Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

1965. március 13. 4 Szombat Rendet teremtettek Mérlegzáró küldöttgyűlés a Békéscsabai Szőnyegszövőben A Békés megyei Népújság 1964. június 16-i számában A Békés­csabai Szőnyegszövőben rendet lehet teremteni! cím alatt az ak­kor ott uralkodó viszonyokat is­mertettük. A szervezetlenség, a visizálykodás, sok esetben a hoz­zá nem értés miatt akadozott a termelés, lazult a munkafegye­lem, a dolgozók elégedetlenked­tek. Mindez természetszerűen a tervlemaradóssal egészült ki. Hetvenöt százalék exportra A cikk megjelenésekor már ideiglenes elnök irányította a szövetkezet életét, aki a pártszer­vezet vezetőségével, a műszaki­akkal, a pénzügyi vezetőkkel egyetértésben, a megbillent egyensúly helyreállítására, a ter­melés zavartalanságának biztosí­tására megtette a kezdeti lépése-, két. Nemsokára megválasztották az új Vezetőséget, amely rövid idő alatt sikeresen megszüntette a hibákat és Gajka Pál, a szövet­kezet elnöke a március 9-én meg­tartott mérlegzóró küldöttgyűlé­sem. már olyan eredményekről ad­hatott számot, amilyet a szövet­kezet fennállása óta még soha sem ért el. Évente sok ezer forint megy kárba megyénkben is, mert töb­ben nem tartják meg a tűzrendé­szet! előírásokat, hanyagul bán­nak a tűzzel. Még a sok ezer fo­rintos kár is eltörpül azonban, ha azt halljuk vagy olvassuk, hogy emberéletet követelt áldozatul a tűz . . . ; „A szülők azonnal a szobába siettek, ahol két gyermekük, a hároméves Irma és a kétéves Jó­zsef akkor mór füstmérgezéstől és égési sebektől eszméletlen álla­potban volt.-’ Ez az idézet egy tűzoltósági jegyzőkönyvből való. Március 2-án 12 óra 30 perckor Sarkadon történt, Tanya 8 szóm alatt. Ami­kor a szülők' hazaértek, szörnyű látvány fogadta őket. Természete­sen azonnal a két gyermek segít­ségére siettek, kihozták őket a tűzből, a füstből, aztán a község felé siettek orvosért. Ütközben a szomszéd tanya felé kiabáltak se­gítségért a tűzoltásihoz. Utána gyors telefon Gyulára a men­tőkért. A két kisgyermek életve­szélyes állapotban került kórház­ira, s állapotuk még egy hét el­telte után is válságos volt. S mindez miért? Ha a Ms Irma és a kis József nem marad felügyelet nélkül, s ha nem jutottak volna gyufához, akkor még ma is vidáman nevet­nének ... Mert szerencsétlenségük oka gyermekjáték volt: magukra ma­radva gyufával játszottak, s az ágyon meggyújtották az ágyne­műt. Ami megtörtént, azt nem lehet meg nem történtté tenni, és ez vé­gigkíséri majd a szülőket egész életükön. Pedig ha óvatosak let­tek volna..: A megyei tűzrendészet! pa­rancsnokságon sorakoznak a jegyzőkönyvek1. A statisztika egy­re riasztóbb képet mutat. Néhány példa: Ez év februárjában 37 tűz­eset történt a megyében, pontosan ugyanannyi, mint 1962 egész har­madik negyedévében. A februári tűzesetek 182 ezer 898 forintnyi kárral jártak. És amit nem lehet A dolgozók a megváltozott vi­szonyok között pótolták a lema­radást és az 1964. évi. tervüket 100,3 százalékra teljesítették. En­nek jelentőségét növeli, hogy a termelés 75 százaléka exportra került A piásodik félévben — létszámváltozás nélkül — a ter­melési érték 2 millió forinttal növekedett, s így a dolgozók 400 ezer forinttal többet keresték, mint az elsőben. Növekedett a nyereségrészesedés A jó munka tehát meghozta a várt eredményt és ennek folyta­tásaként 1965 első két hónapjá­ban újabb sikerek születtek. So­kat kifejez az is, hogy a szövet­kezet 1963-ban 491 ezer forint nyereséget ért él, míg tavaly 1 millió 141 ezer fprintot. Az osz­talék így csaknem kétszeresére növekedett, vagyis 15 és fél napi keresetnék megfelelő összeget fi­zettek ki Az idei termelési terv azonos a tavalyival, összesen 26 millió 680 ezer forint értékű árut kell elő­állítani. Az exportterv azonban 2 és fél millió forintos növeke­dést ír elő. Talán érdemes meg­említeni, hogy torontáli szőnyeg­forintban' kifejezni tavaly három felnőtt életét követelte a tűz és hatan szenvedtek égési sebeket. Az idén mór eddig két felnőtt halt meg a tűztél és két gyerek, meg két felnőtt szenvedett égési sebeket, pedig még az első ne­gyedévnek sines vége. Szomorú a statisztika, de még szomorúbbak a jegyzőkönyvek, különösen az, ami a Körösi Álla­mi Gazdaság központjában már­cius 5-én történt robbanásról ké­szült: A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a 62 éves Szűcs Emília a konyhában villanyvasalóval va­salt, s ezt befejezve a vasalóból a csatlakozó zsinórt kihúzta anél­kül, hogy annak a másik végét előzőleg áramtalanította volna. A vasalózsincr porcelán szigetelése beleszakadt a vasalóba, a két szi- geteletlen érintkező a zsinór el- eresetésekor hozzáért a konyhá­ban lévő ötliteres fémkannához, amiben tűzveszélyes folyadékot, nitrohígítót tároltak! Zárlat, illet­ve átívelés történt, s a nitrohígító felrobbant. A szétfröccsent égő folyadék meggyújtotta a közel­ben lévő éghető anyagokat, így Szűcs Emília öltözetét is. A történtekért K. Gy. a felelős, mert a konyháiban tűzveszélyes folyadékot tárolt és nem tartotta meg az erre vonatkozó tűzrendé­szet! szabályokat. Szűcs Emíliát másod- és har­madfokú égési sebekkel szállítot­ták a békéscsabai kórházba, ahol március 7-én belehalt sérüléseibe. Tűz'. i. .Tűz!.. . Tűz!... Sokan, különösen a fiatalok még nem láttak — legfeljebb fil­men — igazi pusztító lángokat, s csak a kályhában békésen duru­zsoló tüzet ismerik, meg a tűz­nek, a nélkülözhetetlen segítő­társnak a többi jó tulajdonságát. És jó lenne, ha legtöbben nem is ismernék meg pusztító ellenség­ként. Ehhez pedig gondosság, fi­gyelem, a tűzrendészeti szabályok ismerete és megtartása elenged­hetetlenül szükséges. , Yitaszek Zoltán bői 45 ezer, perzsából pedig 8500 négyzetméter kerül más orszá­gokba. A profilgazda A mérlegzáró küldöttgyűlés résztvevői a jó eredményeket örömmel és bizakodással vették tudomásul. A hozzászólásokban kifejezésre jutott, hogy az elért szinten mór a kisebb hibák kija­vításét Is célul kell tűzni. Ide tartozik többek között a társadal­mi tulajdon hatékonyabb védel­me. Nem az ilyen jellegű bűncse­lekményekre gondoltak, mert lo­pás évek óta nem fordult élő. Ahol azonban egy év alatt 14 millió forint értékű anyagot dol­goznak fel, ott egy százalék meg­takarítás is 140 ezer forint nye­reségnövekedést eredményez. Kér­ték Gajka Pált, az elnököt, hogy látogasson többet a munkater­mekbe, ahol sok jelentéktelennek látszó, de összességében mégis számottevő olyan javaslatot ad­nak majd élő a dolgozók, ami a termelést hatékonyan elősegíti. A minőséggel általában nincs sok baj, de mégis van javítanivaló. Ehhez tartozik a szőnyegek vá­lasztékosabbá tétele, ami azért lényeges, mert a HISZÖV-ön be­lül a Békéscsabai Szőnyeg- és Ta­kácsára Háziipari Szövetkezet a profilgazda. A külföldi piacon a magyar szőnyegnek híre van, de a piacot meg is kell tartani. Ezért felelősek a békéscsabai szőnyeg- szövő dolgozói. A vezetők nyíltan beszéltek a normakarbantartés szükségességéről, amivel a megje­lentek egyetértettek. Megállapít­ható volt, hogy a küldöttek a szövetkezet, a közösség érdekeit tartják szem előtt, megértve, hogy az egyéni boldogulásuk alapozá­sának ez a legbiztosabb módja. Ezt segíti elő a munkaverseny és a kibontakozó szocialista brigád­mozgalom is. Tavaly még ezt írtuk: A békéscsabai szőnyegszövőben rendet lehet teremteni! A mondat ma már helyesen így hangzik: a békéscsabai szőnyegszövőben ren­det teremtettek. Ez pedig nem csupán a vezetők, hanem minden dolgozó törekvésén, jó szándékán, akaratán, összefogásán múlott. És, ha a meglévő hibákat sikerül kiküszöbölniük, akkor,. 1965 bizo­nyára még eredményesebben zá­rul, ami a keresetekben és az egy év múlva kifizetésre kerülő osztalékban is megmutatkozik majd. Pásztor Béla Párttitkárok továbbképzése Békéscsabán A pártalapszervezeti vezetősé­gek újraválasztása során több új párttitkárt választottak meg Bé­késcsabán is. Azért, hogy mun­kájukat megfelelő hozzáértéssel tudják végezni, a városi pártbi­zottság segítséget ad nekik, to­vábbképzésben részesíti őket. Március 15-től 20-ig a BARNE- VÁL kultúrtermében tanfolyamot szervez, melyen az új és az ismét megválasztott párttitkárok is részt vesznek. Megismerkednek idei feladataikkal, előadást hall­gatnak meg a külpolitikai hely­zetről, a pártfegyelmi munkáról, a Központi Bizottság decemberi határozatából adódó feladatokról, a sajtóterjesztésről, a városfej­lesztés problémáiról és a kérdés- csoportokról konzultációkat, vitá­kat tartanak. Húsz év a gyárban I Azzal a céllal indultunk a Békéscsabai Kötött­árugyárba, hogy olyan dolgozókkal váltsunk szót, akik éppen 20 évvel ezelőtt, az ország felszabadulásának évében kezdték munkás pályafutásukat. S nem kevés­sé lepődtünk meg, amidőn az ezerháromszázas létszá­mú nagyüzemben mindössze két ilyen asszonyra lel­tünk. Ám a beszélgetés során megtudtuk ennek az okát is... „Férjem halála nagyon lesúj­tott, azóta csak a munkának tudok örülni.” Az új, első emeleti varroda nagy munkatermének végében, egy tartóoszlop tövében találjuk Megyesi Ferencné szálazót. A csaknem teljesen kész ing-halma­zok mögött szinte elvesz a so­ványarcú, törékeny asszonyka. Szinte iskolapéldája azoknak a dolgozó százezreknek, millióiknak, akiket gyűjtőnéven így hívunk: a derékhad. Soha nenj voltak szem­betűnő«! kimagasló teljesítmé­nyei, külön jutalmat is tán egy- szer-kétszer kapott, de mindig hangyaszorgalommal dolgozott, becsülettel helytállt a munkában. EzerkilencszáznegyvenötJben 29 éves volt, s addig édesanyjának segített a háztartásiban. Ám apja korán munkaképtelen lett és a családnak nagyon kellett a kere­set. Így került — ahogy akkor mondták: „szegény jogon” — a Hubertusba, amely négy év múl­va egyesült a Rokkával, a mos­tani kötöttárugyárral. Elgondol­kodva meséli, hogy közvetlenül a felszabadulás utón bizony nagyon nehéz volt bekerülni a még kapi­talista üzembe. Kézügyessége és szorgalma ha­mar feltűnt. Szálazó lett s ma is az, hű maradt a gyárhoz, a jól beidegződött munkakörhöz, ame­lyet ma is nagyon szeret. Gyer­meke nincs. Másfél éve elvesz­tette férjét, s azóta csak a mun­kában leli örömét. Az újságot mindennap elolvas­sa, szabad idejében többnyire kertészkedik, mert nagy becsülete van előtte a növényeknek, virá­goknak. És — mint mondja — hasznos foglalatoskodás ez... Gyereklány volt még negyven­ötben Aradszki Andrásné. Mun­kaszeretetével csak a kitartása vetekedett. Mert ő is heteken ke­resztül kitartó „vendége” volt a Hubertus portájának, mígnem a tulajdonos, Deutsch László nyil­ván megunta ezt és felvette a fia­tal lányt. Pedig ezidőtéit nem volt éppen leányálom a munka. Gyakorta mezítláb jártak be dol­gozni és energia híján nemegy­szer kézzel hajtották a gépeket. De Ilonka tudta, hogy a csa­ládról kell gondoskodnia. Az egyik legnehezebb női munkát, a harisnyák utolsó kikészítést mű­veletét, a formázást bízták rá. És a gyermeklány helytállt: két év múlva mér élmunkás lett. Eredményeivel évtizedes gyakor­latú munkásnőket utasított maga mögé. Országosan kimagasló tel­jesítményeiről akikoriban még a Szabad Nép is megemlékezett... Később már az önképzésről sem feledkezett meg. 1953-ban az elsők között végezte el a közgaz­dasági technikum dolgozói tago­zatát. Ma a vállalat statisztiku­sa, s a már korábban megszerzett könyvelői vizsgán túl most kö­zépfokú terv- és statisztikai tan­folyamra jár. Vagy másfél évti­zeddel ezelőtt a szakszervezet jó munkáját olyan szabadjeggyel honorálta, amellyel ingyen láto­gathatta a mozit, színházat, für­dőt és a sportrendezvényeket. Az­„Mezítláb jártunk dolgozni és kézzel hajtottuk a gépeket.” óta meg számos pénzjutalom je­lezte, hogy mostani munkaköré­ben sem vall szégyent. Szabad ideje a családé, iskolás kisfiáé. Kedvenc kedvtelése a tévé, s ha ideje engedi, a könyve­ket bújja. Szereti a gyárat és a tágas, egészséges munkatermek­nek, minden új gépnek ugyanúgy örül, mint azok, akikkel húsz év­vel ezelőtt kézzel hajtotta az ócska gépeket... Kazár Mátyás Fotó: Koeziszky László Most szerezze be: CSEMPEKÁLYHA-, GÁZTŰZHELY-, OLAJKÁLYHA-SZÜKSÉGLETÉT, valamint a leszállított áron beszerezhető szivattyút villanymotorral, 220 voltos áram­körre. BESZEREZHETŐ: A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖ- VETKEZET VAS-MÜSZAKI BOLTJAIBAN. (Gyula, Elek, Doboz.) 40213

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents