Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

IMS. április 4. 8 Vasárnap Munka és ünnep Beszélgetünk a pártirodán. Cseh József, a pártvezetőség ter­melési felelőse, Bácsfalvi Mária szervezőtitkár meg az újságírók. Restellni kell most a „nagy” sza­vakat, hogy: „mit tesz a pártszer­vezet a termelékenység növelésé­ért?”; meg, hogy „megalapozott­nak látja-e az intézkedéseket a takarékosság érdekében?” Mert, ha olyan egyszerű lenne, mint ami­lyen egyszerűen kijelentjük: „az üzem társadalmi szerveinek köte­lességük segíteni a termelékeny­séget, az anyagtakarékosságot, az önköltség csökkentését!” Nem is olyan egyszerű, hagyjuk tehát az ünnepi szavakat, maradjunk a hétköznapban — hogy ünnepün­ket igazi ünnepnek érezzük. A téma a békéscsabai ruha­gyár kommunistáit érinti. Hogy mit tesznek, meg hogy mit tud­nak tenni azért, hogy jól menjen a munka, kevés legyen az értel­metlenség; meg, hogy jó legyen a termelés, s jó legyen a hangulat. Mondja Cseh József, hogy sokba került a gyárnak a kész­áruraktár — enyhén szólva — trehánysága, meg vele együtt a hozzá nem értés. Kötbért kötbér után fizettek. Tépte a haját az igazgató, tépte a haját mindenki, aki felelősnek érzi magát a gyá­rért. Szóban könnyű kimondani: segítsen a pártszervezet! Igaz, segítsen. De hogyan? Az igazgató kiszabhatja a fegyel­mit, büntethet pénzben vagy írás­ban. És ha marad minden a ré­giben? Ha valaki nem, akkor a kom­munista igazán nem nézheti ab­laküvegen keresztül a bajt. Hoz­zá kellene fogni és cselekedni! De újra az örök kérdés: hogyan? Mert el lehet bocsátani azt, aki nem áll a sarkán_ s rá, sőt őrá fizet a gyár, meg a többi dolgozó. De az elbocsátást is meg kell Közületek munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, vas­betonszerelőket, férfi segédmunkáso­kat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szüksé­ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos- grath Lajos tér 13—15. földszint. 2475 A Gyulai Cementipari Vállalat fizi­kai munkára dolgozókat vesz fel. 41631 gondolni. Hátha;«, esetleg más­képpen. . .3 Nem ment. Beleszólt hát a párt­szervezet. Hogyan? Biztosan jól. Még akkor is, ha nem mindenki tartotta ezt jónak. Brigádot ala­kítottak, s a vizsgálat alapján ja­vasoltak. Persze, leváltották utá­na a raktárvezetőt meg néhány csoportvezetőt is, a kommunista fiatalok pedig gondjukba vették a kiszállításokat. S most nincs, vagy ha van is, kisebb, keve­sebb a baj. Nem mehetett mégsem tovább, hogy kötbérezik az üzemet, mert a kiszállítók vagy árut kever­tek össze, s nem azt kapta a megrendelő, amit kért; vagyrosz- szul számoltak, s nem annyit küldtek, amennyire szerződött a gyár. Kötbér tehát egy-két em­ber miatt, s fizette a gyár összes dolgozója meg az ország is. Hát ez luxus volt. Most, az ünnep előtt volt egy kis láz a gyárban. Éppen akkor jártunk ott. 160 ezer' inget ren­deltek exportra, később meg jött a rárendelés: még 16 ezer dara­bot, vagy lehet, hogy még ez a szám is növekedett utána. De most nem ez a fontos. Ott álltak „megfürödve”. Ha a pártszerve­zet hagyja, vagy ha csak annyi­ban hagyja, hogy a szakvezetés „intézze el”, akkor nem tudni, el­készült volna-e a plusz 16 ezer ing. A pártszervezet vezetői össze­hívták a brigádvezetőket. Meg­mondták, hogy mi a gond. És el­határozás született: ha máskép­pen nem, megkérik a varróasszo­nyokat meg lányokat, hogy állja­nak műszakba vasárnap is. Mikor erről beszéltünk, már mondták, hogy a 111-es szalagvezető jelezte: ők vállalják, ha már ilyen nagy gondba került a gyár; Hogy az igazgató elvtárs még­sem tartott erre igényt, mert nem akarta megrövidíteni a dolgozó­kat ünnepükben, s más megoldást kerestek — ez most szintén nem fontos. A párt szólt, s az em­berek mentek <—• ez viszont nagyon fontos! Az őrök minőség-baj. A sza­lag gépein dolgozó, gyors ujjú asszonyok nem is tudják, hogy odabent, a pártirodán róluk be­szél a szervező titkár meg a ter­melési felelős. És dicséretesen. Olyan társadalmi ellenőrzés-féle az, amit mondanak: most már visszaadják a szalagban egymás­A NAGYKOPANCSI KOSSUTH TSZ juhászokat keres azonnali belépéssel, egyezés szerint. LAKÁST BIZTOSÍTUNK. Fizetés meg­44291 Legszebb ajándék a könyvi A Szarvasi Földművesszövetkezet könyves­boltja ajánlja a felszabadulásunk 20 éves megemlékezésére kiadott művek közül Áprily Lajos: Ábel füstje című könyvét, továbbá a Szabadság hajnalán, valamint Ta­vasz Magyarországon és a Megnőtt élet c. legújabb mű­veket. Továbbá mezőgazdasági szakkönyvek bő választéka áll kedves vásárlóink rendelkezésére. AJÁNLJUK: Tsz-tagok kézikönyve, Aki öntöz — többet termel, Ön­tözés szennyvízzel, Vidám, rajzos baromfitenyésztés, Zöldségtermesztés képekben, valamint Fekete: Talajtan agrokémiája. Vásárlás 4 havi részletre is. Részletes felvilágosítás az üzletben. Postán is szállítunk. Figyelmes és pontos ki­szolgálással várja kedves vevőit A SZARVASI FMSZ IGAZGATÓSÁGA nak azt a ruhadarabot, amelyen észreveszik a munkahibát. Hibát elkövethet mindenki, de azt észre is kell venni! Minél előbb, annál kevesebb a kár. Mert amikor már a szalag végére ér — mond­juk az ing —, akkor már benne van sok más munka is, tehát a jó is. S az egy helyen elhibázott varrás miatt bontani kell az egész inget. Milyen jó, hogy beszéltek erről a kommunisták a varróasz- szonyokkal. Nem sértődik meg senki, ha visszakerül a ruhada­rab, mert tudják ők is, hogy nem lesz kára a szalagnak munka­hiba miatt. Azt is mondják, hogy egy évben 3 millió forintnyi plusza lenne a gyárnak, ha nem lenne anyag- és munkahibás kész­áru. Érthető tehát, hogy törődik ezzel a pártszervezet. Mostanában mindenütt óva­toskodva beszélnek az elbocsátá­sokról. A pártszervezetnek igazán nincs módjában, hogy üzemen belül ezt az ügyet szégyenlősen kerülgesse. Azt hiszem, hogy ők, a ruhagyáriak nem félnek beszélni erről. Több embert el­küldték. Tudják, hogy ez az em­berek hangulatát megijesztette, mert ilyenkor könnyen megfo- gamzik a gondolat: „ma téged, holnap engem”. S ha meggondo­latlan szítása is van ennek, akkor még inkább romlik a hangulat Beszéltek tehát erről a dolgozók­kal. Megmondták: azért kell el­küldeni embereket mert felesle­ges négy kézzel csinálni azt, amit kettővel is megtehetünk. Nem mondom, hogy mindenki megértette ezt, s a két pártveze­tőségi tag sem állítja. Eszük ágá­ban sincs ilyen hiedelemben élni. Abban élnek, hogy nyugodtá te­gyék az embereket, meg abban, hogy üzemet kerestek, alhova ta­nácsolhatják azokat akik kike­rültek a gyárból. De pontosan tudják azt is, hogy a vállalati egyeztető bizott­ság 8 fellebbező közül 4-et visz- szahelyezett. S egyetértenek ve­le, szóban és tettben segítették ezt. Beszéltek másról is: a 14 tagú népi ellenőrzési csoportról, a fel- szabadulási versenyről meg a szocialista brigádokról. Minderről úgy, hogy „a termelés növelése” — de a szót talán egyszer sem mondták ki. Pedig ez valóban a termelés növeléséért történik. A munka hétköznapi tette az, ami ünnepet hozhat, s ami ünnepé teszi 20 éves igazi létünket. A ruhagyáriakét is .. s Varga Tibor Születtek 1945, április 4-én.„ Zahorán Zsófia Portörő Sándor 1945. április 4-én —■„ amikor a Vörös Hadsereg alakulatai ha­zánk területéről kiűzték a fasisz­ta hordák utolsó egységeit — Békéscsabán az Orosházi út 45. számú házban Zsófia, Zahorá- nék hetedik gyermeke először látta meg a napvilágot. Felsza­badulásunk 20. évfordulóján ün­nepli 20. születésnapját. Egyidős a szabadsággal. A megyeszékhe­lyen élő húszévesek közül rajta kívül senki sem dicsekedhet ez­zel. Büszke is rá! A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat békéscsabai I-es téglagyárában — ahol öt éve mint állványberakó dolgozik — elismerőleg szóltak munkájáról. — Három évvei ezelőtt — mondja Zsófia, amikor felkeres­tük munkahelyén — az Építés­ügyi Minisztérium és a KISZ KB által szervezett termelési versenyben mi kollektívánk is részt vett, s a cserepes brigádok közül a legjobb eredményt ér­tük el. — Tervei? — Szeretném elvégezni a kö­zépiskolát, s... férjhez menni. Nem zavarjuk tovább. Fiata­los lendülettel állványra rakja a présről szalagon érkező cse­repeket. Talán abban a pillanatban sírt fel a gyermekkórház fehér szü­lőszobájában Portörő Sándor, amikor az utolsó német katona menekült az országból. Az anya­könyvi kivonatban csak ennyi áll: Portörő Sándor, született 1945. április 4-t Gyulán. — Akkor is ilyen tavasz volt — emlékezik édesanyja, kutatva emlékezetében. Tudja, az ember esc1' a szépre emlékszik vissza örömmel és az az idő nekem nem volt a legszebb az életem­ben. Eey hétig feküdtem bent a kórházban. Ott még csak volt valahogy, de amikor kijöttem... A sóhaj beszédesebb minden szónál. A cukor, a tej akkar’olyan é& képzelhetetlen volt, mint most., nem is tudom, most mihez ha­sonlítani — mondja mosolyog­va. Arra emlékszem, hogy az átvonuló szovjet katonáktól egy­szer kaptam cukrot meg egy­szer a polgári körben osztottak: a kisgyermekeseknek 20 de­kát. Aztán már csak a répából főzött melasz került a tejbe; teába. ' >cItt van Sanyika — hoz elő a szobából egy fényképet. Most katona Százhalombattán, már egy éve bevonult. — A napokban küldtem pénzt útiköltségre. Hátha elengedik szabadságra születésnapjára, a húszadikra. De jó le. 3, ha itt­hon töltené, itthon, ahol húsz év­vel ezelőtt született. Huszadik születésnapjukon nagyon sok boldogságot kívánunk'! Itt a tavass! ÖLTÖZKÖDJÉK OLCSÓN, ELEGÁNSAN ÉS ÍZLÉSESEN! Készíttesse ruháit A BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE TEXTILFELDOLGOZÓ KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET NŐI ÉS FÉRFI MÉRTÉK UTÁNI ÜZLETEIBEN A. MEGYE EGÉSZ TERÜLETÉN! ORKÁN ÉS VALÓDI BŐRKABÁTOK! MUNKÁT HOZOTT ANYAGBÓL IS VÁLLALUNK! BŐSÉGES ÁRUVÁLASZTÉKKAL ÉS FIGYELMES KISZOLGÁLÁSSAL VÁRJUK KEDVES MEGRENDELŐINKET!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents