Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
1965. április 35. 3 Vasárnap Kiss Imre és brigádja Tisztaság, rend mindenütt. Csak a töltőgépek kattogása, az üvegek csengése hallatszik ki a sárgára meszelt kis üzemből. A nagy két- saámyú ajtó felett elhelyezett tábla hirdeti, hogy itt van a Sarkad és Vidéke Körzeti Földmű - vessző vetkezet szikvíz- és hűsítő ital üzeme. Itt dolgozik csaknem nyolc éve Kiss Imre üzemvezető három munkatársával, Papp Andrással, Széplaki Lajossal és Sajti Gáborral. Öfc négyen hivatottak arra, hogy Sarkadot. a járási székhelyet és a járás tíz községéi ellássák szikvízzel és bambival. A szokásos bemutatkozás után a fehérre meszelt kis irodába invitált Kiss Imre. Beszélgettünk munkájukról, mindennapi életükről, az egymást segítésről, amelyből Kiss Imre vezetésével már annyiszor jelesre vizsgáztak. .,1962-ben hozzánk, ebbe a sarkad! kis üzembe is eljutott a szocialista brigódmozga lom gondolata. Ekkor határoztuk el, hogy brigádot alakítunk. Azóta most harmadszorra nyertük el a megtisztelő Szocialista brigád címet...” Így mondta Kiss Imre, aki nemcsak az üzemnek, hanem a brigádnak is vezetője. E két-há- rom mondat mögött azonban nemcsak a tervek túlteljesítése, az évről évre nagyobb forintérték húzódik meg. A múlt évben például csaknem egymillió forint értékű szikvizet és hatfajta bambit adtak a földművesszövetkezethez tartozó nagy körzet községeinek. Ez év januárjában újabb elismerést érdemlő vállalkozással léptek a Sarkad és Vidéke Körzeti Földmű vesszövetkezet vezetői elé a Kiss-brigád tagjai. Sajti Gábor ugyanis kórházba ment, ahol műtötték. A szik víz- és bambiüzem szocialista brigádja vállalta, hogy amíg munkatársuk nem dolgozhat, helytállnak helyette is. ígéretüket tettek követték. S közben egymás után keresték fel a kis kollektíva tagjai Sajti Gábort a kórházban, aztán a lakásán. Amikor munkára jelentkezett ismét, könnyebb munkát kapott. A három év óta tervüket túlteljesítő és szocialista módon élő brigád vezetőjét — Kiss Imrét — az Országos Földművesszóvetke- zeti Tanács „Kiváló Földmüves- SBÖvetkeaeti Dolgozó” kitüntetéssel jutalmazta. Paipp Andrást, az üzem helyettes vezetőjét pedig a körzeti földművesszövetkeaet igazgatósága részesíti hasonló kitüntetésben. Balkus Imre Huszonkétezer gyöngyöst nevelnek a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezetben Évek óta foglalkoznak baromfi- neveléssel a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezetben. Minden évben jelentős eredményeket is értek el. Az idén 30 ezer csirke átadását tervezték, s ezt teljesíteni is akarják. Mivel napaspulykát nem kapnak a keltetőállomástól, így a betervezett ötezer pulyka helyett 12 ezer gyöngyöst nevelnek, ezzel együtt összesen 22 ezer gyöngyöst adnak át as idén a szövetkezetből. lését is leginkább a megszokott - ságihoz való ragaszkodás gátolja. Igen, még mindig ez a gátja annak, hogy holdanként 16 kilóval telepítsék a lucernát, hogy a szántóföldi száraz termesztés esetében 17—18 ezer kukorica és 60 ezer cukorrépa hozzon termést. Kukoricából már az első kapálásnál 20—21 ezer- tövet kellene meghagyni, hogy a® időjárás és a művelés veszteségeinek leszámolása után 17—18 ezer tő termése kerülhessen betakarításra, Cukorrépából, a- mennyiben a holdan-kénti 60 ezer tő beállítása az indokolt, Nyelésnél legalább 65 ezer tő maradjon. Két évvel ezelőtt a megyei és a járási szervek igencsak szorgalmazták a holdanként! optimális tőszámot. A kukoricánál különösebb gond nem volt, mert a százalékos művelés a tőszám- n övelésre kedvezően hatott. Ezért is növekedett az átlagtermés. A tavalyi 19,8 mázsa holdanként! kukoricaátlag — szemesen — 15—15 500 tövön termett: Ha a szakemberek tanácsa alapján az idén holdanként kétezer tővel több kukorica hozna termést, két-három mázsával tovább növekedne a hozam. A 170 ezer hold vetés esetében 2—3 mázsa átlagos növekedés 3400—5100 vagonnal eredményemé több termést! így a megye évről évre jelentkező abrakhiánya — 2500—3000 vagon — kellően megszüntethető lehetne, A cukorrépánál hasonló a helyzet A tavalyi 160 mázsa megyei átlagtermést 43—46 ezer holdankénti tőszára adta. Két évvel ezelőtt 173 mázsás cukorrépa-termésátlagot ért el a megye. Akkor a tőszóm is több volt a tavalyinál Sorolhatnánk tovább a fontosabb, nagy hozamot, és jelentős bevétett adó növényeket, melyek termesztésében a tavalyi eredmények után kö- vetkeaetesebben kellene előbbre lépni, i Erre a következetességre lehetőséget ad a premizálás is. Az anyagi ösztönzéssel évekkel ezelőtt szinte mindenhol nőttek a termésátlagok. Sajnos, ennek a módszernek — kevés tsz-tői eltekintve — nem szereztek érvényt. Ősszel a betakarításnál a tsz átlagtermése után kapták a tagok a kukorica- és a cukorrépa - prémiumot. Ha a tsz a szorgalmas emberek jóvoltából túlteljesítette tervét, azok is prémiumhoz jutottak, akik a terven felüli hozamért nemigen szaggatták az istrángot. Az 1963. évi cukorrépa-rekordtermésnek az adott jó alapot, hogy az egyelés időszakában a prémium elosztásánál a kinek-kinek érdeme szerint elvet hangoztatták. Év végén ezt az elvet sok helyen megsértették. 1964-ben ennek hatását éreztük. Ugyanis a viszonylag jó cukorrépa termesztési feltételek közepette csökkent az átlagtermés. A tapasztalat tehát megoldást Traktorosok—műhelyesek 0:0, de az eredmény jóval nagyobb Lehet, hogy szokatlanul hat egy pártalapszervezet munkájáról, benne a tagjelöltek neveléséről szóló tudósításnak sportcímet adni, ám, látni fogjuk: nagyon is van kapcsolat a kettő között... A gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz gépjavító brigádjáról van szó, amelynek alapszervezete alig egyéves múltra tekinthet vissza. Maga a gépesek kollektívája sem régi keletű. Tavalyelőtt, amikor megalakult, mindössze 5—6 erőgépük volt — és rengeteg problémájuk ... A szövetkezet sok százezret áldozott arra, hogy növeljék a gépállományt, de ahogyan ez gyarapodott, úgy sokasodtak a nehézségeik is. A munkafegyelemben. a szövetkezeti vagyon megvédésében, a minőségi munkában, a gépek karbantartásában, hogy csak a legfontosabbakat említsük ... Ez a helyzet követelte aztán, hogy önálló pártszervezetet hozzanak létre a 105-ös létszámú és már csaknem 50 erőgéppel rendelkező gépcsoportnál. Ez meg is történt, a pártaiapszer- vezet — Szántó elvtárs irányításával, aki egyébként a traktorosok brigádvezetője — módszeres tevékenységbe kezdett Hogyan ? Először is a fiatal pártszervezet erősítésére hoztak határozatot. És végrehajtották. E közben figyeltek fel az elvtársak — más kiváló traktoros és vontatás mellett — Horváth Imrére is, aki 1958 óta dolgozott a szövetkezetben. Bár fiatal ember — harminchat éves lesz — eléggé nagy élettapasztalata van. 1958-ig sok mindennel megpróbálkozott. Előbb három holdját művelte, amit a demokráciától kapott, de gyermekük lett, s a föld jövedelme nem volt elég a családnak. Gyári munkásnak ment. Ez meg elszakította a községétől. Ezért aztán úgy gonfcínál: mégpedig a szocialista elosztási elv következetesebb érvényesítését! A mezőgazdaságban tulajdonképpen ez lenne az ipari norma személyenkénti túlteljesítéséneik végeredménye, mélyet a betakarítás után a dolgozók teljesítményük alapján kapnának kézihez. A mezőgazdaságban a gondos munka eredménye nemcsak egy adott esztendőre ösztönöz, hanem több évre előre is jó hatást tesz a termelés szervezésére. A kapásnövények hozamának növelésében a közvetlen személyes anyagi érdekeltség a termelési fegyelem betartásának a leghatékonyabb szervezője. Közös gazdaságainkban az ilyen elszámolási módhoz többségében megvannak a feltételek. Csupán a vezetőktől függ, hogy e lehetőséggel év végién olyan formában élnek-e, amint airról a növényápolás időszakában a tagokkal megállapodtak. A termelési fegyelem, a technológiai előírás betartása az iparban személyes érdekeltségen alapszik, s ezért vált be. Átvehetne ezt a módszert a mezőgazdaság is, mert ennek közbeiktatásával mindenkit személyes érdek fűzne a terület, a rendelkezésre álló gép és anyag eddiginél is jobb kihasználásához. A technológiai előírás és ennek betartása tehát a mezőgazdaságban is egyre inkább sürgető feladat. doita, megpróbálkozik a helyi gépállomásnál. Jól választott. Kiváló traktoros, majd vontatós lett belőle, s elsők között lépett a szövetkezetbe, miikor Gyulaváriban is átalakult a paraszti osztály. Egyike lett azoknak, akik fáradhatatlan, lelkiismeretes munkájuk révén évről évre a legtöbb munkaegységet szerezték a szövetkezetben. Gépe mindig jó volt, s őt éjjel is ki lehetett ugrasztani az ágyból, ha megérkezett a műtrágya vagy valami sürgős seállítamivaló akadt. Életelemévé vált a közös munka, s hozzáértéséért tisztelték a társai. Amit az öthónapos traktoros- képző iskolán tanult Szabadszálláson. azt a gyakorlatban szerzett tapasztalatával bővítette, s mindenki egyetértett a döntéssel, mikor Horváth Imrét megválasztották a vontatósok brigád vezetőjéül. Néhány hónapja tevékenykedett már új posztján, amikor megszólította őt Szántó, az alapszervezet titkára. — Te, komám, soha se gondoltál még arra, hogy belépj a pártba? ... Őszintén szóivá Horváth még sohasem gondolt erre. Az úgynevezett „nem politizálok” közé tartozott, akik csak a munkának éltek. Hogy miért könnyebb mindig a munka, miért nagyobb a kereset, jobbak az életkörülmények, engedhetik meg maguknak, hogy még egy gyerek legyen — ennek csupán a felszínről adta magyarázatát. „Mert több a gép a tsz-ben, s már k betakarítást is gépesítették.” De hogy ez miből ered, milyen erők mozgatják, lendítik előre a fejlődést, ilyen mélyre még nem érkezett nézni Horváth. Szántó szavai adták a lökést ahhoz, hogy mélyebbről kezdje vizsgálni az életet. A pérttitkár — egyben brigádvezető-társa — pedig mindig talált rá módot, hogy egyengesse gondolatait, segítsen neki összefüggéseiben is látni a különböző, sokszor ellentétes előjelű körülményeket. — Több a gépünk, azt hittük ezzel kevesebb lesz a problémánk. De több lett — mondta egy közgyűlés után, melyen bírálták a gépeseket a munka rossz minősége miatt. — Pedig mór nem jut annyi egy gépre, mint régebben, szánthatnának jobban is a traktorosok... — Azért van ez — folytatta Szántó —, mert a gépparkunk nagyobbodásával nem tart lépést a gépesek gondolkodásának változása. Ebben segíteni kellene nekik, de sajnos, még kevés létszámú az alapszervezetünk, nem jutunk el mindenkihez ... ... Nem tart lépést a gondolkoÄ terület ötven százalékán feljavították a talajt Ecsegfalván A 6500 holdas ecsegfalvi Egyetértés Termelőszövetkezetben 1960 óta digózással és meszezéssel javítják az erősen szikes, terméketlen talajt. Azóta a terület 50 százalékén javították fel és tették termővé a talajt. Ez a munka még az idén is tart. dás változása a gépállomány nagyobbodásával ... Pedig ennek a nagyobbodó gépparknak köszönhetjük a tisztességes megélhetést ... Segíteni kellene ... A pártszervezet javasolta, hogy növeljük a gépállományt... A párt- szervezet küldött engem is szakmai tanfolyamra — kavarogtak Horváthban a gondolatok. — Valóban, mi is lenne párts-zervezet nélkül?! Egyáltalán, megvalósult volna mindaz, aminek most részesei vagyunk? Nem, egész biztosan nem, hiszen a párt jelöl meg minden nagy célt, s hozzá az utat is, mióta csak eszemet tudom ... És igaza van Szántónak, segíteni kell, hogy úgy lássa mindenki: ha nagyobb a közös vágyom, nagyobb gonddal muszáj arra vigyázni és sokkal jobban szükséges tenni a dolgunkat... És Horváth Imre kérte a tag jelöl ti el vételét. Nem sokra rá meg is kapta könyvecskéjét és észrevétlenül került bele a pártmunka áramlatába. Megint csak Szántó lévén, aki nap mint nap mellette volt, s bevonta őt abba, amit csinált. Ha Szántó nem ért rá, Csukás János hívta őt magával, s tette saját pármegbízatásénak a részesévé. — ... Mert nem elég komám, hogy kiadjuk az ukázt az embereknek ... Ha nem értik, hogy mit miért kell csinálniuk, megette a fene, akkor csak úgy tessék- lássék módon, kényszerűségből végzik a dolgukat. No, ezért magyarázzuk most meg nekik, hogy mennyire fontos vigyázni minden szögre, ami közös — mondta Csukás, s ezzel módszert is adott a tagjelölt brigadérosnak, hogy csak az lehet jó vezető, aki meg is érteti a feladatokat az emberekkel. Ez a következetes nevelő munka érlelte Horváthot is jó brigádve- etővé, készíti elő tagfelvételre, s kovácsolta egybe a gépesek népes kollektíváját. Utaltunk már arra, hogy korábban sok baj volt a munkafegyelemmel, a gépkarbantartással, a közös vagyon védelmével, a minőségi munkával. A legutóbbi közgyűlésen már dicséretet kapott a gépcsoport a munkájáért. A pártalapszervezet képesnek bizonyult arra, hogy a nagy feladatokra mozgósítsa a gépcsoportot, s megértesse tagjaival, hogy minőségi munkájuktól függ nagyrészt a termés mennyisége. De nemcsak a munkában van együtt a kollektíva. Példamutatót a közös ünnepségek rendezésében is Április 4-én és húsvétkor az egész szövetkezet szórakoztatására kiállt egymással a traktorosok és a műhelyesek labdarúgócsapata, s most május 1-én is ezt tervezik. A brigádvezetőknek is játszaniuk kellett, de az ö részvételük sem tudta eldönteni a mérkőzések sorsát. Döntetlenül végződött mindkét meccs. Ám az eredmény jóval nagyobb a O.-0-nál. Mégpedig az, hogy a pártalapszervezet türelmes politikai munkája olyan kollektívát hozott létre, amelyik jóban, rosszban, munkában és munkán kívül is összetart. Dupsi Károly Varga Dezső
