Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
Wm. április 4. 1?. Vasárnap TUDOMÁNY - TECHNIKA „Élő” műanyag: a bioplaszt Századunikat a műanyagok évszázadának is nevezik teljes joggal hiszen se szeri se száma azoknak az eszközöknek, amelyeket műanyagból készítenek. A3 „élő” Hosszú, kitartó laboratóriumi munka eredményeként sikerült tisztán előállítani a véralvadásban hagy szerepet betöltő, Cin. fibrint. Először mint lyukacsos állományú i|Ä||| A ízületek ájraképsésére alkalmas „műanyag” kupak. műanyagnak azonban természetesen semmi kapcsolata nincs az igazi műanyagokkal, sót éppen assert használjuk az „élő” jelzőt, hogy saembeéUiteuk a „holt” műanyagokkal. Nagyon jelentős biokéméei „újí- tós”-ról van itt szó. A gyógyászatban már régóta problémát jelentett, hogy a szervezet tönkrement vagy elhasznált ié*eit a testtől idegen anyagokkal pótolják. A csonkolt lábak pótlására például fából vagy vasból készült művégtagokat alkalmoa- tak. Legújabban az igazi műanyagokat iS bevonták az orvostudomány fegyvertárába. De Kiderült, hogy bármilyen idegen anyagot használjanak is fel a szervezetbe való beültetésre, hos&zabb-röví - débb idő után valamilyen problémát okoznak, mivel a szervezet nem szívesen tűri meg őket. Tehát olyan anyagra volna sítífkség, amely a testből származik, elősegíti a szövetekre való generálódá- sát, új sejtek, illetve szövetek kialakulását, majd feladatát betöltve, bizonyos idő Után „eltűnik'’, felszívódik. Kiderült, hogy van ilyen anyag, az állati és emberi szervezet kínálja, csak meg kellett találni az alkalmazás módját. A vér az, amely tartalmaz ilyen anyagokat! A véralvadás tanulmányozása, az ebben szereplő anyagok megismerése adta meg a lehetőséget a biológiai műanyag kidolgozásához. Penicillin tengervízből? A Földközi-tenger víz«, köztudomásúan gyógyító hatással van a torok- és garatmegbetegedésekre. Olasz orvosok hasznos kutatások után megállapították, hogy nemcsak a tengervízben oldott jód éa sók fejtik ki ezt a gyógyító hatást. Véleményűit szerint a vízben némileg az antibiotikumokra emlékeztető bakterícid anyagok találhatók. A kísérletek azt mutatták, hógyha éjjel merítenek belőle, a víz aktívabb hatást fejt ki, mint nappal. A tudósok feltevésük bizonyítására ibolyántúli sugarakkal sterilizálták a tengervizét, S azután Üj baktéríúmkul- túrékst helyeztek él benne. Ezek ebben az esetben nem szaporodtak. Most újabb kfsérletsorozattal megpróbálják tiszta formában Kiválasztani az antibiotikumokat a tengervízből. fibrimzivacsot alkalmazták, főként vérzéscsillapításra, különösen az általános és agysebészetben. Később fibrinkocsonyát készítettek belőle, amelyet szűrőpapírra szétterítve, majd préselve, mint lemezt alkalmazták sebek borítására, vagy az idegsebészéiben az agyhártya pótlására. A következő lépésként fibrinport készítettek belőle, amely jól segítette a vele kitöltött sebüregek gyógyulását. Az új anyag iránti érdeklődés tották bé a hozzáfűzött reményéket. Űj feladatot vetett fel tehát az élet a fíbrinpor előállítójának, Gerendás Mihály Kossuth-díjas kutatónak, mégpedig az anyag olyan átalakítását, melyből szilárd. megmunkálható „idomdara- bok” képezhetők. A fibrinporból megfelelő eljárással azután olyan anyag készült, amely a mindennapi értelemben vett műamyagtárgy készítési módszereivel — sajtolással, préseléssel — megmuhkálha- tóvá vált. Az így nyert formadarab azután vegyi eljárások után elnyerte szükséges keménységét, rugalmasságát, sőt arra is lehetőség nyílt, hogy á felszívódás Idejét a szükségletnek megfelelően előre szabályozzák. Ez tehát az új típusú műanyag, a bioplaszt, amely élő testből származik, és amelynek az anyaga • mivel fehérje — felbomlik és újra beépül az élő szervezetbe, tehát mintegy új életre ébred „tetszhalott” állapotából. A bioplasztból azóta nemcsak aZ említett ízületi kupakok készültek, hanem sok más idom for- madarab, különféle méretű léméz, tömb, cső, film, de akár csavar, vagy szeg is. A tömbből, lemezből a szokásos mechanikai megmunkálással (fűrészelés, esztergál yozás, fúrás, reszelés), de esetlég egy késsel is, bármilyen forma kialakítható. Természetes, hogy a beültetésre váró bioplaszt- darabot a műtét előtt éppúgy alá lehet vetni a szükséges sterilizálásnak, mint bármely más sebészeti anyagot. A tudományos folyóiratokban Vérből készült különböző fortnadarabok. különösen nagy volt az ortopédsebészek részéről. Mind éZ ideig megoldatlan probléma volt ugyanis az ízületi bánlalmak miatt tönkrement ízületek újraképaége, amely az ízületél>en merev végtag mozgási képességének a visszaadását jelenti. A korábbi — erre a célra használt “ fémkupakok nem váligen sok közlemény foglalkozik a bióplaszt sikeres gyógyászati fel- használásával. Az eddigi eredmények valószínűsítik, hogy az orvostudománynak még számos más területén is használható eszköze lesz, sót az érré vonatkozó kísérletek mér folyamatban is vannak. Horti József Rákellenes forgó sugáráqyfú A szovjet tudósok Rókus néven olyan készüléket javasoltak az orvosoknak, amely a rosszindulatú daganat gammasugarakkal történő bombázása közben forogni tud a beteg körül. Az idén a leningrádi gépgyárban nyolc ilyen rákellenes sugárSgyú készül. Az onkológusok ügy vélik, hogy a Rókus készülék Kobalt—60-nal megtöltött sugár»' ejének forgómozgása megnöveli a radiáció roncsoló hatásét a belső szervek táltos sejtjeire. A* egészséges szövetek sérülését viszont a minimumra csökkenti. A fizikusok és az orvosok mindért esetben közösen dolgozzák ki a berendezés akcióprogramját. Miután az orvos összeállította a daganat elhelyezkedésének grafikai sémáját, a fiziküs meghatározza a radiációs mezők irányát: a sugár nem érinthet létfohtőS- ságú szerveket. A kobaltágyú meghatározóit irányban forogva szüntelenül „16. Vl” a rosszindulatú daganatot, mindaddig, amíg az au'ontata ki nem kapcsolja a sugárforrást.
