Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
IMS. március 11. 3 Csütörtök A tavalyi 210 hold helyett 300 holdon termel zöldborsót a békési Október O Tsz Árutermelő gazdasággá fejlődött a békési Október 6. Tsz. Ennek nemcsak az a bizonyítéka, hogy tavaly a tervezett 7 millió 935 ezer forintérték helyett 10 millió 57 ezer forint értékű árut adott ót öt termeltető üzemnek és felvásárló szervnek, hanem az is, hogy a munkaegysógérték kétharmadát készpénzben fizették ki. És most vegyük sorra, miből Ihennyi áruértékesítést tervezett ez a viszonylag nem nagy területű szövetkezet, és mennyit teljesített A búzával kezdjük, amely tavaly és az idén is egyike a legfontosabb felvásárlási cikknek. A szövetkezetben nem valami magas, mindössze 11,70 mázsa átlagtermést értek ei búzából. Ennek ellenére a tervezett 53 ezer 101 forint helyett 1 millió 104 ezer forint értékűt adott át. A többlet- bevétel nagyrésze abból származik, hogy az értékesített búza nagyrészét vetőmagnak vásárolta A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező szövetkezeti gazdák elméleti továbbképzése eddig háttérbe szorult Körösladányban. Egyedül a Dózsa Tsz-ben huszonnégy növénytermesztésből szakmunkásvizsgát tett gazda dolgozik. Kovalik András, a tsz főag- ronómusa most azon fáradozik, hogy a huszonnégy szakmunkást egy mezőgazdasági szakkörbe egyesítse. A szakköralakítás feltételei Körösladányban is adottak. Legfontosabb tennivalójuk lesz — amint arról a tsz főagronómusa is bemeg a vállalat. A szövetkezetben az idén is nagy gondot fordítanak a búzavetések ápolására (a fejtrágyázást már befejezték), mert a tavalyihoz hasonló nagyösszegű árbevételt szeretnének elérni. Nagy vita előzte meg tavaly azt a javaslatot, hogy 240 holdon termeljenek zöldborsót. A szövetkezeti gazdák jórésze sokallta ezt, mert a közös szántó 10 százalékát tette ki. Azonban mégis beleegyeztek, mert csábító volt a tervezett 1 millió 80 ezer forint árbevétel. A végén 1 millió 350 ezer forintra kerekedett a bevétel azért, mert 2,3 mázsával több termett a tervezettnél. Emellett még annyi hüvelyt és szárat nyertek a zöldborsóból, hogy több mint egy hónapig elegendő volt száz tehén és hatvan növendékmarha takarmányozására. Arról nem kell különösebben beszélni, hogy jól kerestek azok, akik a borsót termelték, szülészéit — a kenyérgabona, a kukorica- és a cukorrépatermesztésben a fejlett agrotechnika/ 'módszerednek kipróbálása, a különféle vegyszerek és műtrágyák alkalmazása. A cukorrépa vetését úgy szervezik majd meg, hogy a koptatott és az egymagvú, úgynevezet monogern-mag hatását az egyelési munkákra tanulmányozni tudják. Ugyanez a szakkör készíti majd elő az intézkedési terveket a körösladányi legelőgazdálkodással kapcsolatos feladatokra is. telték. Nem is részletezzük tovább: annyira megszerették a zöldborsótermelést, hogy az idén 360 holdon termelik. Annál is inkább, mert lecsökkentik a művelés és a szedés kézi munka szükségletét. A gyomot ugyanis vegyszerrel irtják ki, a borsót három aratógép tépi majd fel, a rendeket is gép rakja vontatóra, a többi aztán a három zöldborsócséplő gép dolga lesz. Az áruértékesítés zöme az állattenyésztésből származik az Október 6 Tsz-ben is. A tervezett 3 millió 678 ezer forint helyett 4 millió 647 ezer forint volt a múltévi bevétel, a többlet abból keletkezett, hogy hízott sertésből a számításba vett 750 helyett 380- at, hízó marhából 80 helyett 100- at értékesítettek. Ez utóbbit ráadásul extrém minőségben s ez is növelte a többletbevételt. Baromfitenyésztéssel nem nagyon foglalkozott az Október 6 Tsz az elmúlt évben: 4 ezer pulykát nevelt, de emellett terven felül beállítottak 1500 darabból álló tojólibaállományt, s ez 300 ezer forint értékű többletbevételt eredményezett A kertészet és a gyümölcsös is hozott jónéhány ezer forintot a szövetkezet kasszájába, így aztán az elmúlt évben 36,2 forintra kerekedett egy munkaegység értéke. Az idén a tavalyinál szinte mindenből több árut akarnak értékesíteni. Többek között búzából 2 ezer 200 mázsát, sertésből 1000— 1080 darabot, hízott marhából pedig 114 darabot. A baromfitenyésztést jövőre sem növelik különösebben, a törzsliba állományt azonban megtartják és mintegy 36 ezer libatojást akarnak szállítani a keltetőállcmásnak. K. I. Mezőgazdasági szakkört alakítanak vízből ezután az elektrolízis folytán oxigén válik ki, míg hidrogént újra vízképzésire használhatjuk. Ez a technológia már a közeljövő űrrepüléseiméi megvalósításra kerülhet. Ily modem számottevően csökkenthető az űrhajó fedélzetén képzett tartalékok súlya. Ám, az űrhajósok életfunkcióinak biztosítása és az anyagok körforgása csak akkor jöhet létre, ha majd megvalósul a tápanyagok regenerálása is, mert csak akkor érhetjük el, hogy az élelmiszertartalékok súlya ne függjön többé az űrrepülés időtartamától, amelyet ma éppen ez a súly szorít korlátok közé. Ám, a tápanyagok regenerálása az ösz- szes feladatok közül a legnehezebb. Elméletileg lehetséges a tápanyagok vegyi szintézise. Ez a kémiai eljárás oly rendkívül bonyolult, hogy a közeljövőben nem kerülhet sor a tápanyagok szintézisének alkalmazására. Van azonban egy másik lehetőség is, nevezetesen, hogy az anyagok biológiai körforgása természetes folyamatát mesterséges körülmények között megismételjék. Ennek a módszernek az alapja az a szintézis, amelynek során a növények önmagukban a' Iyek önmaguk nem képesek a szerves anyagokat felépítik. szerves anyagok szintézisére. A zöld növények a napfény energiáját használják fel arra, hogy a vízből szénhidrátokat, az atmoszférából szénsavgázokat szintetizáljanak. A szintézis első szakasza a növényekben található különleges anyag, a klorofil révén megy végbe. A növények fotoszintézise az első láncszem, amelyet azután a szerves anyagok felépítésének egész láncolata követ. Márpedig ezek a szerves anyagok, a fehérjék és a zsírok a lét alapforrásai — a mikroorganizmustól az emberig — mindazoknak az élőlényeknek, arrveA zöld növényék fotoszintézise révén a napsugárzás energiája szénhidrát-, fehérje- és zsírmolekulák vegyi energiájában halmozódik fél, s ily módon más élőlények száméra is a létezés forrásává válik. Az élőlények ezt az energiát hasznosítják életműködésükben, s a szerves anyagok eközben egyszerűen szervetlen formát öltenek (víz, szénsavgáz, ásványi sók). A zöld növények azután a napfény energiájának segítségével újra szerves anyagokat szintetizálnak belőlük. Ez az anyagok körforgásának természetes és szakadatlan folyamata bolygónkon. Már Ciolkovszkij ajánlotta, hogy a huzamosabb ideig önálló életet élő űrhajókon az élet fenntartására alkalmazni kell a viszonylag kicsiny anyagkészletek többszörösen ismételt fel- használását. Mesterséges körülmények között, külső beavatkozás nélkül csak jól kiegyensúlyozott rendszer keretében képzelhető el az anyagok ilyen körforgása. Ennek a bizonyos rendszernek egy kicsit a földi természeti viszonyok modelljének kell lennie, amelybe természetesen szervesen belekapcsolódik az űrhajó legénysége is. Ennek a kialakítása a természettudomány előtt álló egyik legbonyolultabb feladat. A tudósak máris kutatnak azok után a növények, állatok & mikroorganizmusok után, amelyek összessége az anyagnak ezt a zárt egységet alkotó körforgását biztosíthatja. Egyelőre korai lenne mindennek a gyakorlati alkalmazásáról beszélni. Nem kétséges azonban: a huzamosabb űrrepülések kilátásai jórészt attól függnek, hogy, sikerül-e az anyag Körforgásán alapuló módszert kidolgozni az űrhajósok életműködésének fenn- artására. Jevgenyij Sepelev fíziológus Megnyílt a hegesztőgép és elektróda kiállítás és bemutató Békéscsabán Az idei Műszaki Fejlesztési Hét kiemelkedő eseménye a hegesztőgép és elektróda kiállítás és bemutató, amely a VILLÉRT; a VB KM 2. sz. Anód Áramirányftó Gyára, a Csepel Fémmű Elektróda Gyára, a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület békéscsabai csop>ortjárlak közreműködésévei kedden délután nyílt meg Békéscsabán, a MEDOSZ-szőkházbam. Bakó Ignác, a GTE megyei szervezetének A bemutatóteremben több tabló szemlélteti a hegesztőgépeket, a nézők láthatják az SCH hegesztőgép-családot, tájékozódást szerezhetnek a félvezetők gyártásáról és felhasználásáról. A bemutató jól betölti azt a misszióját, hogy a felhasználókkal megismertesse a legkorszerűbb félvezetős hegesztőgépeket, segítséget adjon a helyes elektróda megválasztásához, bemutassa használatukat, kezelésüket, sőt a gépek megrendelésére, A képen a 200 amperes univerzális szilíciumdiódás hegesztőgép látható, amely a hegesztésen kívül akkumulátorok töltésére és gépkocsik indítására is alkalmas. elnöke üdvözölte a szépszámú, mintegy száz résztvevőt, majd Hámori Péter gépészmérnök, Sáringer Kálmán gépészmérnök, fő- konstruktőr és Gergely Sándor gépészmérnök-kutató tájékoztatta a jelenlévőket a bemutató céljáról, a hegesztőgépek és hegesztő- eléktródák használatáról. Hasonló kiállítást és bemutatót eddig csak Budapesten, Pécsett, illetve megvásárlására is alkalmat nyújt. Az érdeklődők a bemutatón kipróbálhatják a hegesztőgépeket és elektródákat, vagyis rögtönzött hegesztési próbát tehetnek. A kérdésekre és problémákra a jelenlevő mérnököktől kaphatnak szakmai tanácsokat, magyarázatot, ugyanakkor elmondhatják a gépekről, az elektródákról és Bal oldalt a 340 amperes szilíciumdiódás hegesztőgépet mulatjuk be. Jobb oldalt a 450 amperest, amely a normál kézi ívhegesztésen kívül védőgázas hegesztésre is alkalmazható. Debrecenben és Miskolcon rendeztek. Mind a négy helyen rendkívül nagy volt az érdeklődés. Az eddigi tapasztalaitok szerint Békéscsabán is nagy érdeklődés tapasztalható. Jó gondolat volt a Műszaki Fejlesztési Hét kenetében itt is megrendezni. használatukról szerzett tapasztalataikat. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a látogatók örömmel fogadták a Műszaki Fejlesztési Hétnek ezt a hasznos és célszerű rendezvényét. P. P. A II. Műszaki Fejlesztési Hét szerdai programja Tegnap, szerdán ismét több szakmai előadást tartottak a II. műszaki fejlesztési hét alkalmából Békéscsabán, a Technika Házában. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület békéscsabai csoportjának rendezésében délelőtt Túrán György, az OVILEF osztályvezetője Fázisjavítás kis- és nagy- feszültségű statikus kondenzátorokkal címmel tartott előadást. A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület megyei szervezete délután rendezett szakmai előadásokat. Valatin László kutatóintézeti osztályvezető a kombájn minőségű termények átvételének feltételeit biztosító intézkedések- irőL, Gyönös Károly, a Konzervipari Tröszt igazgatófőmémöke a konzervipar gépesítésének távlati lehetőségeiről és azok várható kihatásairól a termelékenységre, témával foglalkozott referátumában. Szerdán vidéken is sor került szakmai előadásra. A GTE szervezésében Orosházán a vas- és fémipari ktsz-ben Lupták Ernő gépészmérnök a precíziós öntésről és alkalmazási területéről tartott szakmai előadást.
