Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

1065. március 11. 6 Csütörtök / TUDOMÁNY - TECHNIKA = A gyógyszer — Féltékenység Mi történik egy éjszakai utazás során a száguldó vonaton és az emberek lelkében? Erre ad választ ez az új jugoszláv film, melyet a békéscsabai Szabadság mozi vetít március 11—12-ig. Paracelsus, a XV. század nagy orvosa mondotta: „önmagában egyetlen anyag sem méreg, csu­pán az adagon múlik, hogy az­zá legyen”. A mindennapi élet gyakorlatában már csak azo­kat az anyagokat tekintjük méregnek, amelyek igen csekély mennyiségben is megakadályoz­zák a szervezet életműködését. Tudományos szempontból azon­ban csaknem' valamennyi gyógy­szer, sőt a szokásosnál nagyobb mennyiségben még a mindenna­pi étkezés céljait szolgáló kony­hasó is méreg lehet az egészséges szervezet számára. A győgyszermánia A gyógyszerfogyasztás rohamos növekedésének két oka van. A kutató orvostudomány mind több és több gyógyszerrel siet a gyó­gyító orvosok segítségébe, de rendkívüli módon szaporodik az orvosi előírás nélkül, sőt gyak­ran az orvosi előírás ellenére gyógyszert szedő betegek száma. Ezek az emberek azután nem­csak magukat, hanem a környeze­tükben élőket — rokonaikat és munkatársaikat — is előszeretet­tel ellátják gyógyszerrel. Az eredmény pedig nemegyszer ki- sebb-nagyobb mérgezés. Éppen ezért gyógyszert csak orvosi elő­írásra és az előírás szigorú betar­tásával szedjünk. Miért hangsúlyozzuk, az elő­írás szigorú betartását? Előfor­dult például, amikor a beteg kanalas gyógyszert kapott orvo­sától azzal az utasítással, hogy naponta háromszor egy evőka­nállal vegyen belőle. A beteg nem mérte kanállal a gyógyszert, hanem — kihúzva a dugót — reggel, délben és este ivott egy- egy „jó kortyot”. Így körülbelül az előírt gyógyszermennyiségnek ötszörösét fogyasztotta el. És a történet vége? Késő este súlyos mérgezési tünetekkel szállították kórházba. Az orvos figyelembe veszi a beteg testsúlyát is, amikor előírja a gyógyszer egynapi adagját. Érthető ez, ha arra gondolunk, hogy egy 100 kg súlyú ember ételből is lényegesen nagyobb mennyiséget fogyaszt, mint egy átlagsúlyú vagy még annál is könnyebb egyén. Ha egy ilyen nagy súlyú ember panaszával, betegségével orvoshoz fordul, az orvos természetesen a súlyának megfelelő mennyiséget ír elő: például 3x2 tablettát naponta. A beteg használja, panaszai meg­szűnnek, meggyógyul, a gyógy­szerből azonban marad. Nagy súlyú betegünk barátja hasonló panaszokat érez, mire ő „jó szí- vűen” maradék gyógyszerét át­adja és mert alapos ember, közli az orvosi utasításokat is: 3x2 tabletta naponta. Csak arra nem gondol, hogy az általa „kuru- zsolt” ember súlya az övének ta­lán csak a fele. Az eredmény? A várt gyógyulás helyett — a két­szeres gyógyszeradag miatt — mérgezés következik. Csecsemőknél, öregeknél vigyázat Csecsemők, kisgyermekek és nagyon idős emberek esetében az orvos a testsúlyon kívül még sok más tényezőt is figyelembe, vesz, mert szervezetük számos gyógy­szerre a felnőtt emberétől telje­sen eltérő módon válaszol. Éppen ezért a csecsemők, kisgyermekek és idős emberek hozzá nem értő gyógyszeres kezelése szokott a legsúlyosabb következményekkel járni. A gyógyszereik a szervezetbe kerülve elbomlanak vagy bomlás nélkül ürülnek ki. A gyógyszerek „lebontása’’ a szervezet vegy­konyhájában, a májban történik. Érthető módon a gyógyszer anya­gának lebontásával annak hatása is megszűnik. A máj betegségei esetén azonban ugyanaz a gyógy­méreg! szer —■ méreg — mennyiség hosszabb ideig tartózkodik a szervezetben, mert a beteg máj nehezen képes csak „lebontani”. Ilyen esetben tehát már a mér­gező adagnál kisebb mennyiség is mérgező hatást válthat ki, a rossz kiürülés! viszonyok miatt. Jel­lemző példa erre az orvosi tila­lom ellenére szeszesitalt fogyasz­tó májbeteg, akinek egy-két po­hár ital is megárt, mert a szesz lebontását is a máj végzi és be­tegen még a kis mennyiség le­bontására is képtelen. Azok az idült alkoholisták, akik már egy fröcostől is berúgnak, azért ré­szegszenek meg ilyen kevés mennyiségű alkoholtól, mert má­juk éppen az évek óta tartó al­koholfogyasztás miatt súlyosan megbetegedett. A gyógyszerekkel szemben a szervezetnek sajátos, úgynevezett túlérzékenységi állapota is létre­jöhet, amely súlyos veszélyekkel, olykor halálos következmények­kel is járhat. Ha egy gyógyszer­rel szemben kialakult a szervezet túlérzékenysége, azt ennek a szemek végtelenül kis mennyisé­ge is kiválthat csalánkiütést, bőrgyulladást s más tüneteket idézve elő. A gyógyszer túlérzé­kenység miatt kialakult betegsé­gek gyógyítása sokszor nehezebb feladat, mint magának az alapbe­tegségnek a veszélye. A gyógysze­rek mérgező tulajdonságai nem csekélyek, ezzel a veszéllyel szá­molni azonban csak akkor kell, ha a gyógyszert nem orvos ren­deli vagy, ha az orvos utasításait nem tartjuk be. A gyógyszer nem fűszer, amit ki-ki saját ízlése által kívánt mennyiségben fogyaszt, és ha nincs a háznál, hát szükség ese­tén kölcsönkér, s nem cigaretta vagy cukorka, amit kínál, vagy elfogad az ember. A gyógyszer gyógyít, de — mérgezhet is! március 11. Békési Bástya: Doni elbeszélés. Bé­késcsabai Brigád: A gyávák bandája. Békéscsabai Szabadság: Féltékenység. Békéscsabai Terv: Mágnás Miska. Gyomai Szabadság: A harmadik ra­kéta. Gyulai Petőfi: Kár a benzinért. Mezőkovácsiiázi Vörös Október: Min­den megtörténhet. Orosházi Partizán: Moszkva—Genova. Sarkadi Petőfi: Rab Ráby. Szarvasi Táncsics: Férjek. Szeghalmi Ady: Elcsábítva és elha­gyatva, A tv műsora MÁRCIUS ll-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN 16.25 Jégkorong vb. Szovjetunió— USA. Közvetítés Tamperéből. 19.00 Há­rom deci tisztán, A televízió riport- filmje. 19.25 Jégkorong vb. Csehszlo­vákia—Kanada. Közvetítés Tamperé­ből. (MTI) A leghosszabb balkáni alagút Macedóniában, a Gostivar Ki- gevo országúton a Bukovnik-he- gyen át 7048 méter hosszú alag­utat építenek, ez lesz a Balkán leghosszabb alagútja. Építését 1967-ben fejezik be. Közületek munkaerőigénye A Békéscsabai Hűtőház 1 fő villany­szerelőt és 1 fő géplakatost azonnali belépésre alkalmaz. Jelentkezés szemé­lyesen. 1682 Az ÉM 44. # sz. építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, se­gédmunkásokat és kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás szükséges,. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth La­jos tér 13—15, földszint. 1254 (Dr. M. S.) Á római írnok sírja Jelentették az újságók, hogy (unaújváros mellett, az egykori itercisa nevű római katonai tá- orban a régészek megtalálták gy római írnok sírját, a foglalko- ísát jelképező tárgyi leletekkel, . hír nagy érdeklődést váltott ki emcsak az olvasóközönség körű­en, hanem a tudományos vi- ígban is, hiszen az évszázadok ta Európa különböző vidékein égzett ásatásak során római lószerszámmal még nem talál- :ozitak a régészek. (Amint idő­dében megtudtuk, már több Páratlan tudományos értékű régészeti lelet Dunaújvárosban külföldi tudományos intézet is érdeklődik a ritka s felbecsül­hetetlen kultúrtörténeti értékű lelet iránt.) Dr. Makkay János régésszel, a dunaújvárosi ásatások egyik ve­zetőjével beszélgettünk az érde­kes felfedezésről. — Intercisa rendkívül gazdag római kori lelőhely — mondotta Makkay János, mert Róma virág­korában, a II. és a IV. század kö­zött állt itt a katonai tábor. In- tercisa (amelynek emlékedből egyébként a közelmúltban kiállí­tás is nyílt a dunaújvárosi múze­umban) Pannónia legkeletibb szé­lének római „végvára” volt, az ide vezényelt egységek — cohor- sok, légiók — vigyáztak a biroda­lom biztonságára. Megszoktuk te. hát, hogy a gazdag katonai tele­pülés a legkülönfélébb tárgyi em­lékeket rejti sírjaiban. Találtunk már díszes kivitelű szarkofágo­kat, ékszerek egész garmadát, nagyértékű szobrokat, freskótöre­dékeket, sőt felfedeztük egy bazi­lika romjait is. írótollat, tolltar­tót azonban még nem látott ré­gész — nemcsak Intercisában, de tudomásunk szerint sehol a vilá­gon. Azért van különös jelentő­sége ennek a leletnek. A halott mellett feküdt a sírban a nádból kiképzett tollszár a toll­heggyel, a tolltartó és egy bronz­ból készült tintatartó, beszáradt tinta nyomaival. Az egész lelet­egység háromszorosan körül volt tekerve papirusszal, amelyen írásjeleket fedeztek fel. A régé­szek rendkívül óvatosan tisztogat­ták meg az eddig még nem ismert formájú tárgyat s legnagyobb meglepetésükre bukkant elő a tollszár és a tolltartó. (Természe­tesen, nem valamiféle manapság használatos iskolai tolltartóra kell gondolni; amint az első képünkön is látható, kis fatálcácska toll­szárnak kivájt, félhenger alakú üreggel.) A dunaújvárosi lelet a régészet­nek régi feltételezését igazolja — folytatta Makkay dr. — Koráb­ban is tudtuk, hogy a rómaiak a maihoz? hasonló írószerszámmal ír­tak, hiszen a papírusztekercsek- re másként nem is nagyon lehe­tett volna. Az írószerszám anyagá­ról, alakjáról, kiképzéséről azon­ban fogalmunk sem volt. Még a leggazdagabb lelőhelyeken sem találtak eddig ilyet. Hirbet­Qumrambam például, ahol 1949- ben felfedezték a híres holt-tenge­ri tekercseket, amelyek az időszá­mítás előtti I. és II. századból származtak, megtalálták a római írnokok írószobáit, a másolópa­dokat, amelyekben írtak, az írás­hoz szükséges vonalzókat és a — feltehetőleg bogyók levéből saj­tolt — tintát, íróeszközöknek azon. ban nyoma sem volt. Angol ré­gészek 1964-ben tárták fel a gö­rögországi Thébában a mondabeli Kadmos király palotájának egyik szobáját, éppen az írnokok helyi­ségét de íróeszközt itt sem ta­láltak. Ezért van kivételes jelen­tősége a dunaújvárosi leletnek mert a világon ma ez az egyetler rendelkezésünkre álló ókori író szerszám. Hogy ki volt a férfi (csontváza a második képünkön), aki mellet' megtalálták? E tekintetben égés: pontos választ nem lehet adni Majdnem biztos, hogy katonai ír nők volt a foglalkozása, hiszen í római temetkezési szokás szerin mindig a halott mellé temettél foglalkozásának néhány eszközét A papírusztakercset jelenleg < budapesti Eötvös Loránd Tudó mányegyetem ókortörténeti tan székének tudósai vizsgálják; né hány nap múlva, feltehetőleg megfejtik a rajta levő írásjele két. T. I. (Dr. Makkay János felvéteted

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents