Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-13 / 61. szám
1965. március 13. Szombat 3 A nyertes ne veszíts Ha egy csavar hiányzik Néhány hét óta a takarékossági intézkedések egész sora látott napvilágot. A megtakarítások elérésének módjait az élet igen változatos formában villantotta fel. Ezeket látva döbbenünk rá, hogy miilyen sok olyan tartalékunk van, melyeket a korábbi években kihasználatlanul hagytunk. Mint ismeretes, a takarékosságra hozott határoza- tokban szinte kivétel nélkül első helyen áll a létszámgazdálkodás. Egy kis átszervezés, és mindjárt kedvezőbb a munka intenzitása. A vállalatok azonban nemcsak a munkaerővel akarnak takarékoskodni. Az utóbbi időszakban egyes helyeken már annyira vitték az intézkedések gyártását, hogy csaknem saját maguk alatt is elvágtak néhány fát. Gondolunk a propaganda költségek csökkentésére. Egyes vállalatok most néhány ezer forint olyan megtakarítást akarnak elérni, melyen esetleg milliós értéket 'képviselő üzletkötéseket veszíthetnék. Avagy olyan gördülékeny a mi gazdaságszervező apparátusunk munkája, hogy mellőzlhetünfc bizonyos propa- gandákiadásokat? Itt van az elfekvő raktári készlet, az úgynevezett inkur- rencia. A megye vállalatainál jól lehet több millió forint alkatrész, szerszám porosodik raktáron. Ugyanakkor egy másak vállalat, intézmény kénytelen nélkülözni az elfekvő készleteket. De hogyan tudhasson több százezer forintos inkurrenciáról, amikor egy néhány napra szóló újsághirdetésre — mivel a propaganda költséget lefaragták — nincs keret. Az e fajta takarékosságon elsősorban a népgazdaság veszít. De a népgazdaság, a társadalom vallja kárát, ha valamely új növényvédőszer, festék és egyéb anyag felhasználásának vagy éppen technikai berendezés kezelésének mottóját — a takarékosság égisze alatt —• a lakossággal nem ismertetik. Azok a vállalat és hivatal vezetők, akik a takarékossági intézkedési tervben a létszám- gazdálkodás mellé tették a propagandaköltségek jelentős megtakarítását akaratlanul is előre lemondtak gyártmányaik holnapi kelendőségéről. Elsőként Űjvár! Béla berendezésének dolgozói, vállalkoztak a nagy feladatra. Az RG—4-es brigád valóban alkalmasnak látszott, hogy megdöntse a rekordot, hiszen egy rendkívül összeforrt, s kiváló képességű fúrómesterek által irányított kollektíva volt. Közülük is kiemelkedett Újvári Béla főfúrómester, aki fiatal kora ellenire már akkor is gazdag olajipart tapasztalatokkal és kiváló Azt mondják, hogy a jó bornak nem kell cégér. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy az utóbbi időben milyen sokféle árucikk vagy éppen biztosítási mód, gép és egyéb technikai berendezés került forgalomba, jogosan kérdezhetjük, a lakosság hogyan ismeri meg ezek létezését? A vevő az utcán halad, hogy vásároljon, be kell hívni az üzletbe. De hogyan, ha az áru és egyéb propagandára a költségek csökkentése miatt egyesek nem fordítanak kellő anyagiakat. Meggyőződésünk, hogy a propagandaköltségek csökkentése legalább olyan messze áll az észszerű takarékosságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Tulajdonképpen propagandaköltségre eddig sem igen sokat költöttek az üzemek, a vállalatok és az intézmények. Ennek tudható be, hogy egyes berendezéseket — még ma is — nem rendeltetésüknek megfelelően üzemeltetnek. Csakis ilyen balul sikerült megtakarítások miatt nőhetett milliós értékké az inkurrencia is. A takarékosság viszonyaink között egészen mást jelenti Elsősorban az alkotó és a gondolkodó ember szorgalmára, tudására, hozzáértésére apellált az ország- .gyűlés is oly módon, amikor az ügyintézés meggyorsításét tette szóvá. Az üzemek előtt álló termelési feladatok költségkihatását ismertetni kellene a dolgozókkal, hogy a termelés egyes folyamatainak egyszerűsítésére, esetleg összekapcsolására ki-ki tegyen javaslatot. A legjobb elképzeléseket azután díjazzák! Vagy ma mér nem divat az úgynevezett ötletnap? Az üzemek állítsák össze az újítási feladattervet s ezt a közvetlen érdekeltekkel beszéljék meg. Hiszen a takarékosság igazi területe a termelés és az értékesítés frontja. Ez az üzemek, vállalatok fő profilja. Ha jó az üzemi, vállalati propaganda, akkor már ezer forint ellenében is több százezer forintot nyerhetnek a népgazdaságnak. Ha viszont ezen takarékoskodnak, egy adott üzem termelési és költségvetési tervét a szűklátókörűség könnyen zátonyra futtathatja. Dupsi Károly műszaki érzékkel rendelkezett. A vállalkozás sikerrel járt és 1960 augusztusában 24 óra alatt mintegy 760 métert fúrt.a brigád. Az egészséges versenyszellemre jellemző, hogy a hír hallatára az RG—1-es, Széli József főfúrómester által vezetett berendezés dolgozói bejelentették, hogy kísérletet tesznek a néhány nappal előbb született rekord megdöntésére. A vállalat vezetősége ismerve a kolKészen lesznek-e időben az erőgépek javításával, hogyan halad ez a munka az Orosházi Gépjavító Állomáson? A kérdésekre Surányj András, a gépjavító diszpécsere adott választ. — Az úgynevezett tóid gépjavf- tási tervünkben 180 erőgép rendbehozása szerepel — mondotta. — A beérkezett 63 RS—09-es erőgépek javítását befejeztük. A 75 K—25-ösbő! hetvenet kijavítottunk, s a Szuper-Zetorokbót harminchármat. Lassan tehát befejezésihez köze. ledik az erőgépek rendbehozása, s ez nem kis mértékben a brigádok összehangolt, jó munkájának köszönhető. A dicsérettel nem fukarkodik a diszpécser. Nevek kerülnek a jegyzetfüzetbe, mindegyik mellé néhány megjegyzés. Csíki Zoltán brigádja már az előző évben is kitűnt jó munkájával. A 25 tagú kollektíva az RS—09-es szalagon dolgozik, s tavaly elnyerte a Szocialista brigád címet. Az idén sem vall szégyent, rászolgált e megtisztelő címre ismét. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy határidő előtt befejezték a rájuk bízott gépek javításéit Kiváló szakemberek dolgoznak e kollektívában, s a tudással párosul a szorgalom, és annak tudata, hogy a gépekre a mezőgazdaságnak minél előbb szüksége van. A brigád tagjai nem ismernek lehetetlent. A legnehezebb fel. adatokat is vállalják, s a közösség ereje legyőzi a nehézségieket. Sokszor a munkaidő sem számít, ha sürgős tennivaló akad. Pengő János 28 tagú brigád, ja is a jók között szerepel. Az ok a jó munka mellett az is, hogy az átállás nehézségeit — korábban gépkocsikat javítottak, most erőgépeket — úgyszólván egyik napról a másikra megoldották. Tavaly áprilisban alakult meg ez a kollektíva, s bár az év elején a szocialista brigád mozgalomba nem tudott bekapcsolódná, kiérdemel, né ezt a megtisztelő címet. A legjobbak között szereplő harmadik együttest univerzális lektivát (amelyről a következő részben bővebben szólunk), megadta a lehetőséget számukra is. Egy szeptemberi reggelen aztán elindult a fúrószár... Mire másnap reggel megállították a gépet, a diagramlap arról tanúskodott, hogy a vállalkozás nem volt hiábavaló. A Vad János, Erős Sándor és Láposi Ferenc vezette műszakok dolgozói csaknem 800 métert fúrtak 24 óra alatt! Ez azután az Újvári Béla brigádjának sem volt mindegy! Akkoriban új Diesel-motoros berendezéssel cserélték fel a gőzöst és a nagyobb teljesítményű, korszerű gépekkel újra versenyre keltek. A teljesítmény 800 méter felett volt, de a helytelen dokumentálás miatt Széli József kollektívája maradt az élen, az ő eredményüket hitelesítettek. A fúróberendezések és a kisegítő üzemrészek dolgozóinak munkaszeretete, lelkiismeretessége eredményeként, így a kirendeltségről országos szinten is csak a legjobbakat mondhatták. Dacolva az időjárás viszontagságaival, esőben, sárban, hóban és fagyban egyaránt odaadó, lelkes munkával vívták ki az elismerést. Seleszt Ferenc (Folytatjuk) villám brigádnak is nevezhetnénk. Ugyanis a befutó sürgős munkákat végzik. Sokszor igen rövid idő áll rendelkezésükre és nem egy olyan eset volt már, hogy a traktoros megvárta a javítást, mivel az idő sürgetett és folytatni akarta a munkát. Ilyenkor a brigád minden tagjának a legjobb tudására és ügyességére van szükség. A különböző típusú gépek sürgős javítása sokszor próbára teszi a legjobb szakmunkásokat is. Blas- kö Lajos kollektívája mindig helyt áll, s a Szocialista brigád címet méltán kapta meg tavaly. — Sorolhatnék még neveket — mondotta Surányi András — hiszen vannak jó néhányam, akik kiválóan dolgoznak, de talán eny- nyi is elég. A gépjavító dolgozói így segítik a mezőgazdaságot, és azon vannak, hogy idejében kapja meg a szükséges gépeket. Sajnos, ez nem mindig rajtunk múlik. Köztudomású, hogy egyes alkatrészekben hiány van. Aim nehezen előállítható, azt az ember megérti. De előfordul olyan is, ami csupán szervezésen múlik. A legnagyobb gondot az akkumulátorok beszerzése okozza. A Szolnoki Vasipari Ktsz — ahonnan kapjuk az akkumulátorokat — az igényeket nem győzi kielégíteni. Sajnos, emiatt most is 36 gép áll itt készen, nem tudjuk átadni a tsz-eknék. Az előbb említett hetven K—25-öslből csak 52-őt tudtunk továbbítaná a javítás után. Tizennyolcban nincs akkumulátor. Sokan — elnézően vagy gúnyosan is — mosolyognak, ha valahol a pocokirtásról hallanak. Lekicsinylőén intenek egyet és jó, ha csak annyit tesznek hozzá: még ez is ügy? Akik részt vettek a megyei tanács vb által március 12-én Békéscsabán megtartott értekezleten, meggyőződhettek arról, hogy koránt sem lehet megmosolyogni vagy tréfának venni az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Égetően sürgős feladat s valóban társadalmi ügy. Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese az értekezleten elhangzott tájékoztatójában különösen kiemelte ennek komolyságát és elmondotta, hogy 20 év óta először fordult elő olyan rendelet kiadása, mint a legutóbbi, amely kötelezővé teszi a mezei pocok irtását, és amelynek alapján a tanácsok közmunkára rendelhetik a városok és községek lakóit. Az ülésen részt vettek a különböző állami és társadalmi szervek képviselői, valamint a járási és a városi tanácsok mezőgazda- sági osztályainak főagronómusai. Csatári elvtárs többek között elmondotta, hogy e munka szervezésére és irányítására járási felelősöket állítottak be és ismertette a főbb tennivalókat. Varga Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának fő- agronómusa pedig tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a növényvédelem elhanyagolása miHasonló ok miatt nem tudunk átadni tizennyolc Szuper-Zetort sem. Március 9-én Szarvason tartottunk egy értekezletet, ahol felvetődtek ezek a gondok, akkor javasoltuk, hogy a megyében is tegyék lehetővé akkumulátorok készítését, hiszen a feltételek adottak. Ha ez orvoslásra találna, sokkal több gép üzemelhetne, s nerp állna itt kijavítva, átfestve, tétlenségre kárhoztatva a gépjavító udvarán, amikor a termelőszövetkezeteknek sürgősen kellene. A legnagyobb bosszúságot sokszor a filléres alkatrészek hiánya okozza. Szarvason hat lánctalpast azért nem tudtunk átadni, mert nem volt a lánctalpak ösz- szeszereiéséhez szükséges, elegendő mennyiségű csapszeg. Előfordult már az is, hogy nem kaptunk 6-os csavart vagy, ha igen. akkor anya nélkül. Így persze, semmit sem értünk vele. A 12 voltos cseresznye- és szofitaégő- höz sem tudtunk hozzájutná, s ezért Nagyszénáson — ahol a pótkocsikat javítják — harminc pótkocsit nem tudtunk átadná. Apróságok, filléres dolgok, mégis akadályozzák a munkát, mert, ha nincs egy csavar valahol, nem indulhat a gép. Ésszerűbb elosztással, a tartalékok és elfekvő készletek felkutatásával talán lehetne ezen segíteni. Ez mái nem rajtunk irtalak. Kasnyik Judit lyen károkat okoz a megyében és országosan is. Elmondotta, hogy különösen a mezei pocok okoz hatalmas kórokat, mivel mérhetetlenül szapora és nagy mennyiségben pusztítja a termést. Elmondotta, hogy a mezei pocok irtásához az országos növényvédelem biztosítani tudja a megfelelő vegyszert és tájékoztatta arról is a résztvevőket, hogy milyen feladatok állnak a különböző állami és társadalmi szervek előtt ezzel kapcsolatban. A megyét három tájegységre osztják és egy-egy területen egységesen kezdik meg az irtást, amely két- három napig tart majd. Erre a községben és városban területenként 25—30 tagú brigádokat alakítanak. A brigádok tagjainak kioktatásáról a tanácsok gondoskodnak. Felhívta a figyelmet a vegyszerrel való helyes bánásmód fontosságára, hiszen az Arvalin igen nagy hatású méreg, melynek néhány grammja is életveszélyes, ha az ember szervezetébe kerül. Éppen ezért különösen fontos, hogy az egészségügyi dolgozók, valamint azok, akik már korábban a különböző vegyszerek kezeléséről kaptak kioktatást, vállalják a munkában résztvevők tájékoztatását. A tanácskozáson több vélemény és javaslat hangzott el, valamint a felmerült különböző problémákra tájékoztatást kértek az előadóktól. K. J. A BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT „AGROKER”, Békéscsaba, Szerdahelyi úti központi telepére AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ KÜLÖNLEGES gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, vizsgázott autódaru-kezelőt. 47212 Társadalmi ügy-e a pocokirtás?
