Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-21 / 93. szám
1965. április 21. 4 Sierra Az ipartelepítés húsz éve A Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetem hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából háromnapos ünnepi tudományos ülésszakot íartoU, amelyen több érdekes előadás és vita zajlott le. Az ülésszak teljes anyaga egyetlen cikk kereteibe nem tömöríthető. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja mégis fontosnak tartja, hogy egyrészt tagjai, másrészt — szélesebb körben is — a közgazdasági kérdések iránt érdeklődök legalább valamelyes betekintést nyerjenek az ülésszak munkájába. Az alábbiakban dr. Radó Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora előadásának legérdekesebb gondolatait elevenítjük meg. A felszabadulás előtt a magyar ipar területi elhelyezkedésének egyik fo jellemvonása az egyenlőtlenség és aránytalanság voit. Az iparilag fejlett körzetek — elsősorban a főváros és közvetlen környéke — mellett más országrészek — mim például az Alföld — úgyszólván teljesen ipar nélkül maradtak. Ez a helyzet csak súlyosbította az általános elmaradottságot, ami viszont gazdasági feszültséget okozott a néhány ipari gócpont és a mezőgazdasági területek között. E feszültséget az ipar rendkívül lassú fejlődése nem tudta feloldani. A második világháború hadikon junkturáíis hatása új iparágak, új ipartelepek életre hívásában jutott kifejezésire. Jelentős üzembővítésekre került sor elsősorban a nehéziparban (alumínium-, kőolajipar st/b.), a nyersanyagtermelésben, valamint a már korábban is iparosodott területeken. Az ipar elhelyezkedésének területi aránytalanságai ezzel csak fokozódtak. A háborús cselekmények, pusztítások éppen az iparilag legfejlettebb területeket sújtották leginkább. A harcok elhúzódása és e területek későbbi felszabadulása tovább fokodat az ipar helyzetének súlyos- BqjEsát. Ilyen oXöamények után az fewfe íháromeyes terv még nem ilfezheate célpl a területi arányok javítását, elsődleges felit jaz /adott helyzet diktálta: jrrtje& tóiieii szüntetni a háború . ss'Éki pusztításaival, károkat. SfötoMfóigp/pedig az újjáépítés elő- t dMblt'k-»—it ti.' a gépek és berendezésék' gyártása — Budapestre (koncentrálódott, e körülmény a iiőwáiws súlyát, és . -jelen tőségét át- tr/ienefíteg' "tovább *.növel te. E föld- jtrájái koncentrálódást csak tovább Sie^oafeiazíáiUtmosítá^-ulán megva- JbdrWBt. proíifírozás és specializá- 'J áfcv «valamin taazi hogy több gaz- dasögSákHinl működő-Ikás váüala' *ot ^megíWöfri'íet'tek. * : * V Eufóriák helyzet -megváltoztatá- r-ában- ‘jeFentős fordulatot az első ötéves tterv hozott.' A szocialista fiparosífósi politika megvalósítása nagyarányú üzemépítkezéseket •twt szükségessé.’ Áss ipartelepítés általános irányelveinek megfelelően— «az’ipari termeüőerők tervszer® és arányos elhelyezése révén — célul tűztük ki a népgazdaság optimális-.területi rendjének megteremtését. A népgazdasági tervezésben szinte egyoldalúan uralkodó „ága- ttati /-szemlélet” azonban nem kedvezett a területi tervezés és a megalapozott ipartelepítési politika kibontakozásának, sőt, az első ötéves terv módosítása ipartelepítési szempontból is torzulásokhoz vezetett. Súlyos hiba volt, hogy az akkori gazdaságpolitika nem vette figyelembe az ország természeti, gazdasági és műszaki adottságait. Az önellátásra, elszigetelődésre törekvő, autarchiikus irányzatú gazdaságpolitika került előtérbe, amely figyelmen kívül hagyta a HBQcialista nemzetközi munkameg- isseftásban rejlő adottságokat, lehe- tíciBégeket. Ate előállt helyzet a beruhá- éifeílk dlMteódúrát, oktalan szétfongácsolódárát eredményezte, majd tovább súlyosbította a helyzetet a revizionista irányzatok fokozottabb érvényesülése. Az utóbbi elsősorban abban jutott kifejezésre, hogy a már megkezdett vagy folyó — jelentős anyagi eszközöket lekötő — építkezések számottevő részét leállították anélkül, hogy mérlegelték- volna e folyó berutíázások népgazdasági szükségességét. Mindeme hibák ellenére Is lényeges változások következtek be az ipar földrajzi elrendeződésé ben. A főváros gazdasági túlsúlya fokozatosan csökkent, s kibon takoztak az ipari jellegű körzetek körvonalai (Borsod—Sajó-völgy, Közép-Dunántúl). Álalakult, sokoldalúbbá vált az egyes gazdasági körzetek struktúrája s ezen belül iparuknak összetétele, szerkezete. Az iparilag korábban elmaradott mezőgazdasági területeken is új ipari gócpontok keletkeztek. < Az első ötéves terv sajátos eredménye a szocialista iparosítás alapján felépült új szocialista városok (Dunaújváros, Kazincbarcika, Várpalota. Komló) vagy például a várossá, jelentős gazdasági központtá nőtt Tatabánya és Ajka. A második hároméves terv időszaka a termelőerőknek az előbbiekben vázolt területi rendjét lényegesen nem ‘ változtatta meg. miután célkitűzései elsősorban és döntően az ellenforradalom okozta károk kiküszöbölésére, a politikai és gazdasági konszolidációra irányultak. Erre az időszakra esett viszont a tervszerű ipartelepítési politika irányelveinek kidolgozása (MSZMP VII. kongresszusa, 1960. évi párthatározat). Hazánk gazdaságföldrajzi helyzetének új struktúrája a második ötéves terv során tovább fejlődött. A személyi kultusz és a revizionista irányzatok leküzdése után előállt új helyzetben az Ipartelepítési politika is új arculatot nyert. A megváltozott szemléletű, reális adottságokon nyugvó gazdaságpolitika messzemenően figyelembe veszi az egyes országrészek területi adottságait. Ennek az egészséges gazdasági szemléletnek a gyakorlati alkalmazása tette lehetővé megyénkben például az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár vagy a hütőház életre hívását, több más ipari létesítmény bővítését, rekonstrukcióját. Ugyancsak a második ötéves terv egyik jellemzője a tudományos alapokon nyugvó területi tervezés rendszerének meghonosítása, amely az ipartelepítések egyedi tervezése helyett a komplex tervezés módszerét alkalmazza. Ilyen megfontolás révén alakult ki számos kombinát jellegű nagy- vállalatunk. Szólni kell végül arról is, hogy az ipartelepítés hatásával hosszú időszakra előre kell számolni. Éppen ezért fontos tényező az, hogy a 15 és 20 éves távlati fejlesztési tervek kidolgozása reális alapokat teremt az ipartelepítési politika várható eredményeinek felmérésére, következésképpen a népgazdaság távlati fejlődésével számoló területi tervek — ezen belül az újabb ipartelepítési tervek - készítésére. K(r2dr Matyás Szombaton tartják meg a Békéscsabai Kötöttárugyár üzemavató ünnepségét A Békéscsabai Kötöttárugyár vezetősége az új konfekció üzembe helyezése alkalmából április 24-én. szombaton este üzemavató ünnepséget rendez. A meghívottak délután 2 órától látogatást tesznek a gyárban és az új üzemrészben. Az ünnepségei este 7 órától tartják meg a Csatba- és a Kossuth-étteremben. Szombati Andrásnak, a gyár igazgatójának megnyitó szavai után Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettes mond ünnepi beszédet, majd kitüntetéseket, jutalmakat adnak át a gyár dolgozóinak. Emlékest Orosházán 200. évfordulója alkalmából Kétszáz esztendeje annak, hogy Lomonoszov orosz polihisztor, sokoldalú tudós és köLtő, a péter- várt tudományos akadémia tagja, a felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban, meghalt Tudományos munkásságával messze megelőzte korát. Lerakta a kinetikai hőelméiet és gázelmélet alapjait, megfogalmazta, majd kísérletekkel igazolta a tömeg megmaradásának törvényét, megjósolta az abszolút null fok létezését, megelőzte Dal tan t a kémia molekuláris és atomelméleti megalapozásában. Elvben felismerte az energia rtvegmacadarának tételét is, melynek igazolás« azonban csak később, másoknak sikerűit. A világhírű természettudós halálának 200. évfordulója alkalmából a TIT megvet, valamint Orosháza járási és városi szervezete ma, április 21-én, szerdán 17 órakor a Fegyveres Erők Klubjában emlékestet rendez, melyen Lomonoszov élete és munkássága címmel. Sziréky László középiskolai szakfelügyelő, a TIT fizikai szakosztályának megyei elnöke előadást tart. Ezt követően Az anyag szerkezete és Az élet hajnalán című tudományos filmek vetítésére kerül sor. A 690 személyes Veszprémi Vegyipari Egyetem ötemeletes diákszállójának ízléses előcsarnoka. (■MTI-fotó — Bojkor József felvétele.) • • m-m mamma ma-mm m i i • mm m m< Gazdasági alapfogalmak Bérgazdálkodás Az állom a nemzeti jövedelem fogyasztasz alapjának elosztása sorén határozza meg azt az összeget, amelyet munkabér formájában oszlanak él. Ez az országos munkaberala p, a népgazdasági terv egyik legfontosabb előírása. Központilag szabják meg azokat az elveket és módszereket is, amelyek szerint ezt az összegei felosztják a vállalatok, majd az egyes dolgozók között. A cél az, hogy a szocializmus elosztási elvének megfelelően mindenki a munkája arányában részesüljön, a kifizetett összegek ne lépjék túl a bérformában szétosztható nemzeti jövedelem kereteit és a bérezés ösztönözzön a munka termelékenységének növelésére. Ennek a feladatnak a megoldása nem is olyan egyszerű. Az 1957-ig alkalmazott, úgynevezett béralapeUen- őraésd módszernek számos hibája volt, ezért helyette az átlagbérellenőrzést vezették be. Mi ennek a lényege? A minisztériumok, ismerve a vállalataik jellegét, a munkások szakképzettségének és munkakö- I rülményeinek figyelembevételével A szakácskönyv... A minap betértem a könyvesboltba, s miközben a könyveket nézegettem, nagy sietve berobban egy tisztes mama, kezében két túrós buktával, s szinte ellentmondást nem tűrő hangon, erőteljesen megkérdi. — Mondják, van itt valamilyen szakácskönyv? — Persze hogy van, néni kérem — mondja az egyik eladó —, igaz, hogy elég drága, 72 forinit. A mama oda sem figyel, tovább kérdez. — Aztán mondja, van ebben minden? Leveseket is lehet belőle főmi, a tészták is benne vannak? — veszi kézbe az igen terjedelmes könyvet. — Már hogyne volna benne? Amit egy szakácsnak tudnia kell, akár leves, akár pörkölt, az mind benne van, majd az eladó felüti a könyvet, s mintha csak kacérkodni akarna, éppen a túrós buktánál nyílik ki. Mondja is rögtön: ...No, itt van kérem — túrós kalács, palacsinta és a többi. — No, akkor jól van, fizetem — így a mama, majd előhúz egy százast és fizet. Közben, úgy erőltetés nélkül beszélgetünk, szinte magától mondja— Nem is nekem kell ez a könyv, hanem a fiaméknak, mert tudják, most nősült meg nemrégen és a felesége nem tud főzni. Hát igen, ezek a mai lányok nem nagyon tanultak meg főzni. Eddig nem is volt baj, mert én megfőztem nekik is, de hát most már elmennek tőlünk lakni és nincs, aki főzzön. Hát a fiam aztán azt mondja: — Menjen anyu, vegyen szakács- könyvet, nem baj akármilyen drága, majd megtanulunk abból, s idead egy százast. Hát ezért lett ilyen sürgős ez a könyv. Közben a fizetés megtörtént, a könyvet becsomagolták, s a mama hóna alá csapta. Indult is, de még kinyilatkozta hamiskásan : — Látják csak, fiatalemberek, így nősüljenek! — majd derűsen elsiet. H. F. megállapítanak egy átlagos bérszínvonalat, amit túllépni nem szabad, hiszen ez alkotja a nemzeti jövedelemből a bér útján szétosztható részt. Ezt az átlagbért szorozzák a dolgozók létszámával, s így megkapják a vállalat béralapját, vagyis azt az ösz- szeget, amit a vállalat munkabér címen egy meghatározott időszakban ka fizethet. Hogy valósul meg a munka szerinti elosztás a központilag előirt átlagbér mellett? Az átlagbér csak középarányos összeg, az egyes dolgozók bére — a végzett munka alapján — a valóságban több, másoké viszont énnél kevesebb teliét. A végzett munka számbavétele megköveteli a meghatározott idő alatti teljesítmény nyilvántartását, az egyes munkafajták megfelelő megkülönböztetését, és a dolgozók szakképzettségének figyelembevételét is. A vállalatok mindehhez megfelelő lehetőségeket kapnak. A minisztériumok az átlagbérek színvonalát általában minden évben valamelyest emelik és a vállalatok a béralap egy részét tartalékolják az emelkedő teljesítményekért járó magasabb bér kifizetésére. A vállalatok lehetőséget kaptak arra is, hogy a feleslegesnek bizonyuló létszám leépítésével elért béralapmegtakarítás egy részét ugyancsak az átlagbérek emelésére használják fel. Igen fontos közgazdasági követelmény, hogy a termelékenység növekedésének mindig meg kell előznie a bérek növekedését, más szóval: a termelékenység növekedésével elért terméktöbblet nem fordítható mind fogyasztásra, mert ez fékezné a népgazdaság fejlődését. A normák állandó, tervszerű hozzáigazítását a javuló műszaki feltételekhez (ami elsősorban a különböző beruházásoknak, új, jobb gépek alkalmazásának stb. az eredménye) nálunk sokfelé elmulasztják. Pedig a normáknak ez a „karbantartása” éppen azt a célt szolgálja, hogy megfelelő ütemben növekedjék a munka termelékenysége és ezt a növekedést az egész népgazdaság fejlesztésének szolgálatába állíthassuk. (B. Gy.)
