Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
f#65. március 11. 4 Csütörtök „Tizenhét és fél millió forintos beruházást valósítunk meg 1965-ben“ Beszélgetés Nádházi Andrással, a gyulai vízműtársulat elnökével Három éve lesz a nyáron, ami- be nem tartása és még sorolhatnék jó néhányat. Egy szerencsénk van; a lakosság sokat segít netoar országos jetaratőségű kezdeményezés született Gyulán: a Ha- aaíías Népfront javaslatára olyan fízműtársulat alakult, amely átfogja az egész város területét, lakosságát, intézményeit s 52 mál_ Só forintos beruházás megvalósítására vállalkozott. Kíváncsiak voltunk, hogy a helyes kezdeményezés milyen eredményeket hozott eddig, s mire számíthatnak a (bőséges vizet váró gyulaiak. Ezért felkerestük Nádházi Andrást, a vízműtársulat elnökét, aki a következőket mondotta el erről: — Eddig a rendikívüli nehézségek ellenére várakozáson felül haladtaink a munkákkal. Olyan problémák nehezítik ugyanis gyakran munkánkat, amire nem számítottunk: apróságnak látszó anyaghiány, egyes alvállalkozásra kiadott munkák határidejének a künk. Jó volt a hozzáállás annak idején. Egy-egy család 2727 forint, tál járul hozzá a vízműépítéshez. 1968 végére mintegy 26 ezer embert juttatunk bőséges, friss vízhez. Kiszámoltuk, hogy a nyári nagy melegben a lakók és vállalatok napi vízigénye 6200 köbméter, mi ennek a másfélszeresét akarjuk biztosítani a vízmű felépítésével. Minden családnak az udvarra vezetjük a vizet. A kerítésen belül egy méterre, a házigazda kívánságának megfelelően szereljük fel a kifolyót. Innen már, aki akarja, könnyebben bevezetheti a lakásé, ba is. — Az elmúlt évben igen jól haladtunk a munkákkal. A tervet 125,6 százalékra teljesítettük. Ehhez sokat segítettek a városunkból Jól működnek a szarvasi járásban a különböző társulások A föddművesszövetkezetek keretén belül a szarvasi járásban három nyúltársulás, három méhésztársulás és egyéb csoport működik. A társulások termékeinek értékesítését főként a földműves- sBövetkezetek bonyolítják le. Ezenkívül segítséget nyújtanak a különböző felszerelések beszerzéséhez, a takarmány biztosításához és lehetővé teszik a tagok szakmai oktatását A három nyúltársulásnak ösz- szesen 92 tagja van, akik 351 anyanyűlial rendelkeznek. 1964- ben szerződésileg 174 mázsa nyu- lat adtak át a földművesszövet- kezetekmek. A méhésztársulások 187 tagja 1667 méhcsalád tulajdonosa. Az elmúlt évben 265 mázsa mézet adtak át a kereskedelemnek. Ügy a nyúl tenyésztés, mint a méhészkedés jelentős jövedelemhez juttatja a társulások tagjait. elkerült mérnökök, akik társadalmi munkában vállalták a tervezést. De maga az Országos Vízműépítő Vállalat is kitett magáért. Sokat jelent nekünk az is, hogy városunkba költözött a vállalat három megyét átfogó főópí- tésvezetősége. így közelebb vannak a szakmai irányítók s még több segítséget várhatunk tőlük. Egyébként 1965-ben 17,5 millió forintos beruházás megvalósítását tervezzük. Nagyon szeretnénk, ha a szerződésben vállalt határidő előtt adhatnánk át a városnak a vízmüvet. Erre megvannak a reális lehetőségek, csak az kellene, hogy az alvállalkozók is mindenkor maximálisan tegyenek eleget a kötelezettségüknek. — Az ÉM Építőipart Főigazgatóság például kijelölte az ÉM Mélyépítő Vállalatot 1965-ben csúszózsalus munkára, mivel az országban egyedül nekik van ehhez megfelelő felszerelésük. Az alvállalkozó azonban húzódozik a munkától, pedig nekünk rengeteg hátránnyal jár, ha ez a munkafolyamat határidőre nem készül el. — Egyébként 1965-ben többek között megépül az elosztóhálózat, a 42 méteres impozáns, minden igényt kielégítő víztorony, a vízmű központi nyomásfokozó berendezése, a vízműtársulat irodája. Vizet szándékozunk adni a város központjától távol levő Újfaluba, Máriafaivára. Ezenkívül a mi irányításunk alatt befejezzük a Várfürdő közművesítését, amire összesen hárommillió forintot kölB békési olajmezök Krónikája Miért fekete arany az olaj és rövid visszatekintés keletkezésének többezeréves múltjára giiát szolgáltató anyagokkal szemOlajbányászat... Az alföldi ember számára sokáig idegenül hangzott a kifejezés. A képzeletben megjelent a fúrótorony, a sajtó és a rádió által közölt gázkitöréseknek a fantázia termékeny talaján megelevenedett sokféle változatú képsora. Néhány év óta azonban a Békés megyei emberhez is közelebb került az olajbányászok egész tevékenysége. Itt dolgozik közöttünk a fúrótorony, és nemcsupán a mezőgazdaságilag művelés alatt álló terület fizet gazdagon, hanem a föld gyomra, akár kétezer méter mélységből is /ontja az olajat, a fekete aranyat. A kőolaj és földgáz, mint a legolcsóbb energiahordozók felhasználási területe hazánkban is egyse növekszik a hagyományos enerben. A szénhidrogének mind nagyobb szerepet kapnak a kulcs- fontosságú vegyiipari ágazatok — műszál-, műanyag-, műtrágya- gyártás — alapanyag ellátásában is. Az Orosháza környékén feltárt szénhidrogén-kincs jelentős mértékben járul hozzá az ország energia- és vegyipari alapanyag ellátottságához, ugyanakkor gyorsítja a dél-békési vidék iparosításának ütemét is. Orosháza vidékén az olajkutatás megindulása előtt csaknem teljes egészében mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A pusztaföldvári, pusztaszőlősd, tótkom- lósi olaj- és földgáztelepek feltárása után, ma már átalakulóban van a gazdasági élet arculata. Felépült az Orosházi Üveggyár — amelynek a Békés megyébe történő telepítése mellett elsősorban a földgaz szólt —, a szénhidrogén- készletek helyi’ hasznosításának első lépéseként pedig elkészült a Battonya— Mezőhegyes—Tótkomlós—Pusztaszőlős — Pusztaföjdvár —Orosháza üveggyár gázvezeték, amelynek feladata a gyár szükségletén felül — a későbbiek során — a város és a környező falvak lakosságának gázzal való ellátása is. Napjainkban a mezőgazdaság szintén közvetlenül felhasználja a földgázt, amit az üzemelő hajtatóházak bizonyítanak. Ezek után önmagától adódik a kérdés, hogyan és mikor kezdődött megyénkben az olajkutatás? Orosházi vidék mélyföldtani vizsgálata az 1940-es évek elején kezdődött. Ahhoz azonban, hogy a békési olajmezők történetéről — kutatásról, a feltárásról és a termelésről — teljes képet kapjunk, vissza kell lépnünk több ezer évet. A geológiai ókor, valamint az azt követő időszak bonyolult és hosszadalmas fejlőd őstörténetét — amelynek során a medencealjzat alakult ki — most nem taglaljuk, inkább a medencealjzatot 1500— 2000 méter vastagságban borító üledékek — a tulajdonképpeni szénhidrogén-lelőhelyek — keletkezéséről ejtsünk néhány szót. A harmadkorban a szávai hegyképző folyamatok hatására megindult a Kárpát-medence általános süly- lyedése, amelynek következtében a tárgyalt területet utoljára borította tenger, amit a Dunántúl latin nevéről Pannon-tengernek neveznek. A víz nem egyidőber^ öntötte el az egész magas rögvo-' nulatot, hanem először a pusztaföldvári rész került víz alá. Az egyenetlen elöntés következtében a medencealjzat magasabb részei szigetként emelkedtek ki a tengerből. Ilyen és ehhez hasonló szigetekről történt a felaprózódott kőzettörmelék lehordása, amiből a partközeli konglomerátum keletkezett, amely a Pannónia üledékes összletet vezeti be. A pusztaiföld várival egyidőben a pusz- taszőlősi terület peremi részein is képződött partközeli konglomerátum, a szárazon maradt központi rész felaprózódott kőaetanyagáPista bácsi ezután is tanít „Két évvel ezelőtt már nyugdíjba mehetett volna... Kérjük: ha egészsége engedi, s ő is akarja, akkor maradjon, mert nagy szükség van szakértelmére, sokoldalú ismeretére...” Ezeket mondta főosztályvezetője, amikor Tóth Istvánról, mindenki Pista bácsijáról beszélgettünk. S Ö maradt. Járta a megyét tovább, hogy segítse a földművesszövetkezetekben a kulturáltabb vendéglátás megvalósítását. Tóth István életét nem jellemzik hőstettek. De úgy élt és dolgozott, hogy munkatársai, vezetői becsüljék, s számítsanak munkájára. Hegyvidéki születésű, ezért elvégezte a kétéves szőlészeti és borászati szakiskolát. Azután Szénák felhasználásával. A puszta- földvár — tótkomlós — battonyai magas rögvonulat további süllyedésének eredményeként víz alá kerültek a magasabban fekvő pusztaszőlős—tótkomlós! képződmények is. A medencealjzat üledékképződés közbeni mozgásainak eredményeként az alsó-felsőpan- nóniai határon az üledékképződés körülményeiben fokozatos változás következett be. A Pannon-tenger nem létezett többé, a feltöltődés következtében nagykiterjedésű bel tóvá vált, majd elsekélyesedett. A környező magas hegyekről lezúduló folyók ezt az összefüggő tavat is szétda- rabolták és tórendszerré változtatták. A folyórendszerek és mocsarak kialakulása közben keletkezett vékony agyag, homokos agyag, homok alkotja a felső- pannóndai képződmények első részét. A Kárpát-medence feltöltő- désének üteme gyorsabb volt, mint a süllyedése és a negyedkor kezdetére, az első ősember megjelenésének idejére elnyerte maihoz közelálló formáját, majd a kor végére kialakult a felszín mai arculata, amihez már az ember is hozzájárult tudatos természetalakító tevékenységével. Mint azt már említettük, a megye déli részének mélyföldta- ni vizsgálata huszonöt esztendővel ezelőtt kezdődött. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet a MA- NÁT megbízásából ezen a területen Eötvös-ingás, szeizmikus és mágneses méréseket végzett. A Szeizmos hannoveri cég 1943-ban, majd 1952-ben a MASZOLAJ Geofizikai Vállalat, végül 1957- ben a Kőolajipari Tröszt Szeizmikus Kutatási Üzem újraméré- sei adták az alapot az olajkutatás kezdetéhez. Seleszt Ferenc (Folytatjuk) gedre, az akkori Hangya szövetkezeti kirendeltséghez hívták pincemesternek. Az ott eltöltött 16 év után Békéscsabára került. Dunántúli ember lévén, sokszor gondolt a hegyes, dombos vidékre, szülőfalujára. Hívták is vissza régi ismerősei, mert ismerték szakértelmét, egyszerűségét, tiszta emberi jellemét Mégis itt maradt Békéscsabán. Érezte, hogy számítanak tudására, munkájára. A MESZÖV-nél, a vendéglátó- ipari osztály főelőadójaként 11 évig dolgozott azon, hogy ami tegnap jó volt, holnap még jobb legyen. Pista bácsi azok közé tartozik, akit a szó igazi értelmében szívesen látnak minden földművesszövetkezetben, mert nemcsak ellenőrizni megy, hanem segíteni, tanítani is. A földművesszövetkezetek megyei központjánál senki nem tett annyit az ipari tanulók oktatásáért, neveléséért, a vendéglátóiparban dolgozó felnőttek szakmai oktatásáért, mint Tóth István. Pista bácsi február elsején nyugdíjba ment. De mielőtt átadta asztalát másnak, kért is valamit. Azt, hogy mint nyugdíjas taníthassa tovább a vendéglátóipar jövendő szakmunkásait. Kérését a MÉSZÖV vezetői örömmel teljesítik, Balkus Imre Brigádok versenye az ÉRDÉRT kétegyházi telepén Talán még egy évben sem volt olyan élénk versenyzés a brigádok között az Erdőgazdasági és Faipari Értékesítő és Készletező Vállalat kétegyházi telepén, mint ebben az évben idáig volt és várhatóan egész évben lesz. Január 3-án a Rónavölgyi Mihály által vezetett kollektíva Máius 1 .brigád névvel benevezett a Szocialista brigád címért indított küzdelembe a Gersteinmajjer András vezette Lenin és a Szabó György vezette Béke brigáddal együtt. A brigádok vállalása a termelékeny munkára, a minőség további javítására, a takarékoskodásra, a telepi rendre, a munkavédelem és a vagyonvédelem javítására irányul, s tartalmaz különféle tanulási, magatartási normákat is. A vállalások következetes, szorgalmas teljesítéséért munkálkodó brigádok a telep felszabadulási versenyébe is bekapcsolódtak. A Lenin-brigád versenyre hívta ki a telep valamennyi kollektíváját az egy órára eső árumozgatás növelésére, a Május 1 brigád viszont a balesetmentes munkavégzésben,
