Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-06 / 55. szám

1Ä65. március 6. 5 Szombat Űíatúü túif játéL cl színházban A Jókai Színház e napokban mű zenés játékát. A köny­játssza Békésesabán Király— Vécsey—Várady: Az igazi cí­nyed, szórakoztató e’őadásí Máté Lajos rendezte. Rezső, a szerelő és Ságdi Feri. (Cserényi Béla, Vöröss Tibor.) Hol terül el Makrogondwattia ? Makrogondw an i a, ismertebb ne­vén Gondvána földje, bolygónk új-paleozoikumnak nevezett kor­szakában és a mezozoikum elején Madagaszkárt, Indiát, Ausztráliát, Dél-Amerikát és Dél-Afrikát fog­ta össze egységes szárazulatként. Sajátos növény- és állatvilág jel­lemezte. A júra-korban lassan, fokozatosan szétdarabolódott, nagyrésize az óceániba tűnt. Ha­sonló sorsra jutott állítólag At­lantisz is, melynek lakosai az ókori görög legenda szerint min­den gazdagság birtokában voltak, egyszer azonban földrengés vég­zett ezzel a földrésszel. Platón is említi, azonban fennállását az ed­digi tudományos kutatások nem igazolták. Feltevések és a tudomány At­lantiszról címmel a TIT Békés megyei szervezetének földrajzi szakosztálya rendezésében, a TIT békéscsabai értelmiségi klubjában március 10-én dr. Kriván Pál ge­ológus előadást tart, mely után vetítésre is sor kerül. A tanácsi munka új vonásai a szarvasi járásban Vagoné mindenütt ott van, és rendet teremt. (Romváry Gizi, Cseresnyés Rózsa, Mikes Fe­renc.) Magdi Dr. Sóvári Gézánál. (Romváry Gizi és Székely Ta­más.) Fotó: Demény A Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusa megálla­pította, hogy: „Szocialista államunk tovább­fejlesztésének, az egyetemes népi állam kialakulásának kulcskérdése a szocialista de­mokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása. A szo­cialista demokrácia fejlődésé­nek fontos követelménye, hogy a lakosság minél szélesebb ré­tegei kapcsolódjanak be köz­útiénál a közügyek intézé­sébe.” Vajon nekünk a szarvasi járás­ban, hogy sikerült eddig tanácsa­ink bizottsági tevékenységét széle­sebb alapokra helyezni? Az állan- dóbizottságok többek között nem­csak javaslattevő, véleményező, ellenőrző szervei a tanácsoknak, hanem elsődlegesen a tömegkap- csolatakindk a szervei. Szem előtt tartva a kongresszusi határozatot, mi a legutóbbi választáson a már addig is működő állandóbizottsá- gadnk mellé egy új állandó bizott­ságot szerveztünk. Elnevezése le­het, hogy vitatható, egyelőre „Tö- megkapcsolatót szervező bizottság” címen működik. Ilyen jellegű bi­zottságot a tanácsrendelet nem ír elő sehol. Tehát nem támaszkod­hatunk sem jogi szabályozásra, sem a szakirodalom útmutatására. Annál kevésbé, mivel a tömegkap­csolatok szervezése a tanácsok ál­landó bizottságainak kivétel nél­kül elsődleges feladata. Így érthe­tő, hogy a választás után az új bi­zottság kissé bizonytalankodva kezdite végezni munkáját. Mégis a két évre. visszatekintve elmond­hatjuk, érdemes volt vállalni a megalakítás nehézségeit. A bizott­ság munkatervében szerepelt pél­dául a községi és járási tanácsta­gok választó kerületükben végzett munkájának vizsgálata, a tanács­ülések színvonalának felmérése, a beszámolók megszervezése, az ál­landó bizottságok tömegkapcsolati tevékenységének tanulmányozása és felmérése. Nézzünk néhány adatot. Az elő­ző tanácsciklus alatt négy évi át­lagban a tanácstagok községekben 73 százalékban tartották meg be­számolóikat. Míg a járási tanács­tagok 94 százaléka tartotta ezt meg. Az elmúlt két esztendőben a községe .-ági beszámolók 96 százalékra, míg a járási 99 száza­lékra emelkedett. A beszámolókon megjelentek átlaga az előző tanácsi ciklusban községenként így ala­kult: 17 fő, míg most ez a szóm tízzel emelkedett. A járási tanács­tagok beszámolóján pedig 44-ről 53-ra emelkedett az átlag. A meg­tartott beszámolókra jellemző, hogy az előző tanácsciklus alatt a járásban négy év alatt községi és járási szinten összesen 3891 hozzá­szólás hangzott el. Ennek 20 szá­zaléka volt olyan közérdekű javas­lat, amiket a községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai a költségvetés, illetve a községfejlesztési tervek készítésénél felhasználhattak. Ez­zel szemben a jelen tanácsi ciklus két éve alatt a községi és járási beszámolókon mór 2986 hozzászó­lás hangzott el, amelynek 30 szá­zaléka közérdekű javaslat volt, Szocialista brigádok a füzesgyarmati földműyesszövetkezetben (Tudósítónktól) Négy szocialista brigád mű ködik a füzesgyarmati földmű­vesszövetkezetben: a vas-mű­Főiskolások filmankétja ‘ Békéscsabán A békéscsabai Brigád mozi ve­zetősége egy idő óta rendszeresen vetít egy-egy érdekes tárgyú fil­met azzal a céllal, hogy azt a fi­atalok . megvitassák, mind jobban erősítsék, fejlesszék esztétikai, kritikai érzéküket, egészséges bí­ráló szemmel nézzék a filmeket a mozikban. Nemrég a Ró­zsa Ferenc Gimnázium és az út-, híd- és vízműépítő technikum tanulói tekintették és vitatták meg a Rab Ráby című magyar filmalkotást. Március 2-án este azonban a Szlovák Kollégiumban lakó békéscsabai főiskolások, pe­dagógusokkal együtt, a „ Vadul vagy engedékenyen című angol fil­met vették bonckés alá. Péter Lászlónak, a megyei nép­művelési tanácsadó munkatársá­nak bevezető szavai után a neve­lők és a hallgatók sorra kifejtet­ték véleményüket a filmről. Em­lítettél, hogy ez is társadalmi mondanivalókkal telített volt akár két elődje, a Dühöngő ifjú­ság és. a Hely a tetőn, azonban, míg amazok esetében, ha a polgá­ri realizmus talaján is, de a bur- zsoá életforma megmutatása és bírálata tükröződött, a Vadul vagy engedékeny-nél ez már kevésbé sikerült. A felszólalók elmondták, hogy a mai angol társadalom életéből merített történet rende­zése, „tálalása” megtévesztő, be­csapja a nézők nem kis részét. A társadalmi frázisokkal telítűzdelt dialógusók, ügyes montázsok, giccsbe hajló jelenetek bizony megkavarják a fejeket s kilépve a moziból tudja csak elrendezni magában a néző a látottakat és •helyére tenni a lényeget. Eszerint a főhős nem az az igazi, akivel egyértelműen és mindenkor ro­konszenvezhet a közönség. Láza­dó, olyan, ki az individuál-anar- chisták felfogásának megfelelően, nemcsak a maradiság, de a hala­dó törekvések ellen is hadako- kozik, vagyis jobbra-balra vag- dalkozik. A vitát lezáró Péter László ösz- szefcglalójában az ilyen és ha­sonló filmértékeléseknek áz esz­tétikai kritikai nevelésben való fontosságára hívta fel mind a fő­iskolai hallgatók, mind a jelenlévő pedagógusok figyelmét. —hr— 11 szaki boltban, a vendéglő-étte­remben, az önkiszolgáló fűszer­csemege boltban és a textil- méter-kötöttáru boltban. Á brigádok tervteljesítésben, hi­ánymentes leltárokban, tag­szervezésben és társadalmi munkában versengenek. Példá­ul felszabadulásunk huszadik évfordulója tiszteletére 15 szer forint értékű társadalmi mun­kát vállaltak, s ezt előrelátha­tóan teljesítik is. B. L. Érdekes képet mutatnak az ál­landó bizottságok működésével kapcsolatos adatok is. Az előző ta­nácsciklus alatt az állandó bizott­ságok a községekben 54, járási szinten pedig 85 százalékban tar­tották meg üléseiket. Ez a száza­lékarány most a két év átlagában a községekben 84-re, a járási ál­landó bizottságoknál pedig 96 szá_ zalékra emelkedett. Növekedett az állandó bizottságok aktíváinak száma is. Községekben 13-ról 20- ra, járási szinten pedig most nem 9 fő, mint az előző ciklusban, ál­landó bizottságonként még 3—5 kü­lönböző szakbizottság is működik, amely így 16—20 fő. Eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy amióta ez az új állan­dó bizottság tevékenykedik, elem­ző, segítő szándékkal támogatja a községi tanácsok végrehajtó bizott­ságait és növekedett az állandó bi­zottságok tekintélye. Igaz, vannak még gondjaink is. Ennek az állan­dó bizottságnak ugyanis a jogköre eltérő a tanács többi állandó bi­zottságáétól. A tanácsi szakigazga­tási apparátusból nem a végrehaj­tó bizottság és a felettes szakigaz­gatási szervek kettős alárendeltsé­gében. működő valamely szerv munkáját ellenőrizheti, illetve se­gítségére támaszkodhat munkájá­ban. E jogköre csak a titkárságra korlátozódik. Annak munkáját jo­gosult ellenőrizni, egyben segítsé­gét is igénybevenni tevékenységé­hez. Lehet, hogy valakinek eszébe juthat: vajon szükség van-e ilyen bizottságra. Mi úgy érezzük, a szo­cialista demokratizmus szélesítése a választóknak a tanácsi munkába való bevonása megérdemli ezt. Nyilván a bizottságnak munkájá­val kell bizonyítani célszerűségét és nem utolsósorban szükségessé­gét is. Mi elmondhatjuk, hogy a bizottság eddigi működése hasz_ nosnak bizonyult. Természetes, hogy tovább kell keresnünk a módját annak, hogy a bizottság még hatékonyabban működjön közre a tanácsaink előtt álló poli­tikai feladatok, a gazdasági szerve­ző és kulturális nevelőtevékenység még eredményesebb megvalósítá­sa érdekében. Dr. Danáé Mihály, Szarvasi járási tanács vb titkára FIGYELEM! A lakosság együttesen kezelt adói, valamint a juttatot- tak által fizetendő megváltási ár félévenként, FÉLÉVI EGYENLŐ részletekben esedékes. A félévenként fizetendő adó a félév első napján esedékes és március, illetve szeptember hó 15. napjáig fizethető adópótlékmentesen. FIZESSE BE első félévi adóját március hó 15-ig, mert későbbi fizetés esetén a pénzügyi szervek adó­pótlékot kötelesek felszámítani. MEGYEI TANÁCS VB PÉNZÜGYI OSZTÁLYA

Next

/
Thumbnails
Contents