgalmas utcákon építettük be), helyébe pedig ismét korszerűbb armatúra típust szereltünk. Az elmondottakból is látható, hogy Békéscsaba város közvilá­gításának fejlesztése nem .ötlet­szerűen történik és a gazdaságos­ság figyelembevételével lépést tart az e téren természetszerűen jelentkező fejlődéssel. 18. Egy perc sem telt el, minden­ki fent termett a szekéren. A kocsisok közévágtak a lovaknak, és vágtában mentek kifelé a fa­luból. Legelői a pusztaiak. Azok úgy örültek a papírnak, hogy meg se várták Biriéket, vágtat­ták haza a jó hírrel. A közbiztonságiak pedig, ami­kor elhagyták az utolsó házat is, nótára zendítettek. Kurjongat­tak, ahogy a torkukon kifért. Persze csak a stráfszekéren ülők, mert Kicsi Birí rangján alulinak tartotta a puszta köze­pén kurjongatni. Mindenesetre, mintha hájjal kenegették volna, olyan jóleső érzéssel hallgatta emberei óbégatását. Tudta, a győzelem miatt kerekedett ilyen jókedvük. Most nem is szólt egy dorgáló szót sem, pedig észre­vette, hogy amíg ők odabent kínlódtak a papír miatt, azok egy hordó bort szerezitek vala­honnan. Emiatt azonban nem akarta elrontani a hangulatot. Megérdemlik a bort, igyanak. Csak Kérészt sajnálta maga mellett. Az „ezredes” olyan bá­natos ábrázaltal ült a hintóbán, mintha nem győzelemről, de te­metésről térne haza. Két zápfo- gát, amit a békésházi Nemzeti Bizottság elnöke ütött ki a jól sikerült pofonnal, zsebkendőjé­ben szorongatta. Néha óvatosan széthajtotta a gyolcsot, megles­te a két szép, nagy fogát, és ke­servesen felsóhajtott. Ezt bizony nem gondolta. Azt hitte, csak az arca ég és elmúlik a fájás ha­marosan. Az imént azonban ki­derült: sajnos, többről van szó. A faluból kiérve, inni akart egy kis szíverősítőt a Kicsi Biri KRESZ a háziasszonyoknak a textíliák kezeléséhez Egyre több olyan ruhanemű kerül forgalomba, amely a szoká­sostól eltérő kezelést igényel és ehhez ad útmutatást a háziasszo­nyok számára készült és most el­fogadott új „KRESZ”. A köny- nyűipari miniszter és a belkeres­kedelmi miniszter együttes utasí­tásit adott ki, amelyben előírja, hogy a szintetikus és viszkóza szá­lat tartalmazó, illetve ezekkel ke­vert alapanyagú textíliákon az új technológiával készült és a ne­mes ki készítésű kelméiken egy cím­két kell elhelyezni és ezzel kell felhívni a figyelmet a szakszerű kezelési módra. Minden különö­sebb elővigyázatosság nélkül, bár­hogyan mosható, főzhető, vasalha­tó tetszés szerinti hőfokon az a ruhanemű, amelynek a kezelési utasítása zöld mezőben fehér mo­sótálat, mosógépet és vasalót áb­rázol. Ha a címkén a jelek sárga mezőben vannak, elővigyázatos­nak kall lenni és csak az előírt hőfokon szabad mosni, vasalni a ruháit és csak a megjelölt vegy­szert szabad használni a mosás­hoz. Ha a jelek piros mezőben helyezkednek el, tilos a mosás, il­letve a vasalás és vegytiszta' tás, ezt egyébként az is jelzi, hogy a mosógép, vasaló, illetve a lombik egy csíkkal keresztül van húzva. A háziasszonyok számára ké­szült új KRESZ szeptember 1-től lép életbe, ettől az időponttól kezdve a miniszteri utasításban megjelölt újszerű textíliák kizá­rólag címkével ellátva kerülhet­nek forgalomba. (MTI) üvegjéből, aminek az alján lö­työgött még néhány korty. De alig öblögette meg szájában a pálinkát, menten kifordította a nyelve ezt a két fogat. Így hát bal oldalon most már nem tud rágni egyáltalán, mert a többi fog már régebben hiányzott. Nagy részét kiverték annak is. Neki bizony sokba került ez a kis portya. Az elnök hangulatát azonban Kérész fájdalma sem tudta el­rontani. Különösen, amikor a szekéren új nótára zendítettek: Biri Tibor katonája vagyok. első katonája.. j Ettől az elnök szívét melegség járta át és legszívesebben az „ezredes” nyakába borult volna örömében. Integetni kezdett az embereinek, hogy igen, ez derék dolog, ha így haladnak, viszik még valamire a mai közlegé­nyek is. Sajnos, szívből jövő felkiáltás­sal nem toldhatta meg örömét, hiszen az elnöki tekintély miatt tartania kellett magát az „ezre­des” meg a kocsisa előtt. Ezért hát komoly képpel kucorgóit az ülésen csak belül repesett az öröm benne. — Ez vagyok én! Csak nekem kellett áthajtani, és már megvan a háromezer hold ... Vezérnek születtem, ve­zérnek, akárki mondja is az el­lenkezőjét. Igen... ez való ne­kem, nem a háromlábú szék — Neller János csorvási kő­faragó csaknem negyven éve dol­gozik a szakmájában. Naptól, friss levegőtől barnára cserzett arca el­árulja, hogy keveset tartózkodik fedél alatt Magabiztossága arról tanúskodik, hogy nincs semmi ta- kargatnivalója. Azok az eszten­dők, amelyeket már maga mögött hagyott, becsületes munkában tel­tek el, s ma is nyugodtan nézhet bárki szemébe. Mindig a lakosság megelégedésére dolgozott. Zömök, izmos ember. A sokféle kő és márvány kemény anyag, erőt kíván attól, aki formálja. Persze ez egymagában kevés len­ne. ízlés is kell hozzá, bizonyos fo­kú művészi éraék, ami képessé te­szi a mestert arra, hogy rendelte­tésének megfelelő hangulatot fe­jezzen ki az alkotásaiban. Leg­többször pedig a szomorúságot, bánatot, gyötrő fájdalmat. A te­mető sírkövei, a keresztek, a már­ványoszlopok, a belevésett betűk, fűzfák, rózsacsokrok a gyász je­lei. — A felszabadulás előtt csak a jómódúak engedhették meg ma­guknak ezt a „fényűzést”, ma már az egyszerű tsz-tagok is így őrzik meg elhunyt hozzátartozóik emlé­két. És egyre kevesebb a kereszt, a vallási ceremónia — tömöríti össze két mondatban azt a fejlő­dést, ami húsz év alatt ilyen vo­natkozásban is végbement. Tanúskodnak a sírkövek meg a belevésett betűk, számok. Élt hatvan évet, hetvenet, nyolc­vanat. Fiatalok manapság ritkán halnak meg. A kőfaragó munka közben is lát, tapasztal, érzékeli a világ dolgait. Összefüggéseket is keres az események között. És há­rom évvel ezelőtt, amikor a köz­ségi tanács megbízta azzal, hogy készítse el az 1919-es forradalom mártírjainak emléktábláját, nagy gonddal fogott a feladat végrehaj­tóig. Otthon, jókedvében fél liter pálinkát engedélyezett fejen­ként. — A további sikerekre . koc­cintsatok, polgártársak! — így biztatott a szíverősítő elpusztí­tására. A hála a közbiztonságiak ré­széről nem is maradt el. Három­szoros harsogó éljennél köszön­ték meg a jóságát. Majd az első koccintásnál még hango­sabban éljenezték az elnököt. Biri ezen még jobban fellel­kesült. Nem engedte elszéledni az embereket, hanem zsebéből előhúzott egy kis vászon zacskót, és saját elnöki hangján .„Vi­gyázz, sorakozó”-t kiáltott, A közbiztonságiak katonás rendbe álltak. Még Kérész és Molnár Anti is beállt a sorba. Hát hiszen nagy dolog volt ez, még sose érték meg, hogy az elnök személyesen vezényeljen. Moccanás nélkül álltak; Biri pe­dig kibontotta a zacskót, és ér­méket szedett ki belőle. Effélét a leventéknek osztogattak an­nak idején járási versenyek al­kalmával. Puska hosszan ugró alak, magyar címer egy karddal, meg ehhez hasonlók voltak az érmeken, attól függően, hogy melyik, milyen alkalomra ké­szült. Még a szalagjuk is kü­lönbözött, Egyik színtiszta zöld volt, másikban már fehér straf tásához. Legyen méltó a márvány­tábla azokhoz, akik életüket ál­dozták egy szebb, jobb, becsülete­sebb világért, a máért. A művet a tanácsháza falán helyezték el. Neller Jánost legutóbb községi tanácstagnak választották meg, egyúttal a községfejlesztési állan­dó bizottság, valamint a társadal­mi munkabizottság tagja lett. Jo­gos büszkeséggel viseli a Társa­dalmi Munkáért jelvény bronzfo­kozatát, amit —7 mint szakember — a járdaépítés irányításában szerzett érdemei elismeréséül ka­pott meg. A Hazafias Népfront-bi­zottságban is aktív szerepet tölt be. Néjcy gyermeket nevelt fel. A vésőt és a kalapácsot mindig a kezében kellett tartania, hogy a család megélhetését biztosítsa, pi­henésre nem sok ideje maradt. Még hat év van hátra, aztán nyugdíjba megy. Ha elölről kezd­hetné az életet, megint csak a kőfaragó szakmát választaná. Mert, ha nehéz is, ezernyi szép­sége kárpótlásban részesíti műve­lőjét. * Évekkel ezelőtt voltak, akik a kisiparosokat valamiféle rossznak, a társadalmi fejlődés gátlóinak tartották. Nem tették különbséget köztük. Mintha mind­egyikük haszonleső, kapzsi, a má­sok kárán tollasodó „maszek” lett volna. Pedig túlnyomó többsége dolgos, rendes ember, aki munká­jával eredményesen járul hozzá a szocializmus építéséhez és ezért társadalmunk megbecsülésben ré­szesíti őket. Ezt juttatta kifeje­zésre az az április 2-án, a KIOSZ megyei székházában megtartott ünnepség is, amelyen huszonné­gyen kapták meg a Szakma Ki­váló Kisiparosa oklevelet. Köztük Neller János kőíaragórhester is. is húzódott. Még olyan is akadt, amelyiknek zebra csíkos volt a szalagja. Biri a sokfajta éremmel ün­nepélyesen lépkedett a közbiz­tonságiak sorai közt. Az érme­ket leakasztotta, majd egy ügyes mozdulattal zsebre vágta, azután egyenként a harcosok mellére tűzte a kitüntetést jelentő sza­lagot és gratulált mindegyiknek. — A köztársaság megnagyob- bításának emlékére — mondta, miközben hosszan rázta emberei kezét. ■ Legvégül egy ezüst, ötpengős nagyságú érmet húzott elő a zacskóból. Tenyerébe fektette, csillogó szemmel nézegette, majd visszament a közbizton­ságiakkal szemközt, és saját kabátjára szúrta fel, de ezt már az éremmel együtt. Pisszenés sem hallatszott, amíg az elnök , saját kabátján végezte a műveletet. Csak mi­után az ezüst kitüntetés is fel­került a rendeltetési helyére, használta kj Kérész a kedvező pillanatot. Felemelte kezét, in­tett a közbiztonságiaknak és legelőször maga kezdett kiálta­ni: — Éljen Biri! Éljen Biri! Visszhangzott a községháza ud­vara, Biri nevétől volt hangos az egész Fő utca Még a lovak is felhorkantak a hangos ünnep­lésre. Mintha csak értették vol­na, miről van szó, végül ők is tele szájjal röhögtek, s rugdosták patájukkal a földet. Soha ilyen ünneplést nem lá­tott még az öreg községb" épülete. (Folytatjuk) Cikkünk nyomán A Békés megyei Népújság 1965. Varadi Józ&eJ főmérnök Gerő János: Kicsi Biti Uicáitysáfya Szatirikus kisregény áradozott magában egészen ha-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents