Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-02 / 51. szám
19t5. március 2. 4 Kedd Ahol a pártszervezet a jó gazda gondosságával foglalkozik a termelési kérdésekkel Párttaggyűlés a Békéscsabai Kötöttárugyárban (Tudósítónktól.) összevont taggyűlésen beszélték meg a kötöttárugyár kommunistái a soron következő, legfontosabb termelési feladatokat. A taggyűlésen részt vett Klatikó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Baukó Mihály elvttárs, a városi pártbizottság titkára és Kovács Pál elvtárs, országgyűlési képviselő. Moravszki Endre elvtárs, a gyár üzemi párttitkára beszámolójában mindenekelőtt a december 10-i párthatározatra és a Könnyűipari Minisztérium kollégiumának ezen alapuló határozatára utalt, amelyek a termelés gazdaságossága tekintetében az eddiginél differenciáltabb, feszesebb célkitűzéseket jelentenek. E határozatok szellemében készült el a vállalat komplex intézkedési terve, amely a közvetlen termelési tevékenységen túlmenően valamennyi olyan intézkedést felölel, amelynek bármilyen közvetlen vagy közvetett kapcsolata van a termeléssel. A beszámoló részletesen foglalkozott a mennyiségi terv teljesítése, a zavartalan víz-, gőz- és energiaellátás, a gyártás tervszerűsége . és ütemessége érdekében leendő intézkedésekkel csakúgy, mint a vállalati rekonstrukció folytatásával, a termelékenység fokozásával, a munkaerő-, béralap- és létszámgazdálkodás további fejlesztésével, a normagondozással, a minőségjavítással, a rezsigazdálkodással, az ösztönzéssel lés más konstruktív feladatokkal, amelyek mind-mind a gazdaságosság növelését és a takarékossági törekvések valóra váltását szolgálják. A párttitkár ezután arról szólt, hogy a komplex feladattervből az idén eddig mi valósult meg. Az eredmények ismertetése mellett a heszámoló a jó gazda gondosságával tárta fel a néhány üzemrészben jelentkező, átmeneti lemaraíllllipillllllBIflflllllllllMIIHIItltlHIIIIS dásokat, behatóan elemezte azok eredőit, kiváltó okait és megszüntetésük lehetőségeit. A néhány üzemrészben januárban, illetve februárban jelentkező tervlemaradás, minőségromlás, termelékenységcsökkenés okai jórészt valóban olyanok, amelyekről a vállalat nem tehet, de idejében megtett, megelőző intézkedésekkel azok mélységét valamelyest csökkenteni lehetett volna. Az objektív okok között találjuk például a múlt év végéről áthúzódó fonalellátási gondot, ami miatt a törzskészletekhez kellett nyúlni. Hasonló ok az is, hogy az építőipari vállalat által végzett munkálatok elhúzódása, akadályozta egyes gépek munkábaállí- tását, Visszatérő problémát okoz az is, hogy az ár jóváhagyás, az új gyártmányok elfogadtatási rendszere elavult, igen hosszú folyamat, szükségtelenül késlelteti a folyamatos gyártás megkezdését. — Mindezek ellenére — emelte ki Moravszki elvtárs — semmilyen alap nincs az átmeneti lemaradást úgy feltüntetni, mintha az veszélyeztetné az éves tervek teljesítését. Nincs okunk borúlátásra! A mi munkás- és vezetőgárdánk, amint azt múlt évi eredményeink is tanúsitják. ennél sokkal nehezebb gondokat is megért és megoldott. Vitathatatlan, hogy a gyárban igen egészséges kapcsolat alakult ki a pártszervezet és a gazdasági vezetők között, s ez is egyik biztosítéka lehet a további jó munkának. A mélyen átgondolt, minden lényeges kérdést felölelő titkári beszámolót hasonló, megfontolt, őszinte segítőkészséget mutató hozzászólások követték. Szó esett ezekben a munkaellátottságról, az új gyártmányokkal kapcsolatos begyakorlásról, a kooperációs tervszerűség fontosságáról s —- nem utolsósorban — a gazdaságosság fokozásának lehetőségeiről, valamint olyan célirányos ötletekről, tervekről és elgondolásokról, amelyekkel a kezdeti viszonylagos lemaradást jórészt már a tervnegyed végéig fel lehet számolni. A kötöttárugyári kommunisták munkaszeretetéről, harcos tett- vágyáról tanúskodik a taggyűlésen egyhangúlag elfogadott javaslat, amely szerint február végével pontosan felmérik az egyes üzemrészekben még meglévő lemaradásokat, hiányosságokat és azok okait s a rövidesen sorra kerülő munkaértekezleteken munkapadokig történő bontásban határozzák meg a hibák teljes felszámolására irányuló konkrét tennivalókat. Klaukó Mátyás elvtárs felszólalásában az MSZMP Központi Bizottsága december 10-i határozatának helyes értelmezéséről, elemzéséről és alkalmazásáról adott igen hasznos és tanulságos tájékoztatást. Beszédében többször utalt Kádár elvtárs találó és frappáns megállapításaira. Nagy tetszés fogadta felszólalásának azt a részét is, amelyben a gyár tavalyi eredményeivel összefüggésben kijelentette: Bár csak sok-sok olyan üzemünk volna nemcsak az iparban, de a mezőgazdaságban is, ahol a termelési kérdésekben olyan harcos kiállást tanúsítanak a kommunisták és pártonkívüli elvbarátaik, mint a kötöttárugyárban. Baukó Mihály is felszólalt abban a termékeny vitában, amelynek tanulságai nyilván mór a legközelebbi jövőben éreztetik majd jótékony hatásukat a kötöttárugyárban. Kazár Mátyás Közgazdaság* kérdésekről — röviden Munkaidő-elemzés Amikor a műhelyekben megjelennek a munkaidő-elemzők, legtöbb helyen riadalom támad és el. kezdődnek a találgatások: vajon miért jöttek, talán megint szigorítani akarják a normákat? A riadalom oka nem újkeletű. Az ötvenes években gyakori volt a munkanap-fényképezés, az időelemzés és ezek következménye rendszerint a normák szigorítása volt. Akkor valóban leszűkítették ezt a munkát a technológiai folyamatok elemzésére, a munkás teljesítményének mérésére. Azóta viszont kevés üzemiben, vagy műhelyben magyarázták meg, hogy ennek a rendszeres vagy szabályozatlan időközökben végzett elemzésnek sokkal szélesebb körű az értelmezése. Mi a célja a munkanap-fényképezésnek? Miért rendelik ezt el miniszteri és vállalatvezetési előírások? A magyarázat egyszerű: Ha szervezettebbé kívánjuk tenni a munkát, folyamatosabbá a termelést, akkor olyan kutatásokra, mérésekre van szükség, amelyek pontosan mutatják a veszteségidők mennyiségét, s amelyekből következtetni lehet ezek okára. A munkanap-fényképezésen tehát elsősorban a termelés szervezettségének kutatását és elemzését értjük. Természetesen ide tartozik a normaidők megállapítása is, de ez egy része, többször nem is a legjelentősebb része ennek. A munkanap-fényképezés lényegében a munkás javát szolgálja, hiszen azt kívánják megállapítani, hol akadozik az anyagellátás, mennyit kell várakozni a szerszámokra, rajzokra, milyen mértékben akadályozzák a belső szállítási gondok és egyéb hibák a termelés folyamatosságát? Az időmérőket nemcsak az érdekli, hogy a munkás a gép mellett dolgozik-e, gyakran inkább arra kíváncsiak, mennyi az az időkiesés, amit rajta kívülálló okokból, elsősorban a szervezés hibáiból máshol tölt. E mérések alapján dolgozhatják ki a folyamatos termelés érdekében szükségesnek mutatkozó szervezési intézkedéseket, melyeket végeredményben a dolgozók is igényelnek. Gondoljunk csak a termelési tanácskozásokra. Mennyi panaszt említenek a felszólalók a késedel mes anyag- és szenszámellátott- ságról, a szervezetlenségről, a felesleges időkiesésekről és hányszor követelnek határozottabb intézkedéseket — teljes joggal — a munka javítására. Nos, az időelemzéseknek, a munkanap-fényképezésnek elsősorban az a célja, hogy ezek a panaszok csökkenjenek. A rendszeres mérések tanúsága szerint az üzemi veszteségidők több helyen a munkaórák tíz-húsz százalékát is elérik. Hogyan szüntessék meg ezt, ha nem derítik fel az okokat? Hogyan csökkentsék ezt, ha nem végeznek pontos és minden részletre kiterjedő méréseket, kutatásokat? Sokan talán nem tudják, hogy több országos jellegű intézkedés — például a műszakok előtti anyagrendszerezés vagy gépipari üzemekben a műhelyszerszám-lá- dák alkalmazása — elsősorban a munkanap-elemzés tanulságai alapján született,' de ennek a jelentős üzemgazdasági munkának köszönhető sok-sok vállalati szer vezési intézkedés is. A munkaidő-elemzés nem magyar találmány. A munka szervezettségének javítására évtizedek óta alkalmazzák minden üzemben. Alaptalan azzal vádolni, hogy a szocialista vállalatoknál ez valamiféle, a munkásoknak ártő, őket károsító intézkedés. Nem ellensége, hanem segítője a munkanap-fényképezés mindazoknak, { kik nyugodt körülmények között, jól szervezett műhelyben a.'~rnak dolgozni. Kovács András Hátha így elolvassák Az egy-két évvel korábban létesített tojóházak, csibenevelők üzemeltetése sok gondot okoz a tsz-eknek, mert nem ismerik az üzemeltetés technológiai előírását. Mint ismeretes, ezekben az épületekben a szellőztető berendezéseket két szinten helyezik el. A páradús levegő eltávolítására az egyik, az ammóniagáz eltávolítására pedig a másik ventillátor szolgál. Gyakran megesik, hogy iá két ventillátort egyszerre üzemeltetik, mert a gondozók nem ismerik ezek tulajdonképpeni rendeltetését. A fullasztő meleg megszüntetésére a felső, az ammóniagáz eltávolítására pedig az alsó ventillátor szolgál. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának beruházással foglalkozó szakemberei megállapították, hogy az állatgondozók egy része, de több esetben a tsz vezetői sem ismerik a gépek, berendezések rendeltetés szerinti hasznosítását, noha az utasításokat az épület tervdokumentációja is tartalmazza. Ezen az áldatlan állapoton könnyít 1965-től minden kivitelező vállalat, mert az állatszállások üzemeltetési előírását lényképes illusztrációval ellátva, az épületen belül egy feltűnő helyen kifüggesztik. Hátha igy elolvassák: —sik. 32. Amikor Ernest a hegyek magasságából utoljára visszanézett a városkára, még állandóan hallani lehetett a harangokat. A dörgés a hegyi völgyekbe húzódott el. A kéttörzsű Focke-Wul- fok szórták a bombákat. Célt sem kellett keresniük. A völgyek túl voltak telítve visszavonuló katonasággal, partizánokkal, civil menekülőkkel, autókkal, szekerekkel. A városkában csakhamar nyomasztó csend uralkodott el, mely jellemző az ellenséges katonaság, a büntetőegységek által megszállt országra. De azokkal a harangokkal, azzal a dübörgéssel kiemelkedett elfeledett megállapodott- ságából, a felkelő városkák, falvak fővárosává vált. Az a dübörgés és a harangok szava szerte vitte a nevét a világban, mint a madridi harangok a forradalmi Madrid nevét. Azután menetelés a megszállt országon át, a hegyek gerincén, a sáron, a megáradt folyón, a fájdalmas falvakon, a kiégett vidéken, a megszállt földek csendjén át ismét a Baski-völgy- be. A menetelések, az átlövések, a robbanások a vasutakon az őrség hosszú őszi és téli hónapjai, egészen addig a pillanatig, amikor ismét együtt ülnek és hallgatják, hogy távolodik végJuraj Spitzer HOZZÁTOK TARTOZOM leg az országból a harci zaj. A harangok mór nem szólítanak riadóra. Jelezni fogják a születést, a halált, a vasárnapot és az ünnepet, a nap eljövetelét és a lefekvés óráját. És azután már hazasieltek. A lehotaiak és a sebadrazeiak mentek el elsőnek, a ciglaniak és a handlovadaik később. Legtovább bírták azok, akik messziről voltak. Mindenről, ami volt, csak egy darab papír maradt meg, amelyre ráírták, hogy a nevezett ettől eddig partizán volt Fordította: Krupa András abban a csapatban, amelynek parancsnoka Repta volt. A papírom orosz pecsét és orosz tiszt olvashatatlan aláírása, aki Le- hotán mindenkit kivallatatt, míg aláírta a papírt. ígérték, hogy találkoznak, hogy nem feledkeznek meg a barátokról. De érezték, hogy már így, mindnyá. jam sohasem találkoznak. A háború végével valami lezárult, és valami meghatározatlan tárult ki. Az emberi életek, melyeket a sors csodálatos rendelése egy áramlatba gyömöszölt, szélfolytaik, mint Vtácmik lejtőiről a tavaszi vizek. A nap teleitta magát vízzel, lenyugodott, a völgyet lassan be. takarták az árnyak, a Homol. ka mögül tavaszi esőfelhő közeledett. Haza kellett térni. Haza? Édesanyja meghalt, míg a fogságban volt. Kezdetben a szülőházban lakott, aztán átköltözött a bátyjához. Tulajdon, képpem a bátyja költöztette magához. Nem akarta, hogy Emest egyedül éljen. A hradistei vegyigyárba járt dolgozni, a gyerekek iskolába mentek és Emest otthon maradt a sógornőjével. Tett-vett a házban. Nem akart elmenni, nehogy lekésse a postást a levéllel, amelyben feleletet várt, hogyan dől el minden, s hogy mindaz szörnyű tévedés volt, hogy teljesen ártatlan, hogy ismét meghívják az elvtársak közé, akik megszorítják a kezét és azt mondják: ne haragudj, Emest, sok minden történik az életben, hiszünk neked, bocsáss meg! Mindnyájan elhittük. Mindig becsületes ember voltál, talán megérted ezt. Gyere dolgozni' Gyere közénk, hogy az emberek lássák, mindent ki akarunk javítani, hogy olyan dolgok már sohasem történnek, és nem ismétlődhetnek meg! (Folytatjuk)
