Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-03 / 79. szám
1965. áprRis 3. .S Szombat Szolnok Eger Gyöngyös Miskolc A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója Tapasztalatcserén a vendéglátóipar szakgárdája Az autóbusz utasai — 45-en — vendéglátóipari osztályvezetők, konyhavezetők, cukrászok, s az élelmezési és szakáostonfolyam hallgatói. A Béllés megyei Tanács kereskedelmi osztályának szervezésében háromnapos tanulmányúira mentek Szolnokra, Győrbe, Egerbe, Miskolcra és Debrecenbe, A közétkeztetés szakemberei az állami vendéglátóipar konyhai és cukrászai technológiát, az általános korszerűsítést, az új módszerek bevezetését, s e két szakmán belüli (gyakorlati megoldásokat tanulmányozták. Az első nap első állomása Szolnok volt, ahol Kálmán István, a megyei vendéglátóipari vállalat áruforgalmi osztályvezetője fogadta és köszöntötte a Békés megyeieket. Itt a csoport egyik része a melegkonyhai részlegbe, míg a másik csoport a cukrász termelőüzembe látogatott eL Szolnokon a különböző osztályba sorolt presszók és cukrászdák korszerűsítésén, forgalmi eredményein túl a három műszakban működő cukrászüzem adott érdekes ismereteket, követésre érdemes tapasztalatokat a látogatóknak. Közben Kálmán István azt is elmondta, hogy a három műszakban dolgozó 21 szakember és néhány kisegítő munkája nyomán minden reggel hat órakor már szállítják a vendéglátó egységekbe (a 30 kiskereskedelmi és a 19 állami boltba) a friss- cukrász- süteményeket. Az érdekesség kedvéért azt is elmondta Kálmán István, hogy a múlt évben 4 millió 900 ezer forint értékű nyers- anyagot dolgozott fel a Szolnok megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzeme, miből mintegy 8 millió forint értékű árut állítottak elő. JÓ befejezője volt az első napnak a Békés és Heves megye vendéglátóipari hidegtál- és cuk- rászkészítmények kiállítása Gyöngyösön. Sokáig elidőzött itt Békés megye tanulmányútra indult 45 szakembere. Értékelték, vitatták a két megye versenyzőinek vitrinekben kiállított munkáit. Este pedig a gyöngyösi Mátra-étteremben részt vettek azon az összértékelésen, ahol Túrós Emil országos hírű szakács elnökletével a zsűri eredményt hirdetett. Másnap Egerbe látogatott a csoport. Első útjuk a megyei kórházhoz vezetett, ahol Csendé Gyula élelmezssvezető fogadta a Békés megyeieket. A tanulmányút résztvevői megtekintették a Közületek munkaerőigénye Az GM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal (elvesz — budapesti munka Helyekre — ács szakmunkásokat, vasbetonszerelőket, (érd segédmunkásokat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kos suth Bajos tér 13—15. földszint. 2475 A Gyulai Cementipari Vállalat fizikai munkára dolgozókat vesz fel. 81531 A Békés megyei Tégla- és Cserépipari VáUaJat megfelelő képesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező építésztechnikust, vasipari normást és műszaki rajzolót felvesz. Jelentkezés a vállalat központjában, Békéscsaba, Szigligeti «. 130 kórház konyháit, amelyek meg- torozott osztályok élelmezését vannak hivatva ellátni. Érdekes volt mindenki számára az osztályokhoz kapcsolt konyhák ilyen megoldásán túl az is, hogy a felszolgálást külön brigád bonyolítja le. Közös kívánság volt a palackozó szomszédságában levő nagy múltú, mintegy öt kilométer hosz- szúságú alagúttal rendelkező tufakőbe vájt pince megtekintése, ahol 45 ezer hektoliter bort tudnak tárolni az óriási fa- és cementhordókban. Évenként mintegy 800 csoport látogatója van ennek az országos hírű pincének. A tapasztalatcsere harmadik napja különösen gazdag programot nyújtott. Ugyanis Egerből Miskolcra menet Lillafüreden, a Palota Szállóban várta a Békés megyeieket Maikai Imre, a Mis- kóloi Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, aki évekig volt e szállónak a vezetője. A patinás szálló történetének ismertetése után bemutatta a látogatóknak a konyha működését egészen az éttermi kiszolgálásig. Makai Imre igazgató ezután a 3500 lakosú diósgyőri Kilián új lakótelepi-e invitálta a Békés megyei vendégeket. Az új lakótelepen megtekintették a vendéglátói és konyhai szakemberek a múlt év december 17-én megnyitott, 48 alkalmazottal üzemelő és minden igényt kielégítő Otthon étterem—presszó-kombinátot. A II. osztályú étteremben naponként 450 gyári munkást étkeztetnek s a kombinát napi forgalma meghaladja a 12 ezer forintot Diósgyőrből Miskolcra, a Hámor-étterembe látogattak a tanulmányút résztvevői. Mádi János üzletigazgató fogadta a vendégeket. Bevezetőként arról beszélt, hogy a 15 millió 200 ezer forintos beruházási költséggel épített és berendezett Hámor-éttermet 1959-ben adták át rendeltetésének. Kezdetben 650 személy befogadására tervezték a háromrészes éttermet, amely átadása után nem sokkal naponként 2500 dolgozó menüs étkeztetését tud ják megoldani, a presszóban pedig mintegy 120 vendéget képesek egyszerre beültetni. Ennek a vendéglátó egységnek idei első negyedévi forgalma meghaladta az 5 millió forintot. Jelentős szerepet tölt be Miskolcon az említett Hámor-étterem a külföldiek vendéglátásában is. Tavaly például 92 IBUSZ-csoport étkeztetését látta él. Itt rendezik meg évek óta a nagy bálákat, estélyeket. Az alkalmazottak száma egyébként meghaladja a 220-at, s 40 ven- dég'átóipari tanuló igyekszik itt jelenleg elsajátítani a szakmát. E vendéglátó kombinát nagyságára jellemző, hogy Módi János üzletigazgatón kívül 6 üzletvezető irányítja ezt a nagy egységet. Érdeklődéssel hallgatták a tanulmányút résztvevői, hogy a múlt évben egy 680 tagú vasutas eszperantó csoportot 38 perc alatt ebédeltettek meg az étterem felszolgálói. Érdekessége még a Hámor-étteremnek, hogy cukrász termelőüzeméből a város 8 boltjába szállítanak naponként friss cukrászárut, míg 14 boltba félkész árut biztosítanak. Hazafelé iövet Varga György, a Békés megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadója összegezte a tanulmányút tapasztalatait. Az állami és szövetkezeti, valamint más intézmények szakemberei altnak a véleménynek adtok kifejezést, hogy jó befektetés volt a háromnapos tapasztalatcsere-látogatás, mert számos olyan új módszer bevezetését, alkalmazását látták a gyakorlatban, amiről eddig nem tudtok. B. I. A napokban a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál, megyénk három városában ünnepi termelési tanácskozást tartottak, kitüntetéseket adtak át és nyereségrészesedést osztottak. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat a vállalat két dolgozója kapta: Orvos Győző, a vállalat ellenőre és Fábián Antal orosházi szakács. Képünk Békéscsabán készült, amikor Kolozsi Gyula, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője átnyújtotta Orvos Győzőnek a kitüntetést. A régi fogda bizonyítékai a feledékenységről, a hanyagságról, a sietségről Van a szegedi vasútállomáson egy helyiség, amit valamikor fogdának használtak. Ajtaja kemény, fából készült — kis rácsos ablaka van — és vaspámttai erősítették meg a zárat. Az erős ajtó, a vaspánt ma is megvan, de a helyiséget most a talált tárgyak szobájának nevezik. Itt gyűjtik ösz- sze a Szegedi MÁV Igazgatóság területéről az emberi hanyagság, feüedókenység, sietség kétségtelen bizonyítékait: a vonaton, a várótermekben elhagyott holmikat. Vannak köztük értéktelen Icaca- 1 tok, de vannak komoly értékek is. És rendkívül változatosak. Keze1 lőjük, a 22 esztendeje szolgálatot teljesítő Gellért József főellenőr, már szinte teljesen közömbös lett — a meglepetésekkel szemben..' Akikor sem nyűt tágra a szeme,' amikor decemberben az egyik vá_ róteremből egy jó állapotban le- ^ vő gyermekkocsit szállítottak ide. Inkább tűnődik egy kicsit és kérdéseket tesz fel magának:„Ki tudja, milyen meggondolásból adódó- ! an hagyta el gazdája?” Ugyanez i a kérdés foglalkoztatta akkor is, midőn egy értékes számológépet felejtettek az egyik vasúti kocsi Oklevelet kaptak a szakmiinkás-taníoüyairi hallgatói A gyulai járásban befejeződtek a különböző mezőgazdasági szaktanfolyamok, melyeket a téli hónapokban rendeztek. Ezzel összesen 342 termelőszövetkezeti tag és mezőgazdasági dolgozó végezte el eddig az alapfokú traktoros- tanfoiyamot. Az eddigi tanfolyamokkal együtt ugyanis ennyien vettek részt oktatásban, ezenkívül 183-an a mezőgazdasági szakmunkás- és 55-en a gépészeti szakmunkás-képesítést szerezték meg az évek során. A mezőgazdasági tanulóképzésen összesen 220 an vesznek részt a járás termelőszövetkezeteiben, ebből 38 olyan tanuló, aki a mezőgazdaságban szükséges ipari szakmát sajátítja eL kupéjában. Aztán „adminisztrálta” — miként a többit, a sapkákat, ka. lapokat. „ Válóper” a vonaton? — Sok-sok érdekes vagy szomorú történet fűződik ezekhez a dolgokhoz. Például? Két hónappal ezelőtt a békéscsabai vonatról két karikagyűrűt, meg egy kísérőgyűrűt hoztak be. Lehetséges, hogy a válóper a vonaton zajlott le? A gyűrűkért alig adott az óra. ékszer vállalat 200 forintot... — A talált tárgyakat rendszerint három hónapig őrizzük meg — mondja a talált tárgyak vezetője —, azután átadjuk a Bizományi Áruháznak értékesítésre. Az így kapott pénzt azután a Közlekedésügyi Minisztérium számlájára fizetjük be. Nehogy azt higyje tehát valaki, hogy esetleg én gazdagszom meg rajtuk. Hová utazott a kosrorú? Egyébként valóban szép — de :em igényelt — jövedelemhez jut a minisztérium, mert az utasok többsége nem keresd elhagyott értékeit. Januárban például 50 darab aktatáska, ugyanannyi sál, kesztyű, három bőrönd, egy r .dió, egy príma bőrkabát, két új női té- Ukabát maradt vissza. Februárban az elveszett aktatáskák száma már száz felé járt, de hat bőrönd „hagyta el” gazdáját, nem beszélve arról a hátizsákról, amelyben egy moha koszorú utazott Kelebiá. ról egy ismeretlen város vagy falu ismeretlen temetőjébe és sohasem jut el oda. Az elhagyott 10— 15 teli vagy üres demizson borszerető gazdákról tanúskodik. Van ott egy Lökösházáról „érkezett” vadonatúj kerékpárkülső, egy szegedi származású autólámpafej. A márciusi „hagyatékok” között van két kerékpár. Nagykőrösről Békéscsabáig afmyit beszélhetett va. laki a betegségéről, hogy a vonaton felejtette tíz darabból álló mellkas röntgenfelvételeit. Egy ismeretlen szerző a gondolatait hagyta el a vonaton, naplójában ezt olvassuk: „A mai embert általában három kérdés foglalkoztatja, mi jut nekem, miről maradok le, mit vesztek el”. A bölcs megállapítás őt igazolja. Graneckből iött Bár a talált tárgyak gazdái után nyomozást nem folytatnak, a Graneckből feltehetően Békéscsabára látogató Geigl Elisabeth értékes ruhaneművel telt bőröndjét mégiscsak el akarták juthatni tulajdonosának, ám eddig még nem sikerült nyomára bukkanni a külföldi vendégnek. Lám — vigasztaló — nemcsak mi, magyarok vagyunk feledékenyek. Természetesen, ha a talált holmi tulajdonosának neve és címe ismert, értesítik hanyagságáról. Péhésc'aba vezet Érd ékességként Gellért Józse' ,'atiszükát is készített, honnan ér- j hezik a legtöbb elhagyott holmi, í Eszerint Békéscsaba vezet, de nem i narad el nagyon mögötte a többi ' 'ócponti állomás sem, Szeged, '■-errtes, Kecskemét, KiskunhaIgaz, ami igaz Sorolhatnánk és találgathatnánk vég nélkül a talált tárgyak történetét. Ehelyett csak annyit, hogy igaz ami igaz, nagyon hanyagok vagyunk. De ha valamit elha_ i gyünk, legalább menjünk érte. Ez I elsősorban saját érdekünk, de egyúttal sok felesleges munkától, keresgéléstől, adminisztrálgatástól ímélheijük meg azokah akik ed- lig is díjmentesen vigyáznak hanyagságunk bizonyítékaira, j Zékámi Jarno*
