Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
április M. 4 Szerda A norma es a minőség 7 apa-számiatok egy gyáregységben százalékánál bevezettek a minőKorszerűbb lesz a szeghalmi fiúkollégium kívül a pedagógusok ellátását is. A Budapesti Hartenyagyár gyulai gyáregységében 1957-től kezdődően 5 millió 200 ezer forint nyereségrészesedést fizetitek ki a dolgozóknak, ami nyolc év alatt 5 (tavaly 1) hónapi keresetnek megfelelő összeget tett ká. Az eredmény különböző tényezők összetevőjéből jött létre, ezek között szerepel a rendszeres norma- | karbantartás is, amely minden i újítást, ésszerűsítésit, műszaki fej. } lesztést követ. Az új gyártmó- j nyóknál bizonyos ideig tartó be- j gyakorlottság velejárója. Bevezetőül érdemes megemtte- \ m még, hogy a gyáregységben ta- váty a termelés növekedését 82j százalékban a termelékenységből, 18 százalékban a létszámnövelésből érték el, és így jelentősen csökkend, a gyártmányok önköltségé. Hogyan történik a normakar- bamtartáe? Király Jánossal, a gyáregység munkaügyi osztályvezetőjével beszélgettem a kérdésiről, az ő tájékoztatása alap.)an igyekszem választ adni, A munkaügyi osztály állandóan figyelemmel kíséri az üzemek munkáját és szoros kapcsolatot tart a műszakiakkal. Ha a gyártásban bárhol valamilyen változtatás (történik, rövid időn belül méréseket végez. A műszakiak maguk is támogatják a munkaügyi osztály ilyen irányú tevékenységét, sőt sok esetben ők a kezdeményezők. Különösein akkor, ha a dolgozók egyes cikkeket szívesebben csinálnák és ebből aztán vita támad közöttük. Ez csaliha- iarttam jele annak, hogy a norma korrigálásra szorul. Előfordult, hogy a nadrágharis- nya-varró üzemrészben egy új cikk gyártásánál szinte kivétel nélkül mindenki 102 százalékot ért el. szóródás — vagyis fél százalék eltérés is — álig volt. A mérések alapján 10 százalékos emelés történt, s ezután az átlagteljesítmény 104 százalékra emelkedett. Ilyen furcsaság is adódik. Ebből tehát levonható az a következtetés, hogy ahol nincs szóródás”, ott meg kell vizsgálni a norma helyességét A munkaügyi és műszaki osztályon kívül részt vesz ennék a feladatnak a végrehajtásában a párt- és a szakszervezet. Nem éri tehát váratlanul a dolgozókat a norma változtat ás. És mielőtt az erre vonatkozó végleges intézkedés kikerülne, röpgyűlósen megbeszéHÁZTARTÁSÁBAN LÉVŐ üres borospalackjait bármely élelmiszeres italbolt VISSZAVÁLTJA. Pénzt kap érte! 67248 lést tartanák velük. Előfordult mar nemegyszer, hogy ez alkalommal korrigálták az előző meg- aHapításokat. A normakarbantartás tehát gondos munkát kíván, és sohasem mellőzhetők azok, akiket közvetlenül érint. A gyáregységben a normatkar- bamtártás egész évre ten‘vezett emelése körülbelül 2 százalék, ami nem munkatoérmegtakarítást, hanem 150 ezer forint értékű termékmennyiséggel többet jelent, mégpedig létszámváltozás nélkül. Közismert, hogy a dolgozók nemcsak közvetlen munkabért kapnak. hanem egyéb juttatásban, is részesülnek, mint például a fizetett szabadság, társadalombiztosítás stb. A vállalat tartja fenn a szociális létesítményeket és a munkahelyi költségek is őt terhelik. Mindezek ugyancsak csökkennek, 'ha a termelésnövekedés termelékenységből ered. A normaka rbantart ás tehát közvetve kihat a gazdasági eredményre, ami — mint ennél a gyáregységnél világosan megm-utatkozik — a nyereség és más ezzel kapcsolatos anyagi ösztönzők útján a dolgozók jövedelmét is gyarapítja. A gazdaságos termelésihez hozzátartozik a minőség javítása is, ami látszólag ellentétes a norma- karbantartással. Való igaz, ha a felmérés nem történik kellő gondossággal és emiatt a munkás a technológiai előírásokat képtelen betartani, tehát a mennyiség a minőség rovásaira megy, akikor több a kár. mint a haszon. Jellemző adat: a minőség egyszázalékos javítása a gyáregységben egy év alatt félmillió forint eredményjavuláshoz vezet. Ezért még 1959-ben a fizikai dolgozók 35—40 II. Az első tanácskozás óta alig lelt el néhány hónap — miközben újabb megbeszélésre is sor került —, mikor egy napon népes küldöttség érkezett Orosházára, hogy kijelöljék az üveggyár helyét Az 1960. július 12-én felvett jegyzőkönyv így örökítette meg ezt az eseményt: — „Mivel o. földgázvagyon feltárása az utóbbi évek folyamán kedvezően alakult, lehetőség van arra. hogy az eredetileg Celdö- mölkre (olajbázisra) épülendő üzemet orosházi telepítéssel (földgázbázison) valósítsuk meg." A hosszú, sokaik számára emlékezetes tárgyalások tehát eredménnyel végződtek: valóság lett a gyár! „... az új üveggyár telepítési helyéül az ÉM Város- és Községrendezési Főosztály, valamint az Orosházi Városi Tanács V. B. Építési, Osztályával egyetértésben az Üvegipari Igazgatóság az Orosházán ipartelepítésre fenntartott helyen, a Szeged—Békéscsaba és Orosháza—Szarvas összekötő vasútvonal szögében — a szarvasi műüt mellett — k b. 250 ezer négyzetméter téglaalapú területet javasolja” — olvasható a jegyzőkönyvben. A helykijelölés után a gyár tervezésére az ÉM IPARTERV, mint generáltervező kapott megbízást, amely altervezőivel együtt az építőipar legkorszerűbb módszereit alkalmazta a tervek készítésénél. Mindezt még természetesen kormány- és miniszteri tárgyalások előzték meg, amelyekbe már -bekapcsolódott az Országos Tervhivatal is. ségi bérezést, amely meghatározza, hogy például 100 tucat áruból 94-nek I. osztályúnak kell lennie, 6 pedig osztályos lehet. Ez esetben százszázalékos munkabér fizethető ki. Ha jobb az eredmény, akkor több, ha rosszabb, akkor kevesebb. Azóta az osztályos áiru aránya 12 százallékról 9-<re csökkent, És eljutottak oda, hogy a dolgozóik közül mór legtöbben saját maguk minősítik az elkészített gyártmányt. A történethez hozzátartozik, hogy egy üzemrészben, ahol a szoros norma miatt a technológiai előírások nem voltak betarthatók, tehát romlott az áru minősége, újra normakarbantartást hajtották végre, mégpedig negatív előjellel, vagyis egy-egy munkadarab elkészítésének az idejét a szükségesre növelték. Ezzel egyúttal az is világossá válik, hogy a normaikarbanitás helyes értelemben a munka ütemének, intenzitásának a szabályozásét jelentó, nem pedig valami állandó „szigorítást”. A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyáregysége jelentős mennyiségű exportárut készít, amit természetesen csak világpiaci áron tud értékesíteni. Elsőrendű követelmény tehát a minél gazdaságosabb termelés és ami szorosan hozzátai'tozik, a jó minőség. Számos újítás, ésszerűsítés alkalmazásával eddig is sokat tettek azért, hogy eredményesen dolgozzanak. Ezt szolgálja a folyamatos normák arban tartás is, ami ma már nem vélt ki ellenhatást a dolgozók körében, mert megértik, hogy — a saját érdekükben is — szükség van rá. szülte után elérkezett 1961. május 1, az első kapavágás napja. Erre az ünnepélyes aktusra eljöttek a megye és Orosháza vezetői, ugyanakkor a város lakossága is nagy figyelemmel kísérte az eseményeket. S ez nem csupán az első kapavágás örömteli napjára vonatkozik, mert a lakosság az építkezés egész tartama alatt sokrétű segítséget nyújtott. Az első, ásónyi föld megmozgatása után kezdetét vette az az idpszak, amit joggal nevezhetünk hőskorszaknak. Az orosháziak olyan lelkesedéssel vettek részt a munkában, annyira magukénak érezték a gyárat, amire addig még nem volt példa. Ebben azonban a megyei szervek is elöl jártak. A KISZ Békés megyei Bizottsága határozata alapján 1961. május 1-én Baukó Mihály titkár elvtórs bejelentette, hogy a fiatalok védnökséget vállalnak az Felújítják a szeghalmi gimnázium fiúkollégiumát: több mint 1 millió forintot fordítanak az új 150 személyes ebédlő kialakítására. A konyha 300 személyre főzhet majd ebédet, így kívánják megoldani a diákok étkeztetésén lekben kristályosodott ki, amelyek lehetővé tették, hogy a gyár a tervezettnél fél esztendővel korábban kezdje meg a termelést. A védnökség irányítására operatív bizottság alakult, s ez állandó kapcsolatot tartott fenn a kivitelező és gyártó vállalatok KISZ- szervezeteivel. A beruházás irányítására 1961 végén létrehozták az ÉM Üvegnyitására is. Ekkor került Orosházára Szűcs Albert elvtárs, az akkor még csak a tervrajzokon létező gyár igazgatója, aki abban az időben még a Miskolcon működő üzem vezetője is volt. A jó gazda gondosságával vett részt mindenféle munkában; tervezett, kivitelezett, tárgyalt, levelezett és A szeghalmi gimnazisták több ezer óra társadalmi munkát vállaltak, elsősorban anyagmozgatást végeznek. A tervek szerint az új ebédlő a j&vő tanév kezdetére elkészül. mindenütt; /ott volt, ahol segítségre volt szükséíg. — Az első napokban kissé szokatlanul éreztem magam — mondja, szája /szegletében az etmarad- hätatlam pipával —, de érthető is, hiszen azelőtt csak hallottam arról, hogy egy Orosháza nevű város is vari az országban és — mivel eredetileg CeHdönxükről volt szó — nemi gondoltam, hogy valamikor ér(i is „idevalósi” leszek. Szerencsére gyorsan feltaláltam magam, mert munka az volt bőven, és tnem azon gondolkodtam, hogyan Ikerültem ide, hanem azon, miként liehet jobban, gyorsabban dolgozni T ermészelesen sokat jelentett az is, Äogy az épülő gyár vezetője nelm maradt magára ebben a törekvésében. — M&r az első időben is sok segítséget, kaptam a város vezetőségétől., a kivitelező vállalat szakembereitől és valamennyi ott dolgozótól — mondja elismeréssel. Az , időrendi sorrendhez híven azon,bún maradjunk még 1961-nél. Az ü nnepélyes kapavágás után lett felhordani, elegyengetni. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a felvornulási épületek készítése is, hogy 1962 tavaszán kezdetét vehesse az építkezés legintenzivebb idöszcika. Seleszt Ferenc (Folytatjuk) Pásztor Béla Földbe helyezik a vasbeton pilléreket. Diákok társadalmi munka kite ben. (Fotó: Jermenáy) A rendkívül nagy figyelmet, építkezés felett. Ez az elhatározás szakértelmet igénylő tervek elké- a későbbiekben olyan cselékedeipari Igazgatóság Orosházi Üveggyárának beruházási csoportját. Az időszerű munkálatok szervezése mellett azonban már gondot fordítottak a gyár műszaki iráfelvonfult a kivitelező, az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat. Az el:sö teendő a terep feltöltése volt, rtnert a hajdani papi birtok alacsonyan fekvő terület volt és több ‘tízezer köbméter földet kel
