Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
!W5. március 11. 5 Csütörtök Munkatörvény módosításai.* Az új szabályozás jelentősége A legutóbbi időkben sok szó esik a munkaerőgazdálkodásról, essen belül a munkásvándorlásról és ennek megszüntetése szükségességéről és jelentőségéről, valamint a takarékossági okokra visszavezethető létszámcsökkentésekről. A dolgozók többsége nem látja tisztán, hogy ezek, az évek hosszú sorain csaknem mindenki által ismert és a dolgozók többsége által helyesen értékelt kérdések, miért csak most váltak időszerűvé, miért csak most foglalkozunk velük és miért csak most teszünk intézkedéseket a visszásságok megszüntetéséire. Az okot abban látjuk, hogy szinte természetesnek vettük népgazdaságunk állandó és törés nélküli fejlődését, erősödését és elfogadtuk azt is, hogy fejlődésünk ütemének megfelelően fokozódnak a követelmények. Ámde megfeledkeztünk arról, hogy mindezek biztosítéka a megfelelő jogszabályi rendezés. Nem figyeltünk fel időben arra, hogy a dolgozók munkaviszonyát rendező jogszabály nem tudott lépést tartani a fejlődéssel és ezért nem volt alkalmas a fejlődés ütemének megfelelően jelentkező újabb jellegű és tartalmú kérdések megoldására. A megalkotásakor jónak és az akkori követelményeknek megfelelő Munkatörvény rendelkezésein túlhaladt az élet, a Munkatörvény nem tartott lépést a fejlődéssel és ez okból nem csupán arra nem alkalmas, hogy a gazdasági alapot támogassa és erősítse, hanem — éppen a mindenki által tapasztalt visszásságok összhatásaként — egyenesen fékje és gátja lett a fejlődésnek és a mostani követelmények érvényesülésének. A visszásságok ma mór olyan mértéket öltöttek, hogy egyenesen veszélyeztették a népgazdasági terv valóra váltását, a beruházási program teljesítését, az •Néhány folytatásban tájékoztatást adunk a Munkatörvény módosításáról. életszínvonal emelkedését, a népgazdaság erősítését és gyarapítását. Ilyen körülmények között szükségszerűen, valamennyi dolgozó érdekében gondoskodni kellett olyan jogszabályról, amely a népgazdaság előtt álló célokat kifejezetten szolgálja és azok valóra váltására alkalmas. Ezen megfontolásokat tartva szem előtt, pártunk és kormányunk rendelkezése folytán a Munkatörvónyt módosító olyan jogszabály lépett 1965. január 1. napján hatályba, amely egyfelől biztosítja a munkaviszonnyal kapcsolatos viták gyors és demokratikus eszközökkel való intézését, a vállalatokon belül a vezetés színvonalának emelését, az egyes dolgozók munkaviszonyának állandóságát és a munkafegyelem megszilárdítását; másfelől pedig alkalmas a munkaviszonnyal kapcsolatos különböző lazaságok és nemegyszer visszaélések felszámolására. Az új jogszabály lehetővé teszi az egyes vállalatok munkaerőszükségletének biztosítását, a mun- kásvándoriás megszüntetését, a felesleges munkaerőnek a szükséges munkaterületre átirányítását, vagyis összességében a népgazdasági tervben kitűzött cél megvalósítását. Az 1965. január hó 1. napján már hatályba lépett új szabályozást mindenki nem ismeri és ezért azt a célt tűztük ki, hogy cikksorozatban az új jogszabály legjelentősebb rendelkezéseiről tájékoztatást adjunk. Hangsúlyozni kell, hogy az új szabályozás nem egyoldalúan csak a dolgozók kötelezettségét érinti, hanem az őket megillető jogokat is, tehát az új szabályt nem csupán a vállalatvezetőknek és a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó beosztottaknak kell ismerniük, hanem mindenkinek, aki munkaviszonyban áil. A cikksorozatnál éppen ezt tartjuk szem előtt és írásunk elsősorban a dolgozók ismereteinek bővítését kívánja biztosítani. Dr. Fodor György Dr. Bakó József ELŐZZE MEG A GONDOKAT! Jobb félni mint megijedni — tartja a közmondás. A balesetmentes munka nem szerencse, hanem elővigyázatosság és önfegyelem dolga. Gyakran — esetleg más hibájából — még így is megtörténik a baj és ez keresetkiesést, szerencsétlen esetben rokkantságot, sőt halált okozhat. Védekezzék az anyagi gondok ellen! Az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatott időszaki munkások is igénybe vehetik a korszerű balesetbiztosítást Ennek alapján a biztosított dolgozó (vagy hozzátartozója) számára — függetlenül a SZTK szolgáltatásoktól — az alábbi kártérítés jár: Állandó teljes rokkantság esetén 25 000,—Ft 10 százalékos, vagy azt meghaladó állandó, részleges rokkantság esetén a 25 000,— Ft arányos része. Halálos baleset esetén 25 000,— Ft Bármilyen okból bekövetik ező halál esetén temetkezési segély 1 200,— Ft Csonttörés (repedés) 10 %-nál nem nagyobb rokkantság, vagy legalább 28 napos táppénzes betegállományt előidéző múlékony baleseti sérülés esetén 400,— Ft Üzemi balesetből bekövetkezett azonnali körömelvesztésnél 200,— Ft A biztosítás — kivéve a körömelvesztést nemcsak a munkahelyen, hanem bárhol és bármikor bekövetkező balesetek esetére érvényes. A biztosítás díja negyedévenként 30,— Ft. ÉLETBIZTOSÍTÁS balesetbiztosítás TÁMASZ A BAJBAN Állami biztosító x Akik újra tudnak örülni, kacagni, dolgozni — de sokan mások az életet jelentő vér után nyújtják kezüket... Talán éppen mosit szirénázó' gyermeküket, a békéscsabai kór- menitóautó kér szabad utat. A fe- j ház baleseti osztályának folyosó- hér kocsi hordágyán eszméletlenül ján, a műtőben és a vérkonzervá- íekszik valaki, és néhány perc ló állomáson orvosok, nővérek simulva a kórház orvosai, ápolói az ettek azonnali megmentésére. A életet jelentő vért kérik. Mert komplikált műtétet transzfúzióval csak ez menthet meg az életnek végezték orvosaink, amelyhez öntöbb gyermekes apát, édesanyát, | -.etlen emberek adták díjtalanul a Az ő vére is életet ment. „Fiatalok, kövessetek bennünket...” lomás tágas várószobájában talál, koztunk Szekerczés Józseffel. A váróhelyiségben vidám és egészséges fiatalok népes csoportja várakozott. — Ezek a fiatalok a békéscsabai Vásárhelyi Pál Űt-, Híd- és vagy talán a kórházi műtőasztalon félig nyitott gyermeikszemek néznek mereven a fehér köpenyes orvosokra, mintegy könyörögve az életért. Erről beszól naponként Szeker- caés József, a Békés megyei Vér- konzerváló Állomás szervezője a városok üzemednek, gyárainak munkásai előtt, a falvak termelőszövetkezeteinek gazdái körében, s a különböző hivatalok és intézmények dolgozói előtt. Vért, életmentő emberi vért kér a bajba ju. tott felnőttek és gyermekek számára. Édesapák, édesanyák és gyermekek fényképeit emeld magasba. Békéscsabán és a megye határán belül élő és újra örülni, kacagni tudó gyermekek, munkára képes felnőttek neveit említi. Azo_ két, akiket embertársaik vére mentett meg az életnek: „Kapitän Sándornak, a Hidasháti Állami Gazdaság traktorosának januárban azonnali tüdőműtót- re volt szüksége, ö 27-szer adott vért a korábban bajba jutott embereknek. S amikor a gazdaságot arról értesítették, hogy Kapitán Sándornak vérre van szüksége, munkatársai közül 32-en siettek segítségére. A 11 éves Vaszuia Erzsikét Űjkágyósról hozták be a kórházba. Öröklött vérsejtszét- esése miatti súlyos vérszegénységén csak azonnali vérátömlesztéssel lehetett segíteni. S hogy az orvostudomány Erzsikét kimentse e válságos állapotából, ugyancsak több liter vérre volt szükség... Az alig 11 éves Zsótér Imrét csaknem teljesen eszméletlenül szállította kórházba a szirénázó mentőautó; ő is újkígyósi. S miközben a kis Keddien délelőtt a tanácstagok akadémiája keretében Békéscsabán előadás hangzott el a városi tanács nagytermében. Az előadásán a termelőszövetkezetek állami támogatása és a tanács felvérüket. Zsótér Imre szülei hozzátartozói megértették, hogy az orvosi tudományon túl a véradóknak köszönhetik azt, hogy a kis Imj újra egészséges, hogy tud kacagni. Ezért ők is eljöttek vért adná, hogy mások gyermekein is lehessen segíteni...” Így beszél naponként az emberekhez, a városokban és falvakban Szekerczés József. Életet jelentő vért kér azok számára, akik nap mint nap várják, igénylik a megye kórházainak betegágyain, műtőasztalain fekve, sokszor alél- tan, tehetetlenül. Nemrégen a vérkonzerváló áladatairól tartott ismertetőt Papp István elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke. A békéscsabai tanácstagok közül 75-en. jelentek meg az oktatáson és számos kérdésre kaptak választ az előadás során. Vízműépítési Technikum negyedikes diákjai — újságolta Szekerczés József. — Tudomásukra jutott, hogy Mörk Győzőné, egyik kedves tanáruk felesége súlyos műtéten esik át^ s most ő is az életmentő vérért nyújtja a kezét. Ezért jöttek önként vért adni ők is, a technikum diákjai: huszonnyolcán. Díjtalanul adják vérüket Mörk Győzőné mielőbbi felgyógyulását segítve... És a városok, falvak dolgos munkásai, termelőszövetkezetek gazdái, s az értelmiségiek közül mind többen értik meg a Békés megyei ^Vérkonzerváló Állomás, a Vöröskereszt felhívását a véradásra. örvendetes, hogy az állomás fennállásénak 10 éve alatt jelentősen növekedett azoknak a száma, akik vérüket nem pénzért, hanem díjtalanul adják embertársaik megmentésére. S ez nagy tett, a legnagyobb, amit ember az embe. ránt tehet. Balkus Imre Fotó: Cseke Imj szülei kétségbeesetten siratták Előadás tanácstagoknak A kis Zsótér Imre ismét mosolyog.
