Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-16 / 90. szám
1965. április IC 4 Péntek Munkában barátság Gazdasági alapfogalmait A reáljövedelem Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ Békési Mézeskalács és Cukorkáé zeniében dolgozik GaWi János brigádja. Három férfi és hat asszony, mindnyájam fehér munkaruhában. Mézeskalácsot készítenek. Nemrég kerültek az új műhelybe, amelyben ragyogó a tisztaság és nagy a rend, s igen jók a munkakörülmények. Már régebben szóba került, fcogy célul tűzik a Szocialista brigád cím elnyerését. Az elöző évek- foen is jó volt a termelési eredményük, lelkiismeretesen, becsületesen dolgoztak. Akadtak hibák iá, amelyeken javítani igyekeztek és ez sikerrel járt. Rájöttek arra, hogy összefogva, egymás segítésével többre mermek. Dassam-las- san összeforrt a brigád és a munkatársi kapcsolat barátsággá erősödött. Szavunkat adjuk Azt gondolná az ember, hogy ilyen körülmények között semmi akadálya annak, hogy pozitiven határozzon a brigád. De az asz- saonyok még korainak találták. Stápcsei Gábomé azzal érvelt, hogy a szocialista muruitaversenyből merni lehet divatot csinálná.. — Annak semmi értelme, hogy esaJk éppen felkeltsük a világ figyelmét. A vállalást komolyan kei! vennünk. A szavunkat adjuk — mondotta.' Hertai Jánosné , azt javasolta, Új cukrászdát és kisvendéglőt létesítenek Zsadántfhan hogy előbb neveljék meg a két fiatalembert. A munkában jók, de a magatartásuk kifogásolható. Olyan hangulatemberek. Más kérdés is felmerült: a politikai oktatáson nem mindenki tud részt venni. Asszonyok, családjuk van, munkaidő után sietnek haza. A többség akarata Végül mégis a többség akarata érvényesült és ma már a brigád a szocialista címért versenyzik. Januárban 128, februárban 142, márciusban pedig 161 mázsa mézeskalácsot készített. A kezdetben érzett feszültség, amit az adott szóért való kissé aggályoskodó felelősségérzet okozott a brigád tagjaiban. lassan feloldódott. Jobban érzékelhetővé vált, hogy a vállalás nem kíván emberfeletti tetteket tőlük, hiszen a munkájukban, magatartásukban eddig sem volt semmi kivetnivaló. Hibái mindenkinek vannak, melyeken mosd már könnyebb«! tudnak javítani. A kötelezettségvállalás szorosabbra fűzte őket. Az ilyen kollektíszervezetének Békés megyei bizottsága a napokban értékelte a textiles üzemeinkben folyó újítási mozgalmat. Megállapították, hogy 1963-ban. 1+9. tavaly pedig 172 alkalommal tettek a fizikaiak és a műszakiak olyan javaslatokat, amelyek bevezetésével 'megkönnyíthetik a munkát, gazdaságosabbá válhat a termelés. A bázishoz viszonyítva a múlt évben va bírálata másként hat, őszintébb, igazabb, a közös cél elérésére buzdít. Közös gondok Jobban foglalkoznak egymás gondjaival is. Az egyik asszonyt négy gyermekével otthagyta a férje. A brigád egész tekintélyévéi az asszony mellett áll. Nem vigasztalni próbálják őt, hanem eljárnak azért, hogy a törvényesen járó gyermektartási dijat mielőbb megkapja. \ gyerekek nem mehetnek tönkre egy apa felelőtlensége miatt. A munkában szövődött barátság kötelezi mindnyájukat arra, hogy kiálljanak egymásért, Már nemcsak a műhelyben töltött idő köti össze őket, hanem sokszor otthon is találkoznak. Családostól meglátogatják egymást, együtt szórakoznak. Akinek éppen kedve van. Kötöttség, kényszer nélkül. Állják a szavukat, nincsen nek aggályaik többé. Alakítják a maguk kis világát és ez jól beleilleszthető abba a nagyobbá, amely körülöttük formálódik. P. B. 82 újítást fogadtak el. s ezeket hasznosítják is. A megvált áztatott munka módszerekkel 525 ezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. Egészséges jelenség, hogy az újítási díj összege több mint az eszmei honorárium. Ennek, s az ankétok, tapasztalatcserék rendszeres megtartásának köszönhető, hogy 1964-ben jelentős mértékben növekedett az újítások száma. A dolgozóknak a béren kívül van egyéb jövedelmük is. A nemzeti jövedelem fogyasztási alapjának csak egyik része az egyéni fogyasztási alap, amiből a munkások és alkalmazottak a munkabér által közvetlenül részesednek. A társadalmi fogyasztási alapból való részesedés szintén jövedelem, de ez nem bérjellegű és elosztása csak részben függ a végzett munkától. A társadalmi fogyasztási alap egy részét pénzben fizetik ki, így ennek felhasználási módjáról ugyancsak a felhasználó dönt, éppen úgy, mint a bér jellegű jövedelem esetében. Ilyen például a nyugdíj, ösztöndíj, családi pótlék, táppénz stb. Ezek közül a nyugdíj és a táppénz nagysága összefügg a végzett termelőmunkával, a többi viszont nem. A társadalmi fogyasztási alapból való részesedésnek egy sor más módja is van. Fő ismérvük, hogy nem pénzformában jutnak el a dolgozókhoz. Ilyen például a gyermekintézmények, kórházak, üdülők lakóinak fogyasztása. Ezekért csekély térítést kell fizetni (átlagosan a tényleges költségek kb. 36 százalékát) és a térítésen felüli összeg az, amit a dolgozók jövedelmének tekinthetünk. A társadalmi fogyasztási alapból történő részesedés jelentős ré- sae nem anyagi farméban (mint valamilyen termék), hanem szolgáltatásként áll a lakosság rendelkezésére. Ilyen például az előbb említett intézmények dolgozóinak — az orvosoknak, ápolónőknek, óvónőknek — a munkája, továbbá a kulturális, az oktatási intézmények dolgozóinak munkájában megtestesülő szolgáltatás is. Egy általános iskolai tanuló tanítása egy évben átlag 830 Ft, egy középiskolásé 2546 Ft, míg egy főiskolai vagy egyetemi hallgatóé az ösztöndíj nélkül 11 270 Ft. Az ilyen nem anyagi jellegű jövedelmeket úgy veszik számításba, hogy a szóban forgó intézmények létesítésének és fenntartásának költségeit elosztják a lakosság számával. így számítva 1958- ban hazánkban minden dolgozó átlagosan 11 530 Ft-ot, havonta tehát majdnem 1000 Ft-ot kapott! Amint az eddigiekből is látható, a teljes jövedelem lényegesen meghaladja a munkabért,- s így a reáljövedelem (az összes jövedelem reálértéke) a reálbért. Azt is figyelembe kell azonban vennünk, hogy önálló jövedelme nincs mindenkinek, vannak eltartottak is. A reáljövedelem átlagos nagyságát tehát nemcsak egy dolgozóra vetítik ki, hanem egy lakosra is, belevéve az eltartottakat. Ha így számolnak, kiderül, hogy egy- egy család tagjainak reáljövedelme nagyban függ attól — nányan dolgoznak és mennyi az eltartottak száma. Hazánkban általános tendencia az önálló jövedelemmel rendelkezők számának növekedése. Míg például 1930-ban 100 keresőnek átlagosan 117 nem keresőt kellett eltartania, ma mindössze 76-ot. Minden tényezőt figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban kétszerese volt az 1949. évinek. A parasztság reáljövedelmének számítási módja némileg eltér a bérből és fizetésből élőkétől, mert ők munkájuk alapján nem munkabért, hanem különféle formában részesedést kapnak a tsz jövedelméből s ezért az ő esetükben nem számíthatunk reálbért. Ezen túl figyelembe kell vermi a saját termelésű termékek fogyasztását is. A parasztságot illetően a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmének az összes fogyasztás reálértéke feleL meg. Ebbe beletartozik mindaz a szociális, egészségügyi, kulturális stb. ellátás is, amelyet a munkásoknál, alkalmazottaknál részleteztünk és amelyből a szövetkezeti parasztság ma már sokkal nagyobb arányban részesedik, mint az egyéni gazdálkodás időszakában. B. Gy. Nyolcvankét újítás — 525 ezer forint megtakarítás A Textilipari Dolgozók SzakA5-ÍZsacfány és Vidéke Körzeti (FöilSiBiűvesszöfvetkezet az idén — erSfit erőből — hozzákezd egy cJikuászda és egy ktiswe®dégiő ié- deeílfeóhez. A rwe^evo épület alia iükííési munkálatai 160 ezer fo- rimSie kerülnek.' ASz Xmsz. Btarugirám bővíti a (PÜZ ÉP- telepei, felújítására ti- rzenkétezer forintot köteemek. Kö- ■resnagyharsaoyban a községi tain aics anyagi, támogatásával és tár- is-adaimi munkában egy új bü- ffét nyitnak. —r-~— Új üzletág Hollywoodban A hollywoodi filmcsillagok ro- •konai. kitűnően jövedelmező új üzletágat alapítottak. Megszervezték híres filmszínészek és film- színésznők boldog gyermekkorából megmaradt ruháinak és játékainak árusítását. Nem rossz üzlet. Az egyik filmcsillag egykori matrózruhája 100 dollárért, egy másik filmcsillag aégi cipőcs- kéje 200 dollárért kelt el. Közület munkaerőigénye Az CM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka* helyekre — ács szakmunkásokat, vasbetonszerelőket, férfi segédmunkásokat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. 9*anáC9lgazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth bajos tér 13-^15. földszint. WS XV. Mint említettük, a KISZ-védnökség irányítására 1962 elején operatív bizottság alakult, amely állandó kapcsolatot tartott fenn a kivitelező és a gyártó vállalatok KISZ-szervezeteivei. Nehéz lenne felsorolni, milyen feladatokat oldottak meg a fiatalok a védnökség keretében, s így inkább csoportosítani igyekszünk működési, területüket. A bizottság leglényegesebb föladata az volt, hogy a berendezéséket szállító belföldi vállalatokkal tartson fenn saoix* kapcsolatot, melynek célja, a különféle gépegységek határidőre történő vagy az eredetileg megáMapítoU dátumnál korábbi átadás volt. Dobi Imre elvtárs, ä gyár főtechnológusa, aki még 1962 elejéin, az építkezés időszakában került az üzemhez, élénken emlékezik az eseményekre. — Az operatív bizottság alsóként a KISZ-szervezetek létrehozását jelölte meg — mondja, miközben a gondosan őrzött vaskos dossziéban keresgél. — Már 1962 elején öt alapszervezet működött a különféle munkahelyeken. Miután ezek megerősödtek, a bizottság akcióba lépett. A véletlen szeszélye folytán talán az első határidőmódosító tárgyalás volt a legnehezebb, de ezzel mintegy a tűzkeresztségen estünk át. Az építkezéseknek a vártnál gyorsabb ütemű haladása következtében 1962 közepén nyilvánvalóvá vált, hogy a csehszlovák kla- tovi gépgyárban a siküvegüzem részére készülő hengergépek és hűtőberendezések eredeti, 1964 októberére tervezett szállítása veszélyeztetné az üzem indulását. — Kiszámítottuk, hogy számottevő gazdasági haszonnal járna, ha a csehszlovák gyár 1963 végére szállítaná a gépeket — mondja a főtechnológus. — Az operatív bizottság 1962-ben meghívta a gépgyár képviselőit Orosházára, majd nemsokkal ezután viszonozta a vendégek látogatását. A baráti beszélgetések eredménye is megszületett. A csehszlovákok vállalták, hogy 1963 végére átadják a gépeket! A KISZ üveggyári alapszervezetének megalakulásakor — 1963. január 14-én — keltezett jegyzőkönyv így foglalja ösz- sze a fiatalok további feladatait: „A következő években az alapszervezet tevékenységének azt a eélt kell szolgálni, hogy gyárunk népgazdasági érdekből is kiemelt jelentőségű beruházása határ, időre és minél jobb kivitelben fejeződjék be.” S hogy ennék szenemében mi mindent tettek a fiatalok, arra bizonyságul szolgál az operatív bizottságnak a megyei szervekhez 1963. szeptember 23-án küldött jelentése. íme néhány fontosabb mozzanat: tárgyaltak a Budapesti Hajtómű Gyár, a Gamma Optikai Művek, a Telefongyár képviselőivel, felkeresték az Országos Tervhivatal elnökségét, határidő- módosítást kértek a Budapesti Kábel- és Sodnomygyártól, tucatjával küldték a „zöld utat” jelzésű leveleket. S hogy nem eredménytelenül, azt igazolja az is, hogy 1963. május 30-án a hajtómű- és felvonógyár közölte, a 60 db. hajtóművet a tervezettnél korábban szállítják. A bizottság ugyanakkor gondoskodott a gyár műszaki dolgozóinak képzéséről is. Fiatalok százai tanultak Esztergom, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Orosháza ipari üzemeiben, hogy az indulásra már szakemberekként altjainak csatasorba. A gép- és felvonószerelő vállalat kötelékében 18-an Salgótarjánban, Dunaújvárosban és Sajószemtpéteren sajátították el a tudnivalókat, akik az üzemelés kezdetére már gerincét alkották a gyár szakmunkásgárdájának. Az operatív bizottság e sokoldalú munkában azonban nem maradt magára. A gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetősége 1963 júliusában kétnapos tanácskozásra hívta a kooperáló hazai gépgyárak társadalmi szerveinek képviselőit, ahol az egyes üzemek szocialista szerződésekben biztosították, hogy határidőre szállítják a megrendelt gépeket. — Erre a tanácskozásra azért volt szükség — mondja dr. Szűcs Gábor beruházási osztályvezető, aki szintén részese volt az ott lévők számára emlékezete® megbeszéléseknek —, mert 1963 áprilisában vált véglegessé, hogy a külföldi gépeket augusztusra kapjuk meg, s akkorra biztosítani akartuk, hogy a hazai vállalatok is időben átadják a szükséges felszereléseket. A tanácskozások eredménnyel végződtek, mert a tárgyalt év július 22 napján már 12 üzemmel kötöttünk szocialista szerződést. A kapcsolatok tehát minden irányban kedvezően fejlődtek, a szerződést aláíró üzemek vállalták, hogyha bizonyos nehézségek árán is, de a kívánt időben szállítják a gépeket. Ezután következett 1963 utolsó negyedéve, az indulás izgalommal várt időszaka. Seleszt Ferenc (Folytatjuk)
