Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-07 / 56. szám
\ 1965. március 7. 3 Vasárnap Nehéz ember Sett? A kandidátusi disszertációját 1961-ben, az összetett műtrágyák hatékonyságáról készítette. A tudományos eszközökkel végzett, egyévtizedes kísérlet tételeit megvédte, s megkapta a tudományos fokozatot. Azóta évrőt évre felújítja az ÖRKI egyikmásik kísérleti parcelláján az összetett műtrágyák • használatát, hátha’ valaki egyszer felfigyel rá, megtekinti, meghallgatja, akinek ő elmondhatja közgazda- sági számvetéssel együtt, hogy évente csaknejn egymilliárd forintot veszít az ország, mert a hazai műtrágyagyártás technológiájában valaki tartózkodik az előrébb lépéstől. 1961 óta négy esztendő telt el, s a hagyományos módszerek révén évente csaknem egymilliárd forint veszett kárba azért, mert valahol „mellőzik’' dr. Debreceni Béla kandidátus javaslatát. Noha e megtakarítás egy részéből Is igen korszerű, összetett műtrágyát gyártó üzemet lehetne létrehozni. A hazai műtrágyaszükségletnek 35—40 százalékát — 750 ezer tonnát — ilyen műtrágyával lehetne kielégíteni. A mezőgazdaságban gyakran keverve használják a pétisót és a szuperfoszfátot. Az összetett műtrágya készítése és felhasználása több okból gazdaságos. Egyrészt a szuper- foszfát műtrágya hatóanyagát jelenleg kénsavval tárják fel. A kénsav gyártásához piritet hasz. nálnak, s ezért mi külföldnek valutával fizetünk. Ha a nitrogén tartalmú műtrágyagyárban a foszfátok hatóanyagát hazai salétromsavval tárnák fel, akkor a műtrágya-gyártáshoz szükséges kénsav piritjét nem kellene drága pénzen külföldről behozni. Másrészt a foszfátok salétromsaváé kezelésének melléktermékeként mészsalélromot nyernének. A legújabb kísérletek szerint a mészsalétrom a szikes talajok kiváló minőségű műtrágyája. 6vi 500 ezer tonna nitrogén és fosz- fortartalmű összetett műtrágya gyártásánál 200—250 ezer tonna mészsalétrom is keletkezik. De nemcsak a gyártás gazdaságos. A szállítása is. A MÁV igencsak örülne, ha másfélmillió tonna áru szállítása helyett 759 ezer tonna fuvarozásáról kellene gondoskodnia. Hasonló inegiakatek tapasztalatokat a búza karba- midos levéllrágyázásával is. Kataszteri holdanként általában 7 kilogramm karbamidot tanácsos permetezni. A karbamid bekeverhető a gyomirtószer oldatába, s így egy munkafolyamatot megta- karíthaitunik. Viszonylag csekély költséggel — holdanként alig húsz forinttal — 50—80 kg-mal növelhető a terméshozam. A vegyszeres gyomirtás, s az esetleges karba- midos lombtrágyázásra csak későbben kerül sor. Ha megvan- a szándék a karbamid használatára, most akikor se hanyagolják el a fej trágyázást, hogy a vegetáció •kedvező körülmények között indulhasson. Nem csekély az a gond sem, amelyet az évelő pillangósok állapota ad. Rendkívül megfontoltan kell dönteni: melyik évelő pillangóstáblát hagyják meg? Melyiken érdemes magtermésre számítani. Az a nagy egérkár, amely tavaly ősszel érte a gazdaságokat, különösen a lucernatáhlákon ökozott súlyos veszteségeket. S azért, hogy az idén ne ismétlődhessen meg az egerek olyan hatalmas méretű kártevése, mint tavaly, most kell a védekezésre felkészülni. Ezzel kapcsolatban a megjelent utasítás meghatározza a teendőket. A kártevők — mindenekelőtt az egerek — elleni védekezést társadalmi t fítást érhetnének el az állami gazdaságok és a tsz-ek a tárolásnál. A megtakarítás láncolatába tartozik a műtrágya felhasználása is. Köztudott, hogy a nitrogén és a foszfor műtrágyák nedvesség hatására kőkeménységfl- re összeállnak. Kiszórás előtt ezeket össze kell törni. Dr. Debreceni Béla összegyűjtött adatai azt tanúsítják, hogy egy holdra éves szinten a pétisó és a szuperfoszfát műtrágya behordása, tárolása, törése és a felhasználási helyre szállítása átlagosan 13,4 millió forint. Békés megye határa csaknem egymillió hold Ennek a 18,4 millió forintnak jelentős részét az összetett műtrágya gyártásával és használatával meg lehetne takarítani. Amíg idehaza nehezen ver gyökeret a kidolgozott és a Veszprémi Nellézvegyipari Kutató Intézet által közgazdaságilag is alátámasztott tudományos munka, addig külföldön — a nyugati és a baráti államokban egyaránt — terjed és egyre nagyobb teret kap az összetett műtrágyák gyártása, használata. A korábbi években már rendeztek hazai próbagyártást is. Megállapították, hogy itthoni körülményeink alkalmasak az ösz- szetett műtrágyák előállítására. Ebből az anyagból felhasználásra néhány vagonnyit kapjak az állami gazdaságok, hogy. véleményt mondjanak róla Kedvezően nyilatkoztak. Sót a népgazdaság évről évre vásárol külföldről összetett műtrágyát. Az állami gazdaságok így tovább folytathatják megfigyeléseiket. A Nehézipari Minisztériumban viszont évek óta megrekedt az összetett műtrágyák gyártásának szervezése. Minden bizonnyal itt erre még nem értek meg a feltételek. Meg szeretnénk azonban jegyezni, hogy az állampolgárok javaslataira ennek a minisztériumnak is illene válaszolni. Dr. Debreceninek 1965. február 25-lg a Nehézvegyipari Minisztériumból egy sort sem küldtek. Lehetséges talán, hogy , a Szarvasi ŐRKI fiatal kutatója az összetett műtrágyák felhasználásáról készített disszertációjával egyesek szemében, „nehéz ember” lett?! Dupsi Károly üggyé kell tenni. A mostani szervezett munka meghozhatja az eredményt. Később már nehézkesebb, bonyolultabb, s kevésbé hatásos a védekezés. A szakmai tennivalók meghatározása, helyes eldöntése sok olyan rejt#tt tartalékot hozhat felszínre, amely segít a gazdaságnak. A rétek, legelők, fü- és széna termésének növelése például több figyelmet érdemel. Az idei helyzet — különösen az ország egyes tájain — még fokozottabban felhívja a figyelmet a rétek és legelők gondozására. Sajnos, számolni lehet az évelő pillangósok a szokásosnál kisebb szánatermésével. Ez a hiány csökkenthető a jobb lét- és legelőgazdálkodás révén. S olyan gazdagon nem áll szénával, takarmánnyal szinte egyetlen gazdaság sem, hogy most ne tegyen meg minden lehetségest, — azokkal a KISZ-fiatalokkal együtt, akik vállalták a rétek, legelők fokozottabb gondozását. Hosszan lehetne sorolni azokat az időszerű tennivalókat — a mák és borsóvetéstől, a gyümölcsösök gondozásáig —, amelyek már napirendre kerülitek. Szövetkezeteink a tervtárgyaló közgyűlések előtt állnak. Ezek a tervek tartalmazzák mindazt, ami az eredményes gazdálkodáshoz — így a jó tavaszi munkákhoz is — nélkülözhetetlená Az adminisztráció Hogy duzzad-e az adminisztráció vagy sem, erre pontos kimutatást most országos-számmal mondani nem tudnék. Hogy az adminisztrációra rendkívül nagy szükség van a gazdasági élet szerkezetében, ez viszont biztos. Éneikül szétesne az egész népgazdaság, ellenőrizhetetlen zagy vaság, anarchia uralkodna mindenben. Azonban vannak érdekes megjegyzések, melyek egy tünetet jeleznek. Ilyenek: „az adminisztrációs létszám megmaradt, de fizikaiakat bocsátottak el...” vagy: „egyre több iroda, meg irodapalota épül”. Egy tréfás epizód, amely szflRén egészségtelen tünetre utal, ugyancsak szájra került az utóbbi években. Azt mondják, volt egy előadó, aki hivatal-foglalása után röviddel kiverekedte a főelőadói címet. Aztán kért egy beosztottat is, mert mégiscsak főelőadó, és így a munka is több... A, főelőadóból csoportvezető lett, és még egy létszám. A következő státusz osztállyá ütötte a csoportot, osztály- vezetővé a csoportvezetőt. Monda, nőm sem kell, hogy főosztály lett az osztályból, jó ég tudja hány beosztottal.. Ez így tréfa. De ha a munka csak azzal növekedett, hogy az egyik adminisztrátor a másikat „utánadolgozta”, akkor ez már nem tréfa, hanem ráfizetés! Ezért is kell róla beszélni. Meg azért is, mert sokszor úgy tűnik, mintha egyes hivatalvezetők szinte páncélburokban védenék ad(Tvdósitónktól) Méhkeréken a közelmúltban került sor a felújított napköziotthonos konyha műszaki átadás-átvételére. Ez a konyha régi állapotában É legrosszabbak közé tartozott. Ellenőrzések alkalmával az egészségügyi szervektől kezdve mindenki kifogásolta, egyre i sűDöntöttek, döntenek a javadalmazás, a premizálás kérdéseiben, kialakítják vagy kialakították a szükséges munkaszervezeti formákat. A közgyűlésen megtárgyalják vagy megtárgyalták már a főbb teendőket. De ezzel ne elégedjenek meg. < Nagy szükség van arra, hogy kisebb egységekben — üzemágan- kérat, brigádonként, munkacsoportonként — részletesen megbeszéljék: mát, mikor, hogyan helyes tenni. A termelésd tapasztalatokat minden mezőgazdasági üzem jól tudta hasznosítani eddig is. Miután nagyon tarka képet mutat az egyes termelési ágak helyzete, fokozottabb szükség van az idei tavasz előtt a megbeszélésekre, minden hozzáértő ember figyelmére, tapasztalatára. Ilymódon a szövetkezet tagsága jobban magáénak érzi a tennivalókat, amelyek rá várnak, s a munka minősége lényegesen javíthat a gazdálkodás eredményein. A tavaszi munkáikhoz szükséges technikai felszerelések, anyagi eszközök mellett sehol ne feledkezzenek meg tehát az emberek felkészítéséről sem, s akkor azok a remények, amelyeket a tervek tartalmaznak, az egész szövetkezet, s a tagság javára valósággá válmaik. (a.) minisztratív apparátusukat, s mint ahogy előfordult, még információt is nehezen adnak létszámukról. A 8. Autóközlekedés? Vállala^fő- könyvelőjét hívtam telefonon. Kérdeztem a fizikai és az adminisztratív dolgozók viszonyszámát. Szószerint a következőt válaszolta: „Attól függ, hogy jóindulatból kérdezi-e. Ha igen, akkor adok információt, ha pedig azért, mert meg akarják írni, hogy sok, akkor nem adok.” Nem adott tájékoztatást! Mégis kell róla beszélni, nehogy több pénzbe kerüljön a leves, mint a hús. Számtalanszor érthetetlen például az embernek, hogy vajon egy-egy vállalatnál mit tud csinálni az a sok irodás...? Kapunk vádat emberektől, hogy — írom szószerint, hiszen nincs is talán olyan vezető, akinek ne mondták volna — „ha a kapitalista annyi adminisztrátort foglalkoztatna gyárában, mint mi egy-egy üzemben, akkor rég tönkrement volna”. Mi nem vagyunk tőkések és nem hajszoljuk .1 profitot. Gazdaságszervező munkánkban sem akarjuk az ők módszereit magunkra ölteni. De ha gazdaságosan akarunk termelni — amire a párthatározat nagyon is nagy következetességre inti a gazdaságii és társadalmi vezetőket — akkor minden munkahelyen, az adminisztrációban is, csak annyi embert foglalkoztassunk, ahányra szükség van. Rögtön egy példát. Az Orosházi BARNEVÁL 44 adminisztratív dolgozót' foglalkoztat állandó bérű bben vetődött fel, hogy valahogyan rendbe kellene hozni. A községi tanács e célra községfejlesztési állápból 63 ezer forintot biztosított. A munkát házi építőbrigád végezte. Munkájukat a járási tanács műszaki ellenőre irányította, aki a műszaki köve- Itelmények betartása mellett arra |is ügyelt, hogy az egészségügyi követelmények meglegyenek. Ennek érdekében számtalanszor fordult szaktanácsért a járási tanács egészségügyi csoportjához. Meg is lett az eredmény, mert a műszaki átadás-átvételkor az egyöntetű vélemény az volt, hogy a kitűzött feladat elérte célját, mert a méhkeréki napköziotthonos konyhát a jövőben nem úgy emlegetik majd, mintJ a legrosszabb, hapern mint aiz egyik legjobb konyha. Cs. V. HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS __‘ • ■ -VVm A LAKÁS, A NYARALÓ, A CSALÁDI HÁZ őűRSZERÓ BIZTOSÍTÁSA X osztásban. Nem számoljuk ide- természetesen az alkalmazotti létszámot: áruátvevőket, áruátadókat, művezetőket stb. Jelenleg 263 fizikai dolgozó tesz-vesz a vállalatnál, sőt közülük is 37-en kényszerszabadságon vannak jelenleg. Maradt tehát 226. A szezon idején a fizikaiak létszáma 900-ra emelkedik. Az adminisztráció akkor is 44 fő. Mi nem akarjuk megszabni a BARNEVÁL munkarendjét, de mégis hihetetlen, hogy amikor a be- és kiszállítások javában folynak, megy a termelés 900 fizikai dolgozóval — szóval amikor teljes a kapacitás — akkor is elég a 44 adminisztratív beosztott, s ez a szám akkor sem sok, amikor „uborkaszezon van”, s a termelés áll, a vállalat fizikai létszáma pedig mindössze 226 fő. Van ilyenkor is munka. Mondják, hogy „tétel az tétel", ugyanúgy kell azt könyvelni, legfeljebb más a számérték. Mi mégsem hiszünk teljesen ebben. Ilyen alapon — kissé túlozva a példát — az öt lakatost foglalkoztató ktsz- nek is annyi adminisztrátort kellene tartani, mint mondjuk a Láng Gépgyárnak. Ha kevesebb egy üzemen vagy vállalaton belül az árumozgatás, vagy ha áll a termelés, s ha emiatt a termelőemberek létszáma is minimálisra csökken, akkor oktalan az adminisztrációt nem csökkenteni! S a BARNEVÁL-nál most, a gazdaságosabb termelést követelő évben sem csökkentették. Előadót, nyersanyagátvevőt, csoportvezetőt, belső anyagmozgatókat „létszámfelettiként” küldtek el, adminisztrátort egyet sém. Nem akarjuk ezt sem megszabni a vállalatnak, de gondolatainkat mégis elmondtuk. Egy másik eset, ami viszont azt példázza, hogy sokszor rákényszerül egy-egy vállalat az adminisztrációjának „duzzasztására”. Valamikor mindössze egy személy látta el az egyik megyei szerv — mindössze húsz főt foglalkoztatott — könyvelését, bérkifizetését és egyéb „kartonrendszerezését”. Ma dolgoznak itt alig 30-an és van már külön (olyan gazdasági-féle) .azgató, valamint főkönyvelő, könyvelő, bérkifizető, küldönc és még egy íélmű&z^kos adminisztrátor is., A készített kimutatások, felterjesztések, jegyzőkönyvek két. harmad részét a felsőbb szerv igényli, havonta, negyedévenként, félévenként, évenként. Túlzásnak tartjuk! Hasonló a helyzete a DÁV-nak, A főkönyvelő mondta el, hogy 449 fizikai dolgozó mellett 73 adminisztrátoruk van. Ez talán nem is sok. De hogy minden év végén ezer—ezeregyszáz túlórát kell kérniük, hogy teljesíteni tudják felfelé a , ,k im u ta tás-kü ldemén y eke t ' ’ — az már sok! / Tájékozódnia kell a trösztnek, főosztálynak, minisztériumnak, de azért mindig meg kell gondolni, nehogy túl sok legyen az aktagyártás. Mert rengeteg pénzébe kerül ez a népgazdaságnak! Gazdasági értékeinket ellenőrizni és nyilván kell tartani. Ahogy mondani szokás, adminisztrálni. Enélkül megbénul a termelés, rendetlenné válik az élet A kimutatás, az anj^gköny- velés mind azért van, hogy elemezni, illetve ellenőrizni tudjuk munkánkat. De — s ezt akartuk elmondani — ne legyen adminisztráció az adnpinisztrációért, hanem legyen adminisztráció a több termék előállításáért, a jobb gazdasági szervező munkáért — s lehetőleg ezt is olcsón! Varga Tibor Rendhehozták Méhkeréken a napköziotthonos konyhát
