Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-28 / 99. szám

1965. április 28. 3 Ezerda Harmadszor a megtiszteld címért (TtuIósíHmktöt) A Füzesgyarmati Fölöműves- saövetfeezef éttermében 14 tagú brigád dolgozik nap mint nap. Feteaoigáiva ételt, italt. Vezetője Szarka Zsigmond. A brigád az el- műit években (kétszer nyerte el a Szocialista brigád megtisztelő eí­Kiss Lajos felszolgáló pincér el­határozta, hogy beiratkozik a ven­déglátóipari főiskolára. Szőke Zsigmondné főszakács, aki az el­írni Lt időkben, országos versenyen szerzett érdemeket tájjellegű étel- készítményével, vállalta, hogy a brigád elsőéves tanulóját munka­Tanácskozik a szocialista brigád „vezérkara”. mek. TaSíi* elhatározták, hogy tannadszor is versenyeznek ezért « címért. Hogy ez sikerüljem, a brigád 14 dolgozója különféle tár­sadalmi munkát is vállalt. Álta­lában. egyenként két napot dol goz­nak: részben, a közös tervezés alapján készítendő kerthelyiség felépítésében, a 2-es számú „Fala­tozó” udvarának rendbe hozásá­ban, s a termálfürdő építésénél. Legfeljebb A tavasz megérkeztével meg­kezdődött a legifjabbak utcai sé- táitatása, s karuknak megfelelően igen alkalmas erre a célra az úgy­nevezett kuli kocsi, amelyet Oros­házán a játékboltban szerezhet­nek be a vásárlók. A tapasztalat azt mutatja, hogy humoros ösz- szefüggés van a kocsi és a bolt címe között, mert hát olyan ro­zogán állították, illetve szegeitek össze némelyiket, hogy legfeljebb játékszernek felel meg, de úgy is csak darabonként Különösen be­következik a „karambol”, ha az ember gyakran megy át a kijelölt idején kívül is segíti aibban^ hogy jó szakemberré váljon. A kétszeres szocialista brigád egy-egy jelentősebb rendezvény alkalmával előzetes megbeszélést folytat: kiosztják egymás között a részfeladatokat, s a végzett mun­káról szerzett tapasztalatokat bőr­kötésű brigádnaplójukban rögzí­tik. B. L. játékszer... átkelőhelyeken, ahol a szintkü­lönbség bizony eléggé eltérő. A legtöbbször előforduló üzemzavar az, hogy leválik a rudat rögzítő falemez, mert négy vékony szög­gel erősítették oda, méghozzá alul­ról. Az sem ritka eset, hogy ki­esik a kerék, s így a szülők egyik kezükben a kuldkocsit, másik ke­zükben az apró utasát szállítják haza, nem valami vidám hangu­latban. Igaz, nem drága ez a kis kocsi, alig kerül 150 forintba, de hát lehetetlen, hogy az ember ol­csó pénzért használható árucikket kapjon? mint maximálisan kihasználja a szakterületén a tudományos eredményeket, értenie kell ah­hoz is, hogy a dolgozókat rend­szeresen bevonja a gazdasági egység vezetésébe, felszabadít­va ezáltal a vállalati közösség­ben rejlő sok-sok kezdeményező, alkotó erőt. Volt idő, amikor az egyszemé­lyi vezetést sokan úgy értelmez­ték, hogy a vezető döntse el — feletteseivel való tanácskozás után — vállalata összes problé­máit. S bár sokat beszéltünk a demokratikus centralizmusról, mint a szocialista gazdasági ve­zetés nélkülözhetetlen élvéről, mégis e tanítás nem vált akkor a gazdasági munka irányításá­nak mindennapos gyakorlatává. Sokan abban látták a vállalata demokrácia háttérbe szorulásá­nak okát, hogy a mi gazdasá­gunkban a vállalati igazgatók is felülről kapott utasítások, direk­tívák alapján dolgoznak s az utasítások végrehajtása nem te­szi lehetővé az üzemi demokrá­cia kiszélesítését. A túlcentrali­zálás a helyes vezetési gyakor­lat kialakításában okozott való­ban nehézségeket, de a központi irányítás — a szocialista építő­munka során — mindig feltéte­lezte a különböző határozatok és utasítások végrehajtásának demokratikus megszervezését, a központi gondolatok megvalósí­tóinak alkotó hozzájárulását. Hogy a felsőbb irányítás és az üzemi demokrácia mennyire egymást feltételező dolog, azt ta­lán a legutóbbi időben kiadott munkaügyi rendelkezések vég­rehajtásának tapasztalatai bizo­nyítják legjobban. A Munka Törvénykönyve új rendelkezései, a létszám szüksé­ges mértékre történő leszállítá­sa csak azokban az üzemekben valósult meg különösebb zök­kenő és probléma nélkül, ahol e rendelkezések végrehajtásába bevonták a dolgozók legszéle­sebb rétegeit is. Ahol nem a munkaügyi osztályok íróasztalai mellett próbálták összeállítani a nélkülözhető dolgozók listáját, hanem a nehezebb utat választ­va, a legkisebb egységekben is Napirenden: a termelésre fordított költségek csökkentése A tavalyelőttihez képest job­ban gazdálkodtak a békési járás termelőszövetkezetei az elmúlt év­ben, Búzáiból 2,6, takarmánygabo­náiból 1,6, kukoricából 2 mázsával termeltek többet tavaly, mint az­előtt. A nyolc legfontosabb áru­cikkből 13 százalékkal értékesítet­tek többet a tervezettnél, ugyan­akkor a közös vagyon 22 .százalék­kal, a tiszta vagyon pedig 25 szá­zalékkal növekedett, vagyis most már csaknem 254 millió forintot tesz ki. Természetesen növekedett az egy dolgozó szövetkezeti gaz­dára jutó közösből származó ré­szesedés is: szám szerint a tavaly­előtt! 13 349 forintról 14 132 fo­rintra. Jelentősek ezék az eredmé­nyek. Azonban a járási pártbi­zottságot és a tanácsot kevésbé kápráztatják el, nyugtatják meg, azért, mert már tavaly is vizs- gálgatták — ha nem is túlságosan behatóan — azt, hogy a szövetke­zetek mennyi költséget fordítot­tak egy-egy mázsa búza, kukorica, hús és tej előállítására. Most még jobban szemügyre vették az ön­költség alakulását, hiszen a párt Központi Bizottságának decembe­ri határozata, a takarékossági el­vek betartása a termelőszövetke­zetekre is vonatkozik. A járási pártbizottság legutóbbi ülésén azért tűzte napirendre ezt a té­mát, hogy ösztönözze a termelő­szövetkezeteket a népgazdaság ál­tal kért árucikkelv minél gazdasá­gosabb megtermelésére. Különösen nem kell szégyen­kezniük az önköltség alakulása miatt a szövetkezeteknek, hiszen például a kenyérgabona mázsáját a tavalyelőtti 167 forint helyett 164, a kukorica mázsáját 139 he­lyett 138, a hízó marha kilóját 21 forint helyett 18,43, a hízott ser­tés kilóját 14,2 helyett 13,46, a to­jás darabját 1,90 forint helyett 1,48 forintért állították elő az el­múlt évben. Ezeket a költségeket még jelentősen lehet csökkenten,i. A járási pártbizottság legutóbbi ülésére készült előadvány szerint több millió forintot lehetne meg­megvitatták a tennivalót, és alulról felfelé készültek a ja­vaslatok, nem okozott zavart a létszámcsökkentés, hanem jelen­tősen erősítette az üzemvezetés tekintélyét. Hiszen a munkások láthatták: a vállalat valóban azokra nem tart igényt, akik az ő véleményük szerint is a legin­kább nélkülözhetők voltak. Mind a gazdaságirányítás fej­lesztése, mind az új mód szerek keresése a vállalati vezetés ha­táskörének, fontosságának növe­lését igényli és feltételezi. Az új, magasabb rendű vezetési köve­telmények kielégítése nem könnyű feladat. Ehhez a válla­lati igazgatók sehol sem talál­nak annyi segítséget, mint ép­pen saját üzemükben. E segítsé­get azonban csupán akkor kap­hatják meg, ha a vezetési funk­ciót a legszélesebb körű üzemen belüli demokráciával párosítják. Csak az egész üzemi kollektíva együttes erőfeszítése e*admé- nyezheti azt a pontos, szép mun­kát, amelyet a munkásosztály nagy költője megálmodott. Dr. Garam József takarítani jobb munkaszervezés - sei, gazdaságosabb gép- és íogat- kihasanálással. Érdekes például, hogy az ál­lami gazdaságokban 280 fogatnap teljesítése kötelező évente, a ter­melőszövetkezetek azonban csak 150-et terveztek fogatonként a bé­kési járásban, de a békési Októ­ber 6 Tsz-bem is 93,3 fogatnapot tudtak kimutatná, a többiek vi­szont alig 50—00 fogain apót. Pe­dig egy-egy fogat napi önköltsége 131 és 157 forint között mozog. Szinte érthetetlen, hogy az év 365 napjából mindössze 50—90 napon át foglalkoztatják a sok takar­mányt felemésztő, sok szekér-, szerszám-és egyéb javítási költsé­get igénylő fogatokat. Egy kicsit magyarázat ez arra, hogy a béké­si járásiban is elég sok mellékter­mék maradt kint tavaly ősszel a földeken. A traktorok kihasználása va­lamivel jobb volt tavaly a tavaly- előttinél: az egy traktoregységre jutó normáliholdteljesítmény 953- ról 1178-ra növekedett. E növeke­dés nyomán csökkennie kellett volna az önköltségnek, azonban 56,2 focim helyett 74,4 forintra ugrott egy normálhold önköltsége járási átlagban. De a csárdássá lási Ezüsíkalász Tsz-ben 95,4 a két Sopron yi Hunyadi Tsz-ben 93 forint volt, s elég magas a nor- máliioldankónti ráfordítás a mu- ronyi Lenin, a körőstarcsai Pető­fi és a békési Október 6 Tsz-ben is. Egyenként vizsgálva a szö­vetkezeteket, helyenként eléggé magas a különböző állati termé­kekre fordított költség is. Éppen ezért a járási pártbizottság úgy határozott, hogy ez év májuséban községenként megbeszélésre hívja össze a szövetkezeti és tanács; vezetőiket, s közösen megvitatják, hogyan lehetne gazdaságosabbá vagyis olcsóbbá tenni mind a nö­vénytermelést, mind a hús, a tej, a tojás előállítását. E közös viták után abban reménykedik a já­rási pártbizottság, hogy a terme' ^szövetkezetek nagyobb gotnöo fordítanak a gépek, a fogatok ki­használására és a jobb munka szervezésre. 1. Öntözéssel megháromszorozódott a szálas takarmány Évek óta sok gondot okoz az ecsegfalvi Egyetértés Termelőszö­vetkezetben az állatállomány ta­karmányozása. Az erősein kötött, szikes talajon alig terein annyi, mint más földeken. A szövetkezet vezetőinek minden évben nagy erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy biztosi tani tudják a szüksé­ges termést. Az ecsegfalviak min­den lehetőséget ki is használnak. Különösen nagy gondot fordítot­tak a talajjavításra az elmúlt évek során. Még 1960-ban meg­kezdték ezt a munkát és eddig mintegy 330 holdon végezték el a digózást, illetve meszezést. össze­sen 5 millió forintot fordítottak erre eddig. Az eredmény termé­szetesen nem maradt el. Holdan­ként átlagosan 40—50 százalékkal több termést takarítottak be az így feljavított területeken. Kevés a takarmány A tsz állatállományának növe­kedése megköveteli, hogy a szá­lastakarmány biztosítására is na­gyobb gondot fordítsanak, hiszen ez minden évben egyre kevesebb, ahogyan nő az állatállomány. A területet ugyanis nem tudják nö­velni, így a termésátlagok emel­kedésére kell törekedniük. Jelenleg 520 szarvasmarha, 1450 sertés és 1400 juh szálas takar­mánnyal való ellátásáról kell gon­doskodni, ezenkívül még a háztá­ji gazdaságokban 200 szarvas- marha, 800 sertés és 250 juh van, s ezek ellátására is nagyobb mennyiségű szálas takarmány szükséges. Ez gondot jelent külö­nösen az idén, mivel tavaly a 350 holdnyi lucerna egér- és vízkár, illetve felfagyás miatt elpusztult. A tsz vezetői mái- a korábbi években foglalkoztak a legelőön­tözés gondolatával, mivel a szél­sőséges időjárás és a legelők gyen­ge minősége ezt indokolttá is teszi. Kifizető az öntözés Először 100 hold öntözésénél: megszervezésével próbálkoztak tavaly, s ez igen jó eredménnyel járt. Bebizonyosodott, hogy kifize­tő az öntözés, hiszen a szénahoaam ezen a területen megháromszoro­zódott. A csatornák ásását a tagság vál­lalta. A nagy kampánymunkák — szántás, vetés, növényápolás, be­takarítás — kivételével a csator­narendszer kialakítása volt a fő tennivaló. A tsz saját csatorna- nyitó gépiiéi és sáncoló ekével rendelkezik, s ez lényegesen meg­könnyítette a munkát, összesen 602 hold öntözését tervezték be, s eddig a csatornák 70 százaléka ké­szen áll. Az itt dolgozók a gépek segítségével összesen mintegy 20— 22 kilométernyi csatornát ástak. Az idén már 502 holdat tudnak öntözni, s év végére teljesen befe­jezik ezt a munkát, melyre a tsz összesen 937 ezer forintot, fordít. Jól dolgoztait a csatornaépítők A csatornahálózat kialakítása - ban igen sokat jelentett az, hogy az itt dolgozók lelkiismeretesen és becsületesen vettek részt a mun­kában. így vált lehetővé az is, hogy az idén már jelentős terüle­tet öntözhetnek Ec&egfalván. Kü­lönösen sokat tett Endrődi József , a termelőszövetkezet öntözési ag- ronómusa, aki irányította a mun­kát. Kiválóan teljesítette feladatát a két DT vezetője is, különösen Sal- lai András, valamint Csaba Al­bert, Kovács Lajos, Hidli Rezső és Forgács László munkagépkezelők. A minőségi munkát a termelő­szövetkezet vezetősége ellenőriz­ni tudta, hiszen az elmúlt évben már 100 hold csatornázását elvé­gezték, s ezek kiállták a próbát. Kasnyik Jóéit

Next

/
Thumbnails
Contents