Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-12 / 60. szám
1965. március 12. 4 Péntek A Munkatörvény módosítása II. A munkaviszony folyamatossága Fontos népgazdasági érdek, hogy az egyes vállalatoknál a szükséges dolgozói létszám (tehát a szükségesnél nem több, de nem isi kevesebb) mindig biztosítva legyen; továbbá, hogy a dolgozók a vállalati munkarendben előírt kötelezettségeiknek minden vonatkozásban eleget tegyenek. Ezit a kétirányú és egyformán fontos érdeket veszélyezteti az indokolatlan munkásvándorlás. A „vándormadarak” nyilván nem a közösség, hanem a saját, pillanatnyi érdeküket nézik és időnként egy-egy vállalatot rohamoznak meg, ahol a téves és helytelen. vezetési szendédet következtében akár tartósan, akár átmenetileg a szükségesnél magasabb dolgozói létszám alakul ki, anélkül, hogy ennek a termelésben megfogható eredménye lenne. Ezzel szemben a másik vállalat munkaerőhiánnyal küszködik és képtelen a népgazdasági tervből reá háruló feladatokat teljesíteni. Az ilyen jellegű visszásságok ellen a jogszabály az egy munkahelyen való maradásra ösztönző, a munkaviszony állandósítását biztosító rendelkezéseket tartalmaz. A cél az, hogy minden vállalatnál állandó törzsgárda alakuljon ki, mert ez döntő feltétele a vállalati tervek megvalósításána k. A cél eléréséhez a jogszabály különböző kedvezményeket, előnyöket biztosít a munkahelyéhez hű dolgozók részére, amelyek megfordítva eszközei a munkaerővándorlás megakadályozásának. Az új jogszabályban ugyanis a munkaviszony időbeni tartamának igen nagy jelentősége van, ment egyes jogok és kedvezmények (felmondás, szabadság, munkabér nagysága, üdülés, munkaruha; jutalom) csak bizonyos hosszabb tartamú munkaviszony esetén, illeti meg a dolgozókat. Ezek tükrében teljes jogú munkavállaló általában az, aki legalább egy évig folyamatosan. dolgozott a vállalatnál. Ezzel elérkeztünk az új jogsza- Ixily leglényegesebb részéhez: a munkaviszony folyama tosságához. Az éveken keresztül egy munkahelyen végzett munka: folyamatos munkaviszonyt jelent, de az az áthelyezés, amely nem fegyelmi úton történt, (munkakönyvi bejegyzés: áthelyezve); a vállalat felmondása, a dolgozó állal — rajta kívül eső okból — történt felmondás (munkakönyvi bejegyzés: munkaviszony megszűnt) sem szakítja meg a munkaviszony folyamatosságát. A korábbi és az újabb munkaviszony tartamát tehát ősszé kell számítani, feltéve, ha — az áthelyezés esetén kívül — a felmondás után a dolgozó 30 napon belül újabb munkaviszonyt létesített. Hatékony segítséget biztosít az új .szabály a vállalati vezetésnek arra, hogy a dolgozókat más munkakörbe, vagy munkahelyre átirányíthassa, a szükséges létszámot csökkenthesse, a megfelelő munka végzésére alkalmatlan dolgozók munkaviszonyát megszüntethesse A dolgozók részéről történő felmondási jog új megoldásával viszont lehetőséget biztosit a megfelelő munkahely megválasztására. A most említett jogok és intézkedések érinthetik a munkaviszony folyamatosságát, s ha a felmondás és az áthelyezés szabályozásával foglalkozunk, azért tesz- szük, hogy ezek hatását érzókeites. sük a munkaviszony folyamatosságára: 1. A FELMONDÁS a) A felmondás mind a munkáltató, mind a dolgozó részéről a hónap bármelyik napjára (tehát nem csupán bérfizetési napra) szólhat. A felmondási idő egységesen 15 nap és a vállalat csak írásban* a dolgozó szóban is felmondhat. ,, b) Egy évet meg nem haladé munkaviszony esetén a munkáltató indokolás és kötöttség nélkül felmondhat. c) A dolgozó felmondási jogának nincs semmi korlátja, nincs kötve a vállalat hozzájárulásához. d) A jogszabály kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amikor a vállalat felmondással élhet, illetve amikor a dolgozó azonnali hatállyal — hátrányos következmények nélkül — a munkaviszonyt felmondhatja. A vállalat azonnali hatállyal csak fegyelmi úton szüntetheti meg a munkaviszonyt. 2. FEGYELMI NÉLKÜLI ÁTHELYEZÉS. A munkáltató, vállalaton belül más munkakörbe, vagy más munkahelyre a dolgozót áthelyezheti. A termelés érdeke vagy egyéb fontos ok a más vállalathoz való áthelyezést is indokolttá teheti. A dolgozó pedig a más vállalathoz történő áthelyezést akkor kérheti, ha nem szakképzettségének megfelelő, vagy olyan munkakörben dolgozik, amely egészségét súlyosan veszélyezteti és az új munkahelyen ezek az okok megszűnnek. Vagyis a dolgozó nem kérhet más vállalathoz történő áthelyezést csupán azzal az indokkal, hogy az új munkahelyen több lesz a fizetése. Az áthelyezésnek fentiekben említett változatai nem érintik a munkaviszony folyamatosságát. A felmondás a munkaviszony folyamatosságára másként hat, at. tói függően, hogy a vállalat gyakorol ja-e a felmondási i°t)°t vagy a dolgozó él azzak Vállalati felmondás esetén a munkaviszony folyamatossága 30 napon belüli elhelyezkedés esetén — fennmarad. Ha a dolgozó mond fel, és a felmondási időt ledolgozza — a munkaviszony folyamatossága megszakad, s a dolgozót az új munkahelyen úgy kell tekinteni, mintha kezdő (első munkahelyes) dolgozó lenne, s ezen a munkahelyen eltöltött egy év után szerzi vissza jogait. További egy év szükséges ahhoz, hogy a korábbi munkaviszonyaiban töltött idők összeszámíthatóak legyenek, vagyis a munkaviszony folyamatosságához fűződő teljes jogok birtokába visszakerüljön. Ha azonban a felmondásra a dolgozót rajta kívül álló ok készteti, és 30 napon belül új munkaviszonyt létesít, a folyamatos- sáp nem szakad meg. Lényegesen érinti a munkaviszony folyamatosságát a munkavi. szony jogellenes megszüntetése. Ugyanis: aki felmondás nélkül, önkényesen lép ki — felmondás történt ugyan a dolgozó részéről, de az előírt időt nem töltötte le —, egy éven belül kétszer vagy többször, vagy az ezt követő évben akár egyszer is felmond továbbá fegyelmi elbocsátás vagy bírói ítélet esetén (munkakönyvi bejegyzés: „Kilépett) három évet kell az új munkahelyen ledolgoznia és csak akkor nyeri vissza a dolgozó a folyamatos munkaviszonnyal járó összes előnyöket. Ha a fentiek szerint a korábbi munkaviszony beszámítására a dolgozó jogot szerez, a korábbi valamennyi munkaviszonyt számításba kell venni, függetlenül attól, hogy az egyes munkaviszonyok között mennyi idő teltél. Tehát itt nincs, hanem csak a Nyugdíjtörvényben van változatlanul jelentősége az 5 évet meghaladó megszakításnak. Dr. Fodor György Dr. Bakó József Ősbemutató a színházban Az író és a rendező vallomása Ma este 7 gyei Jókai órakor a Békés me- Színházban premier lesz, első előadása Cserhalmi Imre: A reggel mindig visszatér című színművének. Az ősbemutató mindig esemény, ünnep, különösen az az író számára, akinek ezzel második alkotása kerül színpadra. Előadások Békéscsabán a Munka Törvénykönyvének módosításáról Békéscsabán több vállalat, üzem részéről olyan igény merült fel, hogy a TIT városi vezetősége náluk, a munkaügyekkel foglalkozók részére a Munka Törvénykönyvének új rendelkezéseiről előadást tartson, vitát rendezzen. Ilyen értelemben a TIT két előadást szervez. Az első előadás té- piája: A munkaviszony folyamatossága, megszűnése, több munkaviszony, fegyelmi felelősség. A másik téma: A dolgozók anyagi felelőssége, a vállalat anyagi felelőssége az üzemi balesetekért, a munkaügyi viták elintézése. Az előadásokat igénylő üzemek, vállalatok listájának összeállítása megkezdődött. —h— — A közönség dönti el, jól beszéltem-e, jól mondtam-e el mindazt, amit el kívántam mondani. Hogy ma este a közönség, a színház és az író szót ért-e egymással, az kiderül a tapsból; ugyanakkor a legrokonszenvesebb nyilatkozat sem pótolhatja azt, ami a műből hiányzik, amit pedig a mű elmond, azt felesleges kommentálni — mondja az író, Cserhalmi Imre. — Ez a megye ^cét év óta, újságíród munkám során kedves ismerősömmé vált. A kedves ismerősnek pedig tartozom annyi őszinteséggel, hogy eláruljam, darabom nemcsak neki, hanem róla is szól. Nem titok, hogy itt szerzett élményeim is helyet kaptak a darabban. A rendező vallomása: — A szokásosnál jóval több szépséget, örömet igénylő feladat olyan darab rendezése, amely először kerül közönség elé. Az előadásra készülő együttes nem támaszkodhat konkrét hagyományokra, minden' elemében magának kell megformálnia a megírt művet, először kell életet adnia az addig még csak papíron megformált, élni kívánkozó jellemeknek. Könnyebbséget jelent viszont, hogy A reggel rhindig visz- szatér alakjaihoz hasonló emberekkel — jókkal, rosszakkal egyaránt — naponta lehet az életben találkozni. Honismereti szakkör Endrődön Tizennégy tagú, pedagógusokból, tanácsi alkalmazottakból, diákokból alakult honismereti szakkör működik Endrődön. Céljuk kideríteni az 1700-as években megalakult — akkor még Endre- őd nevű — s régen a gyulai uradalomhoz tartozó község múltját, valamint a legutóbbi évtizedek munkás- és parasztmozgalmi eseményeit. Így például újabb adatokat szereztek az 1935-ben eldördült csendőr sortűz előzményeiről. A község múltját utoljára a század húszas éveiben dolgozták fel. A honismereti szakkör tehát hiánypótló munkát végez. Később így folytatja Miszlay István, az ősbemutató rendezője: — Első bemutató esetén a rendezői és a színészi munkának arra kell irányulnia, hogy az író hús-vér hősei a színpadon is plasztikusak legyenek; a helyzetek, történések jellegzetesen mutassák napjaink valóságát. S ha ez a törekvés megvalósul, a nézőtéren is sokan elgondolkoznak majd a darabban megírt kérdéseken, és kialakítják egyéni véleményüket... * A két vallomás után — ma este — most már a színészeké a szó. B békési olaimezfik krónikája Az első fúrótorony megjelenése, két gázkitörés és a geofizikai mérések újraértékelése íi. A fúróberendezések telepítésének előfeltétele egy-egy terület geofizikai felmérése és körülhatárolása. Ezeknek a vizsgálatoknak többféle változatát alkalmazzák — az esetek nagy részében az egyik módszert kontrollálják, a másik eljárással — amelyek közül az első az úgynevezett Eötvös-ingás mérés, ami a gravitáción, vagyis a tömegvonzáson alapul. Hasonló a mágneses vizsgálat elve is. Ebben az esetben azonban a mágneses erővonalak alapján mutathatók ki a mélységben! boltozó- dások. A szeizmikus kutatások során pedig a robbantásoknál keletkezett, és a gefonok segítségével továbbított hullámvisszaverő- dés ad alapot a felszín alatti bol- tozódások ismeretéhez. A második világháború előtt a németek kezdték meg a délkeletmagyarországi terület geofizikai feltárását, illetve kutatását. A szeizmikus — tehát a robbantásos módszerrel végzett — mérések során már akkor is jól körülhatárolható területet mutattak ki Tótkomlós környékén. A németek látva azt, hogy az előzetes felmérések jó eredményeket ígérnek, nyomban munkához láttak. A MANÁT megalakulása után — 1941-ben — ez a vállalat előbb Alföld egyik legnagyobb kutatás és feltárás alatt álló területe lelt. Az előzetes mérések alapján várt rendkívül jó eredmények azonban elmaradtak. A Iemélyi- tett kutaknak csupán elenyésző hányada tartalmazott gázt, nagy részük meddő volt, egy pedig gázkitörés következtében elpusztult. A környéken, szenzációnak számított a kitörés, napokig szinte csodájára jártak az emberek. Huszonöt—harminc méter magasra dobta a beindult kút az iszapot, és néhány óra alatt annyira elTótkomlós közelében, majd Szeged környékén mélyített több fúrást. Két esztendő alatt Tótkomlós vidéke — az akkori viszonyokat figyelembe véve — már az árasztotta a környéket, hogy a csodálkozó emberek kezébe is ásót, lapátot adtak, mert segédkezniük kellett a veszélyeztetett terület körülsáncolásánál.
