Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
IMS. április 25. 7 Vasárnap Késő esti körséta az í*n/cftcfalatok üzemekben- Ismeretlen a selejt — Fiatalkorúak éjjeli útja — Ahol mindig van áram KaSves régi diaiam szűrődött Ibi az elmúlt hét egyik estéjén a város ismert szórakozóhelyéről: „Halkan koppéin az eső” játszotta benn a zenekar, kint pedig vigasztalanul zuhogott az áprilisi zápor. Hétköznap lévén is zsúfolásig telve volt az étterem, tompa ma. rag töltötte be a termeit, amikor útra kéttünk, hogy meglátogassuk néhány üzem déhitános, illetve éjszaka is dolgozó munkásait Mert amíg mások önfeledten szórakoznak, ők a gép vagy a vezér- lőasatal mellett állnak. Elsőként a Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregységébe indultunk. A daraíbolóüzem hatalmas ablakainak függönyrésein fény szűrődött ki az esőtől csillogó udvarra. Odabenn fehér köpenyes, serénykedő kollektíva fogadott bennünket, az asztalokon, tálcákon, ■ a ládákban ínyencfalatok garmadáját láthattuk, amerre csak tekintettünk. Már a délelőtti óráktól fogva tevékenykedtek a tojásfeldolgozóból ideiglenesen átirányított leányok, asszonyok. Még túlórázásra is szükség volt, hogy teljesítsék a feladatukat. Este fél nyolcig — látogatásunk idejéig — mintegy 2100 cár- lóét daraboltak fél, s ugyancsak körülbelül ötezer darabos teljesítményt érték el az exportáruból visszamaradt aprólék rendezésével. Andó Margit technikus elismeréssel beszélt a szorgalmas kollektíváról. Bár meg kellett nyújtaniuk a műszakot, az ütem az utolsó órákban sem csökkent. Nagy gondot fordítanak a minőségié, hiszen az üzem nagy meny- nyíségű árut szállít exportra is. Nem kerülhette el a figyelmünket az a jó kollektív széliem sem, amelynek természetes velejárója az összehangolt, eredményes munka, az egymás szere tete és megbecsülése. Mert csakis azok az emberek dolgozhatnak oly vidáman és eredményesen — mint a darra- bolóüzem munkásai —, akik szeretik, tisztélik és segítik egymást, akiknek öntudata a kollektív munkában fejlődik. A daraiboió- üzem dolgozói is hozzájárultak ahhoz, hogy eddigi jó hírüket bel. és külföldön tovább öregbítsék. R vas* és kályhaipari vállalat I-es mechanikai üzemében jellegzetes zaj fogaid bennünket. A forgácsológépek sűrítve, harsogva marják a befagyott anyagot, s a földön körös-körül félig vagy teljesen kész idomokat láthattunk. Juhász József fiatal szakmunkás a csűcsesztergapadon éppen egy hatalmas tengely megmunkálásával foglalatoskodik. Már a tizenegyediket fogta a gépbe a műszak eltelt órái után, s mint elmondotta, egy év óta munkája a felhordótengely esztergiálása, amelyet a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárnak készítenek a járvaszecs- kázó géphez. Az említett idő alatt közei két és fel ezer tengely került ki az üzemiből. Megtudtuk azt is, hogy Juhász József szorgalmas, lelkiismeretes munkájával havonta 1800—2000 forintot keres, s nem emlékszik arm, hogy mostanában selejtet csinált volna. Este tizenegy óráig tant a műszakja, s amikor leáll az esztergagép, siet a fürdőbe, hogy mielőbb hazaérjen felesége, hatéves kisfia társaságába. A jól végzett munka örömével fejezi be a műszakot, mert szereti szakmáját, s úgy érzi, teljesítette feladatát. Függönyt vont a szakadó eső a vasútállomás várótermének ablakai élé. Néhány perccél múlt 9 óra, amikor benyitottunk a párával és a cigarettafüsttel telített váróhelyiségbe. Az egyik pádon kényelmesen einyúj- tózva egy férfi aludt, odébb egy piaci árus sopánkodott, a kályha előtt pedig három fiatal lány üldögélt, s szemmel láthatóan vidám hangulatban tereferéltek. Együttvéve sem voltak ötvenévesek. Vajon merre utazhatnak? — A Mezőtúr félé indulóra várok — mondja Tőlük Erzsébet s kissé élpirul a „beflékötésmek” vélt kérdés után. — A Szarvasi ÖRKI-ben dolgozom és esti tagozaton a gimnázium második osztályos tanulója vagyok. Heti egy alkalommal járok be Orosházára és bizony elég fárasztó ez. Fél órával éjfél előtt érek haza, s másnap reggel ötkor kelni kell. Szávák Magdolna elsőéves festő tanuló a fél tizenegykor Pusz-, laíökivár feűé induló autóbuszt várja. — Nem nagyon örülnek otthon, hogy éjfél körül érek haza, de ha tanulni akarok, vállalnom kell ezt — mondja az alig 17 éves lány; Hát igen. Pusztaföldvár felé 17 óra utón legközelebb csak 22 óra 30 perckor indul autóbusz! A várótermi séta után a vasútállomás éjszakás szolgálatvezetőjét, Német Istvánt kerestük meg. — Már több mint három órája kezdtem a szolgálatot — mondja az alacsony termetű, középkorú vasutas. — Ilyenkor még nincs is semmi baj, csak az a hajnali két óra ne lenne olyan álmosító! Addig még van mit csinálni, hisz r,é_ hány perc múlva kijár a mezőtúTdrsasutazási kirendeltség nyílt megyénk nyolc községében A MÉSZÖV és az IBUSZ megyei kirendeltsége közös szervezésében társasutazási kirendeltségek nyíltak meg április elsejével megyénk nyolc községében: Mező- kovácsházán, Mezőhegyesen, Sarkadon, Zsadányban, Békésen, Gyomán, Kondoroson és Mezőbe- rényben. A nyolc község helyi földmű vesszovetkezeteibeo létrehozott irodák a termelőszövetkezeti, állami gazdasági és vállalati dolgozók bármilyen belföldi vagy külföldi társasutazási igényeit teljes mértékben kielégítik. Bél- és külföldi társasutazási programjuk, hatáskörűik teljes egészében megegyezik az IBUSZ Utazási Irodák hatáskörével. ri, majd Nyírbogdányba indul az irányvonat, s már itt is az éjfél. S azután jön a kritikus idő. Vakító fehéren ontják a fényt a főutcán elhelyezett neoncsövek, s ha otthon megnyomjuk a villanykapcsoló gombját, természetesnek vesszük, hogy világos lesz a szobában. De vajon kik ügyéinek arra, hogy mi nyugodtan olvashassunk a hangú latlámpa fényénél vagy éppen a televízió műsorát nézzük? Az ismeretlen látvány varázsa, no és a szorongás hatása alatt óvatosan, minden lépésre gondosan ügyelve haladunk a villanytelep kapcsolóállásán. Érthető az óvatosság, hiszen 35 ezer volt kering a transzformátorház vezetékrendszerében. Lenn, a vezérlőasztal tucatnyi műszere és különböző színű jelzőlámpái előtt Molnár Lajos elektrikus „látja” a város világítását. — Nem csupán Orosházát látjuk el, hanem észak és déli irányban is nagy terület tartozik hozzánk — mondja a világosság éjszakai őre. — Bizony itt nem szabad egy pillanatra sem élszun. dítani, hisz állandó kapcsolatot tartunk irányítószervúnkkel, s ha valahol izgalmas az éjszaka, akkor itt az! S ha reggel hétkor hazaér, neki már nem kell villanyt; gyújtania. Éjszaka, amikor a vezérlő- asztal mellé üL, talán más szemmel is nézi a villanyt, mint mi otthon a rádió vagy az ójjeülám- pa fénye mellett... Farkas—Sei eszi ELNÉZÉST KÉREK... Az elmúlt vasárnap is — mint mindig — kint szurkoltam több ezred magammal a meccsen. Mi tagadás, örültünk volna a győzelemnek. Én magam is. Ehelyett simán veszítettünk. Őszintén mondom, hogy tűrhető módon viseltem él a vereséget. Nem emelkedett sem a vérnyomásom, sem a szívem nem ra- koncátlankodott különösen. Ez van a csapatban és kész. No de hát ezt már tudjuk, hiszen a csapat hetek óta tartja ezt a formáját. Sajnos, egyes szurkolók is tartják régi formájukat. Sőt vannak, akiknek „formája” egyre feljebb ível. Valamikor, még próbaidős szurkoló koromban, ha a játékvezető tévesen ítélkezett, azt kiabáltuk neki, hogy: „pápaszemet a bírónak” meg hogy: „hólyag a bíró”. Ez utóbbi már durva sértésnek számított. Ma már mindkét sértés jámbor megjegyzéssé seké- lyesedett, sőt ájtatos ima azokhoz a szidalmakhoz képest, melyek a mai játékvezetők téves, vagy tévesnek vélt ítéleteit kísérik. A szurkolók többsége füttyel vagy egy gyilkolni tudó pfujjal fejezi ki nemtetszését. Vannak aztán, akik — kissé bátortalanul ugyan — kanárinak vagy galambnak nevezik a játékvezetőt. Ennél tovább nem mennek. De ott vannak ők, a bírók, Figyelni fogom! játékosok és jó szándékú szurkolók rémei. Ők, a hangosko- dók, a jópofák, akik becsületet és jó ízlést sértő megjegyzéseikkel megbotránkoztatnak valamennyiünket. Visszaélnek azzal a kényszerhelyzettel, hogy el kell szenvedni társaságukat, visz- szaélnek azzal, hogy őket nem lehet kiállítani, mint a játékosokat. Ügy gondolják, hogy a belépőjeggyel együtt jogot váltottak arra is, hogy kényük- kedvük szerint sértegethetik a játékosokat és a játékvezetőket. Szerintem a jegy árában csak a mérkőzés megtekintése van beleszámítva. Ennek ellenére hihetetlen gondossággal és választékkal szidják a játékvezetőket, sőt a saját játékosaikat is. Egyesek kihívóan, kérkedve, elismerést várva sütik el otromba vicceiket, mintha hivalkodnának műveletlenségükkel. Igaz, a mérkőzések megtekintése nincs iskolai végzettséghez kötve, de az sem előírás, hogy az indokolatlanul hangoskodók trágár szavakkal reklámozzák butaságukat. A labdarúgó-mérkőzések sava-borsa a jó játék és a gól. A körítés, a lelátókon uralkodó hangulat, a dübörgő hangorkán. Tudom, ez is a mérkőzésekhez tartozik, de durva, disszonáns hangok nélkül. A természettant meg anélrleiéül is ismerjük, ha a játékvezetőket nem hoznák is össze az összes hasított körmű és patás állatokkal. Küldözgetni meg felesleges őket akár- hova, mert úgysem mennek addig, míg a mérkőzést le nem vezetik, még akkor sem, ha az adott esetben ők is gyengébb formában vannak. Egyet kell tisztázni; azért megyünk-e ki meccsre, hogy kikiabáljuk magunkat és megbotránkozta *.« >. k durva meg}’ inkkel a jobb szurkolókat, vagy ..ligáért a labdarúgásért? Ez óriási különbség. A szurkolók többsége az utóbbiért megy és az sem ül csendesen, de ez nem is követelmény, sőt, zúgjon továbbra is a biztatás: „Hajrá Csaba”, de azokat a csúnya, durva megjegyzéseket, amit a mai szám kényes nyomdafestéke miatt nem írtam le, mellőzzük. Figyelni fogom! Dobra Sándor Területi Statisztikai ZseB»kttgiyv-rol A Központi Statisztikai Hivatal az év elején másodízben adta ki a ..'felületi Statisztikai Zsebkönyvet”, mint olyan nyilvános kiadványt, amelynek alapvető célja, hogy összehasonlítást biztosítson a megyék és a városok helyzetének tanulmányozásához. Egy ilyen jellegű kiadvány készítését elsősorban az tette szükségessé, hogy a megyék és városok politikai és gazdasági vezetői, az elméleti és gyakorlati szakemberek, a kutatók és tervezők egyre nagyobb érdeklődést nyilvánítanak a területi statisztikai adatok iránt. A megyei politikai és gazdasági vezetők igényeiből napijainkban az is kitűnik, hogy nemcsak a saját igazgatási területükre vonatkozó adatok iránt érdeklődnek, hanem összefüggéseket kívánnak tanulmányozni, összehasonlításokat kívánnak tenni más igazgatási területek adataival is. Az összehasonlító adatok iránti érdeklődés indokolt és szükséges a gazdasági és kulturális élet irányításához. Szükséges az egyes területek helyzetének ismerete a tervezéshez, a fejlesztési előirányzatok reális méreteinek és arányainak kialakításához is. Az elmúlt 20 év alatt az egyes igazgatási területeken az illetékes pártós tanácsi szervek számos eredményes intézkedést tettek az elmaradások, az egyenlőtlenségek j megszüntetésére. Mégis az ország- lban az egyes megyék, a megyékben is az egyes városok eléggé egyenlőtlen mértékben fejlődtek. Békés megyei vonatkozásban főként a második 3 éves és ötéves tervidőszakokat értékelhetjük eredményesnek. Gondolhatunk itt a megye iparosítására, a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátására, a kereskedelem üzlethálózaténak fejlesztésére, korszerűsítésére, a villamosításra stb. Meg kell azonban állapítani, hogy a törekvések és eredmények ellenére megyénk és városaink helyzetét tekintve — az ország többi megyéjéhez, illetve városaihoz viszonyítva — még fennállnak bizonyos aránytalanságok, amelyek nem is olyan szükségesek vagy indokoltak. (Például a kommunális ellátottság, egészségügyi és szociális ellátás, a művelődés- ügy egyes területei.) A „Területi Statisztikai Zsebkönyv” a legalkalmasabb dokumentum arra, hogy megállapíthassuk a még meglévő jelentősebb aránytalanságok előfordulásának helyét és mértékét. Milyen adatokat is tartalmaz a „Területi Statisztikai Zsebkönyv”? A zsebkönyvnek a területi csoportosítás szempontjából két fő része van: az egyik a megyék és a megyei jogú városok adatait, a másik a városok adatait tartalmazza. Mindkét fő részben megtalálhatók a gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi területek legfontosabb adatai, legjellemzőbb mutatói. Külön érdekessége a városi fejezetnek, hogy több mint 30 oldalon közli egy- egy város centrumjellegének és környékére kifejtett vonzóhatásának elbírálásához szükséges adatokat. (Pl. közigazgatási vonzódás, vándormozgalom, ingázók száma és aránya, ipari eljáró-bejáró munkavállalók stb.) A zsebkönyv első részének elején 86 különböző, az élet csaknem minden főbb területére kiterjedő mutatószám alapján 43 oldalon keresztül közli a megyék sorrendjét. A 86 adat figyelem-bevétele szerint Békés megye 29 mutatószám alapján az első 5 megye között foglal helyet, ezen belül 5 esetben az első, 7 esetben a második helyen áll. Mintegy 17 adat alapján viszont az utolsó 5 megye között foglal helyet. (Csak Komárom megye „dicsekedhet” azzal, hogy 20 esetben foglalja el az első helyet.) A csaknem 500 oldalas kiadványban megtalálhatók a területi, népességi, népmozgalmi adatok, a beruházás, ipar, építőipar, mező- gazdaság, felvásárlás, kereskedelem, közlekedés, px>sta, város- és községfejlesztés, egészségügy, művelődésügy legjellemzőbb adatai minden megyére, minden városra vonatkozóan. A politikai és gazdasági vezetők, a társadalmi és gazdasági élet jelenségeivel foglalkozó szakemberek számára feltétlenül segítséget jelenthet, s szinte munkaeszközül szolgálhat e sajátos statisztikai adattár.
