Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-30 / 75. szám
március 30. 2 Kedd Lázadás a laosz — thaiföldi határon Viantianc Nyugati hírügynökségek jól értesült vientianei diplomáciai körökre hivatkozva jelentették, hogy a laoszi hadsereg néhány egysége Kharnsy ezredes vezetésével fellázadt és hatalmába kerítette a laosz—thaiföldi határon, a Mekong- foilyó partján fekvő Tha Khetk városát. Egyes jelentések szerint a Sou- vanna Phouma kormány ellen fellázadt csapatok Nosavan tábornokot, a volt m iniszterelnökhélvet- test, a laoszi jobboldal vezetőjét támogatják, aki a február 3-i sikertelen puccskísérlet után Thaiföldre menekült. Phoumi Nosavan állítólag jelenleg is a thaiföldi fővárosban, Bangkokban tartózkodik. Fia, a laoszi hadsereg századosa, akit a vientianei hatóságok túszként tartottak őrizetben, hogy ezzel kényszerítsék Nosavan tábornokot a politikai tevékenységtől való tartózkodásra, két nappal ezelőtt megszökött egy katonai táborból és állítólag átjutott a thaiföldi határon. Kharnsy ezredest, az újabb katonai lázadás vezetőjét a múlt hónapban a laoszi kormány felmentette parancsnoki tisztéről, mert a nosavanistákat támogatta. (MTI) Újabb amerikai légitámadás a demokratikus Vietnam ellen Saigon Nyugati hírügynökségek jelentése szerint sugárhajtású amerikai vadászgépek és bombázók hétfőn, helyi idő szerint a délelőtti órákban újabb támadást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság Bac Dong szigete eilen. Bac Long 225 kilométernyire délkeletre fekszik Hanoitól. A légitámadásban az amerikai flotta 42 repülőgépe vett részt. A gépek 45 tonna súlyú bombát, rakétát és napalm-bombát használtak fel. Saigonban bejelentették, hogy a támadó gépek közül „legalább egy,, lezuhant, de pilótáját megmentették. A sziget ellen ez volt a második amerikai , támadás. (MTI) Véget ért az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének kongresszusa Az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének második kongresz- szusa vasárnap befejezte munkáját. A záróülésen Ben Bella államfő bejelentette, hogy még az év vége előtt az iparban újabb államosításokat hajtanak végre. Rámutatott: jóllehet jelenleg az iparban még a magánszektor az uralkodó, de az év végére már a szocialista szektor javára billen a mérleg. A kongresszus vasárnap megválasztotta az UGTA (az Algériai Dolgozók Általános Szövetsége) új vezetőségét. A küldöttek minden vezető tisztségre új személyeket választottak meg. A kongresszus egyik határozata felhívja a szövetséget, szorosan zárkózzon fel az FLN mögé. (MTI) Magyar—török árucsereforgalmi megállapodás Ankarában folytatott tárgyalások eredményeként magyar—török árucsereforgalmi jegyzőkönyvet írtak alá. A megállapodás a két ország közötti áruforgalom mintegy 15 százalékos emelését irányozza elő az előző évhez képest. Katasztrofális földrengés Chilében Napok, esetleg hetek kellenek a károk felméréséhez Párttagságának kelte: 1918 Piros színű, vászon borítású tagkönyvéből idézzük: Név: Urban István Párttagságának kelte: 1918 Santiago Katasztrofális földrengés rázta meg Chilét vasárnap, magyar idő szerint 17.38 órakor. Az egy perces földrengést, amely a skála szerint egyes helyeken 6—7, más helyeken pedig 9-es erősségű volt, további földalatti mozgások követték. Hírügynökségi jelentések szerint napok, esetleg hetek kellenek még a károk pontos felméréséhez és a végleges veszteség lista összeállításához. Az eddigi részadatok azonban arra vallanak, hogy a katasztrófa sújtotta terület körülbelül 44 000 négyzetkilométeres, s a halálesetek száma elérheti a több százat is. A legtöbbet az ország középső része szenvedett. A bdügymimisz- íérium szóvivője közölte, hogy a földrengés következtében Santi a- gótól 100 kilométerre északnyugatra összeomlott a Los Bronces vízduzzasztógát és óriási víz- és sás-tömeg zúdult az ottani mun- kástelepíilésre. Hatszáz ember sorsa ismeretlen, s attól tartanak, hogy közülük több mint 100 életét vesztette. A kutatásra kikülRomba dőlt házak Nogalesben dött katonai repülőgépek órákkal a szerencsétlenség után semmi jelét nem látták az éleinek. A földrengés megrázta Santiagói és Chile legnagyobb részét. Az ország középső vidékein egymástól távoleső városokban és falvakban tűz ütött ki. Az emberek rémületükben az utcáikra tódultak. Santiago külvárosában egy kőbánya bejárata beomlott és 100 munkást elvágott a külvilágtól. Santiagóban — mint az ország többi részén is — órákra megszakadt a villany- és vízszolgáltatás, nem működik a telefon. Saintiagótól 100 kilométerre északnyugatra, Valparaiso nyomornegyedének sok viskója összeomlott. összedőlt a vásárcsarnok is. A földrengés méreteire jellemző, hogy azt még több mint 1000 kilométernyire a chilei határtól keletre, Argentínában is érezték. Epicentruma valószínűleg San Felipében volt, Sanitiagótól 100 kilométerre északnyugatra. A főváros környéki Llay-Llay helységből is számos halálesetet és sebesülést jelentenek. A chilei rádió véradókat tobo(MTI Külföldi Képszolgálat) roz. A segítséget azonban késlelteti, hogy a leginkább szenvedő területekhez vezető utak járhatatlanok. Eduardo Frei köztársa sági elnök és több miniszter heli- ^ I kopteren a katasztrófa- sújtotta ■ városokba utazott. (MTI) A megyeszékhelyen élő kommunisták közül Pista bácsi — akik ismerik, így szólítják — tagja legrégebben a pártnak. Negyvenhét évi tevékenysége része a magyar munkásmozgalom harcainak, küzdelmednek. A párt egyik legrégibb katonájának életútja az ünnepi évforduló előtt legyen emlékidéző. ♦ — Az első világháború utolsó évében — mondja Pista bácsi — a Piave folyó mellett vereséget szenvedtek a monarchia csapatai, pedig az ütközetbe bevetették azokat is, akik pár hónappal azelőtt még az orosz fronton harcoltak. Ezek a bajtársak részletesen tájékoztattak bennünket az oroszországi eseményekről. S mi ekkor értettük meg: miért lövünk a folyón túlra... De már nem tartott sokáig. November közepén hazajöttem, s másnap jelentkeztem az újjászervezett Szociáldemokrata Párt kondor ősi csoportjába. Néhány hónap múlva, a Tanácsköztársaság kikiáltása után Urbán István belépett a KMP- ba, s a proletárdiktatúra megvédéséért fegyvert fogott. Győztek és visszavonultak. Jászladányban fegyvereik töltényében homokot találtak... Augusztus 2-án egy volt Vörös Hadseregbeli jobboldali parancsnoka elárulta: Moldo- vába vitték. Embertelen körülmények közé került, 1920 telén pedig Horthy csendőrei vették „kezelésbe”. Elbocsátó levelében ez állt: „Nevezett, a nem ténylegeseket nyilvántartó ügyosztálynál jelentkezni tartozik.” * — A kínzások, ütlegelések és éheztetések nem törtek meg: 1924—40-ig az SZDP kondorosi szervezetének titkára, s emellett a kommunista párt egyik sejtjének is tagja voltam. Szocdem párti titkárságom kommunista agilá- cióra használtam!... * ... Perzselő napsütés. Kis- és középparasztok dolgoznak a földeken. Erős vállú fiatalember közelit feléjük. — Jön a Pista, a titkár — mondja az egyik alsónadrágra vetkőzött ember. — Veletek szeretnék beszélni — közli az érkező. Mindannyian letelepednek a meleget lihegő földre és Pistára néznek. Várják szavait, hiszen közéjük való. Valamikor együtt jártak iskolába. Nekik van egy kevés földjük, neki az uraság pedig ugyanolyan minőségű földért csupán 8 pengőt? — Az egykori osztálytársak csak bólogatnak. Szívük mélyén igazai adnak a szónoknak, de érzéseiket nem merik kinyilvánítani. A pár holdért való ragaszkodás mindennél erősebbnek bizonyult... — A nincstelenek, a környék birtokain szolgáló cselédek, sommások, cséplőmunkások — folytatja Urbán bácsi —, akiknek sztrájkját, tüntetéseit szerveztem, irányítottam, esténként egy-egy tanyába 30—40-en is összejöttek. Nemcsak meghallgattak, de a következőkben követeléseiknek még lelkesebben, harsogóbban adtak hangot. Május elsejéken nem dolgoztunk, piros szegfűt tűztünk a gomblyukunkba. Nem féltem az agitálástól, pedig veszélyes volt... Az SZDP Központi Vezetősége, ha valakire rábizonyította, hogy a párt neve alatt bolsevik eszméket terjeszt, kiszerkeszlették az újságokban, s így hívták fel a rendőrség figyelmét. Az Est 1927- ben ezt írta: „Védelmet kémek a Kondoros tanyai lakosok a kommunisták elöörseit a szociáldemokraták ellen.” — Budapesten többször voltam, különösen a harmincas években — emlékezik a gazdasági válság éveire. Az 1930. szeptember 1-i tüntetésen is részt vettem, másnap az SZDP kongresszusán az agrárprogramot tárgyaló bizottság munkájába kapcsolódtam be. Nemcsak ilyenkor mentem a fővárosba, de akkor is, amikor *öpla- pokat kellett hozni és szétosztani. Ehhez bátorság, ügyesség és füllenteni tudás is tartozott. Amit most elmondok, Endrődön történt. — Röplapokat akartam átadni Polányi Máténak, aki a hídon várt. Azonban idejében észrevettem, hogy a falu felől szűrönyos csendőrök közelednek. Amikor azonban csak annyi, ami az őszi megkérdezték, ismerem-e azt az esőzéskor a cipőjére tapad. — Mondjátok, kizsákmányolás-e az, hogy ti egy holdért aranykoronánként 22 pengő adót fizettek, Április elején jelenik meg a „Békés megye 20 éve" képanyaga hűen tükrözi a proletárdiktatúra kialakulását, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a népjólét fejlődését a felszabadulást követő 20 esztendőben. Az album méltó emléket állít. Békés megye két évtizedének küzdelmes, hősies éveiről. Az előszót Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese írta. Az impozáns kiállítású album megjelenését örömmel várja mindenki, hiszen dokumentációs anyaga Békés megye 20 éves történetét tárja az olvasó elé. Az album 30 forintért vásárolható meg. Április első napjaiban jelenik meg az MSZMP Békés megyei bizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kiadásában „Békés megye 20 éve” című album. A 151 oldalas album tömören felöleli az 194í> előtti időszakot; ismertetést ad a munkásosztály, a parasztság akkori helyzetéről, a munkásmozgalom alakulásáról, majd a felszabadulás körülményeit mutatja be. Beszámol a továbbiakban azokról a társadalmi változásokról, melyeket a Szovjetunió anyagi, erkölcsi, katonai támogatása nyomán a kommunista párt vezetésével a munkásosztály elért hazánkban, szövetségben a parasztsággal, az értelmiséggel. Gazdag és korabeli embert, letagadtam. Miközben kísértek az őrsre, fütyültem a „Horthy Miklós katonája vagyok” kezdetű dalt. A falu szélénél elengedtek. A röplapokat nem vették észre, mivel az ingem alá rejtettem. Csak ügy voltam jó alakú ember, ha a derakom kitömtem valamivel. Ezt kihasználtam a röplapok terjesztésekor ... Negyvenháromban büntetőszázadba került, egy évvel később fiatal gyerekekből álló kivégző osztag tagjaival nézett farkasszemet. Bátorsága nem hagyta el, s megkérdezte az egyiktől: „Mondd, fiam, agyon tudnád lőni az apádat?” A fiúk könnyezni kezdtek... * Amikor 1956-ban a vihar elvonult, Pista bácsi tagja lett a megyei pártbizottságnak, s egyik szervezője volt a megyei munkásőrségnek. Munkásságát többször elismerték. Birtokosa a Magyar Szabadság Rend, a Szocialista Munkaérdemérem és a Kiváló Munkásőr kitüntetésnek. Dékány Sándor
