Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-13 / 61. szám
1965. március 13. 2 Szombat Szolidaritástüntetés a négerek szavazati joga mellett vz Egyesüli Államokban Immár Követség! törvény szabályozza a négerek polgári jogait. Ez a törvény mész- sze elmarad a kor követelményeitől és azoktól a hangzatos szólamoktól is, amelyeket bizonyos tényezők az USA szabadságeszraénycirói oly gyakran hangoztatnak. De az USA déli államaiban, különösen pedig A tabáni óban. még ezt a keveset sem tartják tiszteletben. Épületes híradások számoltak be a selmái eseményekről és a nagyméretű letartóztatásokról. E hírek hallatára Ins Angeles haladó gondolkodásé lakói közül sokan ülősztrájkba kezdtek a szövetségi kormány épülete előtt. Azt követelték, hogy biztosítsák a négerek szavazati jogát. Válaszként a követelésre a rendőrség erőszakkal vonszolta el a tüntetőket az épület elől. Beszédes képünk ezt a visszataszító erőszakosságot mutatja be. (Rádióteiefotó — MTI Külföldi Képszolgálat.) \AAS/W\AASAl Todor Zsivkov beszéde A szófiai Universiade nagytermében gyűlést tartottak a bolgár főváros kulturális életének képviselői. A gyűlésen nagy beszédet mondott Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára; a minisztertanács elnöke. Beszédében érintette a népgazdaság fejlődésének néhány időszerű kérdését, megelégedéssel nyilatkozott az életszínvonal emelése terén elért eredményekről és a húszéves népgazdaságfejlesztési terv távlatairól. A továbbiakban szólt az irodalom és-a művészet egyes kérdéseiről és foglalkozott a nemzetközi helyzet időszerű problémáival. (MTI) Plasztikbomba és ökölharc a francia választási kampányban Hazaérkezett Moszkvából az MSZBT küldöttsége Pénteken hazaérkezett Moszkvából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MSZBT al- elnöke vezetésével részt vett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság II. összszövetségi konferenciáján. (MTI) Tiltakozó nagygyűlés a Sportcsarnokban A budapesti dolgozók péntek délután a Sportcsarnokban nagygyűlésen tiltakoztak az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. A nagygyűlésen, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezett, mintegy háromezren. vettek részt. A nagygyűlést Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg. majd Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Brutyó János nagy tapssal fogadott beszéde után Veres József munkaügyi miniszter, valamint Hoang Bao Son, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szólt a nagygyűlés részvevőihez. (MTI) Török—amerikai egyezményt hatálytalanított az ankarai kormány A török fővárosból érkező jelentések szerint az új ankarai kormány döntést hozott, hogy hatályon kívül helyezi azt a kétoldalú amerikai—török megegyezést, amely megfosztotta a török igazságszolgáltatási szerveket elemi jogaiktól. A tizennégy évvel ezelőtt kötött megállapodás értelmében ugyanis török bíróságok nem ítélhették el NATO-szolgá- la*ban álló amerikai katonai személyeket az ország területén elkövetett bűncselekmények miatt. Mint az ankarai lapok írják, az egyenjogúságot rendkívül sértő eme szerződés megszüntetésével az amerikaiak elvesztik azt a lehetőséget, hogy büntetlenül úsz- szák meg, ha részegen ülve a volán mellé török állampolgárokat gázolnak halálra vagy a felelős- ségrevonás veszélye nélkül, egyéb bűncselekményeket kövessenek el. (MTI) Törvényjavaslat a náci vérbírák eltávolításáról Bonn A bonni szövetségi tanács (Bundesrat), amelyben a tartományi kormányok képviselői foglalnak helyet, pénteken elfogadta a hes- sení és hamburgi tartományi kormányok által előterjesztett törvényjavaslatot, amely szerint az alkotmány módosításával lehetőséget kell teremteni arra, hogy akaratuk ellenére is eltávolítsák állásukból azokat a bírákat és ügyészeket, akikről bebizonyítható, hogy a náci uralom idején részt vettek embertelen halálos ítéletek meghozatalában. A szövetségi tanács ugyanezen az ülésen úgy határozott, hogy a náci gyilkosságok elévülésének kérdésében nem fogad el külön törvényjavaslatot, mivel a szövetségi gyűlés előtt miár több különböző törvényjavaslat fekszik ebben az ügyben. A határozat hangsúlyozza; a szövetségi tanács felfogása szerint 1965. május 8-a után is biztosítani kell a még el nem évült gyilkosságok üldözését. Tekintettel azonban arra, hogy a szövetségi gyűlés már megkezdte a tanácskozást ebben az ügyben, a szövetségi tanács nem tartja szükségesnek, hogy saját törvényjavaslatot terjesszen elő. (MTI) Párizs Franciaországban pénteken befejeződött a községi választási kampány. A kampány utolsó napjaiban a választási harc több nagyvárosban rendkívül éles formákat öltött. Marseilleben csütörtökön este plasztik bomba robbant a degaulleiste párt, az UNR helyiségében, ahol az éjszakai plakátragasztó brigádoknak kelA francia kormány nem akar a közép-keleti darázsfészekbe nyálai Párizs Francois Seydoux De Claueon- ne bonni francia nagykövet Erhard újabb kérését továbbította Párizsba. A kancellár véleménye szerint a francia kormány fontos békéltető szerepet játszhatna Bonnak az arab országokkal és Izraellel támadt viszonyában. Erhard azt kérte Párizstól, hogy az izraeli kormánynál vesse latba befolyását Nyugat-Németor- szág érdekében. A francia kormány válasza még nem ismeretes, párizsi diplomáciai körökben azonban nem tartják valószínűnek, hogy Franciaország feladná eddigi tartózkodó magatartását. (MTI) lett volna gyülekezniük. A párthelyiség rombadőlt, sebesülés azonban nem történt. Párizsban tömegverekedés volt az UNR egyik választási gyűlésén, , A hallgatóság közé vegyült szél-f sőjobboldali elemek vasbetétes j kesztyűikkel összevertek egy tit- j ■kosrendőrt, akit súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani. A kommunista párt egyes választási gyűléseit is meg akarták zavarni Tixier Vignancour köz- társasági elnökjelölt hívei, a pártőrség azonban ártalmatlanná tette a támadókat. (MTI) Ben Bella Párizsba látogat Párizsban pénteken megerősítették, hogy Ben Bella a közeljövőben a francia fővárosba látogat. Az Algériai Köztársaság elnöke De Gaulle vendége lesz. A látogatás időpontját még nem állapították meg. A De Gaulle—Ben Belia- találkozó a hónapok óta tartó francia—algériai olajtárgyalásokkal függ össze. A két kormány képviselői hétfőn ismét összeülnek Párizsban. Jól értesült körök szerint a tárgyalások befejező szakaszba érkeztek. Csütörtökön az Elysée-pa- lotában De Gaulle elnökletével szűkebb tanács vitatta meg a szaharai olajjal kapcsolatos kérdéseiket. (MTI) I békési olaimezők krónikája Az önálló orosházi üzemegység megalakulása, a kutatások szélesítése és az országos fúrási rekord többszöri megdöntése ín. A geofizikai mérések újraértékelése után, 1956-ban először egy fúróberendezéssel Tótkomlós környékén kezdődött el a kutatás. A megfelelő apparátussal és korszerű módszerrel végzett munkálatok ezúttal sikerre vezettek. Az első lemélyített kút szénhidrogént — földgázt — tartalmazott és ettől kezdve már intenzívebb volt a kisebb jelentőségű tótkom- lósi gázmező feltárása. A vizsgálatok közben kimutatták, hogy Battonya és Pusztaföldvár körzetében további értékes kutatási terület van. Ennek alapján 1958-ban már mindkét irányba kiterjedt a fúrás, egyre több berendezés dolgozott a környékén. A megnövekedett feladatok a már lényegesen nagyabb kapacitással tevékenykedő üzem életében is több gondot okoztak. Szűknek bizonyult a tótkomlósi telep, és a mezőnek a Pusztaföldvár, Pusztaszőlős felé történt fokozottabb orientálódása mindinkább szükségessé tette, hogy Orosházára költözzék a kirendeltség. Hosz- szas tárgyalások után — a városi pártbizottság és a tanács segítségével — ez a törekvés sikerrel járt és 1959-ben megalakult az Alföldi Kőolajfúrási Üzem önálló orosházi üzemegysége, ami rövid idő alatt mintegy 500 dolgozót foglalkoztató hatalmas gépi és szállítási kapacitással rendelkező nagyüzemmé vált. A tulajdonképpeni nehézipar tehát ezáltal honosodott meg 1959-ben Békés megyében. A már említett területek — Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Battonya — folyamatos kutatása mellett a munkálatok ez idő tájt kiterjedtek Végegyháza, Mezőhegyes, és Csanádapáca környékére is. Ezeknek a fúrásoknak egy része eredményes, más része azonban meddő volt. Az 1960-as év elején még perspektivikus terv, a következő vizsgálati területnek Szeged környékét jelölte meg, ahol azóta — és amelyre a későbbiek során még visszatérünk — már csaknem hasonló, nagy önálló üzemegység létesült. Az orosházi kirendeltség eredményei — kutatási területen — világviszonylatban is kiválóak voltak. A nagyarányú fejlődést és az eredményességet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a hároméves terv által előírt feladatok elvégzése alapján a kirendeltség elnyerte az Élüzem címet. A figyelemreméltó gazdasági sikereket elsősorban a berendezési állomány korszerűsítése, a műszaki fejlesztés, és az új technológiai eljárások bevezetése tette lehetővé. Lényeges időmegtakarítást jelentett az is, hogy csökkentették a hosszú évekig lehetetlennek vélt átszerelés! időt. Ez nem csupán a berendezések improduktív tevékenységét szállította lejjebb, hanem számottevő gazdasági haszonnal is járt. Mindezek, a termelékenység növekedését elősegítő tényezők mit sem értek volna, ha nem találkoznak a dolgozók egyetértésével, lelkesedésével. A kirendeltségnél is meghonosodott a szocialista munkaverseny, amelybe a fúróberendezések munkásai mellett a kisegítő üzemrészek kollektívái is részt vettek. A mozgalom keretén belül külön figyelmet érdemel a fúrásoknak az az 1960- ban fogant vállalása, hogy meg- döntik az addig fennálló 24 órás országos fúrási rekordot.
