Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-30 / 75. szám
1965. március 3*. 3 Kedd Gyümölcsöző az együttműködés a curtíci magyar — román közös vasútállomáson A megnövekedett határmenti forgalom a magyar és a román vasutasokkal jó együttműködést igényel a cuntiei közös vasútállomáson. A közös feladatok jó teljesítését és a forgalom ellátását nem egy alkalommal közös határmenti tárgyalások segítették elő. Ennek ellenére mégis mindkét részről előadódnak még olyan hiányosságok, amelyek kihatnak a munkára. Magyar részről a nem régen megtartott termelési tanácskozáson több olyan hibát tártak tel, amelyek megszüntetése a curtiei vasútállomáson dolgozó magyar vasutasok feladata. A forgalmat zavarja, a népgazdaságnak kárt okoz az, amikor valahol is elmulasztják a vagonok mosását, és nem tiszta kocsikat továbbítanak: Tavaly az egyes MÁV-állomások felületes munkájából a fenti okok miatt 4475 kocsit visszairányítottak. Átrakás, rakományigazítás, fölös küldemény és más okok miatt pedig 2890 kocsit utaltak vissza a határ- állomáson. Ez azt jelenti, hogy ha például 60 kocsiból álló vonatot veszünk alapul Békéscsaba—Cúr- tici—Békéscsaba viszonylatban, akkor 75 vonat felesleges közlekedését lehetett volna lelkiisme- letesebb munkával elkerülni. (Meggondolandó tehát minden állomáson az ilyen forgalmi kiesés és az az óriási költség, ami a hanyag munkából származik. A határállomás dolgozói tavaly igyekeztek tervfeladataikat teljesíteni. A tehervonatok menetrendszerűségét 1,1, a vonatforgalmi tervet 1,8, a vonatok helyes ösz- szeállítási tervét pedig 1,7 százalékkal túlteljesítették. Eredményeket értek el a határállomás dolgozói az átmenő forgalomban a LIM-vonatok terhelésének növelésével. Többféle próbálkozás és a kellő munkafeltételek megteremtése után 51 tonnával túlteljesítették ezeknek a vonatoknak a terhelését. A közös, jó kapcsolat eredménye volt, hogy a MÁV-állomásókra vagy egyéb átmeneti rendeltetésű állomásra 86 irányvonatot indítottak a közös vasútállomásról. Ezenkívül — a jó módszerek alkalmazásával — naponta indítottak olyan MÁV-rendeltetésű vonatokat, amelyeket ugyan Békéscsabán rendeztek, de azokban egy csoportban 25—30 kocsi egyirányú volt, amit Békéscsabán rendezni nem kellett. Az állomáson három szocialista brigád dolgozik, amelyek vállalásaik teljesítésével igyekeznek eredményesebbé tenni a közös haLesznek-e kislibák a geszti törzsállomány tojásaiból...? tárállomás munkáját. A Nikola- jev, a Kossuth és a Petőfi szocialista brigád tagjai vállalásaikkal elsősorban a terv teljesítésre törekednek. A közös határállomás román és magyar vasutas dolgozóinak idei munkája, a tervek pontos teljesítése jelentősen befolyásolja országaink vasú tforgal mának eredményességét. Sziládi Sándor Szeged Kétszáz holdon termei zöldborsót a csabai Szabadság Tsz A békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet az idén összesen 337 holdon termel zöldségeit. A legnagyobb területen, mintegy 200 holdon zöldborsót, ezenkívül 70 hold paradicsom, 20 paprika, 20 uborka, és 15 hold vöröshagyma termelése is szerepel az ideii tervben. Kísérleteznek szamócával és sárgadinnyével is. Mindkettőből egyelőre 5—5 holdat telepítenek. A termelőszövetkezetben primőr zöldséget is előállítanak. Összesen 15 ezer fej salátát, 30 ezer csomó retket, 18 mázsa paradicsomot és 20 ezer darab paprikát akarnak értékesítem. A geszti Egyetértés Tsz központjában meglepően szép látvány a hófehér rajnai lifoatörzs- állomány. Mintha csak dekára mérték volna őket, oly egyenletesen fejlődtek. A gondozók alig győzik összeszedni nap mint nap a libatojásokat. Csali akkor keserednek el, amikor sürgető kérdéseikre nem kapnak kielégítő választ. Mi is lesz a libatojás sorsa? Az történt ugyanis, hogy az elmúlt évben a Bamevál képviselőjének javaslatára szerződtek rajnai libatörzsállományra. 500 kislibát kaptak, amit minimális elhullással, nagy gonddal neveltek fel. Már ősszel érezték, hogy „baj lesz”, mert a Bamevál képviselője azt javasolta nekik: tömjék meg a libákat. A gesztiek azonban sajnálták a szépen fejlett állományt, ezenkívül már a kezdet kezdetén kiszámolták, hogy a törzsállomány tojásaiból milyen magas jövedelemre tehetnek szert. Gondolták, nem lesznek saját maguk ellenségei, majd csak akad keltető, ahol elvállalják a geszti tojásokat. Ezután megindult a szaladgálás. Jóformán „fűhöz-fához” futottak, érdeklődtek, tanácsot kértek, mit lehetne tenni. A libák már javában tojnak, a tojások sorsa még mindig bizonytalan. A gyulai termelőszövetkezeti keltetőállomás ugyan elfogadta a télen a libatojások kikeltetését azzal a kikötéssel, hogy ha a geszti háziasszonyok 18 ezer naposbaromfit igényelnek tőle. Nos, lett újabb futkosás. A pártszervezet, a nőtanács, a községi tanács mozgósította aktíváit, házról házra jártak az emberek. Mire papíron volt a 18 ezer naposbaromfi igénylés, megérkezett Gyuláról az újabb értesítés: felsőbb utasításra más termelőszövetkezet libatojásait kell kikeltetniük. Azóta kétezernél több libatojós gyűlt össze, legalább 8 ezret várnak összesen, s senki nem tudja, lesznek-e kislibák a geszti tojásokból. Mi is ezt szeretnénk tudni. —a— SZARVASI RUHÁZATI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN OLCSÓBBAN ÉS KÉNYELMESEBBEN KÉSZÍTTETHETI EL RUHÁIT A LAKÁSÁN, HA IGÉNYBE VESZI A SZARVASI RUHÁZATI KTSZ házivarrónői szolgálatát Mindenféle javítási munkákat is vállalunk és a megrendelő fél kívánságára varrógépet is viszünk. VEGYE IGÉNYBE HÁZÍVARRÖNŐ SZOLGÁLATUNKAT! 102 Megvan a lehetőség a házi kertek hozamának növelésére Békés megyében jelenleg a házi kertek több minit 20 ezer hold. nyi területet foglalnak el. Terjedelmük túlnyomó részt alig haladja meg a 2—300 négyszögölt. Ezek a kertek szakszerű kezelés mellett elláthatják gyümölccsel a családot, sőt eladásra is teremnék. Ugyanakikor nem mindegy az sem, hogy esztétikailag hogyan néznek ki. A szakkörbe tömörült orosházi kertitulajdonosok példája bizonyítja, hogy 200 négyszögöles területen elhelyezhető 17 db. gyümölcsfa, s a hozam évente körülbelül 4—5 mázsa. Ugyanakkor található 25 tőiké szőlő is, amelynek évi termése eléri a 130 kilót. Ez a mennyiség fedezi egy három-négytagú család évi szükségletét. Ilyen kert azonban még nem sok van a megyében. A házi kertekben a gyümölcs- és szőlőtermesztés szűk területre szorítkozik. Ezért a berendezés előtt jól át kell gondolni a telepítés tervét. Figyelembe kell venni a talajadottságokat, a természeti lehetőségeket, a napfény időtartamát. Ezek után kezdhetünk csak hozzá a részletes kertbeállításhoz. A szőlő és gyümölcs mellett helyet kell biztosítani a konyhakerti növényeknek és a lakóház közvet. len közelében a virágoknak is. A kertben elsősorban törpefákat telepítsünk, mivel azok kis tértávolságot igényelnék, s így több fajtát ültethetünk. A legfontosabb gyümölcsökből: almából bokorfáit, körtéből függőleges vagy vízszintes füzért alakítsunk ki. Őszibarackból, amely a megyében igen jól díszük, katlan alakú fát neveljünk. Kajsziból, meggyből alacsony törzsűeket ültessünk. II házi kert berendezésénél és telepítésénél nem szabad elfelejteni az igen igénytelen, de nagyon értékes bogyósokat: a ribiszkét, a pöszmétét, a málnát és a szamócát sem. Arra is ügyeljünk, hogy a terebélyes cseresznyét, diót kertbe ne telepítsük, mert nagy területet foglal el és alatta más növény nem él meg. Ezeket a fákat csak a gazdasági udvarra vagy kieső helyre ültessük. A házi kertben nélkülözhetetlen a szőlő is. A mi éghajlatunk nagyon kedvező a termesztésére. A száraz és meleg nyár, a rendszerint hosz- szü és napfényes ősz kiválóan érlel. A szőlőfajtákat gondosan válogassuk ki, hogy a legkorábban érőtől (Csabagyöngye), a legkésőbbi érésűig (Afus-ali) minden legyen benne. A sor- és tőtávolság általánosságban 130x150 centiméter legyen, a sorok pedig lehetőleg észak—dél irányban haladjanak. II sikeres gyümölcstermesztés egyik alapfeltétele a növényvédelem. Sajnos, legtöbb kertben az alapvető tavaszi fatisztogatást sem végzik el. így a kártevők nemcsak a hanyag kerttulajdono6 termését dézsmálják meg, hanem a szomszédét is, sőt veszélyezteti a nagyüzemi gyümölcstermesztést. A kártevők elterjedésének megakadályozáséra a helyi szervek és sokan a házi kertek tulajdonosai közül tettek is intézkedéseket. Megszervezitek a permetező brigádot, sajnos azonban, a tudatlanság és a pénzszerzés vágya odavezetett, hogy a permetező brigád a legolcsóbb növényvédőszereket használta minden betegség és kártevő ellen. A kerttulajdonosok várták a kedvező hatást, de szüretkor megállapították, hogy a költség megvolt, ám semmivel sem szebb és jobb minőségű a termés. A legnagyobb problémát a növényvédőszerek sokasága okozza. Közülük kiválasztottuk azokat, amelyek hatékonyak, de az emberre és állatra nem túlságosan veszélyesek. A szakkör tagjai arra is rájöttek, hogy melyiket lehet a másikkal összekeverni és adott időben kombinatív eljárással sikeresen védekezhetnek az állati kártevők és gombabetegségek ellen. Megismerkedtek a különböző háti permetezőkkel & kialakult az a vélemény, hogy legszerencsésebb, ha saját géppel rendelkeznek. Legjobban a Harmat permetezőgép vált be. A kerttulajdonosoknak az a véleménye, hogy sem permetező brigádra, sem kölcsön gépekre nincs szükségük, hanem úgy oldják meg a védekezést, hogy az egymáshoz közel lakók összefognak, s közösen, időben és lelkiismeretesen elvégzik a növényvédelmi teendőket. A védő- szerekből hiány nem mutatkozik, inkább az a baj, hogy nem árulnak a boltok elegendő permetező- gépet, s alkatrészeket sem lehet megfelelő mennyiségben kapni. E gondolt megoldásához az ipar és kereskedelem segítségére van szükség. A házi kertek termelésének fellendítését csak úgy lehet megvalósítani, ha a különböző érdekelt szervek, s a tulajdonosok összefognak, s biztosítják a kellő anyagi és szakmai feltételeket. Mindenekelőtt arról van szó, hogy fokozottabb propagandát kell kifejteni a korszerű gyümölcs- és szőlőtermesztés megvalósítása érdekében. Az Orosházán és környékén kialakulóban levő házikertkultúra hároméves tapasztalatai azt bizonyítják, hogy megvannak az adottságok, csak fel kell azokat kutatni, s mielőbb minél nagyobb mértékben kihasználni. Baranyai Dezső
