Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-27 / 98. szám

1965. április 27. 4 Kedd Negyedév közlekedési Nagyon örvendetes, hogy or. szagunkban évente mintegy 15 százalékkal növekszik a közúti gépjárművek, a modem személy­es teherszállító eszközök száma. Több százezer motorkerékpár. va_ lamint szentély- és teherautók, autóbuszok, vontatók, különleges gépjármüvek tízezrei népesítik be utainkat, biztosítják a kényelmes, gyors közlekedést, a gazdaságos szállítást. Mindez gazdasági éle­tünk gyors ütemű fejlődését, az életszínvonal állandó emelkedését mutatja. Ez az érem együk oldala. A má­sik oldala mar egyáltalán nem örvendetes. A közúti közlekedési balesetek növekedési százaléka túlhaladta a gépjármüvek éven. kénti növekedési arányát. Ez a közúti közlekedés mind nagyobb és nagyobb gondot okozó árnyol­dala. A baleseti számok vádolnak. És a számok mögött szülök, gyerme­kek, árvák és özvegyek könnyes, fájdalmas kérdése: miért? Miért kell száz és száz, többségében életerős, egészséges embernek ilyen oktalanul befejezni életét? A járványok, tömegpusztító be­tegségek áldozatainak száma el­törpül a közlekedési balesetek áldozatainak száma mellett. Ta­lán törvényszerű ez és ellkerüttie. tetten? Talán a forgalom növeke­désének szükségszerű velejárója a baleseti grafikon felfelé ívelő görbéje? Nem! Sok száz jármű és sok ezer gya­logos közlekedik ugyanazon az út­vonalon, s ugyanabban az időben, mégsem történik baleset, ha vala­mennyien betartják a közlekedési szabályokat. A járművek vezetői képvise­lik,a legnagyobb számot a balese­tek előidézői. között. Igaz. hogy az (éldolguk nehezebb a közlekedés­Becsiiletes megtaláló Olyan ntéotelen lévőiét kárp­itunk, amelyet ez esetiben nem Ítészünk <tt- többi névtelen hevét mérlege ben, mint a gyalogosoké, utasoké, de éppen ezért nagyobb a fele­lősségűk is. Különösképpen vo­natkozik ez a motorkerékpár, személygépkocsi és a tehergépko­csi vezetőkre. Ennek ellenére első helyen állnak a balesetek okozói között. Ezt bizonyítja a közúti közlekedési baleseti statisztika is. A közúti közlekedési fegyelem megyénk területén ez év első negyedévében sem volt kedvező. Ugrásszerűen növekedett a bal. esetek száma. Míg 1964 első ne­gyedévében 39, addig ez év azonos időszakában 99 baleset volt. Ör­vendetes. hogy az összbalesetek száma mellett a halálos balesetek száma viszont csökkent. A leg­több balesetet ez évben is a gon- dalian vezetés, gyorshajtás, elsőbb, ségi jog meg nem adása, szabály­talan kanyarodás és szabálytalan előzés okozta. A figyelmetlen, gondatlan vezetés nagyon gyakran szerepel a statisztikában. Gondatlan vezetés 37, gyorshajtás 7, műszaki hiba 9, elsőbbség meg nem adása 12, sza­bálytalan előzés 7. szabálytalan kanyarodás 12 esetben volt a bal­eset előidézője. Gépjárműveink többsége közül­ietek tulajdonában van, a balese­teknek csaknem 50 százalékát mégis magángép jármüvek okoz. zák. Kétszázkilencezer-ha rminc fo­rint anyagi kár származott a bal­esetekből. Húsz személy súlyos, 38 könnyű sérülést szenvedett. Ezeket elkerülhették volna, ha a gépjárművezetők a KRESZ szabá­lyainak megfelelően közlekednek. A kerékpárosok is gyakran ve­szélyeztetik a biztonságos közle­kedést. Gyalogjárdán, valamint ki- világítatlanul közlekednek, irány- változási szándékukat nem vagy esek későn jelzik, egymás mellett kerékpároznak az úttesten. Ez évben 11 esetben volt kerékpáros az okozója a baleseteiknek. A gyalogosok sem a KRESZ szabályainak megfelelően közlekednék sokszor útjainkon. Megfeledkeznek arról, hogy lakott területen kívül a bal — szemben a menetiránnyal —. míg lakott te. rületen — ahol járda nines — a jobb oldalon kell közlekedni. Gyakran ott is az úttesten közle­kednek. ahol gyalogjárda van. Ezenkívül leginkább az úttesten való áthaladásnál szegik meg a KRESZ idevonatkozó rendelkezé­seit. Különösen a gyermekek csín. talansága veszélyezteti a közleke­dés rendjét, biztonságát Az utca nem játszótér! Mégis hány apró­ságot látunk az úttesten kerékpá­rozni, futballozni, sőt néhol még tempósan rajzolgatni is az utca kövére, miközben körös-körül szá­guldanak a járművek. Ezért ter­mészetesen a szülőket is felelős­ség terheli. Emiatt 1963-ban hat, 1964-ben már 26 gyermek baleset volt. Mik voltak a gyermelobalesetek okai 1964-ben? Tizennyolc esetben figyelmetlenül akartak átsza­ladni az úttesten, a többi baleset szabálytalan kerékpározásból és járműbe való kapaszkodásból eredt. A huszonhatból huszonkét eset­ben lakott területen történt a bal­eset. Sajnos, már ez évben is volt kétszer gyermekbaleset, mindket­tő sérüléssel járt. A KRESZ szabályainak megis­merését, felfrissítését nagyban elősegítette a rendőrség által tar­tott propagandaelőadás, filmvetí­tés, kiállítás. Megyénkben a KRESZ egyes rendelkezéseit mó­dosító BM, KPM együttes rende­letéről tíz esetben tartottunk elő­adást, melyet értékes oktató jeäle. gű filmvetítés követett. Az előa­dást megfelelő szervezés előzte meg. mégis általában kevés volt a megjelentek száma, különösen a gépjárművezetők részéről, bár voltak egyes vállalatók, szervek, amelyeknek vezetői kötelezővé tették a megjelenést. Mindenkinek be kell látnia, hogy fegyelmezett közlekedéssel sok baleset elkerülhető. A közle­kedés megköveteli minden em­bertől az alkalmazkodást mások­hoz. A fenti statisztika elgondol­koztató, tanulni, okulni lehet be­lőle. Békési Imre r. szds. 40 év a közszolgálatban (Tudósítónktól) Mindenki Giziké néninek szó­lítja. Nagy Imréné, Jakab Gizel­la nevét ismeri az egész szeghal­mi járás, hiszen mint telekkönyvi előadó, már évek óta működik a járásbíróságon, és akik ügyes-ba­jos dolgaikkal hozzáfordulnak, nem felejtik el mosolygós arcát, jó kedélyét. Azt pedig kevesen tudják, hogy Nagy Imréné ebben az évben ünnepli közszolgálatá­nak 40. évfordulóját. Nevetve me­séli, hogy 1925-ben kezdte pá­lyafutását egy szeghalmi ügyvédi irodában. Innét 1940-ben került a szeghalmi járásbírósághoz, ahol ma is tevékenykedik. Az elmúlt héten munkahelyén kedves ünnepséget tartottak, ahol köszöntötték Nagy Imrénét. A me­gyei bíróság elnöke az igazság­ügy szolgálatában megszakítás nélkül eltöltött 25 éves szolgálatát jubileumi jutalomban részesítette. Ma is fáradhatatlan, a szakszer­vezetben tevékenykedik, a járási nőtanács vezetőségi tagja és a já­rási jogi és családvédelmi bizott­ság elnöke. Negyvenéves pálya­futásának évében sok szeretettel köszöntjük mi is. (ff. J.) Ülést tart a MTESZ megyei Intéző Bizottsága A Műszaki és Természet tudo­mányi Egyesületek Szövetségének megyei Intéző Bizottsága április 29-én, csütörtökön délután fél öt órai kezdettel ülést tant Békéscsa­bán, a Technika Házában. Lányi Frigyesnek, a Műszaki Fejlesztési Bizottság vezetőjének beszámoló­ja alapján először megvitatják a műszaki fejlesztési intézkedési tervet. Ezután más időszerű fel­adatokat tárgyalnak meg az inté­ző bizottság ülésén. Az üzletek ünnepi nyitvatartása A megyei tanács kereskedelmi osztályától kapott tájékoztatás sze­rint az üzletek megyénkben má­jus 1-én, valamint az előtte lévő és az utána következő napon az alábbiak szerint árusítanak: Április 30-án, pénteken az élel­miszer- és az iparcikikiboltok ren­des hétköznapi, a vendéglátóipari egységek szombati nyitvatartási rend szerint lesznek nyitva. Május 1-én, szombaton az élel­miszer- és az i pa re í kkbol tok — a kitelepítések kivételével — egész nap zárva tártnak. Az édesség- és dohányboltokban vasárnapinak megfelelő ideig árusítanak, míg a vendéglátói pari egységekben szombati nyitvatartási rend sze­rint szolgálják ki a vendégeket. Május 2-án a vasárnapi nyitva- tartásra kijelölt élelmiszerboltok, valamint az édesség- és dohány­boltok a vasárnap szokásos ideig lesznek nyitva. A vendéglátóipari egységekben is a szokásos vasár­napinak megfelelő majd e napon a kiszolgálás. • Koseljov: Személyi tulajdon a szocializmusban Egy kitűnő könyv margójára me Hé, hanem inkább közöljük. 64. becsületes megtatúló — ezt a átevez adtuk a névtelennek — fcét jéV’ív kockás papért gyömö­szölt borítékba és feladta la­punk címére. Bocsánat, volt benne-egy 10 forintos is... Az egyik levél nekünk szólt, így: „Kérem az alant leírt szö­veget közölni: Keresem azt a jkárosultat, aki 1965-ben egy bi­zonyos pénzösszeget elveszített, közölje az újságban, hogy mi­kor veszítette el, melyik útvo- malon és közölje a pénzössze­get is. Azt is kérem megírni, Hogy miben volt a pénz.'' A másik fél ívet a postának szánta, feltételezhetően azért, mert tudta, hogy a 10 forintot •— melyet szabályellenesen kül­dött a borítékban — a posta úgyis felfedezi. Ugyanis ebben ezt írja: „Kérem a postahiva­talt, hogy a 10 forintból a ke­zelési költséget vonja le. a megmaradt pénzt a lapkiadó vállalatnak szíveskedjék elkül­deni.'’ ötlete kedves és kitűnő, em­bersége pedig — jogos a cím: becsületes megtaláló. va—ti— Jó! halad az építkezés a Békéscsabai j Konzervgyárban A Békés megyei Építőipari Vál- [ lalat a Békéscsabai Konzervgyár épülő tésztaüzemének a szerke­zeti vasbeton elemeit részben az építkezés helyén, részben pedig' a központi telepen még a télen és kora tavasszal gőzöléses eljárással elöregy ártotta. Ez két-három hó­nap előnyt biztosít és lehetővé te­szi, hogy az építkezés határidő­re befejeződjék. Az elemek be­emelése megkezdődött. Ugyancsak megfelelő ütemben halad a szociális épület és az iro­da építése. Ehhez a vállalat a szükséges létszámot és a rendel­kezésre álló anyagot biztosítja. Arra törekszik, hogy mielőbb át­adhassa a konzervgyárnak, a tég­lahiány azonban átmenetileg fennakadást okoz. A víztorony csúszózsaluzásai a múlt évben elkészültek, jelenleg a víztartályt zsaluzzák. Még egy víztároló építése szükséges. A víz- j tornyot előreláthatólag a szezon­idő kezdetén üzembe helyezik. Elsősorban közgazdasági-politi­kai szempontból, de sok vonatko­zásban a szocialista polgári jog területét is érintő igen érdekes és értékes kiadvány jelent meg a kö­zelmúltban a Kossuth Kiadó gon­dozásában: A. J. Koseljovnak Sze­mélyi tulajdon a szocializmusban című munkája. A könyv megje­lenését, a megjelentetés fontos­ságát többféle módon lehetne in­dokolni. Elsősorban talán azzal, hogy fejlődésünk jelenlegi szaka­szában e témával kapcsolatban felmerültek és felmerülhetnek problémák, amelyeknek értékelé­se egy ilyen mű ismeretében fel­tétlenül határozottabb, körvona- lazottabb. A személyi tulajdon — ahogyan mi értelmezzük — a szo­cializmust építő, a szocializmust megvalósító országok tulajdoni kategóriája, amely teljesen más fogalmat takar, mint ahogyan azt a tőkés termelési viszonyok kö­zött tekintettük. Koseljov könyve a teljesség igényével nyúl a té­mához; magas színvonalú elvi kö­vetkeztetéseket von le mind a tő­kés termelési rend, mind a szo­cializmus építésének gyakorlatá­ból; éles határvonalat húz, meg­győzően és széles látókörűen ér­vel. A könyv első fejezete a szemé­lyi tulajdont mint a személyi fo­gyasztás formáját tárgyalja. Ab­ból kiindulva, hogy a termelési eszközök magántulajdonának meg­semmisítése és a termelési esz­közök társadalmi tulajdonba vé­tele nem szünteti meg a társadal­mi termék személyes elsajátítását, csupán ennek tőkés formáit szá­molja fel — megadja a tulajdon­nak, mint gazdasági kategóriának fogalmát. A termelési eszközök szocialista társadalmi tulajdona — állapítja meg — a szocialista termelési viszonyok fejlődésének és tökéletesedésének, valamint a kommunista termelési viszonyok­ká történő átnövésének gazdasági alapja. A szocialista társadalmi tulajdon hozza létre azt a tör­vényt, amely az anyagi javak ter­melésének és elosztásának legjob­ban megfelel; a szocialista társa­dalmi tulajdon hozza létre a cél és az akarat egységét, a társa­dalom összes tagjainak egységes cselekvését, amely nem másra irá­nyul, mint a termelőerők fejlesz­tésére és azok tervszerű kihaszná­lására. Mindez pedig annak érde­kében, hogy a társadalom egyre növekvő anyagi és kulturális szükségletét mind magasabb szín­vonalon, a legteljesebben tehessen kielégíteni. A fogyasztási cikkek személyi tulajdona is a termelési eszközök szocialista társadalmi tulajdonának származékaként fogható fel. A személyes fogyasz­tás úgy jelenik meg, mint a tár­sadalom egyes gazdasági negye­deinek” — a családnak vaut' U'e-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents