Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

1995, «drills 4. Vasárnap 13 Az elnök interjút ad Az igény úgy fut a magasságokba, fILMHÉRAOÓ Elvtársak Olasz mm, bemutatója után az Unltá ezt Irtat „Az filvtársah hlvőteles árdekeraágti fllhi, * nemcsak az olasz filmgyártás, talán az egész világ rtlmterméiét tekintetne véve, üj Utat nyithat meg új tematikái és klfe- jezési kísérletek felé. Magas színvonalú a színészi játék is. i > Első al­kalommal történik meg, Hogy olasz film központi, sőt kizárólagos témája á munkások küzdelme, egy sztrájk,” (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi április 3-ig.J r— A mozik A mezőberényi tanáesházán so­kan megfordulnak hétköznapon­ként, a kOzségbéllek falán rtiár észre kém veszik, milyen szép, stí­lusos épületben járnak, kint pe­dig, átellenben a ruházati bolt­tal, a Petőfi-emléktábla még anya nyira sem feltűnő. Pedig a Költő Hímen indult a halálba, mely ugyan dicső halál volt, mégis fel- sóhajtUnk: mi lett volna, ha nem hüll élete virága porba a seges­vári csatamezőn... Valamikor itt állt a Petrics-héz, azért az emléktábla, helyére épült a község közhivatalainak közpon­ti, alföldi településeken szokatla­nul szép, impozáns épületé, mely ftem elhanyagolt ugyaft, de kö- szönthetbé frissébb arccal is az uta zó vendéget. Az emeleti folyosón csend, és egy pillanatra olyáh ér­zése támad az embernek, mintha a múlt században járna, épfwn nem is rossz értelemben, hartem á hangulat, és minden olyan pati­násán régies. Szinte csodálkozom, amikor nem jön szembe vétóm a községházák elmaradhatatlan kís- bírója, hóna alatt a „közhírré té­tetik” munkaeszközével, a kis- dobbal, mire azonban az egyik ajtóig jutok, a hirtelen jött han­gulat elszáll és az ajtó mögött ki­fogástalan eleganciával öltözött, aszülő hajú, komoly tekintetű fér­fi fogad: Schidt György, a tanács elnöke. Nem örül különösképpen az újságírónak (ez Is ritka, gon­dolom, hiszen hányán, de hányán kapnának szívesen az „ingyen reklám” után) és ezt becsületesen meg is mondja. „Munkaértekez­letre készülök, és mit tudok én mondani felkészületlenül?” Meg­nyugtatom, hogy bizonyára na­gyon sokat, és az sem véletlen, hogy éppen Mezőberénybe jöttünk olyan elgondolással, hogy meg­kérdezzük a tanácselnököt: hogy élnek mostanában, mi újság ná­luk? Szabódik még egy kicsit, aztán megadja magát. Az újságíró biz­tatja, hogy nem tart sokáig, Schidt György azonban mintha iéplezne egy futó mosolyt, mely­nek az értelme az lehet: „Isme­rem, legtöbbször ezt mondják, az­tán nem lehet szabadulni tő1 ük. De mindegy, kezdjük hát. Mire kíváncsi?” Mondom, hogy csak úgy általá­ban, mégis inkább a kulturálódás Oldaláról, ha lehetne..« — Látta az épülő gimnáziumot? — kérdi. Szavaiból világosan ki­tűnik, hogy szeret beszélni róla. Négy évig harcoltunk érte — mondja. Kivel, mivel? — nem kérdem, hiszen köztudott, hogy a néma gyereknek még manapság sem érti a szavát sem az édes­anyja, sem más; hogy verekedni kell azért, hogy fejlődjön a köz­ség, hogy gazdagodjon, mert az igény az úgy fut a magasságok­ba, hogy alig győzni. Így aztán Verekszik más község is, a ver­sengés alapos. — Volt nekünk gimnáziumunk Í50 vagy 16Ő éve. Híres iskola Volt. Ha jól emlékszem, Skolka Andrásnak hívták az igazgatóját, olvastam róla. Aztán 1834-ben Szarvasra vitték. Nem kellett vol­na elengedni! Persze, az akkori elöljáróságot éz nem nagyon ér­dekelte. Ha segítik a gimnáziu­mot, akkor itt márad. Nem segí­Aprilis 4-én, este 7 órakor: KCY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA Csortos-bertet. tették; sőt az is lehet, örülték, hogy megszabadulták tóié. Száz­harminc évig vártunk az igazira, az újrá. Nem hiába! Ma már hat- osztályos, és jövőre érettségiztet először. A mi gyerekeinknek már nem kell Békésre, Vagy Csabára utazniuk, eltölteni egy csómő időt az utazással, hajnalban kél* fii... A tantestületről beszélgetünk később. =*- Szabó Antal az igazgató. Szembe hém dicsérem, hát írtja meg: jói dolgozik. Vele az egész tantestület. Épp a napokban ke­rült szóba, hogy jövőre, amikor már nyolc osztály lesz a gimná­ziumban, nálunk is pedagógus-hi­ány lesz, vagy 9-—9 tartárra lenne szükségünk. Mi a teendő? - gon­dolkoztunk a dolgon. Első a la­kás. Kiszemeltünk egy nagy, el­adó házat, ebben könnyűszerrel kialakítható négy 2 szobás lakás. Pénzünk azonban alig, az új gim­názium (novemberre elkészül, 0 milü&bá kerül, az építőkre nem­hogy panasz lenne, az elnök csak dicséri őket, joggal) mind elviszi, A megyétől szeretnénk kapni, megértik bizonyára, hogy nyolc pedagógust szerezni lakás nélkül, az nehezebb, mint eltalálni öt számot a lottón. Meg az utazgató pedagógus rtem képes teljes ér­tékű munkára, mi megtelepíteni szeretnénk Berényben az értelmi­ségieket, Ez még nem minden: a rendőrőrs álig kihaszhált épületót is megszerezték, és ott rendezik be a tanyai gyerekek kollégiumát. Most ideiglenesen 20 gyerek lakik ott, dé ősztől, aZ átalakítás Után már hatvan .,. A művelődési otthon épülete jól látszik az elnök szobájának abla­kából. Az utcán nagy a forga­lom: piac van. És a kuiíúrház- ban, esténként? Kiderül, hogy ott is. A fiata­lok szívesen töltik szabadidejüket a klubban, a község énekkara né­hány éve volt 50 éves, (karnagya Szabó Antal igazgató) és a félév­százados együttesben a légiek mellett sok fiatal énekel. — A kultúrházat rendbe Kelle­ne hozni — említi az elnök —, és hat-nyolc éve már kicsinek is találom. Egy színháztermet hoz­16, Az elnök mosolyogva nyújtja a kezét. — Nem bánták meg a csatla­kozást? A majorbeliek mogorva arccal válaszolnak. — Nem! Oda csatlakozunk, ahonnan földet adnak. Többét nem is beszélnek, in­dulnak tovább Békésházának. A hó egyre nagyobb pelyhekben hűli, kavarog utánuk a levegő­ben. A lovak fel-felkapják a fe­jüket, ha a szél szemükbe fújja a havát. A stráfBzekéren a közbizton­ságiak demizisont adnak kézről kézre. Jókat húznak belőle, óva­tosan leguggolva a szekér aljá­ba, háttal az oldaldeszkához tá­maszkodva. Ügyelnek, mert ai elnök megtiltotta szolgálat köz­ben a szeszes ital fogyasztását. Márpedig ez ingyen bor, potya bor. Zsoldban kapják, két litert fejenként, mindén három napra. Ezért a parancs ellenére *S csu­da jólesik ebben a hideg időben kortyolgatni belőle. Még Molnár Anti is megszívja az üveget, hegy felmelegitse fázós testét. Az elnök elöl hajt. Jobban mondva Kun Feri hajt, Kicsi Biri meg élvezi a hadsereg vo­nulását. Nagy ritkán kihajol a hintóból, fél kézzel megkapasz­kodik a vántartó vasba, amire hogy alig győzni záépíteni, a mostani nagytermet szétosztani szakköri szobáknak! Ez azonban még a jövő zenéje, ugyanúgy, mint a meat új épüle­te, sajhos, mindenre nem futja a pénz, amivel rendelkeaunk. A mostani mozi akusztikája rossz, báf 3 éV óta szélesvásznú, még­sem az Igazi még. Ötvenkilencben lett volttá pénzünk építeni újat, de a Moziüzemnek akikor nem volt, hogy felesben megcsinálhat­tuk volna. Íme, Schidt György tanácsel­nök „felkészületlenül** tóviről-he- gyire ismén községe kulturális gondjait, örömeit, Azt is részle­tesen elmondja, hogy hamarosan 7 tömbből 50 szövetkezeti lakás épül a községben, távoli tervük pedig egy üzletkombinát a főté­ren, csemegebölt, húsboit, tejivó,,, az emeleten meg lakás, amennyi csak lehet. Jövőre 710 ezer forin­tot költenek a csatornázásra, és a Szabadság utat egészen a teörös- tarcsai kijáróig higanygőzlám­pákkal világítják ki. „Olyan lesz, mint a jaminai, megnéztem, tet­szett. Hatvan lámpát már le is kötöttünk.** Észre sem vesszük, hogy az Idő bizony könyörtelenül telik, és jószerével még alig beszélgettünk: valamiről. Pedig a berényi ter­mál-fürdő is ktilöh fejezet az utóbbi évek helyi történelmében, és az idén 100 ezer forintot köl­tenek ott a parkosításra, „rózsa­mezőt szeretnénk” — mondja az elnök, és ahogy kitekint egy pil- lanatra az ablakon, mintha már látná IS azt a friss, égőpiros Virág- szőnyeget. Hiába, ígéretemet be kell tar­tanom. Az elnök: „Ügye, hogy nem megy az olyan rövid idő alatt?" Az újságíró: „Persze, hogy nem, de mit mondjon az ember, ha nagyon akar valamit?” Petőfi emléktáblája az elnök emeleti ablaka alatt hirdeti a Költő életének nagy pillanatát; a búcsút szeretteitől. Híres ez a község, nagy a múltja, gazdag hagyományokban. A lépcsőn lefe­lé pedig arra gondolok: ha Petőfi most láthatná, Vajött ffiit ifionda- há?... most egy ponyvát feszítenek ki a hó ellen. Ebben a testáltéiban figyeli hátul a legénységét. Ami­kor látja, hogy jön utánuk a stráf meg a pusztaiak szekere, visszaül a kényelmes, rugós ülésre és komótosan előhúz ka­bátjából egy literes üveget. Kor­tyol belőle, azután megkínálja Kérészt. Az is megdönti aZ üve­get, de csak néhányat kortyol. Ebből ugyanis nem lehet sokat inni, mert ez kisüsti, erős, mint a méreg. Ennek okáért el is tart egészen Békésházáig. A házak között óvatosan haj­tanak, mert ellenséges területen sohasem lehet tudni, hogy mi ad­ja elő magát. A községházától vagy száz méternyire megál'ít- ják a lovakat. Gyorsan leugrál­nak a szekérről, és a közbizton­ságiak a fegyvert szurenyszegez- ye tartva közelednek az éöület felé. Egyik német puskát, TiáBik magyar karabélyt, harmadik fel- ismerhetetlen nemzetiségű gép­pisztolyt szorongat a martában. Különbség azonban csak a fegy­APRILIS 4. Békési Bástya: Nyugtalan nyár. Bé­késcsabai Brigád: Elvtársak. Békéscsa­bai Szabadság! Egy nyáron ét táncolt. Békéscsabai T*#v: ion kiskutya. Gyú­rnál Szabadság: Netto kapitány. Gyu­lái Erkel: Álmodozások kora. Gyulai rtewmi béltől hajnalig. Mezmtováesiia- zt Vöriis Október! Kallódó emberek. Orosházi Béké: Tárgyalás. Orosházi Partizánt Tárgyalás. Sarkadi Petőfi: Hamlet I., II. Szeghalmi Ady: így Jöt­tem, 8.55 Látogatás a Tretyakov Kép­tárban. 9.40 Kisfilmek. 9.55 Dísz­szemle hazánk felszabadulásának 2(1. évfordulója alkalmából. 10.50 Nemzetközi gyermekkórus találko­zó. Közvetítés a Zeneakadémiáról. verben van, egyébként mind­egyik elszántan, vésztjósló tekin­tettel lépked a főhadisiálláS fe­lé. Elérik a bejáratot, B ellenál­lásra nem találtak. Az utcai já­rókelők gyorsan eltűnnek a ka­pualjakban a fegyveresek lát­tán, csak néháhy kiváncsi szem pislog a kerítések felett az ide­genekre. Molnár Anti feléjük irányítja géppisztolyát, meg­ereszt egy sorozatot, úgy, hogy a kíváncsiskodók eltűnnek s®él- sebesett. Tizenkét fegyveres, meg a pusztaiak kint maradnak az Ut­cán, közreveszik az épületet. A többiek mennek befelé Kicsi Birivel az élen. Nyomkodják a küincseket lefelé sorjában, de az irodaajtók zárva vannak, egyet­len szobába se tudnak bejutni. Állnak a folytatón, néznek egy­másra és káromkodnak. — Kérész! — akarja az e’nök kiadni az utasítást, de ekkor P leghátsó ajtó megnyílik. Éppen ott nem próbálkoztak. Egy csiz­műsorcr ÁPRILIS 9, Békési Bástya: Nyugtalan nyár. Bé­késcsabai Brigád: Elvtáraak. Békéscsa­bai Szabadság: Egy nyáron át táncok. Békéscsabai Terv: 101 kiskutya. Gyo­mai Szabadság: Nemo kapitány. Gyu­lai Erkel: Álmodozások kora. Gyulái Petőfi: Déltől hajnalig. Mezn kovács há­zi Vörös Október: Kallódó emberek. Orosházi Béke: Tárgyalás. Orosházi Partizán: Tárgyalás. Sarkad! Petőfi: Hamlet I„ II. Szarvasi Táncsics! A le­vegő kalózai. Szeghalmi Ady: A vád­lott. kisfilmek. 15.55 Bp. Honvéd— MTK bajnoki labdarúgó-mérkőzés. Közben: 16.50 Magyar Hirdető mű­sora. 17.50 Ki mit tud? 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-hiradó. 20.20 Sport­hírek, 20.30 Áprilisi egyveleg ... összeállítás. más, nagy bajúszú ember lép ki a folyosóra, és feléjük kiélt: — Kit keresnek? Kérész hirtelen Birihez hajlik és a fülébe súgja: — Ez az. Kuruc Andrásnak hívják. Ö a Nemzeti Bizottság elnöke, meg a Kommunista Párt titkára. A másik elnöknek Kicsi Biri válaszol. — Magát keressük, polgár- . társ! — Hm ...*=-& feekésházi em­ber csak efthyit mond, és Ké­részt nézi. akit tegnapelőtt meg- lovasítottak, Vagyis szégyen­szemre kizavarták a faluból. Xtl. Az ajtóban megjelenik még egy ember. Ez mér pantallós. Ez is szótlanul nézi a fegyveres jövevényeket. És mintha parancsszóra ten­nék. a biharberéttyóiak elindul­nak feléjük, Elöl most is Ki­csi Biri, utána Kérész egy má­sik fegyveressel,.. Amint mind­nyájan bévüt kerülnek az ajtón, Kérészék ráfogják a fegyvert a két he'ybelire. Biri Szolgál magyarázattal a két csodálkozó békéshézinak: — A tegnapetőtti ügyben jöt­tünk — mondja szaggatottan, minden Szót külön hangsúlyoz­va. (Folytatjuk) Sass Ervin Gérő János: Kicsi Bid U Szatirikus kisregény A tv műsora április 4-én, vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents