Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

IMS. április 25. 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON A pedagógus írja: Madárvédelem és az iskola Herman Ottónak, a jeles ma­gyar ornitológus halálának 50. év­fordulóján 1964-ben a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa törvényere­jű rendeletet adott ki, amelyben elrendeli a mesterséges madárte­lepítést és a madarak védelmét szolgáló téli etetők felállításét. Hogy ennek a jelentőségét fel tudjuk mérni, tudnunk kell azt, hogy az első madárvédelmi ren- deletünk Herman Ottó javaslatá­ra jelent meg 1901-ben. Ez a ren­delet még csak 132 mezőgazdasá­gilag hasznos madárfaj védelmét írja elő. Az 1950-ben kiadott vadá­szati rendelet már 27 faj kivételé­vel az összes madarunkat véde­lem alá helyezi. A fejlődés akkor válik világossá, ha tudjuk, hogy Magyarországon megközelítőleg 400 madárfajt tartanak nyilván. A rendeletek megszegői, ha csak nem súlyosabban büntetendő sza­bálysértést követnek el, 500 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújt­hatok. Madarainkat tehát a törvény ereje védi. A mezőgazdálkodás belterjessé válása azonban olyan helyzetet produkált, amely hasz­nos madaraink pusztulását indí­totta el. Gondoljunk csak arra, hogy ma már milyen mértékben alkalmazzák a vegyszeres gyom- és rovarirtást. Ezek a mérgek közvetve vagy közvetlenül mada­rainkat is veszélyeztetik. Másik fontos probléma az, hogy az er­dők, parkok legnagyobb része ma már nem biztosít nyugodt fészke- lésá lehetőséget. Erdőinkben alig lehet látni öreg, odvas fákat, ame­lyek számos hasznos madárnak természetes fészkelési lehetőséget biztosítanának. Az Alföld még hátrányosabb helyzetben van eb­ből a szempontból, holott éppen ezen a nagy összefüggő mezőgaz­dasági tájon lenne a legnagyobb szükség hasznos madaraink szá­mának növelésére. Ezen a helyzeten óhajt segíteni az 1964. évi 17. sz. törvényerejű rendelet, valamint a 8/1964 (VII. 25.) FM. sz. rendelet, amely töb­bek között kötelezően előírja az odúk kihelyezését és a téli etetők felállítását. A sokak szemében még ma is gyerekek játékának, szórakozásának tűnő odúk kihe­lyezése s készítése ezáltal minden­kire kötelező, akinek birtokában gyümölcsöskert van. Erdők, par­kok ellátása madárodúkkal az azokra felügyelő helyi szervek feladata lett. Szabványméretben készült odúk kaphatok, elterjedé­süket mégis az gátolja elsősorban, hogy nagy tömegben nem készül­nek. Az általános iskolák VI. osztá­lyában politechnikai órákon min­den gyereknek készíteni kell egy odút. Miután elkészültek, s a ta­nár leosztályozta azokat, sorsuk meglehetősen egyhangú. Általá­ban anyagukat valamilyen más feladat elvégzésére használják fél. Pedig minden város és falu — ez utóbbi szinte teljes mértékben — egyetlen év alatt eleget tudna ten­ni a fenti rendelkezésnek, ameny- nyiben ezeket az odúkat megfe­lelő irányítással kihelyeznék. Min­den évben fél tudnák frissíteni a tönkrement odúkat, sőt a számu­kat gyarapítani is lehetne. Ezál­tal a hasznos madarainknak ál­landó fészkelési lehetőséget bizto­sítanának. Az a haszon, amelyet a száz meg ezer kismadár hajt évente, tízmiEiókkal mérhető. Ezek a milliók pedig megérik azt a néhány forintot, amennyibe ezék az odúk kerülnek. Gyarmathy Zsolt Bő, rövid szoknya — karcsú derék — nőies sziluett Milyen a tavaszi, nyári párizsi divat Párizsban, a Heute Couture di­vatbemutatója legalább olyan ese­ményszámba megy, mint egy nem. Az előző években még az esté­lyi ruháiknál is a sportos vonalak domináltak. A fémgombos váll­nyák, karcsú derék, természetes váll, gömbölyű mellrész jegyében készültek a ruháik. A pliszírozott és körgloknds szoknyák, a nagy zetközi kultúresemény premierje. Tudósítók sokasága várta a „di­pámtok, a laza szabás, a hosszú nadrág és az egyenes szabású ka­szélű kalapok, a világos színű ha­risnyák és az áttetsző, könnyű anyagok kerültök isimét előtérbe. Íme, a legfrissebb híradás rajzban az új párizsi divatról: Christian Dior az egyik legna­gyobb s,divatdiktátor”. Tavaszi kosztümjén érdekes a gallér nél­küli nyakmegoldás, a féloldalas, aprógombos csukás és a kabát ki- lenctázedes hossza. A kosztüm eg­zotikus kiegészítője a színes, csa­vart turbán (első rajzunk). legszembetűnőbbek a nőies vo­nalak Cardin ruháinál. Ez a pasz­tellszínű kabát az új stílus min­den jegyét magán viseli. Kerek nyak masnidísszel, csak derékig futó gombolás és „repülő” szabás­vonal (második rajzunk). Jacques Heim ruháinak nőies vonását sok pliszírozott és rakott szoknya adja. Újdonsága a hosz- szított derék. Különösen a nyári, ujj nélküli ruhái fiatalosak, nőie­sek (harmadik rajzunk). vatdiktátorok” meglepetéseit, s te­lefonom, szikratávírón, telexgépen adták tudtul a világnak, milyen divatvonalakat kreáltak, s hogyan öltözhetnek majd a nők az új cki- mt saeeiöit bátok fiús külsőt kölcsönöztek a nőknek. Most új jelszót adtak ki a pári­zsi divatfcreáterok: „Legyen a di­vat minél nőiesebb!” A tavaszi jiagy bemutatókra a laza, bő szók­Nina Ricci tavaszi kosztümjeit a csípőn alul érő kabát, s a lefelé bővülő szoknya jellemzi. A nagy karimájú kalap figyelemre méltó, újszerű kiegészítője az öltözéknek (negyedik rajzunk). Milyen a cipődivat? Szűnőben van a hegyes orrú ci­pők egyeduralma. Az orrforma a női, a férficipőknél egyaránt göm­bölyűbb, vagy vágott, még az al­kalmi cipőknél is. A cipők sarka szélesebb, laposabb lett. teljes kényelmet szolgálják. A la­pos sarok, a gömbölyű orrforma és a talp hajlékonysága érvényesül még a gumitalpas megoldásúak- nál is. A nyári cdpődivatot a könnyed­A női alkalmi cipőknél a sarok még vékonyabb, de már itt is je­lentkezik a szélesebb forma; di­vatos a hátul nyitott megoldás. A felsőrész általában fekete velúr, lakk és sevró. Az egyszerű vonalvezetés mel­lett az alkalmi cipőket raffolás- sal, különböző textilmasnikkal dí­szítik és újszerű a nagy fém­vagy bevont csatok alkalmazása. A ruhadivattal párhuzamosan — női és férfi cipőknél egyaránt — nappali viseletre előtérbe kerül a ség és korszerűség jellemzi. A ci­pők nyárra széllős, nyitott megol­dással, vaste«, széles sarokkal ké­szültek. A világos színek domi­nálnak és a fehér lesz a legdiva­tosabb szín. A nők körében nép­szerű maradt az élénk színű pán­toméit és a saru. hátsó sarokpántos megoldással. Az utóbbi években külföldön közkedvelt textilcipők nálunk is forgalomba kerülnék. Az egyik típus kötött mintás, főleg fehér és fekete színben, bőrrel kombinál­sportos megoldás. Orrformájuk gömbölyített, szélesedő és lapos. Mindenféle bőrfajta divatos. A legnagyobb sikere a velúrbőmek van, de kedveltek a gyík-, kroko­dil-, kígyóbőrből készített kombi­nációk. Díszítés a sportos ringli, vastag tűzés, bevarrások és rátű­zött bőrcsíkok. A harmadik típus a lapos sarkú sportcipő, kissé magasított szár­ral. Férfiak és nők is megkedvel­ték, különösen a barna különbö­ző árnyalataiban. Ezek a cipők a ▼a készül. A másik modell élénk színű textilanyagból, mokasszín formában főleg hétvégi kiránduló, cipőnek használható. Világszerte a minél könnyebb és hajlékonyabb cipők gyártására törekednek. Ezért a mi tervezőink ugyancsak béleletlen modelleket terveztek, különösen a tavaszi és nyári cipőknél. A tervrajzon már az őszi cipődivat is kibontakozik. Nőknek és férfiaknak is magasí­tott bokacipő és a díszes csizma lesz az újdonság. (K. M.) Máté Béla

Next

/
Thumbnails
Contents