Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
MGS. április 1. 7 Vasárnap Téli aratás Már hfi*t adtunk az Új homoki kenyérgabona — a Triticale — termesztéséről. Ezt az új kenyérgabonát Kecskeméten, a Dúlta'— Tisza közi Kísérleti intézet üveg- házaiban ,tétették” és ez év februárjában ismét „aratták”. Á Triticale a bánkúti búza és rozs kereszteződéséből kialakult hibrid, termésének fehérjetartalma na. gyobb, mint a búzáé, S a kaié-1 szók esetenként iöo szemet is tartalmáénak. A növényházban az új I gabona nemesítéséhez szükséges időt áz évenkénti kétszeri vetéssel, illetve aratással rövidítik. A nemesítés eredményét á növény- házi kísérleteken Kívül a keeske- méu Arany Homok Tsz-ben is ellenőrzik. Itt tavaly 12,8 mázsás termésáWogot ért* el aszélyes időben. Az idén már SO holdon vetik a« új gabonafélét. A képeft: Fehér Béla és Vidéki Láázüóné az új kenyérgabonát „aratják”. (MTl-fötó — Bajkor József felvétele) Ifjúsági klubot avatnak Tótkomlóson Színvonalas ünnepségeken emlékeznek még Tótkomlóson is hazánk felszabadulásának 2D. évfordulójáról. Április 4-én délután 5 órakor avatják fel az új Ifjúsági Klubot. Az Ifjúsági Házban berendezett klubban változatos, gazdag program Várja a kiűzésekét. ahol kulturált körülmények között szórakozhat a község fiatalsága. ruházassál épülő Békéscsabai Konzervgyár. A gyár 2400 dolgozó számára biztosít munkahelyet és megyénk gazdasági életében kiemelkedő szerepe különösen azért van. mert a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését jelentősen elősegíti. A Békéscsabai ilűtőbáz másik fontos bázisa fejlődő élelmiszeriparunknak, és jelenlegi műszaki színvonalát tekintve. a létesítmény* élvonalába tartozik. Rendkívül gyors fejlődés jellemzi a megye építőiparát, ahol 10 év alatt a termelést három és félszeresére emelték és a különböző építőipari szektorokban csaknem 5 ezer főt foglalkoztatnak. Éz a nagy mértékű emelkedés tette lehetővé, hogy elsősorban az állami megyei építőipar Olyan létesítmények kivitelezését vállalja és végezze el, melyek kivitelezése sokoldalú felkészültséget igényel. Az építőipar ilyen fejlődése tette lehetővé azt, hogy megyénkben 15 év alatt több mint 20 ezer lakást építettek, melyekből 10 ezer az 1958—1963-as években épült. Természetesen ebben a lakásszámban jelentős mértékben benne Vannak azok a lakások is, melyeket az említett időszakban községekben építettek természetesen nem állami nagyipar közreműködésével. A megyei kőolajtermelés kiépí- ■ ősének kezdeti munkái 1959-ben indultak meg. A kezdeti év termelési volumenét alapul véve a fejlődés lényegesen növekedett és ennek alapján elmondható iaz, hogy ebben az iparágban — amely fokozatosan megyénk egyik kiemelkedő iparága lőtt — további fejlődésié számíthatunk. Az eddigiek konkrét alátámasztását képezik annak a megállapításnak, hogy megyénk a szocialista iparosítás útján jelentősen haladt előre. Ezt bizonyítja az' ís, hogy a második ötéves terv első négy évében — az új üzemek belépésével az országos 40 százalékos jpari termelésnövekedést tútha- ladóaii — a megye ipari termelésének növekedése 71 százalék volt. Ez az adat is azt bizonyítja, hogy kü!önö«cn az Utóbbi években a szocialista ipar termelésének volumene, valamint az iparban a foglalkoztatottak száma jelentősen növekedett. Akkor, amikor megyénk ipari fejlődését értékeljük, le kell azonban ismételten szögeznünk azt, hogy megyénk gazdasági termelésének jellegét továbbra is a mezőgazdaság adja meg elsősorban. Természetesen már nem a 15—20 év előtti arányokban van erről szó, mert a termelés értékének arányában mái jelentős ipar is szerepel. Amikor a megye ipar- rej!eszíéoéhek további kérdéseit vitatjuk, akkor általánosságban továbbra is elsősorban egyes hagyományos iparágak tővábbfej- ’esztéfce kerül élőiéibe, azonban a nem általánosan jellemző iparágak “ vaeipar, íorgácsolóipar *~ Munkával ünnepelnek a zsadányi Búzakalász Tsz-ben Április 4-ét, hazánk felszabadulásának 2». évfordulóját munkával ünnepli a zkadányi Búzakalász Tsz gazdatársadalma — közölte Gyenes András elnök. Ma 30 pár lófogattal és 3 traktorral vetnek. A jól elmünkéit talájba napraforgó- vöröshere- és lucernamagot juttatnak. Egy átalakított vétőgéppel “■ Gáspár Lajos fóagronómus konstrukciója és elgondolása alapján. — 15 holdba ma is folytatják a burgonya ültetését. A közös gazdaság, amely ezt a tavaszt a helyi Szabadság Tsz befogadásával kezdte, máris látható, jól megalapozta az idei esztendőt. A cukorrépát 190 holdon elvétették, a tavaszi árpa 50 hóidon és ugyancsak 50 holdon zabosbílkköny vetésével is szintéit elkészül- lek. A tavaszi feladatok gyors és pontos ellátásához jőnak bizonyult a külön erre á célra létrehozóit vetőbrigád, melynek tagjai eddig kiválóan helytálltak. Különösen figyelemre méltó LUpsán András fogatos, Kromfeld Sándbv és Kiss Látóid traktorosok munkája. Villanások Gerla múltjáról és jelenéről A buszmegálló közelében vizet ereszt a kantákba a vízvezeték közkifolyójából egy kerékded menyecske. A méternél szélesebb betonjárda-szalagon, nagyobbnáí- nagyobb új házak sorfala közt televíziókészüléket cipel két fiatalember. az egyik helyen teherautó, másik helyen pítkocsis vontató tűnik fel, amott pedig egy magáhgépkocsí húz ki az egyik udvarból. OEftLAl PlI l ANAIRftr W. Ha ide vetődne gróf Weihrkheím valamelyik 20 évvet ezelőtt mesz- tóe Vidékre költözött egykori cselédje, nehezen hinne el. hogy jó helyen jár. 20 evvel ezelőtt ugyanis esak ökörfögátökát nógattak itt a teftgelyérd sárban, botó3ispá- űök és intézők kiabálásától volt hangos a saéjjeteaórt épületek kitt se. A Cselédiiáíiákat régen lebontottak. Azt is, amelyben ídós Sebestyén János ék bétestárSái kenyérrel, szatonnával és tejfel kínálták meg azt a 3 szovjet katonát, aki a nehéz harcoktól fáradtan pihenni tértek be lovaikkal együtt a majorba 1914 október 8-án es le. Csak annyi volt az érintkezésük, hogy kínálhatták őket, Pedig de sok mbndaftiváiöja lett volna vala- mennyiüknek. idős Setöestyen Jánosnak például áz, hogy 5 8 éves volt, amikor a béresnek szegótovábbfejlesztése is szerepel elképzeléseink között. Á megye párt- és állami Vezetésének azok a módszerei, amelyekkel az iparfejlesztés kérdéseivel foglalkoztak, általában helyesnek bizonyultak. Az operatív gazdasági szerveknek az 1964. december 10-i központi bizottsági határozat, valamint a megyei pártbizottság 1965. január 22-i határozata végrehajtásának közvetlen gyakorlati munkája ma a feladata. Az említett határozatok a második ötéves terv befejező esztendejének feladatait és a harmadik ötéves terv megalapozását tartalmazzák elsősorban. A gazdasági étet minden területén az elmúlt 20 év munkájának eredményességét, benne iparfejlesztésünk eredményeit azzal a gondolattal kell összegeznünk, hogy egyúttal soron levő feladataink végrehajtására hívjuk fel a figyelmet. Az 1965. évi tervek végrehajtását megkezdtük, és ezekben a napokban 1 lefejeztük az első negyedévet. Enhek a negyedévnek a tapasztalatait fel kell használnunk abban, hogy az 1965. évi tervet fő vonásaiban mindenütt j teljesítsük. Ezt a gondolatot azért j kell hangsúlyozni, mert a holnap j további iparfejlesztésének lehetőségeit csak a ma feladatainak eredményes megoldása teszi lehetővé. KruzHitz Tibor a megyei tanács ipari osztályának vezetője dött szüleivel Ger'era költöződ Az akkori egyt ah termes iskolába csak égy tétem járt, aztán ment kanásznak, napszámosnak, summáinak, béresnek, úgy ahogy nőtt S aszerint, ahogy akkor előírta a kegyeltem som több wftllte mncs- telépbek. MENNtT KÉfcDEÉMVALÓ is iáit volna, ha akad egy tolmács. Légióképpen az, hogy mi lesz ezután? A kálótok jöttek-meióek. Hol tóOVjét, hél román egységek váltogatták egymást a majorban. Aztán jött á tavató. Az iskolában megrendezett március Ü-i ünnepségeit a 9 évés Szóvá Jéhéái mély átéléssel, s harsányafi ss* Vélte: „ ... esküszünk, ‘hogy rabok tovább nem leszünk!” Az ünnepségen részt Wfé sfeovjét Ittól lt«g- simogatta, s megdicséri e. Dé lnég is vigasztalta, hogy hamarosan Végé lesz á háborúnak, « haáalé'r Jánosi édesapja, a többi apákkal együtt, akiket az urak, á .grófok éltekében a ironira Vénnyel,tek. A HOGYAN, MINT LESZ TOVAÖÍWöprengésre a földosztás adta még a válását. Wéíhekheim és Széchenyi grófok gprlái, pösteléki föld jói bél 4 ezer holdat mértek ki a helyi, a dobozi, a csabai, á gyu- iáí és a békési niftestetebeknek. Akik helyben cseléd esküdtek, azok aZ elsőbbség jogán téglát, cserepet, faanyagot kaptak a lebontott uradalmi épületekből. Ilyen anyagból épített idős Sebestyén Jáhos, SZűcs János, Cziüege László, Juhász KáVOly, Ondiéjcsík Mátyás ék mások. Az első házak voltak ezek. Azóta a községben 190-et, a külterületekén pedig 215- öt számláinak. Kezdetben tehén- és ökörtogat- lal szántották a juttatott földet. Aztán Megyei Ferenc, a földcw-ztó bizottság egyik tagja két traktor- vezetéshez értő emberrel, Szűcs Jancsi időközben hazajött apjá jávai és Ondrejcsik Mátyással Visszahozták Szolnokról a fasiszták áltál odahurcolt uradalmi traktorok egyikét. Emellé aztán újabb traktorok érkeztek. Aztán a növekvő jólétet adó egyént gazdálkodást a még biztosabb gazdálkodás! PófméVáí, tétmoiötóö- Vrtktóéttéi Váltották fel. NEM CSALÖfttAfe. Az udvarokba egymás után alig megszámlálható számú motor-kerékpár ke- fült. Mihdéh házban fádiő Szól, s a háttétököii legalább 29 leléví- zióáfttehfiá ágaskodik. Égy iftn- gáükéftesz és égy tanító irtán a termelőszöíétkezet egyik tágja, LéhóczRi Mihály is Vélt már áU- tói>. Sár Sokan bejárnak Békéscsabára Vásárolni, a helyi vegyés- bolt forgalma az "1950-es éték 600—700 ezer forintjáról tavaly 2 millió forintra növekedett. Az eddig kiosztott. házhely kéVéft már. Megnőtték azok a gyei éhek. akik 29 évvel ezelőtt 5—10 évesen. kerck'n? nőtt szemmel nézegették á szovjet ka Urnák öltözetét. hadiieiszereiését. a Talpra magyar-t 1943. március 15-éh nágy átéléssel sZáváló Szú'cs Jánosból mérnök és tanársegéd lett, Öccse pedig most végéZ a műegyetemen, Sebestyén János egyik fia gépkocsivezető, a másik pedig ze- tuioS. Utóbbi építeni 'akar az. idén. Mááűk is. Ezért a helyi tanács ez évben 80. a későbbi években pedig további 220 házhelyet méret ki a nemi-égíben készült bekötő út két oldalán. NEM RÉSZLETEKZtíR tovább Geí-la fejlődését, inkább idézzük idős Sebestyén János szavalt: „Álmodni se mertük 20 évvel ezelőtt azt, hogy ilyen községijén és ilyen jól fogunk élni”. Kukk Imre KEDJUZml.Uü : LIBA »lan darabonLént 15 kg, PULYKA után Darabonként 5 kg takarmányjuttatás állami áron JÓL JÖVEDELMEZ A HÁZTÁJI BAROMFITARTÁJ Előnyös feltételekkel köthet szerződést a FÖLDMIMS- WkfiíKEZETEKKEl csirkére hízott libára hízott kacsára sulykára
