Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-03 / 79. szám

1965. áprRis 3. .S Szombat Szolnok Eger Gyöngyös Miskolc A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója Tapasztalatcserén a vendéglátóipar szakgárdája Az autóbusz utasai — 45-en — vendéglátóipari osztályvezetők, konyhavezetők, cukrászok, s az élelmezési és szakáostonfolyam hallgatói. A Béllés megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának szervezésében háromnapos tanul­mányúira mentek Szolnokra, Győrbe, Egerbe, Miskolcra és Debrecenbe, A közétkeztetés szakemberei az állami vendég­látóipar konyhai és cukrászai technológiát, az általános korsze­rűsítést, az új módszerek beveze­tését, s e két szakmán belüli (gyakorlati megoldásokat tanul­mányozták. Az első nap első állomása Szolnok volt, ahol Kálmán Ist­ván, a megyei vendéglátóipari vállalat áruforgalmi osztályveze­tője fogadta és köszöntötte a Bé­kés megyeieket. Itt a csoport egyik része a melegkonyhai rész­legbe, míg a másik csoport a cuk­rász termelőüzembe látogatott eL Szolnokon a különböző osztályba sorolt presszók és cukrászdák korszerűsítésén, forgalmi eredmé­nyein túl a három műszakban működő cukrászüzem adott érde­kes ismereteket, követésre érde­mes tapasztalatokat a látogatók­nak. Közben Kálmán István azt is elmondta, hogy a három mű­szakban dolgozó 21 szakember és néhány kisegítő munkája nyomán minden reggel hat órakor már szállítják a vendéglátó egységek­be (a 30 kiskereskedelmi és a 19 állami boltba) a friss- cukrász- süteményeket. Az érdekesség kedvéért azt is elmondta Kálmán István, hogy a múlt évben 4 mil­lió 900 ezer forint értékű nyers- anyagot dolgozott fel a Szolnok megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzeme, miből mintegy 8 millió forint értékű árut állítot­tak elő. JÓ befejezője volt az első nap­nak a Békés és Heves megye vendéglátóipari hidegtál- és cuk- rászkészítmények kiállítása Gyöngyösön. Sokáig elidőzött itt Békés megye tanulmányútra in­dult 45 szakembere. Értékelték, vitatták a két megye versenyzői­nek vitrinekben kiállított munkáit. Este pedig a gyöngyösi Mátra-ét­teremben részt vettek azon az összértékelésen, ahol Túrós Emil országos hírű szakács elnökleté­vel a zsűri eredményt hirdetett. Másnap Egerbe látogatott a csoport. Első útjuk a megyei kór­házhoz vezetett, ahol Csendé Gyula élelmezssvezető fogadta a Békés megyeieket. A tanulmány­út résztvevői megtekintették a Közületek munkaerőigénye Az GM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal (elvesz — budapesti munka Helyekre — ács szakmunkásokat, vas­betonszerelőket, (érd segédmunkáso­kat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szüksé­ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos suth Bajos tér 13—15. földszint. 2475 A Gyulai Cementipari Vállalat fizi­kai munkára dolgozókat vesz fel. 81531 A Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari VáUaJat megfelelő képesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakor­lattal rendelkező építésztechnikust, vasipari normást és műszaki rajzolót felvesz. Jelentkezés a vállalat központ­jában, Békéscsaba, Szigligeti «. 130 kórház konyháit, amelyek meg- torozott osztályok élelmezését vannak hivatva ellátni. Érdekes volt mindenki számára az osztá­lyokhoz kapcsolt konyhák ilyen megoldásán túl az is, hogy a fel­szolgálást külön brigád bonyolítja le. Közös kívánság volt a palacko­zó szomszédságában levő nagy múltú, mintegy öt kilométer hosz- szúságú alagúttal rendelkező tufa­kőbe vájt pince megtekintése, ahol 45 ezer hektoliter bort tudnak tá­rolni az óriási fa- és cementhor­dókban. Évenként mintegy 800 csoport látogatója van ennek az országos hírű pincének. A tapasztalatcsere harma­dik napja különösen gazdag prog­ramot nyújtott. Ugyanis Egerből Miskolcra menet Lillafüreden, a Palota Szállóban várta a Békés megyeieket Maikai Imre, a Mis- kóloi Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, aki évekig volt e szál­lónak a vezetője. A patinás szálló történetének ismertetése után be­mutatta a látogatóknak a konyha működését egészen az éttermi ki­szolgálásig. Makai Imre igazgató ezután a 3500 lakosú diósgyőri Kilián új lakótelepi-e invitálta a Békés megyei vendégeket. Az új lakótelepen megtekintették a ven­déglátói és konyhai szakemberek a múlt év december 17-én meg­nyitott, 48 alkalmazottal üzemelő és minden igényt kielégítő Otthon étterem—presszó-kombinátot. A II. osztályú étteremben napon­ként 450 gyári munkást étkeztet­nek s a kombinát napi forgalma meghaladja a 12 ezer forintot Diósgyőrből Miskolcra, a Há­mor-étterembe látogattak a ta­nulmányút résztvevői. Mádi Já­nos üzletigazgató fogadta a ven­dégeket. Bevezetőként arról be­szélt, hogy a 15 millió 200 ezer forintos beruházási költséggel épített és berendezett Hámor-ét­termet 1959-ben adták át rendel­tetésének. Kezdetben 650 személy befogadására tervezték a három­részes éttermet, amely átadása után nem sokkal naponként 2500 dolgozó menüs étkeztetését tud ják megoldani, a presszóban pedig mintegy 120 vendéget képesek egyszerre beültetni. Ennek a ven­déglátó egységnek idei első ne­gyedévi forgalma meghaladta az 5 millió forintot. Jelentős szere­pet tölt be Miskolcon az említett Hámor-étterem a külföldiek ven­déglátásában is. Tavaly például 92 IBUSZ-csoport étkeztetését látta él. Itt rendezik meg évek óta a nagy bálákat, estélyeket. Az al­kalmazottak száma egyébként meghaladja a 220-at, s 40 ven- dég'átóipari tanuló igyekszik itt jelenleg elsajátítani a szakmát. E vendéglátó kombinát nagyságára jellemző, hogy Módi János üzlet­igazgatón kívül 6 üzletvezető irá­nyítja ezt a nagy egységet. Érdek­lődéssel hallgatták a tanulmány­út résztvevői, hogy a múlt évben egy 680 tagú vasutas eszperantó csoportot 38 perc alatt ebédeltet­tek meg az étterem felszolgálói. Érdekessége még a Hámor-étte­remnek, hogy cukrász termelő­üzeméből a város 8 boltjába szál­lítanak naponként friss cukrász­árut, míg 14 boltba félkész árut biztosítanak. Hazafelé iövet Varga György, a Békés megyei tanács kereskedelmi osztályának főelő­adója összegezte a tanulmányút tapasztalatait. Az állami és szö­vetkezeti, valamint más intézmé­nyek szakemberei altnak a véle­ménynek adtok kifejezést, hogy jó befektetés volt a háromnapos ta­pasztalatcsere-látogatás, mert számos olyan új módszer beveze­tését, alkalmazását látták a gya­korlatban, amiről eddig nem tud­tok. B. I. A napokban a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál, me­gyénk három városában ünnepi termelési tanácskozást tartot­tak, kitüntetéseket adtak át és nyereségrészesedést osztottak. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat a vállalat két dolgozója kapta: Orvos Győző, a vállalat ellenőre és Fábián Antal orosházi szakács. Képünk Bé­késcsabán készült, amikor Kolozsi Gyula, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának helyettes vezetője átnyújtotta Orvos Győzőnek a kitüntetést. A régi fogda bizonyítékai a feledékenységről, a hanyagságról, a sietségről Van a szegedi vasútállomáson egy helyiség, amit valamikor fog­dának használtak. Ajtaja kemény, fából készült — kis rácsos abla­ka van — és vaspámttai erősítet­ték meg a zárat. Az erős ajtó, a vaspánt ma is megvan, de a he­lyiséget most a talált tárgyak szo­bájának nevezik. Itt gyűjtik ösz- sze a Szegedi MÁV Igazgatóság területéről az emberi hanyagság, feüedókenység, sietség kétségtelen bizonyítékait: a vonaton, a váró­termekben elhagyott holmikat. Vannak köztük értéktelen Icaca- 1 tok, de vannak komoly értékek is. És rendkívül változatosak. Keze­1 lőjük, a 22 esztendeje szolgálatot teljesítő Gellért József főellenőr, már szinte teljesen közömbös lett — a meglepetésekkel szemben..' Akikor sem nyűt tágra a szeme,' amikor decemberben az egyik vá_ róteremből egy jó állapotban le- ^ vő gyermekkocsit szállítottak ide. Inkább tűnődik egy kicsit és kér­déseket tesz fel magának:„Ki tud­ja, milyen meggondolásból adódó- ! an hagyta el gazdája?” Ugyanez i a kérdés foglalkoztatta akkor is, midőn egy értékes számológépet felejtettek az egyik vasúti kocsi Oklevelet kaptak a szakmiinkás-taníoüyairi hallgatói A gyulai járásban befejeződtek a különböző mezőgazdasági szak­tanfolyamok, melyeket a téli hó­napokban rendeztek. Ezzel össze­sen 342 termelőszövetkezeti tag és mezőgazdasági dolgozó végezte el eddig az alapfokú traktoros- tanfoiyamot. Az eddigi tanfolya­mokkal együtt ugyanis ennyien vettek részt oktatásban, ezenkí­vül 183-an a mezőgazdasági szak­munkás- és 55-en a gépészeti szak­munkás-képesítést szerezték meg az évek során. A mezőgazdasági tanulóképzés­en összesen 220 an vesznek részt a járás termelőszövetkezeteiben, ebből 38 olyan tanuló, aki a me­zőgazdaságban szükséges ipari szakmát sajátítja eL kupéjában. Aztán „adminisztrálta” — miként a többit, a sapkákat, ka. lapokat. „ Válóper” a vonaton? — Sok-sok érdekes vagy szomo­rú történet fűződik ezekhez a dol­gokhoz. Például? Két hónappal ezelőtt a békéscsabai vonatról két karikagyűrűt, meg egy kísé­rőgyűrűt hoztak be. Lehetséges, hogy a válóper a vonaton zajlott le? A gyűrűkért alig adott az óra. ékszer vállalat 200 forintot... — A talált tárgyakat rendsze­rint három hónapig őrizzük meg — mondja a talált tárgyak veze­tője —, azután átadjuk a Bizomá­nyi Áruháznak értékesítésre. Az így kapott pénzt azután a Közle­kedésügyi Minisztérium számlájá­ra fizetjük be. Nehogy azt higyje tehát valaki, hogy esetleg én gaz­dagszom meg rajtuk. Hová utazott a kosrorú? Egyébként valóban szép — de :em igényelt — jövedelemhez jut a minisztérium, mert az utasok többsége nem keresd elhagyott ér­tékeit. Januárban például 50 da­rab aktatáska, ugyanannyi sál, kesztyű, három bőrönd, egy r .dió, egy príma bőrkabát, két új női té- Ukabát maradt vissza. Február­ban az elveszett aktatáskák száma már száz felé járt, de hat bőrönd „hagyta el” gazdáját, nem beszél­ve arról a hátizsákról, amelyben egy moha koszorú utazott Kelebiá. ról egy ismeretlen város vagy fa­lu ismeretlen temetőjébe és soha­sem jut el oda. Az elhagyott 10— 15 teli vagy üres demizson borsze­rető gazdákról tanúskodik. Van ott egy Lökösházáról „érkezett” va­donatúj kerékpárkülső, egy szege­di származású autólámpafej. A márciusi „hagyatékok” között van két kerékpár. Nagykőrösről Bé­késcsabáig afmyit beszélhetett va. laki a betegségéről, hogy a vona­ton felejtette tíz darabból álló mellkas röntgenfelvételeit. Egy is­meretlen szerző a gondolatait hagyta el a vonaton, naplójában ezt olvassuk: „A mai embert álta­lában három kérdés foglalkoztat­ja, mi jut nekem, miről maradok le, mit vesztek el”. A bölcs meg­állapítás őt igazolja. Graneckből iött Bár a talált tárgyak gazdái után nyomozást nem folytatnak, a Graneckből feltehetően Békés­csabára látogató Geigl Elisabeth értékes ruhaneművel telt bő­röndjét mégiscsak el akarták jut­hatni tulajdonosának, ám eddig még nem sikerült nyomára buk­kanni a külföldi vendégnek. Lám — vigasztaló — nemcsak mi, ma­gyarok vagyunk feledékenyek. Természetesen, ha a talált holmi tulajdonosának neve és címe is­mert, értesítik hanyagságáról. Péhésc'aba vezet Érd ékességként Gellért Józse' ,'atiszükát is készített, honnan ér- j hezik a legtöbb elhagyott holmi, í Eszerint Békéscsaba vezet, de nem i narad el nagyon mögötte a többi ' 'ócponti állomás sem, Szeged, '■-errtes, Kecskemét, Kiskunha­Igaz, ami igaz Sorolhatnánk és találgathat­nánk vég nélkül a talált tárgyak történetét. Ehelyett csak annyit, hogy igaz ami igaz, nagyon hanya­gok vagyunk. De ha valamit elha_ i gyünk, legalább menjünk érte. Ez I elsősorban saját érdekünk, de egy­úttal sok felesleges munkától, ke­resgéléstől, adminisztrálgatástól ímélheijük meg azokah akik ed- lig is díjmentesen vigyáznak ha­nyagságunk bizonyítékaira, j Zékámi Jarno*

Next

/
Thumbnails
Contents