Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 13., SZOMBAT Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 6Í. SZÁM í NÉPÚJSÁG» Ha egy csavar hiányzik | R nyeles B6 V6SZÍtS6il! | Húsz éve a gyárbáni | A megyei li, osztály sorsolása Szolidaritás a gyarmati népekkel Az elmúlt hetekben olyan je­lenségeknek vagyunk tanúi, ame­lyek világosan bizonyítják: az imperializmus fokozza agresszió­ját a függetlenségükért harcoló népek ellen. Ezt mutatja az ame­rikai kolonialisták katonai inter­venciója Dél-Vietnamban, mely nemcsak Indokína, hanem egész Ázsia békéjét és biztonságát fe­nyegeti. De ezt mutatja az USA- nak Laosz és Kambodzsa, Ang­liának pedig Malaysia elleni agr ressziója. Sőt, a bonni kormány arab népekkel szembeni fenyege- tődző politikája is az imperializ­mus fokozódó agresszivitásának a megnyilvánulása./ Az amerikai bombavetők által sújtott vidékeken az emberek élet-halál harcot vívnak szabad­ságukért. E nehéz küzdelmükben teljes szívvel mellettük állnak mindenekelőtt a már felszabadult népek — a szocialista országok dolgozód — de valamennyi ember, aki elítéli a legelemibb szabadság- jogok durva megsértését. A szo­cialista világrendszer képviselői­nek internacionalista kötelessé­gük is a függetlenségükért küzdő népek megsegítése. S amilyen mé­lyen átérezzük ezt, olyan sikerrel zárul majd a szolidaritási akció, melyet a Magyar Szolidaritási Bizottság kezdeményezett, hogy erkölcsi támogatásunk mellett anyagiakban is odaálljunk a gyar­mati sorból kitömi akaró, sokszor még éhező milliók mellé. Az el­következendő hetek fémjelzik majd a magyar dolgozóknak e né­pek iránti szolidaritását, interna­cionalizmusát. Annál is inkább, mert ez a tá­mogatás nemcsak a „segíts az el- maradottabbakon” humánus el­vének megvalósítását jelenti, ha­nem ezentúl önmagunkon való se­gítést is. A függetlenné vált vagy a füg­getlenségükért most harcoló gyarmatok hivatalos vagy jogi nemzeti függetlensége ugyanis napjainkban már nem egyszerű, minden jelentőséget nélkülöző formaság. A tapasztalatok bizo­nyítják (Egyiptom, Kuba, Algéria, Irak példája), hogy ez a függet­lenség, tekintve, hogy létezik a szocialista világrendszer, olyan alapul szolgálhat, amelyre tá­maszkodva a nemzeti erők döntő csapást mérhetnek az imperializ­musra. Az ettől való félelem mi­att kapkod a nemzetközi reakció, s esztelen agresszív akciókba kezd. Ahelyett, hogy tárgyalások útján igyekezne kimászni a ká­tyúból, újabb szenvedéseket zú­dít a szabadságra áhítozó népekre és ezzel méginkább elszigeteli magát, méginkább kiváltja maga iránt a népek gyűlöletét. A fiatal független államok moz­galmai ilyen módon hadtestei is az imperializmus elleni harcnaty. Elsőrendű érdekünk tehát, hogy minden támogatást megadjunk harcuk folytatásához, ha pedig ki­vívják nemzeti függetlenségüket, országaik megerősödéséhez. A szocialista országok feltétel nél­kül nyújtott gazdasági segítsége rendkívül fontos tényező, mely nemcsak a gyarmati sorból kilé­pő államok, hanem a nemzetközi helyzet fejlődését, balra tolódá­sát is előmozdítja. Az imperializmus védelmezői demagóg módon az úgynevezett „anyaországok” s a gyarmatok viszonyára is ki akarják ter­jeszteni a békés egymás mel­lett élés élvét, hogy tör­vényesítsék a gyarmatok és félgyarmatok alárendelt hely­zetét, kizsákmányolását, és meg­nehezítsék e népek szabadsághar­cát. Ha ez nem sikerül, akkor, mint jelenleg Dél-Vietnamiban, bombavetőkkel akarják eldöntet­ni a vitát. Egyszóval, minden esz­közzel szeretnék megfosztani ezt a harcot a szocialista világrend- szer támogatásától és fordítva, attól, hogy a gyarmati felszabadí­tó mozgalmak egyik legfőbb tá­maszai legyenek a szocialista vi­lágrendszemek a közös ellenség, az imperializmus elleni békés küzdelemben. Ám senki sem képes visszatar­tani a népeket attól, hogy sza­badságra törekedjenek. Nem le­het tartós, nem állhat fenn soké­ig olyan réndszer, mely a népek elnyomásán és kizsákmányolásán alapszik — tanítja a marxizmus. Az imperialista államok ma­roknyi, de még nagy hatalommal bíró monopoltőkés csoportjának áll csupán érdekében a kolonia- lizmus védelme. Ez a kis csoport az éhező, embertelen sorsban ver­gődő gyarmati népek tovább gúzsbakötése révén is szeretné fenntartani uralmát, megőrizni a nyerészkedés lehetőségét kiszol­gálói segítségével a függő orszá­gokban. Ez tartósan azonban nem sikerülhet nekik, mert a szabad­ságért küzdő népek önfeláldozó harca mellett az egész világ el­ítélő közvéleményével, e népek­kel vállalt szolidaritásával talál­ják szembe magukat. V. D. Röpgyű^és a Pénteken délelőtt 10 órakor szolidaritási röpgyűlést tartott a Békéscsabai 8-as számú Autóköz­lekedési Vállalat munkáskollektí­vája a Kazinczy utcai műszaki te­lepén. A röpgyűlésen Réti István elvtárs, a békéscsabai főnökség műszaki szakosztályvezetője tar­tott rövid szolidaritási beszédet. A vállalat dolgozói eddig mint­8-as AKÖV-nél egy 4000 forint értékű szolidaritá­si bélyeg megvásárlásával járul­tak hozzá a gyarmati és félgyar­mati sorban élő afrikai népek igazságos harcához. A röpgyűlésen egyhangúlag támogatták a fekete földrész népeinek harcát, és elítél­tek mindennemű agressziót, mely az ellen irányul. i Napirenden* az állami gazdaságok termelés szervezése Az MSZMP Központi Bizottsága 1965. február 16-án határozatot hozott az állami gazdaságok ter­melési eredményeinek növelésé­ről, a gazdaságosság fokozásáról. Aj határozat ismertetésére, a fel­adatok megbeszélésére tegnap, Lassan befejezésihez közeledik a II. Műszaki Fejlesztési Hót. Pénteken, az utolsó előtti napon „nagyüzem” volt, rendkívül gaz­dag, változatos volt a program. A Magyar Élelmiszeripari Tu­dományos Egyesület szervezésében megyénk mindhárom városában szakmai előadásokat rendeztek. Orosházán, a BARNEVÁL kultúr­termében'Watzker Imre, a Ba­romfiipari Országos Vállalat gé- gészmérnöke A baromfiipar to­vábbi gépesítéséről tartott elő­adást, Gyulán a Húsipari Válla­latnál Berszán Gábor, a Húsipari Tröszt munkatársa az anyagmoz­gatás időszerű kérdéseit elemezte, Békéscsabán, a BARNEVÁL kul­túrtermében Kaplony Miklós elektromer: ők Az automatizálás lehetősége a baromfiiparban cím­mel tartott előadást. A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervézetónek ren­dezésében Gyulán, a Vízgépésze­ti Vállalatnál a Vasipari Kutató Intézet két gépészmérnöke mon­dott előadást. Fehérvári Attila a fedett ívű automatikus hegesztés hibáiról és kiküszöbölési módjai­ról, valamint a villamos salakhe­gesztésről, Ungárszky Miklós a fedőpor-típusokról és azok alkal­mazási területéről beszélt szak­mai előadásában.“ Pénteken került sor Békéscsa­bán, a Technika Házában az Épí­tőipari Tudományos Egyesület me­március 12-én Békéscsabára hív­ták a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok igazgatóit, párttitkárait, föagnonómusait. Az értekezletem megjelent Zalai György, az MSZMP megyed bizott. ságanak titkára, Supala Pál, a gyei csoportjának rendezvényére. Ennek keretében elhangzott dr. Varga László adjunktusnak a Szennyvízcsatornák készítése fo- lyóhomok-iálaj ban című előadása, majd Katona József, a Típusterve­ző Intézet főmérnöke az ipari épít­kezések tipizálási kérdéseivel fog­lalkozott. Az Országos Erdészeti Egyesület csoportjának szervezésében Gyu­lán, az Erdőgazdaságnál Kállay Jó­zsef főmérnök élőadásában a két- pótkocsis rendszerű anyagmozga­tás eredményeiről, külön költség­kihatásairól és további fejlesztői lehetőségeiről tájékoztatta a rész­vevőket. Az Országos Vetőmag termelte­tő és Ellátó Vállalat Orosházán székelő Délalföldi Alközpontja Békés és Csongrád megye terüle­tén irányítja a különféle aprómag­vak termeltetését. A két megyé­ben összesen mintegy 2500 vagon mag felvásárlását tervezik. Szer­ződéses alapon 75 ezer holdon ter­melnek összesen 32 féle magot. párt megyei bizottságának mező- gazdasági osztály vezetője, dr, Mentényi Miklós, az államj gazda­ságok főigazgató-helyettese, Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ Bé­kés megyei bizottságának titkára. A Központi Bizottság határozatát Zsibók András, a Békés—Csong­rád megyei Államj Gazdaságok igazgatója ismertette. Zsibók elvtárs részletesen tájé­koztatta az értekezletet az állami gazdaságok 1964. évi gazdálkodá­sáról. Az üzemek többségében fi­gyelemre méltó, sok esetben vi­lágszínvonalon álló termésátlago­kat értek ed, a jövedelmezőség azonban a gazdaságtalan kiadá­sok miatt elmaradt. Ennek egyik legfőbb okaként a gépek nem kel. lő kihasználását, továbbá az élő­munka ráfordításának növelését említette. A beszámolót vita követte. A felszólalók arról beszéltek, hogy a párt Központi Bizottságának február 16—i üléséről kiadott ha­tározat megvalósítására milyen gyakorlati intézkedéseket tesznek. Legtöbbet a külföldön is nagyon keresett lucemamagból fognak. A kártevők elleni védekezésre ala­posan felkészültek, 86 porozőgép áll rendelkezésre s idejében hoz­zá láthatóak a bogarak pusztítá­sához annak idején. Zöldség- és virágmagot például tízezer holdon termelnek két megyében. Az ap­rólékos gondosságot igénylő mag­termelés zömét az erre a célra ki­jelölt törzsgazdaságokra bízta a vállalat, mert így a szakmai irá­nyítás, a megfelelő vetés, ápolás és a termény betakarítása bizto­sabb. Egyébként a két megyében mintegy 23 ezer hold sűrű soros és kapás lucernát telepítenek ta­vasszal. Az új lucemaföldekből 15 ezer holdon új módszerrel ser­kentik a növényállomány fejlődé­sét. A Rhizonit talajoltó-any aggal mesterségesen a lucemaföldbe juttatják a baktériumot, így rnt- rogéndúsabb körülmények között gyorsabb lesz a pillangóstakar­mány fejlődése. Ezenkívül számos újdonság könnyíti az aprómagtermelők munkáját. A bükkönyféléket pél­dául nagy teljesítményű szétvá­lasztó gépekkel vonják ki a tá­masztónövényként vele együtt termelt zabból vagy más kalá­szosból. A konyhakerti növények maghozó dugványát vegyszerrel gyomtalanítják, hogy kevesebb ráfordítással állíthassák elő a magtermelés alapanyagát. Tavasz a kirakatban. Gazdag, változatos volt a II. Műszaki Fejlesztési Hét pénteki programja Kétezerötszáz vagon aprómag felvásárlását tervezik Békés és Csongrád megyében

Next

/
Thumbnails
Contents