Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-27 / 98. szám

1W5. április 27. 5 Kedd Színvonalas irodalmi est Békéscsabán Tehetséges fiatalok az Építők „Juhász Gyula" Irodalmi Színpadának tagjai A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Központi Könyvtara az Építők „Juhász Gyula” Irodalmi Színpadának közreműködésével jól sikerült irodalmi estet rende­zett pénteken délután Békéscsa­bán, az SZMT -székházénak ta­nácstermében. Daniss Győző, a Jókai Színház tagja arról szóit bevezetőben, hogy ez a bemutatkozás hazánk felszabadulásának 20. évfordulója és a Költészet Napja jegyében történik. E két dolog nem áll messze egymástól; népünk törté­netében a költészet mindig szoros kapcsolatban állt a szabadsággal. A több mint százfőnyi közön­ség feszült érdeklődéssel figyelte végig az irodalomszerető, ígéretes fiatal diákművészek előadását. Igen mély átéléssel tolmácsolta Szentmiklósi Lajos Fejes Endre: A hazudós c. novellájának mon­danivalóját a novellából rendezett jelenetben, de élményt nyújtott a televízióban már látott dramati­zált Brecht-költemény is. A műsorban viszonylag kevés szerep jutott az összekötő szö­vegnek. a tartalmi és hangulati egységet maguk a színvonalasan elmondott versek adták meg, s ve­zették el a hallgatót — a rendező szándékának megfelelően! — a múltból a jelenbe. A közönség tet­szését legjobban Tímár Béla, Ga­zsó Erzsébet és Dudás Katalin nyerték meg kifejező, kulturált versmondásukkal. A műsor egész hangulatát nagyban meghatároz­ták a jelenetek és versek közé ik­tatott ének- és zeneszámok. Az irodalmi est Váci Mihály: Szeres­setek című költeményével zárult, azzal a gondolattal, amely ennek a Váci-versnek középpontjában áll: „Győztes próféták kellenek a népnek . . . nekünk már az az esz­me kell, mely győztes.” Ennek a győztes eszmének a jegyében dolgozik, tanul az Épí­tők „Juhász Gyula” Irodalmi Színpadának minden tehetséges fiatal tagja is, s hogy ennyire jutottak, abban nem kis szerepe van vezetőjüknek, Szoboszlay Sándor színművésznek, aki nagy szeretettel foglalkozik velük. E műsorral is bizonyították, érdeme, sek arra, hogy a jövőben még I több segítséget kapjanak tévé-' kenységükhoz fenntartójuktól, az Építők Munkácsy Mihály Kultúr- otíhonától. —fi— Megyei értekezleten vettek részt a középiskolák KISZ-bizottságainak titkárai Egész napos értekezletre gyűl­tek össze Békéscsabán tegnap a középiskolák KISZ-bizottságainak titkárai, csúcstitkárai, és a kollé­giumi diáktanácsok titkárai. A többi között a nyári építő­táborok megszervezéséről, techni­kai előkészítéséről, a vezetőképző tanfolyamokra való felkészülésről kaptak tájékoztatót, tanácsokat a megjelent KISZ-vezetők. Szó esett az elkövetkezendő tan­év politikai továbbképzésének elő­készületeiről is. A megye gimnáziumaiból, tech­nikumaiból, szakKózépisk óléiból és a középiskolás kollégiumokból összesen negyvenhármán vettek részt a megyei KISZ-bizottságon megtartott értekezleten. Megkezdték a Sztár televízió sorozatgyártását A Székesfehérvárt Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárában megkezdték a Sztár te­levízió sorozatgyártását. Az új, nagyképernyős készülék domborí­tott, színezett csupaszom előlap­pal. s a modem bútorokhoz illő kávával készül. Az új típusból az idén előreláthatóan tízezer kerül az üzletekbe. (MTI) Kétezer-nyolcszáz fiatal köthet még tanulószerződést a mezőgazdasági üzemekkel A mezőgazdasági üzemek az idén 6000 általános iskolát vég­zett fiatallal kötnek tanulószer­ződést. A keretszám valamivel kisebb, mint a tavalyi, megállapí­tásánál ugyanis már számoltak a mezőgazdaság szakmunkás-szük­ségletére vonatkozó legújabb fel­mérések adataival. Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek csak annyi tanuló­val szerződnek, amennyit a szak­munkás-bizonyítvány megszerzé­se után a képzettségnek megfele­lően foglalkoztatni tudnak. A fel­vételi szám kialakításánál foko­zottabban figyelembe vették az intézeti, iskolai férőhelyek, vala­mint a pedagógusok, szakoktatók számát, hogy valamennyi tanuló részére megfelelő színvonalú kép­zést és elhelyezést biztosíthassa­nak. Az általános iskolák VIII. osz­tályából eddig 3200-an jelentkez­tek mezőgazdasági tanulónak, ami azt mutatja, hogy örvendete­sen megnőtt az érdeklődés e szak­máik iránt. 2800 tanulóhely azon­ban még nincsen betöltve, s a me­zőgazdaság az iskolaév végéig vár­ja azoknak a fiataloknak a jelent, kezését. akiket középiskolába vagy ipari tanulónak nem vettek fel. A 13 mezőgazdasági szakma kö­zül a legtöbben eddig a növény­termesztő gépészetet és az öntö­zéses növénytermesztő gépésze­tet választatták; a jelentkezették száma már csaknem elért az 1500- as keretszámot. Viszonylag keve­sen jelentkeztek azonban az állat- tenyésztési szakmákra, pedig a gépesített nagyüzemi szarvasmar­ha-, sertés-, baromfi, és juhte­nyésztés sok képzett szakmunkást igényel. Több száz fiatal köthet még szerződést a szőlő-, a gyü­mölcs- és a zöldségtermesztő szak­mákban is. (MTI) dűl élő tagjának — személyes szükséglet-kielégítési formája. A szerző különböztet a terme­lési eszközök tulajdon formájá­nak, mint az elsajátítás formájá­nak és a személyi tulajdonnak, mint a személyes tulajdon formá­jának közgazdasági tartalma kö­zött. Válaszol arra a kérdésre, hogy milyen társadalmi viszonyok között tesz szert a személyi tu­lajdon, mint a személyes fogyasz­tás formája önálló közgazdasági kategóriái létformára? A továbbiakban a fogyasztási cikkek személyes elsajátításának gazdasági természetét tárgyalja a szocializmust megelőző gazdasági rendszerben. Ezzel zárul a kötet első fejezete. A második fejezet a személyes elsajátítás jellegét és a személyi tulajdon gazdasági természetét körvonalazza szocialista viszo­nyok között. Aláhúzottan állapít­ja meg: „Az egyéni, személyi tu­lajdon gazdasági alapja a szocia­lista társadalomban a termelési eszközök társadalmi tulajdona és a kizsákmányolástól felszabadult dolgozók együttműködése. A sze­mélyi tulajdon szocialista társa­dalmasításának, a társadalmi ter­melésben végbement gyökeres át­alakulásoknak, valamint annak a következménye, hogy megszűntek a tulajdon és a munka közötti an- tagonisztikus ellentmondások, az emberék között a társadalmi mun­kában és az anyagi javak elosztá­sában való részvételt illetően új viszonyok alakultak ki.” E tételt kibontva adja meg a tulajdonvi­szonyok jellemvonásait, amelyeket a termelési eszközök közös birtok­lása, a termelőeszközökhöz való egyenlő viszony és a társadalom minden tagjának azonos munka- lehetősége motivál. Itt válaszol arra a kérdésre is, hogy mi a mértéke a társadalmi termék azon részének, amelyet a társadalom tagjai személyesen, egyénileg el­sajátítanak. A következő fejezet az össznépi és a szövetkezeti (kolhoz) válla­latokban dolgozó munkások sze­mélyes elsajátításának és szemé­lyi tulajdonának sajátosságaival foglalkozik. Megadja e személyes elsajátítás általános és különös vonásait, meghatározza az álla­mi vállalatok, valamint a kolhoz­parasztság személyi tulajdonának körét. Koseljov könyvének zárófejeze­te a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszaká­ba helyezi a személyes elsajátítás problémakörét és foglalkozik a személyi tulajdon jellegében vég­bemenő változásokkal. A fejezet az SZKP XXII. kongresszusának abból a megállapításából indul ki, hogy a kommunista pártot min­den tevékenységében a népjólét növelése, a szovjet emberek anya­gi, szellemi igényeinek fejleszté- j se, azok mind teljesebb kielégíté­se vezérli. Tárgyalja a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisának létrehozásával, valamint a szemé­lyes elsajátításban és a személyi tulajdonban végbemenő változások témáját. Végül arra ad választ, hogy milyen lesz a személyes el­sajátítás és a fogyasztási cikkek személyi birtoklása, valamint az azok feletti rendelkezés jellege a kommunista társadalomban. Koseljov: Személyi tulajdon a szocializmusban című munkája jó és hasznos könyv, amelyet min­den bizonnyal újabb, hasonlóan érdekes és értékes, sok hasznos tapasztalatot adó könyv követ majd. A Kossuth Kiadó ez évi programja is erről győz meg ben­nünket. D. F. Képek az MBS megyei küldöttértekezletéről Mint már tudósításban beszá­moltunk róla. április 24-én, szom­baton tartották meg Békéscsabán a KISZ-táborban a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség Békés me­gyei küldöttértekezletét. A jelen­lévők elemezték az elmúlt két év munkáját, eredményeit, megha­tározták a következő két esztendő feladatait. A küldöttértekezleten kitünte­téseket is adtak ét, majd újjává­lasztották a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnökségé­nek és ellenőrző bizottságának tagjait. Képeink a megyei kül­döttértekezleten készültek. Dobra János elvtárs, az MHS megyei elnöke beszámolóját mondja. Úszta Gyula altábornagy elvtárs, az MHS országos elnöke, honvédelmi miniszterhelyettes és Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára baráti beszélgetést folytat a küldöttértekezlet szünetében. Szavaznak a járási és városi küldöttek. V. Z. Fotó: Kocziszky A neuron elektronikus modellje A Lengyel Tudományos Akadé­mia Automatizálási Intézetében elkészítették a neuron elektroni­kus modelljét. A mikroszkopikus idegsejt — amelyből az agyban több mint tízmiliiárd van — mű­szaki „kivitelezésben” igen impo­záns: egy egész asztalt elfoglal. A rádióelektronikusok, a neuro­fiziológusok és a matematikusok arra » következtetésre jutottak, hogy a neuron-modell ugyanúgy reagál a külső ingerekre, mint az emberi agy idegsejtje. A tudások a j «vőben kiépítik e modellek egész rendszerét, amely bizonyos mértékben reprodukálná az agy munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents