Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-17 / 91. szám
1*65. április 17. 4 Szombat Közgazdasági kérdésekről — röviden Felesleges készletek Jelentés Kétegyházáról Megyénk egyik igen jelentős nemzetiségi községe Két- egyháza, amely a négy tsz-böl egyesült' Béke Termelőszövetkezet egyre gazdaságosabb termelése mellett említésre méltó ipari és mezőgazdasági jellegű üzemekkel is rendelkezik. Mi újság ezekben a termelőegységekben, erről adunk jelentést röviden. Az elmúlt években sok-sok milliárd forint értékű felesleges árukészletek halmozódtak fel a raktárakban. Egy része korszerűtlenségük miatt • már eladhatatlanná vált és csak a raktári gondokat súlyosbítja, a másik résznek lenne még piaca, csupán meg kellene keresni a vásárlókat. A felesleges készletek igen jelentős értéket lekötnek, ezért hozott a kormány olyan intézkedéseket, hogy fel kell számolni azokat és gondoskodni kell, hogy újabb, szükségtelen felhalmozás ne történjen. A parlament februári ülésszakán ennek érdekében született az a határozat, hogy az utóbbi évek hét- nyolcmi 11 iárdos készletnövekedésével szemben 1365-ben csak 4—4.5 milliárd forint értékűvel számolhatunk. Miből származnak a felesleges készletek? Hasznos vizsgálni az eredendő okokat, hiszen ez egyik feltétele a tervszerű termelésnek. Üzemeink egy részében vagy azok felettes szerveinél gyakran anélkül készítik a termelési terveket, hogy körültekintően gondoskodnának az előzetes rendelésekről. Az a hibás szemlélet alakult ki: ..nem kell rendeléssel lekötni a termékeket, hiszen azok hagyományosak és előzetes rendelés nélkül is lesz vásárló." Hamis és a tervgazdálkodásnak ellentmondó ez a szemlélet. A másik ok a túlzott tartalékolás. Egyes vállalatok nagyobb mennyiségű anyagot és alkatrészt szereznek be, mint amennyire a termelésben szükség van és legfeljebb felesleges „biztonsági’ készterméket gyárthatnak belőle. A felhalmozódásnak ezek a viszonylag egyszerűbb okai és gondos rendelésekkel, ésszerűbb, tervszerűbb termeléssel viszonylag könnyebben megszüntethetők. Felesleges készletek keletkezhetnek sok egyéb, néha a vállalaton kívüli okok miatt. Igen gyakori, hogy a rendelés után kése- delmeskedik a rajzok, anyagjegyzékek és egyéb műszaki dokumentációk elkészítése, s ezért húzódik el a munka. Nemegyszer, mire a termelés elkezdődhet, a termék már elavult és szükségtelenné vált. Készletfelhalmozódást okozhat a termelés ütemességének elhanyagolása is. Nem ritka, hogy a rendelő menet közben kér kisebb változtatásokat, ezeket azonban a szerelési, a munkába adási sorrend előzetes megváltoztatása miatt már nem lehet végrehajtani. Érthető, ha a vevő vonakodik a termék átvételétől, hiszen nem azt kapta, amit kért. Ezért figyelmeztetik a párt és a kormány határozatai a technológiai fegyelem betartására vállalatainkat. Az okok közé tartozik egyes új gyártmányok elkészítésének húzódása hónapokig, évekig. A külkereskedelem a megmondhatója, milyen gyakori, hogy a piacra vitt termékre már senki sem kíváncsi, mert korszerűtlenné vált. Pedig milyen nagy volt az érdeklődés, amikor bemutatták a nemzetközi kiállításokon. Soha nem szabad elfeledkeznünk a technika hatalmas arányú fejlődéséről, Közü/et munkaerőigénye Az CM 44. sz. építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — ács szakmunkásokat, vasbetonszerelőket, férfi segédmunkásokat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. 2415 s arab], hogy ami ma modern, az j nem biztos, hogy holnaip is az j lesz. Indokolt az igény, hogy minden terméket gyorsabban, jó minőségben állítsunk elő, mert akkor előbb, kedvezőbb áron, s még korszerű áruiként kerülhet a vásárlóhoz. Hallani lehet ezt a vélekedést: minden vállalatnál keletkezik inkurrencia, ahol fejlesztik a gyártmányokat, mert az árut a vevő választja meg, s nem biztos, hogy az új termékre -szükség van." Veszélyes ez a magyarázat és mögötte majdnem mindig a milliós károk felelősségének elhárítása húzódik. hiszen az „indok" alapja a késedelmesség, a lemaradás a rohanó időtői, a száguldó technikától. Több okot felesleges sorolni, pedig mennyi lenne még. Nemcsak az ipart vezető szerveknek, hanem a vállalatoknak is feladata, hogy esetenként külön-külön vizsgálják, miért vált feleslegessé egy-egxj termék és mire ügyeljenek. hogy a jövőben ritkábban adódjon hasonló eset. A rendszeres elemzés után szükségtelen lesz majd emlegetni a hibák megszüntetésének módszereit, a gondos rendelést, a termelés és a szállítás len’szerűségét, az ütemes gyártást, a ^technológiai fegyelmet ... A Hazafias Népfront sarkadi járási bizottsága tavaly felhívással fordult a járás kombajnovaihoz. Az aratás befejezésekor a gépükön tapasztalható hibákra — egy arra a óéira rendszeresített nyomtatványon — hívják fel a gépjavító állomás figyelV. Mielőtt tovább folytatnánk az események időrendi regisztrálásét, szólnunk kell egy olyan epizódról, amely annak idején szinte szállóigévé vált, ugyanakkor hűen kifejezte az orosháziaknak a gyár iránti szeleteiét. Két jóbarát a reggeli üdvözlés után egymás előző esti programjáról érdeklődött. Az egyik azt kérdezte cimborájától, merre sétált párjával az este Mire a kérdezett azt válaszolta, a gyárat nézték meg: „Na. de miért éppen erre jártatok, hisz mindennap itt vagy'” — Ez ma Orosháza legszebb része!:.. — hangzott a tömör válasz. Mint arról mer szóltunk — visszatérve az eseményekhez —, a Minisztertanács a kiemeit jelentőségű beruházások közé sorolta a gyár építését. Értnek értelmében 1963. november 7-re tűzték ki az indulás napját. A szükséges gépi berendezések határidőre történő érkezése már biztosítottnak látszott, de a villamos energiát szolgáltató transzformátorház építésé — szakkifejezéssel élve — „elcsúszott”. Eredetileg 1962. decent bér 31-én kellett volna az épületet átadni, de a rendkívül kemény tél közbeszólt. Bizonyára sokan emlékeznek még 62—63 zúzmarás hónapjaira, amikor a dermesztő hideg másfelé is „csúszást” okozott. — A munkahelyeket nem lehetett jobban, téliesíteni — mondja Kovács Károly építésvezető. — Sok esetben mínusz 20 fokos hidegben és metsző szélben dolgozGépjavitó állomás Mintegy 140 embert foglalkoztat, a gépi munkáikban rendkívül nagy segítséget ad a termelőszövetkezetnek. Az állomás műszaki felkészültsége napról napra nő. Jellemző. hogy míg 1962-ben mindössze 240 ezer forint' volt a gépjavítás volumene, egy évre rá hat, tavaly pedig 13 millió forint értéket tett Iki. Ebben az esztendőben pedig már 19 millió forint. Ez azt jelenti, hogy 1965-ben mintegy 300 ezer normálholdnyi talajmunkát végző traktor- és munkagéppark teljes műszaki ellátását kell biztosítaniuk. Az állomás dolgozód között kialakult munkaverseny záloga feladataik végrehajtásának. ÉRDÉRT Vállalat Ez a telep a Romániából érkező ía (kirakását, hosztolását és szállítását látja el. Sót, a beérkező mennyiségnek mintegy 40 százalékát forgalmazza is. A Román Népköztársaságból érkező fa azt a hiányt pótolja, amelyet erdőjavítás időtartamát. Az új kezdeményezés máris hasznosnak bizonyult. Az arató-cséplőgépeik jó részét már rendbe hozták. A HNF járási elnöksége április 28-án értékeli az eddigi eredményeket. tünk, hogy miattunk ne késsen az indulás. S hogy mennyire létfontosságú volt a trafóház építésének mielőbbi befejezése, azt bizonyítja az is, hogy a szerelésre történő átadás után az ÉVISZ-mek még csaknem négy hónapra volt szüksége, mire a gépeket beszerelte. A termelés pedig addig nem indulhatott meg, hiszen a hűtővíz keringtetése, a szivattyúk és a kompreszorok üzemeltetése mind villamos energiát igényelt. — Megfeszített munka után márciusban és áprilisban két részletben adtuk át az épületet — mondja az építésvezető. — Mindenképpen elismerés illeti Karasz Lajos és Antali Gábor szocialista kőműves-, illetve ácsbrigádját, Devosa Sándor főművezetőt és természetesen Kerekes Jánosit, a munkálatok irányítóját. Az ÉM- Békés megyei Építőipari Vállalat dolgozói újra bébigazdaságaink nem tudnak kitölteni, s általa jelentős lombos-importot takarítunk meg. A kétegyháziak tranzittal is foglalkoznak. S tavaly 106 százalékra teljesítették áruforgalmi tervüket. Pártszervezetük kezdeményezésével két szocialista brigádot alakítottak. MÁV -állomás Hetvennégyen dolgoznak a nagy forgalmú kétegyházi vasútállomáson, s a hat szocialista brigád nagyszerű eredményeket tud felmutatni. Tavaly mintegy 65 ezer forint volt ta felhasználási tervük, s ebből 11500 forintot takarítottak meg. A vagonok kihasználása azonban elmarad a követelményektől. Ezt a tervet 1964-ben csak 86 százalékban teljesítették, amelynek az a magyarázata, hogy nagy raksúlyú, nem A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tejporgyáiában ez év június 1-ig üzembe állítják az automata vajkiszerelő gépet és a hatezer literes fémköpulőt. így bővül a kapacitás, naponta 60 mázsa vajat szállítanak majd a kereskedelemnek . zonyitották. hogy a legnehezebb körülmények között is lehet rajuk számítani. Az épület átadása után az ÉVISZ szakemberei ugyancsak kitettek magukért, szeptemberben a berendezések is készen álltak, s a gyár vezetői most már minden erőt az indulásra koncentráltak. Napbarnított arcú, olajos munkaruhás emberek sokasága bábáskodott az 1-es huta elsőként induló gépe körül. Nehéz lett volna megállapítani, ki a mérnök, a külföldi szerelő vagy a lakatos. Ez az egyöntetűség azonban nem csupán külsőségekben nyilvánult meg, hanem valamennyiüket azonos belső szándék is fűtötte: mielőbb indulni! Sutus Mihály üzemmérnök egyike volt azoknak, akik hangyaszorgalommal dolgoztak a hatalmas üveggyártó automata mela rönkrakodáshoz való kocsit adtak az ÉRDÉRT Vállalatnak. Földművesszövetkezet Az 1960-as állapotokhoz képest kétszeresére nőtt a körzeti hálózat fogyóeszköz állománya. Hozzájuk tartozik Lökösháza bolthálózata is. Ellátottságukra jellemző, hogy kiskereskedelmi vonalon Kétegyházán mintegy négymillió forinttal, Lökösházán kétmillió forinttal növelték négy év alatt a forgalmat. 1962-ben egy szocialista brigádjuk volt, tavaly már három. Ugyancsak az elmúlt évben öt boltjuk nyerte el a Kiváló egység címet. Takarékszövetkezet Évről évre nagyobb népszerűségnek örvend a dolgozók körében és egyre többen veszik igénybe az általa nyújtott segítséget. A betétállomány fejlődését a következő tények tükrözik. Négy évvél ezelőtt mindössze 360 ezer forint volt a betétállomány. Tavaly egymillió forint fölé emelkedett. 1960-ban mintegy 800 ezer forint kölcsönösszeget folyósítottak. Tavaly már csaknem 1,8 millió forintot. Ezen túl működésbe lép két tízezer literes hőszágetelt gömbtartály, amit utó tárolásra használnak és egy szárítószekrény, amelynek segítségével nyolc-fiz mázsával fokozzák a napi kazein termelést. A beruházások összege az idén lett, izgalommal lesve annak minden mozdulatát. — Az ünnepélyes első csapdás előtt már működtettük a gépeket — mondja a fiatal mérnök, — de a cél az volt, hogy a termelés folyamatos kezdetének napjára már jó üveget gyártsunk. Alig két és fél éves megfeszített, sikerrel, kudarccal tűzdelt, de mindenképpen elismerésre méltó munka után elérkezett 1963. november 7 előestéje, s azon a péntek délutánon a hajdan zöl- deliő lucematáblán épült gyáróriás 1-es hutájában a szalag végén megjelentek az első konzerv- üvegek! Az ünnepélyes alkalomra eljöttek az Üvegipari Országos Vállalat, a megye és Orosháza vezetői. — Nem lehet meghatottság nélkül beszélni arról, amikor a szalag végén a várakozás hosszú óráknak tűnő percei után mindenki a halványkék színű üveg után nyúlt — mondja az üzemmérnök. Valóban, az első üvegből mindenki vinni akart, hisz olyan tárgy volt az, amelynek csillám- falában láthatatlanul húzódott meg százak és százak megfeszített, lelkiismeretes munkája. Feledhetetlen délután volt ez azok számára, akik a három esztendő alaitt együtt dolgoztak, együtt örültek vagy éppen bosszankodtak. Sokan ma is féltve őrzik a „prototípust” s annak idején büszke örömmel mutogatták ismerőseiknek: íme üveget termel a gyér! (Folytatjuk) Sei észt Ferenc Kovács András Hasznos kezdeményezés mét, mert Így lerövidíthetik a mintegy egymillió forint. Az idén egymillió forintot költenek műszaki fejlesztésre a gyulai tejporgyárban
