Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
1965. április 14. 5 Szerda Egy kötet és ami azon túl van A magyar irodalom magától értetődően az egész ország irodalmát jelenti és hazánk bármely táján született alkotások beletartoznak irodalmi kincsestárunkba. Ennek az elvi igazságnak értékéből mit sem von le, hogy az alkotások ismertebb táj-műhelyei szerint földrajzi meghatározásokkal is élünk, városokat, megyéket említünk, vagyis szűkebb területen is vizsgálódunk, szemlélődünk és időnként felmérjük a termést, bőséges-e vagy sem és hát nines-e baj a színvonallal s azzaL a segítséggel — erkölcsiekkel, anyagiak- íkal —, mely nélkül, akár a melegítő napfény s a tavaszi esők és nyári záporok nélkül, nincs bő és jó termés. Békés megyében sem felesleges egy kis alkalmi irodalmi határ- szemle. Ismétlem, alkalmiról van szó, inkább csak figyelemfelkeltésről és semmi esetre sem olyan alapos, mélyenszántó vállalkozás- női, ami irodalomtörténészekre, esztétákra váró szakfeladat lenne. Mindössze egy olyan itt született irodalmi eseményt kívánunk említeni — és vele kapcsolatban bizonyos következtetésre jutni —, mely gyakorlati bizonyítéka annak, hogy a Tiszántúlnak ebben a részében írók, költők, szociográ- fusok élnek, tevékenykednek és szorgalmukkal, ' tehetségükkel méltó módon szolgálják a szocialista irodalom és kultúra egységes ügyét. Űj, friss termés A mi időnk című antológia, melyet békéscsabai írók, költők alkotásaiból válogatva Békéscsaba városi tanácsa adott ki hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére. Az ország valamennyi könyvesboltjában megvásárolható szerény kötet, az abban szereplő ver sek, elbeszélések, irodalmi riportok, szatirikus írások méltatását, bírálatát majd elvégzi az arra hivatott kritika; mi csupán a kötet ténybeli jelentőségére szeretnénk felhívni a figyelmet. Békéscsaba város tanácsa ezzel az antológiával, melyet a nagyszerű évforduló alkalmából a magyar irodalom asztalára helyezett, bebizonyította, hogy mindjobban védőszárnyai alá veszi irodalmunk helyi képviselőinek ügyét is. Arra törekszik, hogy kultúrtorradalmunk- nak ez a területe se heverjen a közöny, a nemtörődömség pariagaként. Mind nyilvánvalóbbá válik Békéscsabán, de az egész megyében is, hogy az irodalmi törekvések, erőfeszítések erkölcsi és anyagi támogatása politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseink segítésének szerves része, közhasznú ténykedés. Ügy vél jük, most már arra van szükség, hogy sem az írók részéről, sem hivatalos részről ne csökkenjen a törekvés, hogy még jobb együttműködéssel újabb irodalmi eredmények születhessenek. A tíztizenöt esztendővel ezelőtti helyzethez mérten, jelentős eredmény ez a kötet. Most látjuk csak szembetűnőbben, hogy kultúránknak ezen a területén is vannak eredmények Békés megyében, van mit megbecsülnünk és tovább gazdagítanunk! Huszár Rezső Április 24-én tartják meg az MHS megyei küldöttértekezletét Két járás kivételével megyénkben már mindenütt megtartották a járási, illetve a városi MHS küldöttértekezleteket, s véglegessé vált az MHS megyei küldött- értekezletének időpontja is: április 24-én, szombaton délelőtt 9 órától rendezik meg a 'békéscsabai Lenesési úti KISZ-táborban. A megyei elnökség kétéves munkájáról Dobra János, az MHS megyei elnöke számol be, majd újjáválasztják a megyei elnökséget, az ellenőrző és az intéző bizottságot. Moziüzem-vezetők napja Orosházán Április 22-én Orosházán, a Partizán filmszínházban rendezi meg a mozi üzemi vállala t megyei igazgatósága az orosházi és a szarvasi filmszínházak üzemvezetőinek továbbképzési napját. A továbbképzési napon a résztvevők megvitatják filmszínházaik tevékenységet, a látogatottság alakulását, a közönségszervezés eredményeit, módszereit, további feladataikat. A továbbképzési napolt általában nagy érdeklődésnek örvendenek, elsősorban azért is, mert ezeken a mozáüzemi vállalat megyei vezetői közvetlenül felmérhetik a tennivalókat, és segítséget nyújthatnak a hiányosságok megszüntetéséhez. IBékés megyei fiatalok a szegedi „Semmelweis" kollégiumban A hazai híreket mindannyian szívesen olvassák. Képünkön Abonyi Erzsébet, Kígyósi Zsuzsanna és Nagy Klotlld orvostanhallgatók a kollégium előcsarnokában. Abonyi Erzsébet Füzesgyarmatról, Kígyósi Zsuzsa Gyuláról, Nagy Klotlld pedig Békéscsabáról került a szegedi egyetemre. (Fotó: Malmos) Egyetlen házsor köti a városhoz Orosháza VIII. kerülete inkább olyan, mini egy önálló település, távol a központtól, s csak egy oldalon sorakozó házak kötik vékony szalagként a városhoz. E kettősség nem hagyható figyelmen kívül, ha Rákóczitelep lakosságának kultúrheiyzetét, művelődési, szórakozási lehetőségeit vizsgáljuk, s ha a fiatalság faluhoz. földhöz, tsz-hez való viszonyáról beszélünk. Rákóczitelepen, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben aránylag sok fiatal dolgozik. A tsz biztosít olyan lehetőségeket, hogy a fiatalok nem vágynak más munkahelyekre, itt is megtalálják számításaikat. A kultúráiét ki alakí tásában és fejlesztésében a település egységes segítsége, a városi művelődési ház támogatása a mozgató rugó. Gombkötő Lajos, a tsz főkönyvelője így beszél: — A fiatalok munkán kívüli foglalkoztatottságáért, azaz műveléséért és szánakozásáért minden lehetőt megteszünk. Eddig minden télen (ez már nálunk hagyomány) szilveszteri mulatságot rendeztünk, kabaréval, műsorral, vacsorával, tánccal. Az év hátralevő részében olykor két-három darabot is megtanul színjátszó csoportunk. Eljárunk a környező falvaikba: Gádorosra, Szentetomyána, Szőlősre. A betanítást az iskola pedagógusai végzik: Lengyel Pál, Kővári Jó- zsefné, Plenter Lajosné. A városi művelődési háztól is kapunk segítséget, élénk a kapcsodat a város és a tsz között. A kultűrház- zai szerződésünk van, ennek nagyon sokat köszönhetünk. A fiatalok, ahogy Gombkötő, majd Ludányi, az üzemgazdász hangsúlyozottan bizonyítják, szán. te egymással versengenék egy- egy szerepért. A kellékeket Békéscsabáról kölcsönzik. A TIT-előadások, melyeket a Kultúrház patronál, látogatottak. Növénytani, állattani jellegűek. Az ifjúság nevelésére külön előadásokat, oktatásokat szerveznek. Ludányi János később ezeket mondja: — Ha valaki tanfolyamra megy, munkaegység-jóváírással segítjük. Ennek mértéke attól függ, menynyi időre hagyja itt a termelőmunkát. Rövidebb időre napi egy munkaegységet, hosszabb időre 24. Mindez világosan mutatta: a falusiak nem bíztak Biri ország - nagyobbítusában és másképpen gondolták a földreform megvalósítását is. A rebellisségben odáig merészkedtek, hogy három ember — Mihályi sógora, aki szintén kovács és kezdetben fedjároga/tott a Kommunista Párt helyiségébe, Süket Kábái fia, aki Molinói- Antiéfcnak osztotta az igazságot, és még egy paraszt elindult Biri ellen panaszt tenni az Ideiglenes Kormányhoz, Debrecenbe. A járőrök érdeme volt a terv meghiúsítása. Visszazavarták a három lázadót a vasútállomásról, ahol hangosan dicsekedtek, hová indultak. Nem csukták börtönbe egyiket sem, de alaposan rájuk ijesztettek. A pofonokat egyelőre nem felejtik él — Molnár törlesztett a múltkori vereség miatt —, így aztán komoly remény van rá, hogy mostanában még egyszer nem indulnak útnak. Baj azért mégis van, méghozzá elég nagy. Nehéz lenne kideríteni, miképpen, de elterjedt a faluban a híre annak is, amitől Kicsi Biri a legjobban rettegett. Mihályi Debrecenben szervezkedik a Biharberettyói Köztársaság ellen. Szemtanúk látták a kormány épületében járkálni. Az illetők nevét senki nem árulta el, nehogy az elnök letartózGerő János: líicsi Bid UicáttyS'áfya Szatirikus kisregény tassa őket. Újságokról is suttognak, amit rendszeresen becsempésznek a köztársaság területére és kézről kézre adnak, mint valami kincset. Az örökös elnök ennek tudatával hányta-vetette a lehetőségeket és jutott arra az elhatározásra, hogy a saját politikáját jobban hozzáidomitja az országoshoz. Ennél okosabbat nem tudott kitalálni, azt számította: ezekkel a módosításokkal átvészeli az időt, amíg jobbra vagy balra fordul a világ kereke. Most már bebiztosította magát mindenfelé; ha a több pártos, nemzeti bizottságos rendszer győz és fél kell adni az önálló köztársaságot, akkor is csak egyedüli diktátor marad a faluban, hiszen tőle függ minden vezető ember. Ha pedig sikerül megtartania az önálló köztársaságot, akkor meg éppen fenékig tejfel. Természetesen az lenne a legjobb, az önállóság, csakhogy ez nehéz ügy, látja naigyon jól. A földreform nem sikerült, hiába dolgozott ki nagyszerű terveket, nem tudta a szegényparasz- tokat maga mellé állítani. A fene se érti, mi lelte őket, de nem akartak a nagygazdaságról hallani sem, különösen a régebbi földtulajdonosok. Már tízholdanként sem kell a föld. Majd ötven család hasított ugyan magának a Liesthei n -birtokb ó 1, de jutna még vagy háromszáznak, s nincs jelentkező. Azt mondják, nem bíznak Biri földjében, mert, ha nem is jönnek már vissza az urak meg a németek, akkor is visszaveszik a békésháziak a birtokot, mert törvény szerint az ő határukhoz tartozik. Kicsi Biri, mint az ócska cipőt, ezért próbálta toldozni, toldozni politikáját. Az eseményekből és jelekből azonban még egy fontos következtetést vont le. Azt, hogy nem lehet megbízni a lakosságban, csupán abban a pár emberben, aki életre-halál- ra mellészegődött. Megmutatták az események, hogy aki nincs vele, az ellene van. Ezeket persze legjobb lenne kiirtani, de ez lehetetlen, mert akkor nagyon megfogyatkozna a köztársaság. Nincs tehát más kiút, erősíteni kell a közbiztonsági alakulatot, illetve most már a rendőrséget. Ha tavaszig sikerül elfojtani minden megmozdulást, akkor nyert ügye van, mert, ha megjön a tavasz, és megindul a munka, akkor nem érdekli az embereket a politika. Ezért hajtotta végre Kicsi Biri a köztársaság átszervezését, s határozta el a fegyveres testület erősítését. Hogy mennyire előrelátó volt, azt az események rövid időn belül igazolták. * * * * Pár nappal a nagy átszervezés után, Debrecenből két fiatalember érkezett. Sípos Imre kormánybiztos egy Nagy Dániel nevű ifjúval. A jövevények nem sokat teketóriáztak, megérkezésük után mindjárt közölték, hogy az Ideiglenes Kormány megbízásából jöttek, és szót akarnak nézni a faluban, mert a belügyminiszter jelentése alapján tűrhetetlen állapot van itt. Kicsi Biri először arra gondolt, le kellene csukni őket a pincébe, a többiek közé. Ott aztán vizsgálódhatnának meg parancsolhatnának kedvükre. Még mielőtt azonban meggondolatlanul cselekedett volna, a jobbik eszére hallgatott, és letartóztatás helyett székkel kínálta a látogatókat. Utána pedig nyájasan megkérdezte: (Folytatjuk) pedig átlagos keresetének 70—75 százalékát fizetjük ki. Van olyan eset is, amikor rendeletileg nem kötelességünk egy tanfolyamon levő tagunkat segíteni, mi mégis megtesszük, s így elérjük azt, hogy szívesen tanulnak tovább a fiatalok. A Vörös Csillagban tehát általában elégedettek a fiatalok mun. kajával. Sok fiatal házas is eljár a KISZ rendezvényeire, együtt szerepelnek, hisz itt ismerkedtek össze, ez a közösség volt „házasságközvetítőjük”. A tsz biztosítani igyekszik a szórakozást „házilag”, s az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan akarnak tovább dolgozni. Vajon elegendő-e mindez, amilyen mértékben önállósult a tsz a féladatok megvalósításában; kérdezhetjük azt is, akarja-e, tudja-e a szövetkezet vezetősége saját erejéből továbbvinni ezt a programot, s a település kulturális, politikai arculatát további ormain i ? Erre a kérdésre a tsz vezetősége igenlő választ adott. Mit mond er. ről a falu kulturális életét irányító pedagógus? Győré János igazgató és munkatársainak szavain érződik, hogy feladataikat nagymértékben érin- . tő problémáról beszélnek. Évek óta dolgoznak — tanári munkájukon kívül — a település helyes, okos népművelése érdekében. — Ha azt nézzük — mondja az igazgató —, hogy Rákóczitelep se nem falu, se nem város, nagyon könnyű belátni, milyen nehéz a mi munkánk. Az itteni fiatalok félig városiak, félig falusiak. Bejárnak dolgozni, szórakozni (a várossal nem tudunk versenyezni), ugyanakkor itt laknak, s ha itthon vannak, esetleg eljönnek közénk. — Az idősebb nemzedék kulturális életének kiteljesítése köny- nyebb. Előadásokra, rendezvé. nyekre szívesen eljárnák. Gyopárhalmán olvasókör működik, s a dolgozók általános iskolája két ' agozattal, 28 hallgatóval kezdődött meg az idén. A könyvtár a városi fiók lerakata, vasárnaponként elég jó forgalmat bonyolít le... Augusztus 20-ra már most készülnek. Idén a hagyományos műsoron kívül — sportesemények, Kövérek—Soványak mérkőzés, közös ebéd a tsz udvaaún, tánc stb. — szeretnék meghívni a Balassi Táncegyüttest. Mindezek azt mutatják, hogy bár van még probléma, a népművelés kiteljesítése reális lehetőség és tömegigény, s ehhez a hittel és szeretettel dolgozó népművelők adják a legtöbb biztosítékot. Vágási Imre
