Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

t&6ő. április 25. 4 Vasárnap Á legjobbak között J^özeSeg május elseje, a mun­ka ünnepe. A nyíló termé­szetnek e szép napján az életet teremtő munkáit és vele együtt az aikotó emibert ünnepeljük. Hagyo­mány már, hogy a tarka, sok szí­nű menet élén mindig a legjob­bak, a kitüntetett vállalatok, üze­meik dolgozói vonulnaik. Május el­seje tehát egy kicsit visszapillan­tás is az elmúlt évre, hiszen a tab­lók azt is hírül adják, hogy egy- egy üzemben, vállalatnál milyen eredményeket értek el a megelő­ző esztendőben. No meg azt is, hogy személy szerint is kik vol­tak azok, akik ebben a legtöbbet tették­■JJnnepre készülünk, a munka ünnepére. Vajon most, az idei felvonulásom kiket találunk a legjobbak, a menet élón hala­dók között? Mindenekelőtt minde­nütt a Minisztertanács és a SZOT Vörös VándorzásZlajavai kitünte­tett üzemek dolgozóit. Orosházán, Sarkadon és Gyulán is ott lengeti majd a tavaszi szellő a vörös se­lyemzászlót, amelynek elnyerése úgymond, férfimunka volt. Sok volt a vetélytárs, s így minden százaléknak, sót tizedszázaléknak is óriási volt a jelentősége. Me­gyénk három üzeme azonban a legjobbak nemes vetélkedéséből is győztesen került ki. Jogosan örül­tek hát a hírnek, hogy tavalyi eredményeikkel elnyerték a Mi­nisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, és az azzal együtt járó fii üzem címet. Az Orosházi Gépjavító Állomás, amely a legkiemelkedőbbem gaz­dálkodó üzemék sorában az elsők közé került, a 'kitüntetették között van, s immár harmadízben nyerte el a vándorzászlót. Nem ismerem a gépjavító állomás mindem dol­gozóját. Vchrin Pál traktoros szocialista brigádvezetővel azon­ban, aki kollektívájával már több­ször elnyerte a szocialista címet, és mint küldött 'kétszer részt vett a szocialista brigádvezetok orszá­gos tanácskozásán, találkoztam már néhányszor. Olyan embernek ismertem meg, alá nagyon szereti munkáját, s mint mondani szok­ták: él, hal érte, féltó gonddal vi­gyáz kollektívájának minden tet­tére & cselekedetére. Ha egyre nehezebb is, mégis mindig igyek­szik többet és jobban dolgozni, mint ahogyan az egész közösség is. S ahol mindenki így cselek­szik, ott megérdemelten részesül­hetnek ebben a magas kitüntetés, ben. C árkádon is nagy az öröm. A cukorgyár dolgozói is el­nyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Re­korderedményeket produkáltak. Sok lenne valamennyit felsorolni. Néhány azonban helyet követéi magának, hiszen ennek a gyárnak a kollektívája arról híres, hogy ha kell, akkor istenigazából megfog­ja a dolog végét. A gyár történe­tében a legutóbbi kampányban dolgozták fel a legtöbb cukorré­pát: 34 328 vagont, s ebből 4643 vagon cukrot készítettek. A cukor­hozam háromszáz vagonnal halad­ta meg a tervezettet, mert jelen­tősem csökkentették a vesztesé­get. Talán egyik legnagyobb ered. menyük mégis az, hogy az egy mázsa cukorra jutó költséget az idényben nyolc forinttal csökken­tették. Az ország valamennyi cu­korgyára közül az első helyen vé­gezni, nem akármilyen teljesít­mény. S ebben nem kis része van a valóban élő munkaversenynek, amelyben az elsők között a 22 szó. címlista brigád és a szocialista mű­hely összesen 257 dolgozója vetél­kedett. A gyár gazdasági és mű­szaki vezetőinek, a párt- és a szak. szervezetnek sikerült azt elérnie, hogy a gyártási idényben a mű­szakok egymással is versenyre kelitek, s így a szocialista vetélke­désben az időszaki munkások is részt vettek. A „fogaskerekek” óraműpontossággal kapcsolódtak egymásba, s ennek a jő összhang­nak, a szocialista munkaverseny­nek eredménye is a kitüntetés. TV amrégiben írtunk lapunkban a Gyulai Harisnyagyár nor. makarbantartási és a termékek minőségének tapasztalatairól. Nos, ez az üzem arról nevezetes, hogy a műszaki fejlesztésben mindig valami újjal lepi meg a közvéle­ményt. ök is elnyerték, immár harmadszor a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vámdorzászlaját. Mint exportra gyártó üzemben — különös gondot fordítottak a kül­földi megrendelésiek pontos telje­sítésére. Az exporttervet, amely­nek alakulása a népgazdaság szempontjából sem közömbös, je­lentősen túlteljesítették. Hasonló figyelmet szentelték a gyártmá­nyok minőségének javítására, az önköltség csökkentésére, tehát a gazdaságos termelésre. A rendsze­res narmakarbantartás és a haté­kony műszaki fejlesztés eredmé­nyessége jól lemérhető abból is, hogy a többtermelésnek 80 száza­léka a munka termelékenységé­nek növekedéséből származott, s mindössze csak 20 százaléka a létszámemelésből. Ez pedig olyan siker, amivel kevés helyen állhat­nak elő; Joggal menetelnek hát ezek­*’ nek az üzemeknek a dolgo­zói a május elsejei felvonulás ólén. Mögöttük pedig az fiiüzem címet nyert gyárak, üzemek, a Ki. A Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz idei lakossági terve 4 és fél millió forint értékű munka, ami­ből már eddig 4 millió forintot kötöttek le. A ktsz brigádjai Sze­geden, Békéscsabán dolgoznak, a járásban pedig családi házakat építenek. Nagybámhegyesen Ku­nos József brigádja már az első családi ház építésénél elismerést szerzett pontos* kifogástalan mi­nőségű munkájával és még két hasonló családi ház építésére ka­pott megbízatást. Mezőkovácshá- zán egy 3 és egy 2 szobás ház épül, Battonyán, Kevermesen és Végegyházán kisebb javítások, át­alakítások, külső vakolások foly­nak. Csohámy Kálmán országos hírű grafikusművész legjelesebb al­kotásaiból tárlat nyílik ma dél­előtt 11 órakor a Gyulai Erkel Fe­renc Múzeum termeiben. Az áb­rázolás modem, témájában pe­dig a fejlődő, mozgásban lévő tár­sadalmunkat ábrázoló művész ki­állítását a Műcsarnok művészei és váló Vállalat címmel kitüntetett vállalatok, a Kiváló Szövetkezet címet kapott földművesszövetke­zetek dolgozóit illeti az elsőbb­ség. A nemes vetélkedésben nem mindenki lehet első. Ám az is di­cséretet érdemei, aki, ha gyak­ran csak egy hajszállal is, de hát­rább szorul a sok jó között. Ha ■végigtekintünk majd e tavaszi seregszemlén, elégedettek lehe­tünk. Megállapíthatjuk, hogy me­gyénk múlt évi eredményed alap­ján aránylag jól vizsgázott a leg­jobbak versenyében. Élüzem cí­met nyert a Békés megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Válla­lat, a Békéscsabai Hűtőház, a bé­késcsabai vasúti csomópont, a me. zőberényi és a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás. Az Alföldi Kisvasút Békéscsabai Fűtőháza vezérigazgatói elismerést érde­melt ki. Szép sikernek könyvelhe­tő el az is, hogy a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Válla, lat és a Békéscsabai Ingatlanke­zelő Vállalat Kiváló Vállalat cí­met nyert. Az ingatlankezelő im­már nyolcadszor szerezte meg ezt az elismerést. Földművesszövetke. zeteink közül Kiváló Szövetkezet címmel tüntették ki az orosházi és a Gyulai Föidművesszövetkezetet. Lehet, hogy e felsorolás nem tel­jes. Mindenesetre így is kedvező a legjobbakról kiállított statisz­tika. Cok munkát, sok alkotó kez- deményezést testesítenek meg e kitüntetések. Bennük egy év szorgalma, fáradozása sűrűsö­dik össze, alkotó munkában töl­tött napok és éjszakák solcasága. Ott van hát az ilyen üzemek, vállalatok dolgozóinak a helye a legjobbak között, mert, ha úgy tetszik: egy kicsivel jobban dol­goztak, mint másutt. Mindezt pe­dig miikor és hol lehetne a leg­méltóbban elismerni, mint éppen a rövidesein beköszöntő május el­sejei ünnepen. Pothrta Péter Szegeden az idén befejeződnek a munkák, jövőre a szövetkezet — amennyiben kellő megrendelés lesz — teljes kapacitással a járás lakosságának az igényeit eLégíti ki. A termelékenység növelésére egy szállítószalagot és több vib­rátort vásárolnak. Nemrég egy tehergépkocsit kaptak, így most már három tehergépkocsival és egy Zetorral rendelkeznek. Az idén még egy tehergépkocsi ki­utalását várják. A szövetkezet vasipari részlegét — továbbfejlesztésre — május 1- ón a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz veszd át. Koszta Rozália gyulai festőművész rendezték tárlatra. A képzőművészeti hagyomá­nyokkal rendelkező Gyula és a képzőművészeti tárlatok iránt fo­gékony gyulai közönség nagy ér­deklődéssel várja a kiállítás meg­nyitását. Egyre több családi ház építését vállalja a szövetkezet a járásban is Képzőművészeti kiállítás nyílik ma délelőtt Gyulán iUicití Uép&dapaU Kijev a parkok városa — min­dig így kezdi Ukrajna fővárosá­ról szóló ismertetőjét az INTU- RIST idegenvezetője. S ez most is igaz, amikor az időjárás még na­gyon szeszélyes: az egyik percben süt a nap, a másik pillanatban pedig hópelyhektől fehérük az út­test. A sétányok, a ligetek s útvo­nalak mellett szorgalmas emberek készítik a virágágyakat, ültetik a palántákat. A tűlevelűek már ékesen zöldellnek. A Dnyeper két partján, az V. században épült város Ukrajna poütikai, gazdasági, kulturális és tudományos életének a központ­ja. Monumentális épületekben ka­pott helyett az Ukrán Legfelsőbb Tanács, a pártbizottság és a Mi­nisztertanács. Százhúsz gyár és üzem ontja termékeit — szereznek hírnevet a világban. Az új készít­ményeket és Ukrajna iparának, mezőgazdaságának, és tudósainak legújabb sikereit aiz állandó nép- gazdasági kiállításon mutatják be. Nagyon sok tanintézmény ta­lálható — leghíresebb a Sevcsen- ko tudományegyetem, amelynek kétmilliós könyvtára van. A kul­túra fellegvára a tudományos akadémia és a kultúrpalota. Az opera, a filharmónia koncertter­mei és a színházak biztosítják a szórakozási lehetőséget. A műem­lékeket — legnevezetesebbek a Szófia székesegyház és a Hősök temetőjében levő Örök Mécses — nagy hozzáértéssel ápolják. Ilyenkor, az április végi esté­ken a széles sugárutak mentén ki­jevi fiatalok sokasága dúdolja azt a dalt, amelyik itt született: „Szél zúg a széles Dnyeper táján”. Dékány Sándor A város főutcája. A központi park, háttérben a Moszkva-száiló.

Next

/
Thumbnails
Contents