Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-07 / 56. szám
1963. március 7, 4 Vasárnap Gondok — tervek A múlt héten a békéscsabai ifjúsági vezetőképző tábor lakói megyénk többezer holdon gazdálkodó termelőszövetkezeteinek KISZ-titkárai voltak. A tanfolyam előadói — nagyon helyesen — nemcsak a kötelezően előirt témákkal, s a vezetés módszereivel, fortélyaival ismertették meg a résztvevőket, hanem érdeklődtek az álapszervezete)í gondjairól és terveiről is. Mindegyik titkár őszintén elmondta azokat a hiányosságokat, amelyek akadályozzák náluk a hatékonyabb mozgalmi munka s szervezeti élet kibontakozását. A meglévő negatívumok ellenére sem beszéltek csüggedten, hanem fiatalos lendülettel, határozott terveikről szóltak. Macsári Piroskának, a szeghalmi Rákóczi Tsz, Marosán Jánosnak, a battonyai Petőfi Tsz és Egri Irénnek, a kunágotai Bercsényi Tsz KISZ-titkárának gondjait és terveit mi is lejegyeztük, MACSÄRI PIROSKA: Alapszervezetünk munkáját gátolja a helységhiány. A szövetkezet vezetősége már évek óta tervezi, hogy építenek számunkra klubszobát, de még nem valósult meg — mindig másra kellett a pénz. Ugyan van egy ideiglenes termünk, de azt sem vehetjük igénybe, mert raktárnak használják. Nem csoda, ha a fiatalok egy része passzív. A pártszervezet és a gazdasági vezetők csak ellenőriznek, kevés segítséget adnak... Pedig rászolgáltunk. Becsülettel kivettük részünket az aratásból, s jó terméseredményt értünk él. Kukoricából 18 mázsát takarítottunk be holdanként, májusi morzsoit- naík számítva. Terveink? ígéret szerint az idén felépül a klubszoba. Társadalmi munkával valamennyien dolgozunk majd az építésén, berendezni pedig mi fogjuk. A 20. évforduló tiszteletére, vállaltuk, hogy kukoricából és cukorrépából többet termesztünk a tervezettnél, dolgozunk a kertészetben és segítünk a nyári, őszi betakarítási munkákban. A kapott pénzből szeretnénk kirándulni a Balatonhoz. MAROSÁN JÁNOS: Hatvannégy decemberében hálom battonyai tsz egyesült, s ezzel párhuzamosan az alapszervezetek élére csúcsvezetőséget választottunk. Kezdetűben nehezen haladt a munkánk, mivel a tagok közvetlenebbül nem ismerték egymást. Kevés anyagi alappal rendelkezünk, ezért hiányos a KISZ-helyiségünk berendezése. Nekünk is jó élképzéléseink vannak. Száz hold kísérleti parcellán termesztünk búzát. Egyik félét pétisóval, a másik félét pedig kar- bamiddal műtrágyázzuk. A 'két fej- trágyázás! eljárási különbség minél pontosabb megfigyeléséért, a munka gyakorlati elvégzéséért védnökséget vállaltunk. Újdonság: fiataljaink ebben az évben háztáji kiegészítést kapnak, 300 teljesített munkaegység után 3100 forintért, EGRI IRÉN: A kunágotai Bercsényiben az őszi vezetőségválasztó taggyűlés után a KISZ-titikár nem végezte lelkiismeretesen munkáját, nem tartott sem vezetőségi ülést, sem taggyűlést. A szervezeti élet stagnált, A KISZ mezőkovácsházi járási bizottságán szóba került a leváltása és az, hogy engem javasolnak titkárnak. Amikor ezt megtudta, intrikált ellenem, s a tagság egy része még jobban eltávolodott egymástól, s a szervezettől. A tsz párt- és gazdasági vezetői, valamint a KISZ-tagok többsége január elején elhatározta, hogy az alapszervezet munkáját helyes vágányra kell téríteni. Eíkkor választottak meg titkárnak. A két hónap alatt is sok változás tapasztalható. A tagdíjfizetés százszázalékos, s azok a fiatalok, akik ellenezték megválasztásom, mind többszőr fordulnak hozzám problémáikkal. Célunk, hogy az alapszervezet ólén álló vezetőség tagjai és a re- szortí'elelősök igen aktívan tevékenykedjenek. Azoknak a kisze- seknek, akik nem szerezték meg az általános iskolai bizonyítványt, segítünk a tanulásban. Ezentúl a termelő munkában is szeretnénk jobb eredményt elérni, különösen a kertészetben, ahol a fiatalok 60 —70 százaléka dolgozik, és az állattenyésztésben. Itt száz literrel akarunk több tejet fejni az előirányzottnál. Gondok és tervek. A kettő egyszerre jelentkezik. De megoldhatók, megvalósíthatók, ha segítenek a párt- és a gazdasági vezetők, 3 ha ezért munkálkodnak az alapszervezetek tagjai. Uékány Sándor Összegezték a szakszervezeti választások eddigi tapasztalatait Megtartotta első ülését az építőipari vállalat pártbizottsága A pártvezetőségek újjáválasztá- sa után az ÉM. Békés megyed Állami Építőipari Vállalatnál pártbizottságot hoztak létre, amely az alapszervezetek munkáját irányítja. A pártbizottság március 5-én, pénteken délután 2 órai kezdettél Békéscsabán a vállalat központjában megtartatta első ülését. A tanácskozáson, amelyen részt vett Huszár Mihály Slvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának helyettes vezetője, az MSZMP Központi Bizottságának 1964, december 10-i határozatából adódó feladatokat tárgyalták meg. A vitában többen felszólaltak, javaslatokat tettek a termelés, a politikai és gazdasági munka javítására. A vitát Bánfi Adám elvtárs, a vállalat pártbizottságának titkára foglalta össze. Hegesztőgép és elektróda*kiállítást és bemutatót rendeznek Békéscsabán Megyénk iparosítása és a mező- gazdaság gépesítése, a gépjavítás együtt jár a hegesztett szerkezetek elterjedésével. A II. Műszaki Fejlesztési Hét keretében a Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megyei szervezetei a gyártó és forgalombahozó vállalatok támogatáséval hegesztőgép és elektróda-kiállítást és bemutatót rendeznek Békéscsabán, a MEDOSZ székházában. A bemutató március 9-én, kedden délután 2 órakor nyílik meg. A kiállítás ideje alatt minden nap délelőtt 11 órától szakmai előadásokat tartanak Sáringer Kálmán okleveles gépészmérnök, főkonstruktőr, Gergely Sándor okleveles gépészmérnök kutató és Hámori Péter gépészmérnök közreműködésével. A kiállítás március 9-től 11-ig tekinthető meg. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának szervezési és káder munkabizottsága a hét elején értékelte a szakszervezeti vezetőség- választások kéthónapos tapasztalatait. Megyénk 291 alapszervezetéből február végéig 166 vólasztot- i ta újjá vezetőségét. A legnagyobb lemaradás a MEDOSZ-nál és a KPVDSZ-nél tapasztalható. A taggyűlésen elhangzott beszámolók döntő többségben helyesen foglalkoztak az alapszervezetek mozgalmi életével. Elemezték az elmúlt két év során hozott határozatok végrehajtását, értékelték azt, hogy mit tettek, segítettek' a bizottságok a gazdasági, intézményi feladatok megoldásáért, a dolgozók érdekvédelméért. Fontos helyet biztosítottak a legtöbb helyen az idei nép- gazdasági és konkrétan vállalati feladatok ismertetésének, a végrehajtás hogyanjának. Sok szó esett a munkaverseny szervezéséről, irányításáról, a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségek jobb kihasználásáról, a takarékosságról, s arról, hogy hogyan lehet hathatósabb intézkedéseket tenni a munkafeltételek, körülmények javításáért. A határozatok a legfontosabb feladatokat rögzítik. A jelölőbizottságokat taggyűléseken, küldöttértekezleteken, aktívaértekezleteken választották meg — néhány helytől eltekintve. A bizottságok éltek lehetőségeikkel, kikérték a dolgozók véleményét, s a jelölésnél figyelembe vették. Elsősorban azokat javasolták a jelölőlistára, akik bírják a tagság bizalmát, tekintélyük van a munkában, a szakszervezeti mozgalomban és a magánéletben egyaránt. Ahol nem sikerült a jelölőbizottságot idejében és jól megválasztani vagy a bizottságok nem vették figyelembe a dolgozók véleményét, ott a választó taggyűlésen módosítani kellett a jelölőlistát, mint például a Hajtómű és Felvonógyár békéscsabai gyáregységében, a békéscsabai I. számú postahivatalban, a békéscsabai kórházban, a Herbáriánál. Kirívó eset történt a Békéscsabai | Vegyesipari Vállalatnál, aholis a jelölőbizottság elnöke nem tudott a megválasztásáról, s az SZMT közbenjárására aktívaülésen újjá kellett választani a jelölőbizottságot. A taggyűlési beszámolót követő vitában igen aktívak voltak az emberek, méltó fórumnak tartották a taggyűlést a közös problémák rendezésére. A felszólalók több helyen kifogásolták, hogy a gazdasági, hivatali vezetés nem támaszkodik eléggé a szakszervezeti szervekre. A Pamuttextilművek békéscsabai üzemében, a Férfi Fehémeműgyár békéscsabai gyárában, az Orosházi Üveggyárban erélyesen kifogásolták, hogy a gazdasági vezetők nem veszik kellően figyelembe az üzemi tanácsok törvényes jogait. A vasút egyes alapszervezeteiiben helytelenítették a jutalmazási módszereket, a Békéscsabai Kötöttárugyárban az idősebb, nyugdíj előtt álló dolgozók elpanaszolták, hogy olyan munkakörbe osztják be őket, ahol havi keresetük 3—400 forinttal csökkent. A békéscsabai téglagyárban szóvá tették a női dolgozók, hogy miért osztanak be terhes anyákat nehéz fizikai munkára! A taggyűlésen elhangzott észrevételek, bírálatok, javaslatok sorsa érthetően nagyon érdekli az embereket, figyelemmel kísérik az intézkedéseket, bíznak az űj bizottság tettrekészségében. Említésre érdemes, hogy a megyei kéményseprő vállalatnál fennálló bérezési problémák rendezésére az SZMT Elnöksége már intézkedést tett. A Mezőberényi Pamutszövőben jelzett problémák megoldáséra 1 millió 400 ezer forintot biztosítottak rövid időn belül. Ez a gyorsaság tetszik a dolgozóknak, s vallják, hogy érdemes volt szólni. Az új bizottságok reszortfelelőseinek oktatását a szakmák megyei bizottságai már, szervezik. Segítséget kívánnak adni a régi és új bizottsági tagoknak a reájuk váró feladatok sikeres megoldásához. (pallag) Mozdonylakatosok Kezet nyújtok neki. Ö rám néz, majd olajos, kormos jobb kezét egyszer-kétszer végighúzza a ruháján, mintha ettől valami változást várhatna. — Piszkos munka ez — mondja közben. — Én azt hiszem, teljesen tiszta — felelek rá mindjárt olyan hangsúllyal, hogy abból értsen is valamit. Elmosolyodik. A friss levegőtől és olajtól barnára cserzett arcából kivilágít az őszinteséget, nyíltságot sugárzó kék szeme. Most már nem tétovázik. A keze olyan erős, mint a vas, amelyet nap-nap mellett engedelmességre kényszerít. — Kálmán Ferenc vagyok, a Kilián Szocialista Brigád vezetője — mutatkozik be. És, hogy ne maradjon adós az előbbi megjegyzésemre, mindjárt tovább fűzi a gondolatot: — Ha úgy nézzük, tényleg tiszta ez a munka. Annyit kap az ember, amennyit ad. Nem mondja, hogy a MÁV-nak, az államnak, a társadalomnak. De értjük egymást. Önódira, Rónára és a többi hasonszőrűre terelődik a szó, akik a becsületes emberek kárára sikkasztani, csalni, lopni, harácsolni merészelnek. — Ha ide küldenek őket, megtanulnák a rendet... — jegyzi meg és még folytatja, de hangját elnyeli az egyik éppen érkező hatalmas mozdony pöfékelése. Ide-oda tekintget. Látom rajta, hogy menni szeretne. Vándor Pál főmérnök azonban marasztalja még, aztán hozzám fordulva egy kis jellemzést ad róla: — Olyan ember, aki mindenütt ott akar lenni, ahol a brigád tagjai dolgoznak. Nem tűri a rendetlenkedést. Ha figyelmeztet valakit, túlharsogja a mozdonyok zaját. Tulajdonképpen lehetne tisztább is a ruhája, mert nem kötelessége, hogy közvetlenül részt vegyen a termelő munkában. De hát képtelenek vagyunk megértetni vele... Erre mér Kálmán Ferenc is közbeszól: — Nem bírom nézni, ha sok a munka. Elbújjak talán? Ha az lenne az elvem, hogy „fogjuk meg és vigyétek”, akkor nem sokra mennénk. A többesszámot használja. A Kilián-brigád és ő. Mindnyájan együtt. Csak a felelőssége nagyobb, mint a többieké. Egyszerűen ezt akarja kifejezni vele. — Mi a feladatuk? — kérdenem. — Ügy szokott ez történni, hogy a főművezető azt mondja: „Itt a mozdony, hozzátok rendbe!” Megkapjuk a munkautalványt és kezdjük. Azt már én határozom meg, hogy ki, mit csináljon. Nézzük az egyik szétszedett masina körül sürgölődő embereket. A súlyos alkatrészeket még megmozdítani is alig lehet. Régen, gyermekkoromban a képzeletem a mozdonyt óriási élőlénnyé varázsolta, amely lélegzik, rettentő sebességgel fut, sípjával messziről figyelmeztet mindenkit, hogy térjen ki előle, az elején lévő két lámpa pedig a szeme, amely éjjel bevilágítja az útját. Mennyire irigyeltem a rajta levőket! Álmomban én is sokszor voltam mozdonyvezető. Valami különös büszkeséget éreztem, amikor láttam a gyorsan tovatűnő tájakat, az embereket, akiknek a tekintetéből a kíváncsisággal telített tisztelet áradt felém, a gép urára, paran- csolójára. Most itt hever ez az óriás „darabokra” szedve, megcsonkítva, foghíjasán. Csak a kazán, az alváz és néhány más szerkezet maradt egyben. A kerekei-' bői mindössze négyet hagytak meg. Mintha mindjárt összerogyna szegény pára.5.
