Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-12 / 60. szám
1995. március 12. 5 Péntek Bélmegyeri úttörők A KISZ megyei Bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya kulturális operatív bizottságának rendezésében március 6-án és 7-én, Békéscsabán, a Kállai Éva Űttörőházban került sor a megye ipari és középiskoláinak szavalóversenyére, irodalmi színpadaik vetélkedőjére. A szavalóversenyen 6 ipari tanúié (MTH) iskola, 5 technikum és 16 gimnázium 108 tanulója vett részt. Közülük a zsűri aranyjelvénnyel jutalmazta Dudás Katalin, Erdei Piroska, Köles Margit, Öry Magdolna, Szlávik Lajos békéscsabai, Eiler Ilona békési, Tandi Lajos, Szegvári Katalin gyomai, Perjési Orsolya gyulai, Gabnad Katalin, Kucsera Lajos orosházi, Horváth Gyöngyi sarkad i és Parkas Éva mezőkovácsházi tanulókat. I Az irodalmi színpadok megyei versenyén 2 iparitanuló (MTH)- isfcola, 2 technikum és 7 gimnázium együttese vett részt. Aranyminősítésben részesült és a Gyulai Erkel Diák Ünnepekre továbbjutott az Orosházi Gimnázium irodalmi színpada Alkonyaitól napfelkeltéig című, valamint a Békéscsabai Közgazdasági Technikum Szabadság! Tégy gazdaggá minket! című összeállítással. Ezüst minősítést kapott a Szeghalmi Gimnázium, a Békéscsabai Űt-, Híd- és Vízműépítési Technikum s a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, bronzot a Mezőhegyest MTH Iskola, a Gyomai Gimnázium és a Gyulai MTH Iskola irodalmi színpada. * A népitánc csoportok megyei versenyét kedden rendezték meg az Erkel Művelődési Otthonban, Gyulán. Tizenegy csoport adott számot tudásáról, felkészültségéről a versenyen, ebből a közép- iskolások 8 csoportot vonultattak fel 101 fővel, az ipari tanulók 3 csoportot 24 fővel. Arany minősítést érdemelt ki és az Erkel Diákünnepeken részt vehet a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium, az Eleki Gimnázium, a Békéscsabai Szlovák Gimnázium, a Békési Gimnázium, az Orosházi Gimnázium, a Gyulai Román Tannyelvű Gimnázium és az Orosházi Iparitanuló-Iskcáa tánccsoportja. A Gyulai Iparitanulo-Iskola és a Szeghalmi Gimnázium fiataljai ezüst, a Békési Iparitanuló-Iskola és a Körösladányi Gimnázium táncosai bronz minősítést érdemeltek ki. Nyflt tárgyalás A XX. század problémái a kártyán Ulti pász? Nem, most nem erről van szó. A kártya megfelelő keretek között szórakoztató társasjáték. Nem ilyen kártyáról van szó. Hallottak önök a cigánykártyáról? Vagy vetőkártyáról? Ha nem is ismerik, azért bizonyára hallottak róla. Bűnös lapok ezek. Róluk lehel; leolvasni a jövőt. A legintimebb családi dolgokat is kimutatják. Csodálkozom, hogy olyan kevés helyen lehet velük találkozni. Csorváson Az orvos kikapja a kártyát és az megmutatja a pontos, félreérthetetlen diagnózist. Például: Tökfilkó-jön ki, — a páciens agyánál baj van. A rendőr kikapja a kártyát és elvesz egy betétlapot, mert neki az a lapja jött ki. Az ügyfél nem zúgolódhat, mert a rendőr megjósolta neki jó előre. A jóslásba sokan belenyugszanak. — Ilka néni jól fogta meg a kérdést. Jósol a tudásra szomjas csorvási jósoltatoknak, csekély például még fénykorát éli a kártyajóslás. Egyesek — és nem is kevesen — jobban látogatják a jósolót, mint a népszerű tudományos előadásokat. Miután láttam, hogy felvilágosultnak hitt nők, férfiak áldoznak a kártya ilyen jellegű „hatalmának”, van egy újítási javaslatom. A televízióban egy meteorológus minden esetben kártyából jósolja meg az időt, sőt az orvos, a rendőr és a bérelszámoló is kártyából dolgozzon. összegekért, szalonnáért, lisztért, kolbászért. Ez érthető, nem? Csak úgy ingyen még a pap sem prédikál. A prédikáció és a jóslás között lényeges a különbség: a jósnő csupa boldogságot, csak jót, szépet és igazat ígér. Például: Egy fiatal asszonynak — Mondja, Ilka néni, van-e a férjemnek valakije rajtam kívül? — Várj leányom — és veszi a csodálatos tucatot. — Ügy látom felhő közeledik az életed felé. Óriási napkorongot látok, szürke sugarakkal, mindenen köd ül, sokan állnak a ködben és néznek. — Mit? — Látod, itt a makk ász mellett a piros ászt? — Látom.;. — Nos, egy szőke nő takarja el a férjedet előlem. Ez itt — ez a zöld alsó a te férjed. — Ne mondja? Igazán ... ? — Láthatod a saját szemeddel, hogy nem hazudok. — Gondoltam, tudtam, hogy van valakije, mert újabban nem megy el vízért a kútra. Pedig mindig ő járt. Ez bosszantó. És így tovább. Ilka néni fizetőköre jól alakult. Nők és férfiak lesik a keverendő kártya „igazmondását”. A boldogságok nem az égben, nem az ainyakönywe- zetőnél, hanem a kártyalapokon köttetnek és nem a bíróságé az első szó a válópere® ügyekben, hanem a kártyáé. Hát nfem csodálatos? A XX. század „felvilágosult” embere felfedezett egy lappangó, középkori hagyományt, amely megcáfolja a tudomány ide vonatkozó összes állítását. Tanulni akar ön? — Ne vegyen könyveket, lexikont Felesleges pénz- pazarlás. Mire kíváncsi? — Ki ölte meg Kennedyt? — fél 'kiló enyhén fűszerezett, jó csorvási kolbászért megmondja a jósnő. Ha nagyon fűszeres, akkor több kell belőle, mert a kártyának is van gusztusa. — Nem tudod megoldani az egyenletet, öcsi? — 10 forintért útbaigazít a kártya. De a harmadfokúért már 30-at fizetsz, mert ráfizetéssel a kártya sem dolgozik. Egyáltalán mi az akadálya annak, hogy Csorváson nyíljék egy jós ktsz, melynek külön szervező irodája biztosítaná a forgalmat. Tanműhely, amely gondoskodna a derék jós-utánpótlásról. Azt hiszem lehetne szorítani egy helyet valahol erre a célra. Vagy építsenek egy új ultramodern épületet. Biztos vagyok benne még az idegenforgalom is fellendülne a faluban. A közművesítést nem lehetett megszervezni, nem kell a törpevízmű. Próbálják meg ezt. Ez most van a nívó szakaszában. Csináljunk valamit emberek., Fejlődik a technika, az nem lehet, hogy a kártyajóslással miég ilyen alacsony színvonalon álljunk. Nem igaz? Csupán kolbászkérdés az egész. P. A. A környékbeliek első ízben láttak ilyen természeti csodát és — különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 1943-ban vajmi kevés természettudományi ismerettel rendelkeztek a falvak lakói —, így érthető, hogy különféle mendemondák kaptak szárnyra. Egyesek szerint Tóbkomlóst és Kaszapert földrengés fenyegette, mert mint mondották, a mélyben „üreg” képződött a felszínre hordott iszap következtében és ez „süllyedést” eredményezhet. A másik elterjedt rémhír az volt — mivel a termelő kút olajat is hozott a felszínre —, hogy a németek megtalálták az „olajeret”, de azt soha többé nem lehet elérni a pusztulás következtében. Azt természetesen mondani sem kell, hogy Tótkomlós és Kaszaper nem „süllyedt” el és az olajat tároló réteget is megtalálták később. (A vizsgálatok alapján a kút, egy kis olajlencse tetején történt kráterképződés következtében pusztult el.) A háborús helyzet és a front közeledése sürgette a németeket annál is inkább, mert sok pénzt öltek a területbe, lényegesebb eredmény nélkül. De mégis egyik napról a másikra megszűnt a területen a kutatás. Nyolc évi szünet után, 1951- ben ismét megindultak a vizsgálatok és a MASZOLAJ Vállalat további fúrásokat mélyített Tótkomlós környékén. Az eredmény azonban most sem volt kielégítő, egy kút vadgázkitörés következtében elpusztult. Nem sokkal ezután új területen, Nagyszénás mellett, szerkezetkutatás céljából kezdték meg a fúrást. A hosszan tartó munkálat — melynek során rendkívül értékes geológiai vizsgálatokat is végeztek — szénhidrogén tárolók szempontjából újra eredménytelen volt. Ugyanakkor mégis sikeres volt a fúrás, mert 92 Celsius fok hőmérsékletű víz tört a felszínre. Mint ismeretes, megyénk nem nagyon bővelkedik gyógyhatású fürdőkben, s éppen ezért volt örvendetes, hogy Nagyszénáson a környék egyik leginkább gyógyhatású vizét találták meg. Ennek hasznosítása céljából 13 esztendővel ezelőtt már megkezdődtek a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy mielőbb felépüljön egy korszerű fürdő. A munkálatokhoz rövid időn belül hozzá is láttak és néhány évvel estelőtt már teljes egészében élkészült Nagyszénáson a megye ma egyik leglátogatottabb fürdője. Tekintettel — a szénhidrogének szempontjából — várakozáson aluli eredményekre, ismét szüneteltették a kutatást. Egy országos geofizikai felmérés alapján aztán újra értékelték a németek által felvett méréseket, majd 1956-ban elhatározták, hogy kellő felkészültséggel, megfelelő apparátussal és a lehető legkorszerűbb módszerekkel ismét megindítják a kutatást az Alföld déli részén is. Seleszt Ferenc (Folytatjuk) Biztos analízis A bólmegyeri 2208. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatot — a jó munka elismeréséül — a KISZ Központi Bizottsága egy évvei ezelőtt Vörös Selyem Zászlóval tüntette ki. A pajtások nagyon örültek a dicséretnek, azóta még aktívabban veszik ki részükéi a társadalmi, a mozgalmi és szakköri munkából. Tavaly nyáron a Vizesifási Állami Gazdaságban ötvenhatan gyümölcsöt szedtek. Lakóhelyük tisztántartását, szépítését, közveti len környezetük csinosítását társadalmi munkában végzik. A tanulók — körzetenként — "az idősebbeknek a háztartásban is segítenek. A pajtások a békési járási expedíció parancsnokságának utasítására hazánk felszabadulásának tiszteletére felkutatják és megismerkednek azokkal a személyekkel, akik 1944 októberében a község vezetői voltak. Hasonló ismereteket szereznék a megyéből, s az ország több városából is. A kulrtúrházban április első hetében kiállítást rendeznek, amelynek anyagát az őrsök gyűjtik osz- sze. Tablók, makettek és egyéb dokumentumok segítségével — Dorogija Ira!._ — a válaszlevelet Moszkvába írják. Kiss Pista és Papp Jóska a modellező szakkör egyik új gépét ellenőrzik. nagyvonalakban — bemutatják községük, a megye és hazánk múltját, s jelenét. Az úttörők nyolc szakkörben gyarapítják tudásukat, bővítik ismereteiket. A legkedveltebbek: a főző-, a modellező- és a bábcsoport foglalkozásai. A Ki mit gyűjt? klubnak is sok tagja van, s a hetedikesek, nyolcadikosok legtöbbje levelez a Szovjetunióba. Szép eredménnyel zárult a januárban megrendezett orosz nyelvi szép kiejtési verseny. A rádió Így írunk mi című pályázatára is többen beneveztek. A főzőszakkör leglelkesebb tagjai. Bélmegyeren mozgalmasabb, színesebb az úttörők munkája, •nint korábban. Erre a kitüntetés s doppingolja valamennyiüket. Téhány pillanatot objektívünk is ellesett a pajtások életéből. Szöveg: Dékány Sándor Fotó: Malmos Károly Irodalmi pályázat egyetemi hallgatóknak Az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem kulturális bizottsága irodalmi pályázatot hirdet regény, dráma, novella és irodalomkritika műfajában. A pályázaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóin kívül részt vehetnek a műszaki, közgazdaságtudományi és az agrártudományi egyetem hallgatói is. A beérkezett legjobb műveket pénzjutalomban részesítik. A pályaművek beküldési határideje szeptember 30. Az eredményeket decemberben hirdetik ki. (MTI)
